- A „titokzatos” madár - Harisvédelem Nógrád település külterületén (Mátéfy Szabolcs, 2o21)
- A kis légykapó utolsó menedéke: a Börzsöny (Dénes János, 2020.)
- Útmutató hiúznyomok felismeréséhez (Bedő Péter, 2019)
- Útmutató farkasnyomok felismeréséhez (Bedő Péter, 2019)
- Madárdal köszönti a rügyfakadást (Dénes János, 2019)
- Kis légykapó megfigyelések a Börzsönyben (Mátéfy Szabolcs, 2018)
- Ragadozó madarak felmérése a dél-börzsönyi mintaterületen (Kazi Róbert, 2017)
- Fitiszfüzike fészkelése (Dénes János, 2017)
- Azt sem tudjuk mifélék... - a pelékről (Dénes János, 2015)
- Vadmacska kutatás a Börzsönyben (Kazi Róbert, 2014)
- Békaperspektíva - Potyó Imre díjnyertes természetfotóiról (Koditek Bernadett, 2013, Gödi Körkép)
- Gyűrűs Gólya Vácrátóton (Dénes János, Prohászka László, 2012)
- In memoriam Sárog Tibor (Rottenhoffer István, 2012)
- Miért sír a sződligeti erdő? Dokumentumfilm egy természet károsításról (Dénes János, Soós Gábor, 2012)
- A kárókatonák visszatérnek... (Dénes János, 2012)
- A bányatavak élővilága (Dénes János, 2011)
- Lakótelep az erdőben (Nagy Csaba, 2011, Vadon magazin 2011/9.)
- Loch-ness Dunakeszin (Dr. Kertész Péter, 2011)
- Madártani értékek a Sinkár tavon. (Rottenhoffer I 2011)
- Ahonnét a madár is menekül (Dénes János, 2011)
- Környezetünk védelmében (Dénes János, 2011)
- Sződliget természeti értékei (Dénes János, 2011)
- Éjszakai vadászok (Dénes János, 2011)
- Óvjuk az öreg parkokat, ligeteket... (Dénes János, 2010)
- Horvát gyűrűs fehér gólya megfigyelése a Sinkár-tavon (Rottenhoffer István, 2010)
- A Sinkár-tó madártani értékei (Rottenhoffer István, 2010, Vadon magazin 2010/5)
- 2010. A fecskék éve; a szokolyai fecskeállomány-felmérés eredményei (Tarján Ambrus, 2010)
- Odúlakó madarak (Nagy Csaba, 2010)
- Szemléletformáló tevékenység a természet védelméért (Terbe Józsefné, 2010)
- A Börzsönyben madarásztunk (Mátéfy Szabolcs és Nagy Csaba, 2010)
- Merre járnak a börzsönyi fekete gólyák (Kazi Róbert, 2010)
- A fehér gólya (Rottenhoffer István, 2009, Sződiek Híradója 2009. nyár)
- Egy kerecsen sólyom élete (Kazi Róbert, 2009)
- Megtévesztő állatnevek (Tarján Ferencné, 2009)
- Pannongyík előfordulása a Börzsönyben (Dénes János, 2009)
- Globális felmelegedés Magyarországon (Kazi Dorottya, 2009)
- Napfürdőzés a felhők felett (Potyó Imre, 2008)
- A magyarföldi husáng (Kazi Róbert, 2008)
- A Gödi-sziget (Bokor Péter, Berty Mihály, Potyó Imre, 2007)
- A titokzatos madár (Dénes János, 2007)
- Ritka madarak Sződligeten (Dénes János, 2007)
Egy kerecsen sólyom élete 2007. április 15-től napjainkig
Dóra a legjobban ismert életúttal rendelkező, vadon élő kerecsensólyom. 2007 április 15-én kelt két testvérével, sérült madarak fiókájaként, amelyek az MME és a Börzsöny Alapítvány madármentő állomásán élnek. 26 napot töltöttek a volierben, ezalatt szüleik nevelték őket, megható gondossággal.
Még pihetollas korukban vad kerecsen családhoz lettek adoptálva, Csákvár közelében. Ekkor került rájuk ornitológiai valamint ún, PIT gyűrű ami a későbbi azonosítást lehetővé teszi.
Kirepülés előtt Dórát és Tónit a magyar-szlovák kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében műholdas jeladóval látták el a Bükki Nemzeti park és az MME szakemberei. Kirepülés után egy hónappal Szerbián át Romániába repült, majd vissza a fészekhez, de azonnal továbbment dél Szlovákiába és ott vert tanyát 2008. közepéig. Innen tett csillagtúrákat Ausztriába, Csehországba, Bosznia-Hercegovinába, Magyarországra.
Két hónapra tette át székhelyét a cseh Prerov környékére, majd visszatért Léva közelébe. Az alábbi linken jól nyomon követhetőek a műholdas jeladóval felszerelt kerecsenek mozgásai: [MME SAKERLIFE, link nem elérhető] A jeladója már egyre ritkábban adott, de 2009. tavaszán Magyarországról, Győr-Sopron-Moson megyéből jöttek a jelek. A Nemzeti Park szakemberei meg is találták Dórát aki már tojásokon kotlott, egy ugyanolyan fészkelőtálcában, amilyenből két éve kirepült.
A fiókák kelése után a Börzsöny Alapítvány kameracsapdájával dokumentáltuk az etetéseket. Így derült fény arra, hogy Dóra párja is PIT gyűrűt visel. A két fióka kirepülése után sikerült Dórát befogni, és leszerelni a hátáról a jeladót, a továbbiakban zavartalanul élheti az életét. Dóra lett az első kerecsen a világon, amelynek életútja a kikeléstől az első fészkelésig ismert!