Brellos Tamás emléknap (2016. december 10.)

Már hagyományosnak mondható, hogy december elején, Helyi Csoportunk meghatározó alakja, Brellos Tamás emlékére a királyréti Tábor-réten bemutató gyűrűzést szervezünk. Az eseményt most is nagy érdeklődés övezte, 50 fő körüli látogatót köszönthettünk. A madarak jelölését a táborok egyik gyűrűző mestere, Sarlós Dávid végezte. Már az első ellenőrzéskor igen sok madarat találtunk a hálókban, főleg cinegéket és csuszkát. A későbbiekben még fakuszokat is sikerült fogni, de a nap fénypontja kétségtelenül a sárgafejű királyka volt.

Dávid a tőle megszokott laza alapossággal mutatta be a madárgyűrűzés fogásait, beszélt a kezdetekről, a célokról és a tudományos munkákról. A résztvevők figyelmesen hallgatták őt, de mindenkinek mosolyt csalt az arcára, amikor a gyerekek ijedten rezzentek össze egy-egy madár elengedésekor.

A hagyományokhoz híven koszorút helyeztünk el Tomi Bácsi kedves fáján, mely alatt a madarász táborban a sátra állt. Kicsit szent hely ez, ide azóta sem ver fel sátrat senki...

Hamarosan elkészült a "tábori tea" a nagy üstben, a felnőtteknek pedig forralt bor. Nem volt igazán hideg, de ennyi szabadban töltött idő után igen jól esett mindenkinek a meleg ital. Kisebb csoportokban jóízű beszélgetések folytak, jó tanácsokkal, tapasztalatokkal láttuk el egymást a madárvédelem területén. Az utolsó déli ellenőrzésnél már üresen találtuk a hálókat, ez mindig így szokott lenni: délre picit visszavonulnak az egyébként mindig éhes madarak. A hálókat összeszedtük, az etetőt visszaakasztottuk a helyére, még jó szolgálatot fog tenni a tél során.

Adventi vásár Nagymaroson (2016. december 3.)

A tavalyi évhez hasonlóan idén is a MÁTÉ Állatvédelmi Alapítvány meghívására vettünk részt a nagymarosi piacon megrendezett jótékonysági adventi vásáron. A piac messze földről vonzza az embereket, így a helyi csoport standnál is nagy volt az érdeklődés. A kedvezményes madáreleség vásár, a madár etetők és odúk igen népszerűnek bizonyultak, mire delet harangoztak, már csak az üres asztalt nézhettük.

Csodálatos dolog egy ilyen piacon, hogy az emberek itt nem rohannak. Sokan érdeklődtek munkánk, valamint a madáretetés fortélyai iránt. Tanácsokat adtunk az odúk gondozásával kapcsolatban, de sokan kérdeztek minket a fogyatkozó fecskékről is. Persze volt, hogy csak régen látott ismerősökkel beszélgettünk, itt ez is belefér az időbe.

Hálás köszönet látogatóinknak, akik adományaikkal, vásárlásukkal segítik munkánkat! A MÁTÉ alapítvány tárgyi adományok jelképes összegért való árusításához helyi csoport tagjaink is hozzájárulhattak, ezúton is köszönjük a felajánlásokat!

Odúkopácsolás az Erdőmentőkkel (2016. november 12.)

A télen összeépített 115 db madárodú áprilisig kihelyezésre került, így szükségesnek látszott még egy Odúkopácsoló Nap beiktatása még ebben az évben. A lebonyolításban az Erdőmentő Alapítvány önkéntesei nyújtottak segítő kezet, 16 fő jelent meg a Facél Kft műhelyében és kezdtek serény munkába. Rövid ismerkedés és baleseti oktatás után bemutattuk az odú építés folyamatát. Az Erdőmentők jó érzékkel választottak feladatokat maguknak, így a munka zökkenőmentesen folyhatott. 3-4 pár az odúkat szögelte össze, majd a következő folyamat, az oldalak kifúrása és a tető felszerelése már a másik asztalnál szorgoskodó 2-3 pár feladata volt. Jutott idő még a festésre is, így az odúk túlnyomó része teljesen elkészült. A végeredmény 106 db madár lakás lett, melyeket a Börzsöny elhasználódott odúinak kicserélésére fogunk használni.

Nagy köszönet az Erdőmentőknek kitartó, precíz munkájukért!

Európai Madármegfigyelő Napok (2016. október 1.)

Az összesített eredmények alapján legalább 1.070 helyszínen, 24.115 résztvevő figyelt meg 5.8 millió madarat Európában és Közép-Ázsiában!

A világ egyik legjelentősebb madártani hagyományával rendelkező Magyarország ismét jól szerepelt az országok közötti játékos versenyben. A helyszínek számát tekintve a harmadik, a résztvevők tekintetében az első, a látott madarak kapcsán pedig ötödikek lettünk és ebből a Börzsönyi Helyi Csoport is becsülettel kivette részét:

Püspökhatvan, Sinkár-tó

Rendkívül jó időjárási és látási viszonyok fogadták azt a 37 főt, akik Észak-Pest megye természetvédelmi szempontból legértékesebb állóvizét, a Sinkár-tavat választották szombati program gyanánt. A madármozgás kedvező volt, számos táplálkozó terület állt rendelkezésre a galamboknak, pintyféléknek, bokrokban mozgó énekeseknek, ragadozómadaraknak, vízhez kötődő fajoknak, az enyhe idő miatt a rovarmozgás is ide vonzotta a vonuló madarakat. Lábon álló napraforgótáblák, kukoricások, lekaszált parlagok, lucernások, gyümölcsösök, bokrosok, rövid füvű birkalegelő, nádas-gyékényesek, ártéri jellegű füzes szegélyerdők a bőség zavarával és hihetetlen változatossággal kínálkoztak a Sinkár-tóra koncentrálódó madarak számára. Ezek a kedvező adottságok meg is hozták az eredményt: összesen 55 madárfaj 1011 példánya került távcsöveink elé. A példányszám tekintetében elérte az állóvíz a korábbi évek megfigyelései alapján magasra rakott mércét, a látott fajok számában viszont a fentebb vázolt kedvező együtthatóknak köszönhetően az egyik legjobb esztendőt produkálta. Különösen annak fényében imponáló ez az eredmény, hogy idén kevesebb tapasztalt, jó fajismerettel bíró madármegfigyelő volt jelen a tavon, valamint ebben a szezonban inkább a madárgyűrűzésre koncentráltunk, ezért elmaradt az összes biotópot érintő teljes körbejárása a víznek.

Említésre méltó észlelések, lokális érdekességek: fiatal vörösnyakú vöcsök a nyílt vízen, a lassan már a tó védjegyének számító rétisas-pár, két sólyom faj (kaba- és vándorsólyom), guvat, hegyi billegető (mely a 22 éve zajló faunisztikai felmérések során most hozta 5 egyeddel az eddigi megfigyelési példány-maximumát), kerti rozsdafarkú, kései észlelésnek számító sisegő füzike, a tavon alkalmi vendégnek számító fenyvescinege. Hagyományos programpontnak mondható immár a madármegfigyelő napokon a B-odúkban szállást foglaló mogyorós és erdei pelék megtekintése. Ez utóbbi faj természetvédelmi szempontból kiemelt érdekességnek számít, fokozottan védett kisemlős, erős populációja él a Nyugat-Cserhát ezen mozaikos vidékén.

Nagy számban voltak jelen kis- és nagycsaládosok gyerekekkel, így mint minden évben, úgy idén is fontos szerep jutott a pedagógiai szempontból hozadékkal bíró programpontoknak: madárgyűrűzés és madármegfigyelés célja, pozitív személyiségfejlesztő szerepe, odúk világa, pelék megtekintése élőben, helytörténet. Az idei év újdonsága a madárgyűrűzés volt Sarlós Dávid madárgyűrűző vezetésével, aki jó érzékkel szemléltette ezt a tudományos szempontból fontos, emberileg pedig rendkívül izgalmas, érdekfeszítő tevékenységet. A Sinkár-tó történetében először történő gyűrűzés során az alábbi eredmény született: összesen 17 pd. jelölt madár, összetétel: barátposzáta 2 pd., vörösbegy 2 pd., csilpcsalpfüzike 6 pd., kék cinege 4 pd., széncinege 3 pd. Érdekes tapasztalat, hogy a várttal ellentétben nem a forgalmas szegélyfüzesekben, hanem egy fenyvessel érintkező, alacsony cserjékkel elszórt száraz gyepben fogott a legjobban a hálónk, a füzesben a hálók szintje fölötti sávot használták leginkább vonulásuk során az énekesmadarak.

Köszönet illeti a program megszervezésében, kivitelezésében nyújtott segítségéért Rottenhoffer Balázst, Sarlós Dávidot, Varga Pétert és Varga Gyöngyit.

Rottenhoffer István

Vácrátót, Nemzeti Botanikus Kert

Talán a közelgő időváltozásnak volt köszönhető, hogy vasárnap nagyon kevés madár került szem elé, pedig érdeklődőben nem volt hiány: 129 fő követett minket vezetett sétáinkon. A Kert "Földi Javak Asztalunkon" rendezvénye kellemes vásári hangulatot varázsolt, ehhez csatlakoztunk nagy érdeklődést kiváltó, a madárvédelmet népszerűsítő programunkkal.

Az MME standunknál folyamatos volt az érdeklődés, köszönhetően madaras játékainknak is. A játék mellett persze mindig marad idő az egyesület bemutatására, valamint a felmerülő kérdések megválaszolására. Ilyenkor fontos visszaigazolást kapunk arról, hogy a természet- és benne a madárvédelem nem csak nekünk fontos! A nap folyamán 3 sétát vezettünk. Sajnos repülő madarat alig láttunk, de be tudtuk mutatni többek között a vörösbegy és a barátposzáta énekét, valamint a fekete harkály hangjait. Így sikerült, főleg hang alapján, 180 madarat feljegyeznünk. A legtöbb megfigyelt madár a szén cinege és a csuszka volt. Nem csak a gyerekek között volt nagy sikere annak a három mogyorós pelének, akik az egyik mesterséges odúban lapultak meg. Sokan nem is hallottak még ezekről az állatokról, de a látványuk mindenkit elolvasztott. Jóleső érzés volt, hogy a nap folyamán még többször visszajöttek hozzánk emberek beszélgetni, vagy megköszönni a sétát.

Ezúton köszönjük mi is minden résztvevőnek, hogy hozzájárultak Hazánk sikeréhez!

Helyi Csoport találkozó élőhely karbantartással (2016. szeptember 10.)

Többszörösen rendhagyó módon szerveztük az idei év Helyi Csoport találkozóját. Augusztus vége helyett szeptember közepére tettük, ami az időjárás szempontjából sem bizonyult rossz döntésnek és a nyár végi nyaralási láz is lezajlott már ilyenkorra. A boldog semmit-tevést pedig felváltotta egy hasznos munkavégzéssel egybekötött két napos találkozó. Ezek együtt okozhatták, hogy igen szép számban gyűltünk össze Bernecebarátiban. Közel 40 fő tisztelt meg minket jelenlétével, de éjszakára is 25 fő maradt, akiknek vasárnap délelőttre is jutott egy pici a munkából.

Napközben Bezeczky Árpád, a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa irányításával kétéltű élőhelyek rehabilitációját végeztük. A területre ki terepjárókon, ki Árpi traktorjának utánfutóján érkezett meg. Útközben megálltunk és vezetőnk szuggesztív előadását élvezhettük a területen réges-régen folyó mezőgazdasági tevékenységekről, amikor az erdőnek nyoma sem volt. Mesélt a II. világháborús helyi harcokról, a magyar katonák elkeseredett küzdelméről és megmutatta ennek ma is fellelhető nyomait, a lövész állásokat. A kis tavacskák is, amikben a kétéltűek csodálatosan szaporodhatnak, a régi időket idézik, hiszen ezek néhány száz éve mesterségesen kialakított marha- és sertés itató helyek. Kis csatornákon a hegyoldalakról vezették oda az eső vizet és ezt olyan ügyesen alakították

ki, hogy jelenleg is megfelelő mennyiségű víz áll a békák és gőték rendelkezésére. Ezeket a csatornákat kellett megtisztítanunk, valamint a tóba bezuhant fákat kiszednünk. A beszakadt, meredek partfalakat lenyestük, hogy könnyebben kijöhessenek a frissen kikelt állatkák, a tavacskák körül pedig védőzónát jelöltünk ki. Ezen a zónán belül nem lesz szabad a fákat kivágni, hogy a vízfelület árnyékolása folyamatosan megoldott legyen a legnagyobb nyári melegekben is.

Mire befejeztük a munkálatokat és visszamentünk a bázisként használt Öregerdő turistaházba, Horváth Tibor jóvoltából már ott illatozott a csülkös babgulyás. A bőséges és kifogástalan vacsora után jó hangulatú beszélgetések kezdődtek, a fiatalok társasjátékkal szórakoztatták egymást. Ahogy besötétedett és elhalkult a táj, szarvasbőgés hangját hozta felénk a langyos esti szellő. Több helyről is

szóltak, s amikor elhallgattak sokat tapasztalt nemzeti parkosunk, Darányi Laci bőgésével ismét szóra bírta őket.

Vasárnap a reggeli közös elköltése után befejeztük a tavak elrekesztő munkálatait, majd útnak indultunk hazafelé. Még betértünk Szokolyára, ahol a madarász tábor raktárába kitettük a szerszámokat és persze felnéztünk a Tábor-rétre is, ahol ilyenkorra már csodálatos őszi kikerics mező borít el mindent.

Köszönet a szervezőknek a jó hangulatú esemény lebonyolításáért, nemzeti parkos tagtársaink szakértő segítségéért, a középiskolás csapat szorgos kezű munkájáért és persze minden résztvevőnek a vidám és nagyon hasznos tevékenykedésért! Ez a program a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával valósult meg.

Kitüntetés a Táborban (2016. július 17.)

Július 11-én indult a Börzsönyi Ornitológiai és Természetvédelmi Tábor közel 40 gyermek részvételével. Mivel Tarján Ambrus, a BOTT vezetője a májusi küldött közgyűlésen nem tudta személyesen átvenni az MME kitüntetését, a Brellos Tamás díjat, ezért megragadván az alkalmat itt, a Táborban adtuk át az elismerést. A díj, melyet az MME vezetősége két évente ítél meg a környezeti nevelésben kiemelkedően teljesítő tagtársainknak, igazi értéke, hogy Tarján Ambrus gyerekként Brellos Tamás szárnyai alatt ismerkedett a Természettel és kapott olyan indíttatást, mely végül a pedagógusi-, környezeti nevelői pályára terelte. Ambrust véget nem érő éljenzéssel és tapssal

köszöntötték a táborozó gyerekek és a táboroztató felnőttek. Meghatódva vette át a kitüntetést, majd a rá jellemző szerénységgel elhárította a köszöntést, mondván ezt a díjat igazából nem is ő, hanem a körülötte álló Csapat kapta, ezzel megköszönve mindenki munkáját, aki valaha is a Táborok megrendezésén fáradozott.

Az elmúlt napok nagy esőzései megnehezítették ugyan a táborozók életét, de így is jó kedvvel, sikeresen zajlanak a programok. A vasárnapi nyílt napon igen sok szülő látogatta meg gyermekét és vettek részt a szakmai foglalkozásokon. A madárfogó hálókat ilyen időben ugyan nem húzzák szét, de a gyűrűző program elméleti része is nagy érdeklődést váltott ki a gyermekekből. Amíg szép idő volt rengeteg madarat gyűrűztek, reméljük ez a sorozat a jövő héten tovább folytatódik!

Madarász Tábor a Katalinpusztai Kirándulóközpontban (2016. július 3-7.)

Idén harmadik alkalommal szervezett a Börzsöny Alapítvány madarásztábort a Katalinpusztai Kirándulóközpontban, alsó tagozatos gyermekek részvételével. 2013-ban, amikor első alkalommal hirdettük meg programunkat a fő célunk az volt, hogy a szünidő kellemes, élményekben gazdag eltöltésén kívül, olyan szakmai programokat nyújtsunk, amely lehetővé teszi, hogy a gyermekek már kisiskolás korban találkozzanak a természetvédelemmel. Megismerjék az őket körül vevő Naszály-hegy élővilágát, az erdei madarak életét.

A tábor népszerűségét mutatja, hogy az igények jóval meghaladták a férőhelyek számát, és több visszatérő vendégünk is volt. Helyszín ismét a Katalinpusztai Ökoturisztikai Központ volt, ahol színvonalas szállás, napi háromszori étkezés, nagy játszótér biztosította a kellemes kikapcsolódást. Kertjében lehetőség nyílt íjászkodásra, szalonnasütésre, kézműveskedésre, sport- és szellemi vetélkedők lebonyolítására, valamint a gyerekek által nagyon kedvelt számháborúzásra.

Köszönettel tartozunk dr. Manczúr Ferencnek, aki a madárgyűrűzést mutatta be a gyerekeknek, Pál István botanikusnak, aki egy túra keretében az erdei növények megismerésében segített. Dr. Kertész Péter állatorvosnak, aki izgalmas előadásával, a sérült madarak mentéséről ismét lenyűgözött minket. Az pedig, hogy magával hozott egy erdei fülesbaglyot még izgalmasabbá tette ezt a délutánt.

Éjszakai túránk során is megfigyelhettünk egy bagolycsaládot, ami nagy élményt jelentett a kicsiknek. Természetesen idén is több túrát tettünk, végigjártuk a kis és nagy tanösvényt, megtekintettük az odúlakó madarakat, és egyéb fajokat.

A peléket annyira megkedveltük, hogy néhányan szívesen vittek volna haza a saját kezűleg elkészített odújukban egy-egy példányt, ebből a kis jószágból. Az odúkopácsolás szintén népszerű záró programja táborunknak. Ezt a programot idén is Varga Péter vezette, a szükséges faanyagot a Börzsöny Alapítvány biztosította. Sokan számoltak be arról, hogy az előző években készített "lakásokat" már birtokba vették a ház körül élő madarak. Sikeresen lezajlottak benne a költések, amelyeket a gyerekek nagy örömmel észleltek.

Már ezért az egy dologért is megérte!

Nagy Angéla és Nagy Csaba

Börzsönyi Szilveszter Botond (2016. június 30.)

Szilveszteri látogatása után Pünkösdkor, Botond névnapján is bejelentkezett a Börzsönyben élő hiúz (lásd a lap alján, a január 8-i bejegyzésnél). A képek alapján valószínűsíthető, hogy hím. Börzsönyi Szilveszter Botond még mindig óvatosan szemlélte a már többször látott kamerát. Kívánjuk neki, hogy még több évig élvezhesse kedvenc élőhelyeit a Börzsönyben. A képek a Börzsöny Alapítvány és a Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szoros együttműködésével készültek.

A két értékelhető fotó mellett videó is készült az állatról: Részletekért és több képért kattintson ide!

Gyermek nap odús kirándulással (2016. május 29.)

Sikeres programot bonyolítottunk le az Ipoly-Erdő Váci Erdészetével közösen, a katalinpusztai Gyadai-réti Oktató Központ területén. Ezen a hétvégén a gyermekekért volt minden, mi az odúnéző kirándulásokat és a bemutató madárgyűrűzést biztosítottuk. A csodálatos környezethez gyönyörű idő párosult, talán ennek is köszönhető, hogy Nagy Csaba két népes csoportot vezethetett a madárodúkat felkeresni. Az első körben 24 főnek, majd délután még 14 látogatónak tudtuk bemutatni az odúlakó állatokat. Bizony, több odúban már nem a másodköltést végző madarakat találtuk, hanem nagy peléket, akik talán az enyhe tél és tavasz miatt foglalták el ilyen korán "fészkelő" helyeiket

Délelőtt folyamán Manczúr Ferenc bemutató gyűrűzése vonzotta az érdeklődőket. A gyerekek mellett a felnőttek is érdeklődve figyelték a gyűrűzés mozzanatait. A meleg idő miatt sok madarat nem sikerült ugyan megfogni, de bemutathattuk a vörösbegyet, az énekes rigót, sőt a nap végén a játszó gyerekek közelében felállított bemutatásra szánt hálóba egy mezei veréb is beakadt. A gyűrűzést és a mellette felállított standukat mintegy 40 fő kereste fel.

Kitüntetések a küldött közgyűlésen (2016. május 21.)

Az idei év Küldött Közgyűlésén igen nagy megtiszteltetés érte Helyi Csoportunkat, három tagtársunk is elismerésben részesült! Kazi Róbert, csoportunk egyik vezetője, szakmai irányítója "Chernel István emlékérem és díszoklevél" kitüntetést kapott, Tarján Ambrus, a Börzsönyi Ornitológiai és Természetvédelmi Tábor vezetője munkáját pedig Brellos Tamás oklevéllel ismerték el. Bagyura János az MME munkatársaként kapott elismerést.

Kazi Róbert már gyermekkora óta tagja a Madártani Egyesületnek, aki életét tette a madarak védelmére. Bagyura Jánossal meghatározó részese lett a ragadozó madarak megmentésének, nevükhöz fűződik a kerecsen sólymok zárttéri szaporításának, majd a fiókák nevelőszülőkhöz való

adoptálásának gyakorlati megvalósítása. Brellos Tamás váratlan halála után Robi vette át a Csoport irányítását, titkári pozíciójában sok sikeres pályázat és felmérés koordinálása fémjelzi munkáját. A fekete gólyák gyűrűzéses jelölésével sok hasznos és meglepő adat került a Monitoring Központ adatbankjába. Tudását, tapasztalatát néhány éve már a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban is kamatoztatja, de a Helyi Csoport továbbra sem nélkülözheti munkáját.

Tarján Ambrus szintén gyerekfejjel ismerkedett meg a természetvédelemmel. Éppen Brellos Tamás és a Madarász Tábor alapítói hatására lett

pedagógusi hivatása mellett környezeti nevelő. A Táborban kapott impulzusok hatására felnőttként a BOTT vezetője lett, lelkiismeretesen kezeli az ügyeket táboridőn kívül is. A gyermekeket nem csak elméleti síkon tereli a természetvédelem felé, de sokszor szervez gyakorlati foglalkozásokat számukra, élőhely kezelési programokra viszi őket. A felnőtt képzésben is jeleskedik, előadásokat tart környezeti nevelők és terepi vezetők számára.

Gratulálunk a kitüntetetteknek, munkájukhoz erőt, sok türelmet és jó egészséget kívánunk!

Fülemülék Éjszakája Vácon (2016. május 20.)

A régi helyszínen, a Naszály lábánál elterülő, kis patak mederrel tarkított mezőgazdasági területen, május 20-án este, 6. alkalommal csatlakoztunk a "Fülemülék éjszakája" programsorozathoz. A rendezvényen 18 fő gyűlt össze. Az előző napok esős és hideg időszaka után, a program napjára, péntek délutánra kedvezőre fordult az időjárás, ennek köszönhetően a madarak is aktívabbak voltak. Indulásunk után nem sokkal, a műútról letérve, Schmidt András szakmai szemével megfigyelhettük a füstifecskét, majd a fekete- és énekes rigókat, a sordélyt, a barát poszátát, a mezei poszátát és karvaly poszátát is hallottunk énekelni. Az este szenzációja az erdei fülesbagoly volt, amit szintén András éles és figyelmes szeme fedezett fel. A felállított spektívvel hosszasan megfigyelhettük ezt a fajt is. Sajnos a kedvezőbb időjárás ellenére a fülemülék az este folyamán nem voltak annyira aktívak, de ahogy elértük végcélunkat két csalogány is megszólalt a "koncert teremben", gyönyörködhettünk énekükben. A programon résztvevők remekül érezték magukat, amit bizonyít Velkei Dóra köszönő levele is, ami másnap érkezett tőle:

"Köszönjük szépen a péntek esti túrát. Bár nem tudtunk végig maradni, nagy élmény volt a kicsiknek, hogy sikerült meglesni állatokat távcsővel (főleg a nyuszit és a baglyot). Remélem, nem zavartuk nagyon a többieket. Ha tudunk, jövünk majd jövőre is, előbb-utóbb ők is belenőnek. :)"

Dunakeszi Köztisztasági Napok (2016. május 7.)

A Börzsöny Alapítvány ismét csatlakozott a Dunakeszi Köztisztasági Naphoz. Önkénteseink segítségével megtísztítottuk az eldobált hulladéktól a helyi védett temetődombot, ami különleges védett növények otthona. A szorgos munka eredményeképpen a Tabáni-ér külső szakaszát is sikerült mentesíteni a lerakott szeméttől.

Fülemülék Éjszakája Dunakeszin (2016. április 29.)

Ahogyan az elmúlt években, ismét a Dunakeszi Vasutas Horgász Egyesület vendégszeretetét élvezhettük programunkon, melyért ezúton is nagy köszönetet mondunk. A helyszín telitalálatnak bizonyult most is, a bokrok közül 50 méterenként szóltak a fülemülék, bár meglátni őket a sűrű aljnövényzetben az idén sem sikerült. A rövid bemutatkozás után 35 fővel indultunk kis körutunkra a Tőzeg-láphoz. Folyamatosan volt látni és hallani való: élvezhettük a fülemülék többszólamú énekét, a barátposzáták dallamos hangját, többször fölénk röpült egy hím barna rétihéja, szürkegém pecázott a horgászok stégjén. A japán keserűfű példáján bemutattuk az özönnövények okozta problémákat, míg az illatozó galagonya és az odúkkal teli nyárfák szép példáját adták az őshonos fajok szerepének.

A láp még nem mutatta meg virágos arcát, de a néhány napos tőkés réce fiókák felejthetetlen élményt adtak a gyerekeknek. Az úton visszafelé a parti fecskék telepénél beszélgettünk a fecskék eltűnéséről, védelmük lehetőségeiről. A horgász háznál már várta a gyerekeket Tolnai Erzsébet tanítónő játékos vetélkedője, melyben minden résztvevő nyert egy év madara matricát, de a legjobbak természetvédelmi témájú könyv és DVD jutalomban is részesültek. Mire leszállt az este, szabadtéri mozi kezdődött. A dunakeszi vonatkozással is bíró "Egy madár visszatér" című filmet vetítettük a kerecsen sólymok védelméről. Az este záró akkordjaként a fülemülék tovább daloltak, hangjuk közé már nem kavarodott be a feketerigók és a barát poszáták éneke.

Erdő takarítás a Föld Napja alkalmából (2016. április 23.)

A cudarra fordult időjárás ellnére 15 mindenre elszánt természet szerető ember jött össze Királyréten, hogy némileg kompenzálják az emberek a Föld ellen elkövetett szemetelési szokásait. A rövid tájékoztató után 11-en a Börzsöny Alapítvány teherautóján elindultak Nagy-Hideg hegy felé, míg a lent maradtak Királyrétről indultak a leginkább járt turista utak megtisztítására. A hegycsúcson nevéhez méltó hideg és szemetelő eső fogadott, bár így is szerencsénk volt, hiszen az elkövetkező napokban még hó is lepte rövid időre a tájat. Már a turista ház közelében is volt mit összeszedni, aztán ahogy elindultunk a két lefelé vezető úton, meglepő módon nem csak a kirándulók, de az erdei munkások eldobált szemétjeire is bukkantunk.

Ahogy közeledtünk Királyrét felé, egyre sűrűbben kellett lehajolnunk a pillepalackokért, sörösdobozokért, neylonzacskókért. A Cseresznyefa parkoló körül teljesen lelassultunk, itt több zsák is megtelt az autókból "kiejtett" szeméttel. Mire Királyréten újra összejött a csapat, 5 zsák telt meg szeméttel, valamint egyéb nagyméretű hulladékkal, ami be sem fért a zsákba. Ezeket a királyréti erdészet által biztosított konténerbe helyeztük, ígéretükhöz híven a szemét elhelyezéséről ők gondoskodtak.

Tavaly nem volt erdő takarítási akciónk, ezért jó volt látni, hogy az idei programban kellő számú emberrel tudtunk tenni valamit Földünkért!

Működési területünk két újabb odúteleppel bővült (2016. április 10.)

Két új madárodú telepet létesítettünk Penc, és Letkés erdeiben 25-25 odúval. Ezzel a februári odúkopácsoló napon elkészűlt 115 db madárlakás utolsó darabjai is helyükre kerültek.

Célunk, hogy a működési területünk távolabbi pontjain is gyűjtsünk madár költési adatokat, de a pelék előfordulásáról is fontos információkhoz juthatunk. Az évek folyamán történt megfigyelési adatokból derült ki például, hogy a fokozottan védett erdei pele (képünkön) számottevő állománya él a Nyugat-Cserhát területén.

Tavaszköszöntő kirándulás a Börzsönyben (2016. március 19.)

Kellemes tavaszi időben gyülekeztünk Királyréten, Ákos bácsi büféje előtt. A várakozás perceit kihasználva elbúcsúztunk a hamarosan bezáró Büfé tulajdonosától, aki sokszor javított közérzetünkön barátságos kiszolgálásával és forró teájával, kávéjával. A legtöbb királyréti kirándulás itt kezdődött és itt ért véget. Jó volt itt megpihenni egy "hambi" és egy sör mellett. A táborozókat felfrissítette egy finom jégkrém, de a mobiltelefonok töltését is itt lehetett intézni. Ákos bácsi nyugdíjba készül: hosszú, békés nyugdíjas életet kívánunk!

Miután a csoport szép számban összegyűlt és vezetőnk, Ott József is megérkezett, elindultunk egy igen izgalmas időutazásra a Börzsönyben. A téma talán furcsa egy természetvédő csapat számára, de nem tanulság nélkül való: a Börzsöny ipari használata a múltban. Vezetőnk jelenleg egy tanösvény kialakításán dolgozik, mely ezt fogja bemutatni, most ezt tette ő is nekünk.

Az Árpád-kori vasérc keresgéléstől és kezdetleges felhasználásától indultunk. Mint megtudtuk, a honfoglalás előtt is, a kor tudásához igazodó vaskohászat folyt a területen. Később, a török idők után már vasérc bányákat nyitottak, melyekben kegyetlen körülmények között, kézi erővel működött a termelés. Ehhez igazodott a vasolvasztás is, egyre nagyobb kemencék épültek, melyhez a faszenet a környező erdők fája szolgáltatta. Az 1800-as években csúcsosodott ki az ipari használat, ekkor már hamut állítottak elő az üveggyártáshoz, cser-anyagot gyűjtöttek a csertölgyek kérgéből, hasonló céllal gubacsot is szedtek. Az erdő makktömegét disznó kondák hasznosították és magas szintre emelkedett a kőbányászat is. Megjelentek a kisvasutak, a tűzifa szállítására faúsztató csatornák készültek, később kötélpályás rendszer is épült.

Ezt a szinte rablógazdálkodást persze a Börzsöny sem viselte el, eltűntek az öreg fák, lecsupaszodtak a hegyoldalak. Csak a századeleji erdészeti gondolkodásnak köszönhető, hogy ismét erdő borítja a tájat, reméljük ez a jövőben is így marad. Erre nagyon jó példát ad a királyréti Erdészet természetközpontú erdőgazdálkodása, ahol igyekeznek lékvágásokkal vegyes korú és fajösszetételű erdőt kialakítani. Ez összecseng korunk természetvédelmi elvárásaival is, valamint a területre érkező számos turistának is több élményt ad a (nem csak növény-)fajokban gazdag Erdő.

A kirándulás kalandokban sem szűkölködött. Többször át kellett kelnünk a bővizű Vasfazék-patakon, melyre vezetőnk rögtönzött átkelőket létesített, majd több társunk segítő kezeinek köszönhetően mindenki "vízmentesen" átjutott.

Ezen a jó hangulatú, eseménydús kiránduláson 22 fő vett részt.

Megtartottuk közgyűlésünket (2016. február 27.)

24 fő részvételével sikeresen megtartottuk ezévi közgyűlésünket. Mivel a taglétszámhoz képest ez a szám nem volt elég a határozatképességhez, elnökünk, Terbe Józsefné fél óra eltéréssel újra összehívta a közgyűlést, mely ekkor létszámtól függetlenül határozatképes lett. A vetítéssel színesített, előző évi titkári- és pénzügyi beszámolót a közgyűlés egyhangúan elfogadta. Megválasztottuk a 2016-os év küldött közgyűléseinek helyi csoport küldötteit is: Blaskó Árpád, Fejér Gábor, Fidlóczky Zsolt, Horváth Tibor, Kazi Róbert, Nagy Csaba, Tarján Ambrus, Terbe Józsefné, Török Tamás, Varga Péterné, Varga Péter.

A választások után áttértünk a szakmai részre. Első körben megtekintettük Papp Ferenc, az MME munkatársa, projektvezető előadását a Madáratlasz Programról (MAP), melyet nagy érdeklődéssel kísért a hallgatóság. A fokozott figyelem teljesen indokolt volt, hiszen területünkön eddig is folyt már ilyen munka, így a változtatások, egyszerűsítések minket is érintenek. A tartalmas bemutató után Schmidt András a Csoportunkhoz kötődő információkat adta át, megnézhettük az eddig elért eredményeket. Hamarosan kiderült, hogy még számos fehér folt van a Google-térképen, melyek felmérésre várnak. Selmeczi Kovács Ádám a Duna-Ipoly Nemzeti Park részéről elmondta, hogy a park mely részeken végez felméréseket, amelyek köthetőek a MAP programhoz is. Felmerült, hogy az odúprogramunk is része ennek a felmérésnek, tehát kézenfekvő, hogy az odúzók legyenek egyben MAP-ozók is. Ezek után már szinte minden felmérendő terület gazdára lelt, a néhány maradékra több felmérő összefogásával, expedíciókat szervezünk.

Ennyi dolog megbeszélésével el is szaladt az idő, délután kettő órakor elnökünk a közgyűlést bezárta.

Odúkopácsoló nap Dunakeszin (2016. február 14.)

Idén is összejöttünk, hogy a Facél Kft asztalos műhelyében madárodúkat építsünk. 36 önkéntes jelentkezett munkára, akik között Csoportunk tagjain kívül a helyi Bárdos Lajos általános iskola néhány tanulója és szüleik is eljöttek, Tolnai Erzsébet tanárnő szervezésében. Rövid köszöntő és munkavédelmi oktatás, majd a feladatok felvázolása után elkezdődhetett a munka.

Az alapanyagok egy részét már korábban előkészítettük, így rögtön belevághattunk az odúk oldalainak összeszögelésébe. Ezután szalag rendszer-szerűen adtuk tovább egymásnak a munkadarabokat, így egy következő szinten tovább épülhettek az odúk.

Voltak akik a zsanérok felhelyezését végezték, mások az odú oldalára fúrták a felakasztó kengyel helyét, aztán a sor végén felkerült a tető is. Az utolsó fázisban a hölgyek és a gyerekek lenolajjal kenték le az elkészült madárlakásokat. Ezalatt körfűrész gépen készültek a további alkatrészek, amire hamarosan nagy szükség lett, az előkészített anyag ugyanis hamar elfogyott. Négy óra alatt végeztünk, sőt még maradt idő egy kis beszélgetésre is a közben elkészített forró tea kortyolgatása közben, de az otthonról hozott süteményeknek is nagy sikerük volt.

A megcélzott terv 100 db odú elkészítése volt, de a lelkes társaság ezt még 15-tel megfejelte!

Ezekre nagy szükség is lesz, hiszen a Börzsöny és a nyugat-Cserhát területén is több odú telepet szeretnénk létesíteni, valamint a meglévő telepeink jónéhány odúja is cserére szorul. Tervezzük a Vácrátóti Botanikus Kertben is a cserét, ahol már rendszeresek az odúzást, odúlakó madarakat bemutató programjaink. Helyi Csoportunk területén 2015-ben 47 odútelepen 1126 db-ra bővült a kihelyezett odúk száma, ebből 934 darabot ellenőriztünk rendszeresen. A foglaltsági arány 85 % feletti volt, ami rendkívül jó! Leginkább a széncinegék használják, de jelentős a mezei veréb, kék- és barát cinege foglalás is, sőt fenyves cinegék is költöttek már odúinkban.

Előfordul még csuszka és örvös légykapó, a nyár végére pedig átengedik a helyet a peléknek: a nagy, a mogyorós- és az erdei pelék is rendszeres vendégeink.

Az odúzás Csoportunk egyik legsikeresebb, legtöbb önkéntest foglalkoztató programja, ami Nagy Csaba tagtársunk koordinálásával történik. A munkához szükséges anyagi forrásokat a Börzsöny Alapítvány biztosítja.

Fényképek a börzsönyi hiúzról (2016. január 8.)

Hat év szünet után újra sikerült képet készíteni a börzsönyi hiúzról! A hóban történő nyomkeresésekkel a közbenső években is bizonyítottuk jelenlétét, azonban a kameracsapdáinkat eddig ügyesen elkerülte.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park szakembereivel együttműködve, kameracsapdák kihelyezésével, és a téli hótakaróban nyomkereséssel monitorozzuk a hiúz jelenlétét. A Börzsöny területén először 2007. novemberében sikerült kameracsapdánknak megörökíteni a hiúzt. A két értékelhető fotó mellett videó is készült az állatról:Részletekért és több képért kattintson ide!