Bemutatómadárgyűrűzés a Bajdázói-tónál (2017. december 10.)
Az utolsó nyilvános programunkat rendeztük meg ezen a verőfényes vasárnapon, melyet minden évben Brellos Tamás királyréti erdész, helyi csoportunk egyik alapítója emlékére szervezünk. Ez a bemutató madár gyűrűzés méltó befelyezése volt a 2017-ben végzett tevékenységünknek. Sarlós Dávid gyűrűző és csapata megállás nélkül dolgozott, mert a rengeteg megfogott madár mellett érdeklődőből sem volt hiány: mintegy 100 fő tisztelt meg minket jelenlétével.
A napos, ámde fagyos időben jól esett a forró tea és a forralt bor, amivel megvendégeltük látogatóinkat. A legtöbb fogott madár széncinege volt, de hálóba került sok barát-, kék- és fenyves cinege
is. A program végén még egy közép fakopáncs is meggyűrűzésre került, bár ő folyamatosan, hangosan tudatta velünk nem tetszését. A madarakat vendégeink engedhették szabadon és ennek nem csak a gyerekek örültek. Többen az idősebb korosztályból is életükben először érezhettek vad madarat tenyerükön. Dél felé már egyre kevesebb fogás lett, így a hálókat összehúztuk. Sokan még beszélgettek, a jó időben nem akaródzott haza indulni. Gyönyörű és sikeres napunk volt!
Adventi vásár Nagymaroson (2017. december 2.)
A nagymarosi MÁTÉ Állatvédelmi Alapítvány meghívására idén is csatlakoztunk az általuk szervezett adventi jótékonysági vásárhoz. Standunknál támogatásért cserébe kitűzőket, falinaptárt, madár etetőt és -odút, valamint madáreleséget adtunk. Önkénteseink kedvessége vidám színfoltja volt a hagyományosan itt megrendezett piacnak. Nagyon sokan látogattak meg minket, voltak, akik miattunk érkeztek és olyanok is, akik tavaly is nálunk szerezték be az etetőanyagot és ezt most sem akarták másként! Az esemény fényét emelte, hogy Varga Péter, természetvédelmi mérnök hallgató a kultúrházban a madár etetésről tartott nagy sikerű előadást. Erre mintegy 30 fő volt kíváncsi. Reméljük jövőre sem szakad meg ez a szép hagyomány és itt lehetünk újra!
Odúkopácsoló nap (2017. november 12.)
Most is a jól bevált helyszínen, a Facél Kft asztalos műhelyében szerveztük meg az idei odúkopácsoló napot. A februárra tervezett odúépítést a nagy hideg miatt elhalasztottuk, de a tapasztalatok és a vélemények alapján úgy tűnik ez az őszi időpont több szempontból is kedvezőbb.
A vasárnapi pihenőnapját is feláldozta az a 41 fő, akik megjelentek a találkozó helyszínén, majd rövid baleseti oktatás és odú építési bemutató után serény munkába kezdtek. Az előkészített faanyagot többen is elkezdték összeszögelni, majd a különböző munkafázisok között kézről-kézre jártak az alkatrészek, míg végül a tető is felkerült és a festőcsapathoz jutottak a kész madár odúk. A sötétre színezett lenolajos festés két igényt is kielégít: megvédi a fát az időjárás viszontagságaitól, valamint a környezetbe is jobban beleolvadnak a kiakasztott odúk. A szorgos munkának hamar meglett az eredménye, délre elkészült a tervként
kitűzött 100 db odú, de félkészben készült még hozzá 20 db, melyek néhány mozdulattal könnyedén készre hozhatóak. A nap közben és végén meleg teával és aprósüteménnyel kedveskedtünk önkénteseinknek, akik közül többen is csak kedves erőszak hatására tették le a szerszámot.
Az elkészült madárlakások a tél folyamán kerülnek kihelyezésre, a meglévő odútelepek elhasználódott odúit cseréljük le velük. Helyi Csoportunk börzsönyi és nyugat-cserháti területein már 1000 db felett van a kihelyezett madárodúink száma, melyeket 30-35 önkéntesünk kezel. Évente legalább öt alkalommal ellenőrzik ezeket és a megfigyeléseket odúnaplókban rögzítik. Ezen adatokból nem csak a madarak, de a pelék és a kevésbé szeretett darazsak állomány változásairól is pontos információkat kapunk.
Ezúton is köszönjük önkénteseink munkáját, akik a vasárnapi pihenés helyett a nem is olyan könnyű munkát választották! Fegyelmezetten, precízen és nem utolsó sorban balesetmentesen dolgoztak!
Adomány a Börzsöny Alapítványnak (2017. október 16.)
Erdész Zoltán, Dunakeszi város alpolgármestere 150 000.-Ft-ot adományozott Alapítványunk részére. Mint kihangsúlyozta, ezt szigorúan magánszemélyként tette és a királyréti madarász táborok fejlesztésére szánta. Az adományt Varga Péter, a Börzsönyi Helyi Csoport titkára vehette át. Az átadást kísérő beszélgetésen Erdész Zoltán megemlítette, hogy gyermekként ő is közelről ismerte alapítónkat Brellos Tamást, most is jó érzéssel emlékezik vissza a vele töltött időkre. Szó esett a Dunakeszin átadott Duna-parti strand egyfajta fejlesztéséről is: egy a madarakat és madárvédelmet bemutató tanösvény kialakítására kaptunk lehetőséget, melyet reményeink szerint óvodás és iskolás csoportok is haszonnal látogathatnak majd.
Köszönet a támogatásért és a lehetőségért egyaránt!
Helyi Csoport kirándulás a Sas-központba (2017. október 14.)
21 fő vett részt ezen az autós kiránduláson, melyet a jászberényi Sas-központ látogatására szerveztünk. Vendéglátónk Juhász Tibor, a központ vezetője kalauzolt minket, egy gyűrűző bemutatóval indítva a napot. A szeszélyesen kanyargó Zagyva mentén felállított hálókba igen szép számban akadtak madarak: füzikék, cinegék, királykák, vörösbegyek, valamint egy meggyvágó. A bemutató után lesétáltunk a Zagyva partjára, melyről Tibor elmesélte, hogy Magyarországon már csak ez a folyó az egyetlen, amelyik szabadon alakíthatja medrét, nincs szabályozva.
A bemutató után újra autóba szálltunk és átmentünk a Sas-központba. Mire megérkeztünk, meg is éheztünk, így vendéglátóink jóvoltából megkóstolhattuk a Jászság egyik remek ételét, a pandúr-gulyást. Ebéd után megnézhettük a mentett madarakat, melyek mindegyikéhez egy-egy történet kötődik: szomorúak, néha elkeserítőek, de mégis tanulságosak. A kézhez szokott madarak bemutatójánál madársimogatásra is lehetőséget kaptunk. Érdekes volt tapasztalni a baglyok plüss-puhaságú tolla után a sasok kemény, acélos tollazatát.
Délután még kimentünk a közeli tanösvényre, mely szépen bemutatja a táj adottságait, vad madarait, azok védelmét, a rájuk leselkedő veszélyeket. Nagy szükség volt a velünk cipelt távcsövekre: "függögető" vörös vércséket láthattunk, hantmadarat, réti fülesbaglyot figyeltünk, és a távolban egy arany sakált is kiszúrtunk. A séta végén a központ címermadarával is összehozott a madarász szerencse, hosszan követtük egy parlagi sas röptét a fejünk felett.
Az idő csodálatos volt, házigazdánk, Juhász Tibor igazán profin, jó humorral adta át nekünk a sas védelemmel kapcsolatos ismereteket és az ebéd is nagyon finom volt. Hálás köszönet érte!
Dunakeszi Önkéntes Köztisztasági Nap (2017. október 7.)
A Börzsöny Alapítvány is csatlakozott a Dunakeszi Önkormányzat által szervezett környezet takarítási akcióhoz. Az alapítványt 3 fővel képviseltük, valamint szolgálatra ajánlottuk fel teherautónkat is a szemét elszállítására. Jelentős segítséget kaptunk az önkormányzat részéről: 3 fő 3 gyermekkel segített a Temető-domb alatti partoldal megtisztításában. Ez a terület fokozottan védett növények otthona, így helyi védettséget élvez. Sajnos ezt sokan nem veszik figyelembe, még mindig előfordulnak szemét lerakások. Most is tapasztaltuk azt a furcsa szokást, mely néhány kutya tulajdonosra jellemző: a kutyagumit gondosan összeszedik egy neylon zacskóba, szorosan bekötik a száját, majd nagy ívben behajítják egy bokor mélyére. Talán nem is gondolnak bele, hogy ezzel rosszabbat tesznek, mintha semmit sem tettek volna. Az ürülék belerohad a zacskóba, veszélyes hulladékká válik, a neylon pedig évtizedekig szennyezi a talajt!
Az akciót sikeresen zártuk, a Temető-domb környékén kívül még egy szemét lerakatot is sikerült felszámolnunk, és a vizes kertek alatt futó földút mentét is kitakarítottuk. Köszönet minden résztvevőnek, külön köszönet az önkormányzati dolgozóknak segítségükért!
Európai Madármegfigyelő Napok (2017. szeptember 30 - október 1.)
Az elmúlt hétvégén megrendezett Európai Madármegfigyelő Napokon Magyarország két kategóriában is első helyezést ért el! A hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett programon idén 41 ország madártani szervezete, köztük hazánk BirdLife képviselője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vett részt. Az összesített eredmények alapján Európában és Közép-Ázsiában legalább 934 helyszínen, 4 millió madarat figyelt meg a 21.704 résztvevő!
Helyi Csoportunk is kivette részét e nemes versengésből: 3 helyszínen, 334 résztvevővel és több ezer azonosított és megszámolt madárral zártuk a két napot. Sződligeten és a püspökhatvani Sinkár-tónál bemutató gyűrűzést is tartottunk, a Vácrátóti Botanikus kertben pedig a kirakodó vásár vendégeivel madarász sétákon gyűjtöttük az adatokat és mutattuk be a Természet- és benne a madármegfigyelés szépségeit. Sok ismerős arccal találkoztunk, de még több ismeretlen érdeklődőt sikerült megszólítanunk. Reméljük hamarosan őket is tagjaink soraiban látjuk viszont!
Köszönet a résztvevőknek (meg persze a madaraknak), akik nélkül nem született volna meg ez a nagyszerű eredmény! Még nagyobb köszönet a szervezőknek, akik a helyi programokat biztosították:
Horváth Tibor szervező (Sződliget)
Dénes János gyűrűző (Sződliget)
Rottenhoffer István szervező (Sinkár-tó)
Sarlós Dávid gyűrűző (Sinkár-tó)
Rottenhoffer Balázs segítő (Sinkár-tó és Vácrátót)
Nagy Csaba, Varga Gyöngyi, Ifj. Varga Péter és Fejes Zsófia segítők (Vácrátót)
És az eredmények:
- rendezvény helyszínek száma:
Magyarország (123 helyszín)
Hollandia (120 helyszín)
Lengyelország (112 helyszín)
- résztvevők száma:
Magyarország (3.919 fő)
Svájc (3.695 fő)
Fehéroroszország (2.219 fő)
- látott madarak száma:
Finnország (1.285.000)
Svédország (980.000)
Magyarország (479.054)
A leggyakoribb három madárfaj hazánkban idén a seregély, a dankasirály és a tőkés réce volt.
Beszámoló a Madarász Táborokról (2017. augusztus 1.)
Középiskolás Természetvédelmi Tábor (KÖTET) 2017.
Az idén rendhagyó módon külföldre és magashegységbe vittük a középiskolásokat. Az Alacsony-Tátrában, 1050 méteren fekvő, Magurkán volt a szállásunk. Az egykori bányászfalunak ma már csak 6 állandó lakosa van. Sajnos a táboroztató felnőtteket és a közlekedést idén is nagyon nehéz volt megszervezni, de végül is két bérelt mikrobusszal sikerült kiutaznunk, miután a tábor idejét is módosítottuk. Eredetileg 18 gyerek jelentkezett, de az időpontváltoztatás miatt csak 14 táborozónk volt. A csapat egy jó része már évek óta lelkesen jön KÖTET-be és most is nagyon jól érezte magát. Kifelé menet megálltunk Dobróváralján és megnéztük a dobronyai várat. Az Alacsony–Tátrában két kiránduláson ismerkedtek a gyerekek a magashegységek élővilágával, földrajzával. Az időjárással nagy szerencsénk volt, csak akkor esett az eső, amikor mi nem voltunk kinn. A Salatinról is ki lehetett látni, ami nem mindig van így. Megnéztük egy magurkai bányajárat maradványait is. A június 23. és 25. között lezajlott tábor nagyon jól sikerült, a gyerekek erőnléte elegendő volt a magashegységi túrázáshoz, így fontolóra vettük, hogy máskor is megpróbálunk hasonló középiskolás tábort szervezni.
XXIV. Börzsönyi Ornitológiai és Természetvédelmi Tábor (BOTT)
A július 10-én kezdődő XXIV. BOTT-ba idén 51 gyerek jelentkezett. Nagyon sok változás történt a táboroztató stábban: 7 új segítő került be, közülük 6 középiskolás, akik közül ötöt a KÖTET idején vagy az után szerveztünk be. Nagyon nem volt könnyű gyűrűzőket keresni és az is most fordult elő először, hogy két csoportot félideig és a tábor második felében más-más vezetett. Végül is lettünk elegen és a tábor jól sikerült. Az építésen olyan sok középiskolás volt, hogy az így kialakult létszám már túl nagy volt. Az időjárással szerencsénk volt, már amennyiben az szerencsés, hogy javarészt hőség volt. Az viszont tényleg szerencsés, hogy például a július 10-i vihar, ami károkat is okozva szinte az egész országon végigsöpört, a Bajdázói-rétet kikerülte: nem volt sem szélvihar, sem sok eső. Még egy éjszakai zivatart kaptunk, de ettől eltekintve száraz időnk volt. Idén megjavíttattuk az ebédlősátrat és 3 új Monaco külsőt valamint 4 új belsőt vásároltunk. Ennek köszönhetően 54 gyereket tudunk 9 pár Monaco sátorban elhelyezni. Idénre sikerült a pár éve vásárolt matracokra huzatokat és lepedőket vásárolni, így minden gyerek új, tiszta matracokon alhatott. Érdemes megemlíteni, hogy idén nagyon sok, 338 madarat fogtunk a gyűrűzés során, köztük jégmadarat és címermadarunkat, fekete harkályt is. 21-én este sok vendég jelenlétében tartottuk a táborzáró műsort.
Tarján Ambrus
Színes gyűrűs eredmények a Börzsönyben (2017. június 29.)
13 éve Drégelyvár mellett kirepült feketególyánk újra jelentkezett: ezúttal a mai Szlovákia területén, a Vág völgyében mutatta meg magát. A korábbi években már Szécsényben, és Izraelben is leolvasták a gyűrűjét. Most ő a legidősebb börzsönyi feketególya, amelyiknek ismerjük a sorsát.
Ez évben a börzsönyi rengetegben ismét színes gyűrűs fekete gólya költött: 2014-ben a felvidéki Gímeskosztolány mellett kelt madár most egy fiókát nevel. Kostolany pod Tribeèom - Börzsöny kb. 120-130km távolságra van.
Gyermeknap a Gyadai-réten (2017. május 28.)
Az esős, hideg május eleje hirtelen csapott át forró nyárba, ami ezen a napon nagyon sok családot csalt ki a Természetbe. A Váci Erdészettel közös programunk igen sikeresnek bizonyult. A Gyadai-rét amúgy is sok embert vonz szép környezetével, de a mai nap különösen sokan jöttek el. Standunkat nagy számú érdeklődő kereste fel, ahol az ismeretterjesztés mellett madárodúkat is készíthettek a vállalkozó szelleműek.
Nagy Csaba a délelőtt folyamán a kis tanösvény mentén, népes csoportot vezetett, az ott elhelyezett madárodúkat ellenőrizve. Több mint 20 fő vett részt ezen a programon.Az itt elhelyezett 15 odúban igen változatos állapotot találtunk a gyerekek nagy örömére: sok széncinegének ekkor kezdődött a második költése, több esetben a kotló madarat, vagy már egy-két esetben a kikelt egy napos fiókákat figyelhettük meg, és voltak olyan odúk, ahol még az első költés kirepülés előtti fiókáit is megfigyelhettük. De több odúban már nem madarakat találtuk, hanem nagy pelékkel találkoztunk, ami talán még jobban felkeltette a gyerekek érdeklődését. A nap folyamán az MME sátorban igen nagyszámú, több mint 150 érdeklődő fordult meg, ahol madaras kirakókkal is foglalkoztattuk a gyereket. A sátor mögött pedig lehetőség nyílt odúkopácsolásra is, mind a gyerekek, mind a felnőttek számára, Varga Péter irányításával. Az általuk elkészített odúkat a látogatók magukkal vihették. A délután folyamán nem volt jelentkező a nagy túrára, de a szükséges ellenőrzést el kellett végezni. A munka közben a tanösvény olyan volt mint egy "autópálya", folyamatosan jöttek a túrázó, gyerekes családok. Az itt elhelyezett 35 odú szinte mindegyike lakott volt. Ha leakasztottunk egy odút, mindig volt a környéken érdeklődő látogató, így kötetlen formában, további gyerekes családok figyelhették meg az odúlakó madarak életét.
Kitüntetés az MME közgyűlésén (2017. május 27.)
A tavalyi kitüntetés-eső után, mikor is három tagtársunkat tartotta érdemesnek a vezetőség elismerésre, idén is folytatódott a siker széria! Nagy Csaba Chernel István emlékérmet és kitüntető oklevelet kapott munkája elismeréséül.
Csaba évtizedek óta tagja a Madártani Egyesületnek, az első pillanatoktól kezdve az odúzás szerelmese. Az ő irányítása alatt fejlődött a Börzsönyi Helyi Csoport néhány tízes királyréti madárodú telepe az egész működési területünket lefedő ezres nagyságrendig. Fáradtságot nem ismerve a koordinálás mellett odútelepeket is kezel a Naszályon és Királyréten. Minden évben
érdeklődők sokaságának mutatja be vezetett túráinkon az odúlakó madarakon keresztül a természetvédelmet. Az évtizedek alatt megszerzett tudás koronája az általa szerkesztett, 2013-ban
megjelent "Odúlakó madaraink védelme" című kidvány. Lévén hogy aktív madár-fotós, e könyv is tele van szebbnél szebb képeivel. Legszebb fotóival kiállításokon vett részt, több rangos díjat is bezsebelt.
Elnöke a Börzsöny Alapítványnak, ezen tevékenységével is nagyban hozzájárul Helyi Csoportunk eredményes természetvédelmi munkájához. A Gyadai-réten, alsó tagozatos gyermekek részére szervezett madarász táborok egyik alapítója, szakmai vezetője.
Ezúton gratulálunk barátunk elismeréséhez, kívánunk Neki hosszú, eredményes madarász életet!
Tavaszi madárdal a Börzsönyben (2017. május 13.)
Üde, haragos zöld, eső utáni erdő fogadta azt a 18 főt, akik részt vettek az egyik legnépszerűbb programunkon, ahol a madárodúzás rejtelmeibe kalauzoljuk az érdeklődőket. Nagy örömünkre igen sok gyermeket hoztak el szüleik, nekik életreszóló élményt ad a kézközelből látható kis madarak látványa. Néhányan hernyókat kezdtek szedegetni, hogy a kinyitott odúk lakóit megetessék. Erről gyorsan lebeszéltük őket, elmagyarázva a természet rendjét: jobb ha szüleikre bízzuk a kicsinyek etetését.
A rendezők, Nagy Csaba és Mátéfy Szabolcs rövid köszöntője után elindultunk a Bajdázó-tó felé, utunkat egy odútelepre fűztük fel. A tavaszi erdő zengett a madarak énekétől, vezetőink jól be tudták mutatni az egyes fajok jellegzetes hangját. Énekes rigó, erdei pinty, füzikék, légykapók, cinegék, poszáták daloltak egymást túlénekelve. Az első odúban szén cinegék laktak, nemrég kelhettek ki, még csupaszok és vakok voltak. Nagy Csaba, aki az odútelepet kezeli, elmagyarázta, hogy ez már a második költése a cinkéknek.
A parányi fiókák persze nem csak a gyerekeknek tetszettek, a felnőtteket is elvarázsolták. A további odúk is mind lakottak voltak: találkoztunk kék cinege és örvös légykapó fészekaljjal is. Kisebb riadalmat okozott, amikor az egyik odú visszahelyezésekor egy nagyobbacska kék cinege fióka kiugrott a fészekből. Szerencsére megúszta a puha avarba történő landolást, sőt annyira meglepődött saját bátorságán, hogy hagyta magát megfogni is. Csaba visszahelyezte őt az odúba, így nagy eséllyel testvéreivel együtt tovább nevelik szüleik, hogy megerősödve újra nekivágjon a nagy kalandnak.
Túránknak botanikus résztvevője is volt, tőle is sokat tanultunk. A még nem teljesen záródott lombkoronán átszűrődő napfény megszámlálhatatlan virágnak nyújt lehetőséget a szaporodáshoz. A legnépszerűbbek a kosborok voltak, gyönyörű virágzatukat több fajon is megcsodálhattuk. Igen érdekes volt látni a madárfészek kosbor virágját amely, nem fotoszintetizáló révén, úgy nézett ki, mintha tavalyról maradt volna itt barnuló testével.
Mire végignéztünk minden odút, el is érkeztünk a Bajdázó-tóhoz. A szép, napos időben jól esett az árnyas pihenő kunyhóban letelepedni, ahol minden résztvevő átvehette emléklapját, melyet stílusosan Szabolcs madárfiókákról készült fotója díszített. Hamar előkerült az otthonról hozott elemózsia is, ilyen tartalmas kirándulás után kellett pótolni az energiát.
A kirándulás célja nem csak az odúk bemutatása volt. Az odútelep egy országos megfigyelő hálózat része, a költési adatokat az odúnaplóba rögzítettük. Az elmúlt évtizedek megfigyelései jól összevethetőek, így kimutatható egy madárfaj egyedszám változása, esetleg új fajok megtelepedése területünkön. Manapság egyre inkább háttérbe szorul a madarak "hasznosság" szerinti osztályozása, de nem vitatható, hogy egy fiatal erdőben igen nagy jelentőssége van egy komoly odútelepnek. A fák még fiatalok ahhoz, hogy harkályok vájjanak bele odúkat, az erdőnek azonban itt is nagy szüksége van a kártevők gyérítésére, ebben segítenek az odúlakó madarak.
Kép és szöveg: Varga Péter
Fülemülék Éjszakája a Csekei-réten (2017. május 5.)
A Nyugat-Cserhát egyik legértékesebb vizes élőhelyére szerveztük meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportjával május 5-én, alkonyat idejére a Fülemülék Éjszakáját. Ez a helyszín mindig érdekes, titokzatos, izgalmas, mert nem tudjuk, hogy éppen milyen érdekesség kerül szemeink elé, vagy halljuk hangját, énekét. Az időjárás igen mostoha volt, a találkozás idején is esett az eső, borongós volt a hangulat, ólmos színűek a felhők. Ez sem szegte a kedvét annak az elkötelezett és rendkívül lelkes 16 főnek, aki az elemekkel dacolva nekiindult az alkonyatba boruló Csekei-rétnek.
A madarak éppen ilyen lelkesek voltak, szerencsére a bőség zavara fogadott minket éneklő madarak terén. A felhők mögé rejtőzött napot számos erdei, nádi és réti énekesmadár búcsúztatta. A Gombás-patak leszabályozott keskeny árterének megmaradt élőhelyei emlékeztettek az egykori gazdag vízi világra, mely a Csekei-rét környékén burjánzott. Az erdei énekesek közül a kórus tagja volt: fülemüle, feketerigó, énekes rigó, barátposzáta, csilpcsalpfüzike, széncinege, citromsármány. Nagy örömet okozott a Nyugat-Cserhátban kevés helyen előforduló nádi és réti énekesek aláfestése is, melyek közül az énekes nádiposzáta, nádirigó, nádi- és réti tücsökmadár éneke ill. pirregése hallatszott, a cigánycsuk pedig kedves csicsergő trilláival búcsúztatta a napot. Megtapasztalhattuk miért találó a tücsökmadár elnevezés ezekre a rejtett életmódot folytató, titokzatos madarakra, hiszen tücsökhöz hasonló „énekük” andalítóan szólt az éjszakában. A ritkább elterjedésű réti tücsökmadár kéttagú, magasabb frekvenciájú, lágyabb pirregése jól összehasonlítható volt a gyakoribb nádi tücsökmadár egytagú, monoton, mélyebb frekvenciájú pirregésével. A bokrosok énekesei közül megszólalt a mediterrán jellegű karvalyposzáta és a mezei poszáta is, mely utóbbi madár jellegzetes „ved-ved” riasztóhangjával adta tudtunkra, hogy túlléptünk egy határt a bizalmaskodásban. Az énekeseken kívül a vízi világból képviseltette magát a hamarosan már szétszaladó fiókáit terelgető bíbic, a vízityúk is kurjantott egyet a fűzlápról, tőkés réce gácsér repült ráérősen a mocsárrét felett, míg tojó párja kotlik a tojásokon, vagy már vezetgeti a frissen napvilágra perdült fiókákat. A kakukk kitartása példás volt az esőben, szakadatlanul őrizte azt a területet, ahol kiszemeli hamarosan fészek áldozatát, melybe beletojja kakukktojását. Rengeteg seregély húzott be éjszakázni a Csekei-rét füzesébe, akácos erdeibe, magasfeszültségű oszlopaira, mintegy 800 példányt számoltunk. Az egész madárkoncert karmestere egyértelműen a fülemüle volt, irodalmi nevén csalogány, mely uralta gyönyörű, lágy, bugyborékoló énekével a kórust. A karmesterek fent maradtak, hárman is szóltak, míg a kórus többi tagja a nap pályájának lecsengésével elcsendesült, csak a fülemüle tiszta, erős, nyugtató éneke maradt meg az éjszakában. Ezzel búcsúztattuk az estét: a hangterápiás gyógyításban is használt csalogány énekkel.
Rottenhoffer István
Fülemülék Éjszakája Vácon (2017. május 5.)
Idén hetedik alkalommal szerveztünk Vácon Fülemülék Éjszakáját, de most egy új helyszínre, a váci Ligetbe invitáltuk az érdeklődőket. Már a rendezvény előtti héten többen jelezték érdeklődésüket, közöttük a váci Radnóti Miklós Általános iskola egy kisebb csoportja is. Úgy látszott, 30 főnél is többen leszünk ezen az estén. Sajnos a május eleji időjárás még mindig háborgó volt, az áprilisi „télies” zord időjárást követően. Ezen a napon is jöttek-mentek a felhők, délután még ígéretes volt, de 16 óra körül egy újabb csapadékzóna érte el a térségünket, sok érdeklődőt elriasztva. A programra 3 család és néhány érdeklődő érkezett, így is 15-en gyűltünk össze. 19 óra körül, az induláskor is "lógott az eső lába", de a kitartó kis csapat startra készen állt. A Hétkápolnától rövid sétával leértünk a Szent-kúthoz (Hétkápolna-forrás), ahol az első kellemes meglepetés ért bennünket, énekelt a fülemüle. Igaz rövid ideig élveztük, de ez erős indíttatást adat a kis csapatnak, hogy folytassa útját a Ligeti-tó partján, a Dunai-Tanösvény irányába. Menet közben nagy fakopáncs fészekkel találkoztunk, ahol az éhes fiókák várták a táplálékot, majd fekete harkályt sikerült megfigyelni. Élvezhettük a cinegék sokféle énekét és egy tőkésrécét figyelhettünk meg extrém magasan, több mint 15 méteren, egy platánfán. Az erdei pinty esőben, rossz időben jellemző hangja mellett a vörösbegy énekét is hallhattuk. Sajnos sétánkat az eső ideje korán megállította, de mindenki elégedetten távozott, bízva abban, hogy jövőre kellemesebb időjárási körülmények között találkozunk újra.
Nagy Csaba
Odúlesen a Váci Nyár utcai óvoda Cica és Lepke csoportja (2017. április 25.)
2017. április 24. és 25. nagy nap volt a Nyár utcai Óvoda két csoportjának. A Cica és a Lepke csoport látogatóba készült a Magyarkúti odútelepünkre. Csodálatos reggelre ébredtek a gyerekek. Sütött a nap és meleg volt mind a két napon. 9 órakor indultak Vácról külön busszal Magyarkútra. Ott már várta őket Szilágyi Lajos madárbarát, aki mesébe szőtte az erdő madarainak életét. A csoport először meglátogatta HU-HU bácsit, aki egy alagútban lakott és láthatatlan volt. A gyerekek hívására felelt, és üdvözölte őket. Megkérte, hogy legyenek vendégei az erdőnek és látogassák meg a kis madarakatŐ, mint az alagút jó szelleme vigyázni fog a jóságos gyerekekre és felnőttekre. Ezután következett a mese patak, ami nagy kihívás volt a gyerekeknek, hiszen csak egyenként lehetett átmenni a hídján. Mindenki nagyon bátor volt. Majd néhány lépcsőt kellett megmászni, hogy az odúkhoz érkezzenek. Ott Lajos bácsi elmesélte a gyerekeknek miért vannak ott az odúk, majd vetélkedő következett. Madárhangokat kellett felismerni a gyerekeknek. Mondani se kell, hogy mindet kitalálták. Megismerték a rigó, az uhu és a galamb hangját. Majd képről kellett felismerni a madarakat. Persze ez is sikerült. A jutalom se maradt el, mindenki kapott
egy-egy matricát és egy könyvjelzőt az év madara képével. Jött a varázspálca és Lajos bácsi ennek segítségével leszedte az első odút. Azt a csodát. Kirepült a kis cinke az odúból, majd mindenki megnézhette mi van benne. Azt az érdekességet. Cinketojások, 10-15 darab egy-egy odúban. Megnézhették, majd a bátrak kézbe is foghatták a kicsi tojásokat. Megtudták, hogy hogyan is néz ki egy odú belülről, milyen fészket készít a cinke, s milyen a cinketojás. Mondani se kell, hogy mind a 30 odút szerették volna megnézni, de az idő sajnos gyorsan eltelt és még várta a gyerekeket a játszótér is Magyarkúton. Gyors búcsúzás HU-HU bácsitól és a varázspataktól. Csodás délelőttöt töltöttünk együtt.
Reméljük jövőre is találkozunk, de még addig megnézzük az óvoda udvarán lévő odúkat is, mert ott már a kismadarak hangosan várják szüleiktől az ebédjüket.
Kép és szöveg: Szilágyi Lajos
Tavaszt köszöntő kirándulás a csővári Vár-hegyre és Vas-hegyre (2017. március 25.)
2017. március 25-én egy igazi szép, napfényes tavaszi nap köszöntött ránk. Ezt kihasználta az a 37 fő, aki részt vett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportjának tavaszköszöntő kirándulásán. A cél: Csővár, Vár-hegy és Vas-hegy, melyet lelkes, a Természetet felfedezni vágyó csapatunknak kényelmes túrával sikerült is elérnie. A szépen rendezett, festői szépségű falu főteréről indult a kirándulás az ikerhegyekre, mely a nyugdíjasok és a gyerekek számára is teljesíthető volt. Az időjárás igazán kedvező volt, szélcsend, ragyogó napsütés, csapadék sem esett, így számos növény- és állatfajt láthattunk. Több élőhely típust is érintettünk, a lakott területektől kezdve a szántók, bokrosok, fiatal vágások, melegkedvelő tölgyesek, sziklaerdők, gyertyános-tölgyesek, telepített fekete fenyvesek és sziklagyepek márciusi élővilága tárult elénk. Az időzítés jó volt, hiszen a teljes kilombozódás, a lombkorona záródása előtt rengeteg tavaszi növény nyílik ilyenkor. Néhányat kiemelnék ezek közül, melyekkel találkoztunk: bársonyos tüdőfű, bogláros szellőrózsa, erdei galambvirág, illatos ibolya, leánykökörcsin, odvas- és ujjas keltike, martilapu, mocsári gólyahír, salátaboglárka, tavaszi hérics, tavaszi lednek.
Az állatvilág sem volt néma és mozdulatlan, igazi tavaszi kórus fogadott bennünket a mindenhonnan daloló énekesmadarak formájában. Karakteres, a cserháti dombvidékre jellemző, sok helyen előforduló éneklő madárfajok voltak ezen a napon: vörösbegy, énekes és feketerigó, barátka, csilpcsalpfüzike, kék és széncinege, csuszka, seregély, erdei pinty, zöldike, meggyvágó, citromsármány, ill. a harkályok közül a több helyen is megszólaló nagy és közép fakopáncs, zöld küllő, valamint a növekedő állományú örvös galamb. Az egerészölyvek végig elkísértek utunkon, folyamatosan lehetett látni nászrepülő párjaikat a cserháti erdők fölött, a nagy területet bejáró, a dombvidéken tett kirándulások elmaradhatatlan kísérőjeként jelen lévő hollók is korrogtak többször felettünk. Ez utóbbi madár egyébként is jellegzetes jelképe lehetne Csővárnak, hiszen a „Hollós Mátyás”, azaz Hunyadi Mátyás királyunk fia, Corvin János is birtokolta egy ideig az erődítményt és a falut. A Vár-hegy és a Vas-hegy ikerhegyek, vagyis ugyanazon rögből képződött két kiemelkedés, melyek érdekes módon közel ugyanakkora magasak is: 349 és 358 méter tengerszintfeletti magasságban emelkedtek ki sasbércként a szelíd tájból. Geológiai érdekesség az egész Csővári-rög, itt található egy világszinten is jelentősnek számító földtani alapszelvény, ill. kőzet formációk is kapták a nevüket innen. Egy ilyen földtani (geológiai) és barlangtani (szpeleológiai) érdekesség, valamint őskori (paleolit kori) régészeti lelőhely az Uhu-barlang, melyet a vállalkozóbb szelleműekkel megszemléltünk a Vár-hegy leszakadásában. A Vas-hegyen találkozhattunk egy napjainkban jelentős természetvédelmi kihívást jelentő jelenséggel: az illegális terepmotorozással. Láthattuk személyes megtapasztalás által, hogy a
természeti értékek pusztításán kívül emberileg is negatív, leépítő személyiségformáló hatással bír ez a tevékenység. A hegyre különösen jellemző hüllőtani (herpetológiai) értékek közül egy fürge gyík és egy farkatlan fiatal zöld gyík jelentkezett a számukra különös jelentőséggel bíró napsütésben.
A kirándulás hivatalosan meghirdetett része véget ért a kiinduló pontra történő megérkezésünkkel, akinek ideje engedte még, azokkal átmentünk a közeli Sinkár-tóra. Az Észak-Pest megye természetvédelmi szempontból legértékesebbjének számító, Natura 2000 védettségű tó hozta a formáját: rengeteg védett és fokozottan védett madárral, elsősorban ragadozóval találkozhattunk a márciusi melegben. Rétisas, halászsas, vörös kánya, barna és kékes rétihéja, egerészölyv, karvaly, vándorsólyom, valamint egy karvalyfészekben kotló erdei fülesbagoly örvendeztetett meg bennünket. A legkitartóbbakkal pedig a Nyugat-Cserhát két ismert leánykökörcsin lelőhelyéből az egyiken fotózhattuk a gyönyörűen nyitó leánykökörcsineket. A nap végén a legtovább kitartókat az idei első füstifecskék búcsúztatták, mi mentünk a tóról, ők pedig jöttek az éltető vízhez.
Mindenki különböző dolog miatt jött a hegyre. Volt, aki különösebb cél nélkül, csak mozogni jött egy kicsit, volt, aki a várromokra, volt, aki az Uhu-barlangra és volt, aki a pazar tájképre volt kíváncsi – mindenki megtalálhatta, amit keresett. Ékes példája Csővár környéke a Természet és a történelem összefonódásának. A kettő nászából mindig valami megfoghatatlan, valami gyönyörű jelenség születik, mely benne van az adott helyen a levegőben és megkérdőjelezhetetlenül uralja a teret. Azt hiszem ebből a levegőből sokat szippanthattunk ezen a szombaton magunkba, mert a Nyugat-Cserhát mindig ad és ad, megunhatatlanul ad, a tájhoz együttműködési szándékkal és kíváncsisággal közelítő embernek.
Rottenhoffer István Fotók: Balázsovits János
Uráli bagoly fészkelése a Börzsönyben (2017. március 21.)
2014. óta először sikerült mesterséges ládában kotló uráli baglyot megfigyelni a Börzsönyben! Akkor két odúnkban is volt költés, azonban sem 2015-ben, sem 2016-ban nem foglaltak el egyet sem odúinkból annak ellenére, hogy jelenlétük folyamatosan tapasztalható volt a magas-Börzsöny területén. Most Selmeczi Kovács Ádámnak sikerült megfigyelnie a kotló madarat, valamint képet is készített róla, a korábban az odú tetejére szerelt tükör segítségével. Ezzel a bagoly megfigyelése komolyabb zavarás nélkül, távolról végezhető.
Részletek itt: birding.hu
Megtartottuk közgyűlésünket (2017. március 11.)
Idei közgyűlésünket az eddigiekhez képest kicsit később sikerült megszerveznünk, mert szinte az összes hétvégére esett valamilyen "madaras" program, ami megosztotta volna tagságunkat. A már megszokott helyszín, a Király Endre szakközép iskola adott helyet, melyet ezúton is hálásan köszönünk az intézmény vezetőségének!
A program az előző év beszámolójával kezdődött, majd az országos küldött közgyűlés delegáltjait választottuk meg. Ellenvetés egyik esetben sem volt, így a hivatalos résznek hamar vége lett. A második részben Rottenhoffer István beszámolóját hallhattuk az Acsa község közelében található réti sas pár fészkeléséről. Helyi Csoportunk működési területén nincs tudomásunk más sas párok fészkeléséről, így örömmel fogadtuk, hogy ennek a párnak több szempontból is biztonságos fészkelési lehetősége van. István többször is kiemelte Galbavi József tevékenységét, mely nagyban hozzájárult eme biztonság kialakulásához. Ez után Varga Péter beszélt az MME belső pályázat lehetőségeiről, buzdítva a tagságot programok szervezésére.
Schmidt András a MAP felmérés eredményeiről számolt be, majd felvázolta az idei év feladatait. E programban több tagtársunk is részt vesz, így lehet az, hogy a Börzsöny országos szinten a legjobban felmért területekhez tartozik. Végül a legjobban várt program rész következett, Kazi Róbert előadását élvezhettük a tavalyi évben szervezett szibériai expedícióról. Csodálatos képekkel illusztrálta beszámolóját, a messziről üres füves pusztáknak tűnő helyek gyönyörű és változatos virágokat rejtenek, a madarak pedig háborítatlanul élhetnek. Számunkra igen meglepőek voltak azok a kerecsen sólyom és más ragadozó fészkek, melyek 1,5 m-es sziklatömbön, vagy fatörzseken épültek. Ezután kötetlen beszélgetés kezdődött, majd elnökünk, Terbe Józsefné a közgyűlést bezárta.
2017-es programjaink első állomása (2017. február 4.)
Idei első rendezvényünknek a Verőcei Művelődési Ház adott otthont. Úgy gondoltuk, ez egyfajta visszatérés a gyökereinkhez, hiszen 40 évvel ezelőtt innen indult útjára a Börzsönyi Helyi Csoport. Földrajzilag is a központban helyezkedik el és tömegközlekedéssel is jól megközelíthető.
Egy előadás sorozattal kedveskedtünk annak a 47 főnek, akik megtiszteltek minket jelenlétükkel. Az előadók a Szent István Egyetem másodéves természetvédelmi mérnök hallgatói voltak. Elsőnek Varga Péter, Helyi Csoportunk tagja, az év madaráról szóló összeállítását élvezhettük. A tengelic bemutatása mellett szó esett annak védelmi lehetőségeiről is, valamint néhány érdekes adattal lettünk gazdagabbak, például hogy a tengelicet ausztráliába is betelepítették és ott mára életképes populációja fejlődött.
Fejes Zsófia Budapestről érkezett, hazai csúcsragadozónkról, a vidráról tartott előadást. A halastavakban okozott vitathatatlan kártétele mellett beszélt a ragadozóként teljesített pótolhatatlan szelektáló szerepéről is. Fekete Istvánt idézve mutatta be, hogy a szépirodalomban is megjelenik alakja, majd a vetítés végén a "Vad Magyarország" című film játszadozó vidrák jelenetével végleg meggyőzött a hallgatóságból mindenkit, hogy igenis helye van a magyar élővilágban ennek a csodálatos menyét-félének.
Schneider Viktor az MME Kiskunsági Csoportjától érkezett, stílusosan Madaras községből. Előadásában szűkebb hazáját, Bácskát mutatta
be, hírt adott az ottani madárvédelemről és csoportjuk munkáiról is. A vetített képek javarészt saját készítésűek voltak, lévén hogy szívesen fotózza a Természetet. Már több kiállításon is szerepelt képeivel, nagy sikerrel. Egyik kedves madara a szalakóta, ez a fotókról is kiderült, de a fajra irányuló védelmi programokból is kiveszi részét. Mindhárom előadásból érződött az előadók Természet szeretete, megbizonyosodhattunk arról, hogy jó irányba tart a Természetet védők képzése.
Ezúton mondunk köszönetet Greff Katalinnak, hogy helyet biztosított rendezvényünknek, valamint a művelődési ház dolgozóinak a segítő közreműködésért!
További bagolyodúk kerültek a Börzsönybe (2017. január 22.)
A Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében lévő börzsönyi erdőkben újabb bagolyodúkat helyeztünk ki a macskabaglyok, esetleg uráli bagoly fészkelésének elősegítésére.
A macskabaglyok rendszeresen elfoglalják a felkínált odúkat, de maguk körül nem tűrnek meg más fészkelő bagoly párokat, így az uráliakat sem. A 2014. decemberi jégkár okozta fakidőlések nem kímélték az odús fákat sem, megsemmisült az a mesterséges odú is, amelyben előzőleg uráli bagoly pár fészkelt. A pótolt, vagy megjavított odúkban sajnos sem 2015-ben, sem 2016-ban nem fészkeltek uráli baglyok, így további odúk kihelyezésével próbáljuk fészkelésre bírni ezeket a fokozottan védett, csodálatos madarakat. Híradásunk a lakott bagoly odúról itt található!
Újabb hírek a börzsönyi hiúzról (2017. január 17.)
Szilveszter Botond, a börzsönyi hiúz a 2016-os év utolsó előtti napján is színre lépett. A Börzsöny Alapítvány, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve, az FM Zöld Forrás támogatásával, 11 kameracsapdát működtet a hegység területén.
