Új madárodúk a dunakeszi Bárdos iskola előtt (2020. november 20.)

Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Fővárosi és Pest Megyei Területi Szervezetének közreműködésével, Madárodú Kihelyezési Akcióprogram keretén belül a Dunakeszi Bárdos Lajos Általános Iskola 2 db madárodú kihelyezését vállalta.
Iskolánk szoros kapcsolatot ápol a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Börzsönyi csoportjával. Évekkel ezelőtt a Börzsönyi csoport és iskolánk tanulói által közösen készített madárodúkból kettőt kihelyeztünk az alsós épület előtt található fákra. Ezeket évente ellenőriztük, és minden évben örömmel tapasztaltuk, hogy az odúknak mindig volt lakója. Az OMVK által felkínált lehetőséggel élve, ezt a két elhasználódott odút cseréltük le, összekapcsolva a régi madárodúink ellenőrzésével.
A kihelyezésben a Börzsönyi csoport két tagja és a 3.a osztály 14 tanulója vett részt 2020. november 20-án. A két madarász szakember vezetésével megbeszélték, hogy miért van szükség odúk kihelyezésére, mely madarak beköltözése várható az ilyen típusú madárodúkba, melyik a leggyakoribb vendég/lakó ezekben az odúkban.
Megmutatták a gyerekeknek, hogyan néz ki egy fészek, megbeszélték, hogy milyen anyagokat használnak a madarak ennek elkészítéséhez. Megbeszélték, hogyan és hova kell és lehet madárodúkat kihelyezni. Megnézték az odúkat kívülről-belülről, majd az odúk kihelyezésre kerültek. Érdeklődve várjuk a tavaszi költési időszakot!

Tolnai Erzsébet tanító    Fotó: Bárdos iskola honlap

Támogasd a Természetvédelmet ! (2020. november 10.)

A kampány sikerrel lezárult. Hálásan köszönjük a támogatásokat !

Az Online Biológiai Konferencia és a Börzsöny Alapítvány gyűjtést indít természetvédelmi céljaink támogatásáért:

https://adjukossze.hu/kampany/tamogasd-a-termeszetvedelmet-2104

A természetvédelem mindig is mostohagyereke volt a társadalomnak, sosem dúskált a forrásokban. Ez évben a járványhelyzet miatt még kevesebb jut erre a célra. A Te támogatásodra is szükség van, hogy munkánkat folytatni tudjuk.
A Börzsöny Alapítvány - a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve - végzi a hiúzokkal és farkasokkal kapcsolatos kutatást a Börzsönyben. Önkénteseink kameracsapdák üzemeltetésével, és téli nyomkereséssel detektálják védett nagyragadozónk előfordulását. Működésképtelen, elavult kameracsapdánk helyett szeretnénk a támogatásotokkal újakat beszerezni.
Madármentő állomásunkon kb. évi 120 sérült, védett madarat, emlőst, hüllőt fogadunk, és ápolunk. Állatorvosunk a kezeléseket önkéntes munkában végzi, azonban a vizsgálatok (labor, röntgen) költségeit a segítségetekkel tudjuk fedezni.
Természetvédelmi ismeretterjesztő táborainkban - az MME börzsönyi csoportjával együttműködve - már 40 éve folyik az iskolások környezeti nevelése. Évente kb 110 - 140 iskolás vesz részt táborainkban, ahol természetvédelmi szemléletet és életre szóló élményt kapnak.
Segítségetekkel a két legrosszabb sátrat szeretnénk újakra cserélni.

Köszönjük !

Applikáció (2020. november 9.)

Már elérhető a Google play áruházban androidra Dénes György tagtársunk által fejlesztett saját applikációnk, az Entlist ! (béta verzió)
Célja, hogy összegyűjtsük a tekintélyt parancsoló, nagy és/vagy idős fák - Entek - adatait. Az okostelefonra első alkalommal a Börzsöny túrista térképe is töltődik, hogy térerő nélkül is működjön. A gyűjtött adatok wifi hálózatba érve töltődnek fel.  Mérőszalag szükséges a mellmagassági kerület méréshez.

https://play.google.com/store/apps/details?id=org.borzsony.flora.app

Madárgyűrűző expedíció a Sinkár-tónál (2020. október 29.)

Október 28-29-én a Börzsönyi- és a Nógrád megyei Helyi Csoport 1-1 madárgyűrűzője, Szunyogh Balázs és jómagam, közös expedíciót szerveztünk a püspökhatvani Sinkár-tóhoz. A madárfogáshoz 4 függönyhálót feszítettünk ki a tó délkeleti csücskéhez, melyek kereken 70 madár befogását és ornitológiai gyűrűvel történő megjelölését tették lehetővé számunkra.

Bár elsősorban a vonuló madarak jelölése volt a cél, a három leggyakoribb fajunk az őszapó , a kék cinege és a széncinege volt, ezek mellett csilpcsalpfüzikék, sárgafejű királykák, vörösbegyek, fekete rigók, mezei verebek és egy erdei szürkebegy akadt még a hálóinkba. Érdekesség, hogy megkerült egy, a tavalyi Európai Madármegfigyelő Napokon (EMN) helyben meggyűrűzött őszapó, és egy, az idei EMN-on gyűrűzött széncinege is.

A madárgyűrűzés mellett természetesen aktívan figyeltük a többi, területen mozgó madarat is, és a megfigyelési adatokat feltöltöttük a MAP adatbázisába. Ezek közül említésre érdemes faj a rétisas, a bíbic, a nagy lilik, a réti pityer és az elmúlt napokban megérkezett süvöltő.

Fénykép és szöveg: ifj. Varga Péter

Köszönet a MagNet bankosoknak! (2020. október 28.)

A MagNet Magyar Közösségi Bank Közösségi Adományozási Programja (KAP) keretében a bank nyereségéből az ügyfelek közel 40 millió forintról rendelkezhetnek az általuk kiválasztott társadalmi szervezetekre leadott szavazataikkal. A MagNet Bank így kínál lehetőséget arra, hogy az ügyfelek számukra fontos célokat támogathassanak a bank nyereségéből, és létrejöjjenek olyan projektek, melyek hozzájárulnak közvetlen környezetünk fejlődéséhez. Idén a Börzsöny Természet és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány is bekerült a kedvezményezettek közé, így lehetőséget kapott a támogatásra.

A MagNet Bank ügyfelei támogatásra érdemesnek találták Alapítványunkat, az akció lezárásáig, október 28-ig 906 514.-Ft gyűlt össze.

Hálás köszönet a MagNet Bank tulajdonosainak, vezetőségének, hogy lehetővé tették ügyfeleiknek ezt a nemes felajánlást, és persze köszönet az Ügyfeleknek is, hogy éltek a lehetőséggel!

Alapítványunk a befolyt összeget a Madarász Tábor teherautójának karbantartására, a börzsönyi madárodú telepek, köztük az uráli baglyok elhasználódott odúinak cseréjére, valamint kétéltű élőhelyek közösségi programban történő rekonstrukciójára fogja fordítani.

A kis légykapó utolsó menedéke: a Börzsöny (2020. október 21.)

A kis légykapó (Ficedula parva) Magyarországon ritka, fokozottan védett madárfaj. Hazai állománya erősen csökkenő tendenciát mutat. Néhány éve közölt becslések szerint 60-150 pár fészkelhet, de a valós helyzet ennél sokkal rosszabb. Az MME Börzsönyi Helyi Csoportja 2014-ben és 2015-ben átfogó felmérést végzett a faj helyzetének megállapítására. Az adatok felhasználásával készült becslések szerint akkor 25 - 30 pár lehetett a Börzsönyben. Az utóbbi évek csökkenő tendenciáját figyelembe véve ma már a Börzsönyben élhet a hazai kis légykapó állomány 60-70%-a.

A börzsönyi kis légykapó felmérés eredményei ezen a linken érhető el: Dénes János írása.

Madár szenzáció a madármegfigyelő napokon, Sződligeten (2020. október 3.)

A Nemzetközi Madármegfigyelő Napok alkalmából kiraktam néhány madárfogó hálót Sződligeten, a Duna-part közeli erdőrészben, hogy be tudjuk mutatni a rendezvény résztvevőinek a madárgyűrűzés fortélyait. Kevés madár mozgott a területen, az ellenőrzés során az egyik háló üres volt. Már azt gondoltam, nem fogunk madarat. A többi hálóban azonban volt barátposzáta, csilpcsalpfüzike, széncinege, sőt egy fekete rigó is. Ideális fajok a madarak szépségének bemutatására.
Kifelé jövet a bokrosból az előbbi  üres háló alsó zsákjában észrevettem egy füzikét, közelebb érve nagyot dobbant a szívem: egy vándorfüzike volt a hálóban.
A vándorfüzike (Phylloscopus inornatus) nagyon ritka madár Magyarországon, Európában is csak ritka kóborlóként jelenik  meg, rendszerint az őszi vonulási időszakban. Költőterülete a távoli Szibéria, a Japán-tenger partvonala, Mongólia északi területe, a Hindukus hegység északi lejtői. Déli irányba vonul, Délkelet-Ázsiában telel. Egyes példányok az eredeti vonulási útvonallal ellentétes irányba mozdulnak el, és eljutnak Európába. A Brit-szigeteken kialakult egy rendszeresen visszatérő, áttelelő állomány.

Kép és szöveg: Dénes János

Európai Madármegfigyelő Napok (2020. október 3-4.)

A hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett, 27. Európai Madármegfigyelő Napok nemzetközi programon idén 30 BirdLife-partner ország madártani szervezete, köztük hazánk képviselője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vett részt.
Az összesített eredmények alapján Európában és Közép-Ázsiában a COVID-19 járvány ellenére a tavalyinál is jóval több, 1 722 helyszínen közel 6 millió madarat figyelt meg a 23 915 résztvevő.
A világ egyik legjelentősebb madártani hagyományával rendelkező Magyarország minden évben jól szerepel az országok közötti játékos versenyben, idén két kategóriában is dobogósok lettünk:
- rendezvény helyszínek száma: Magyarország (194) 3. helyezés
- résztvevők száma: Magyarország (3 016) 2. helyezés
- látott madarak számában Magyarország 469 851 megfigyelt madárral a 4. lett
A három leggyakoribb megfigyelt madárfaj:
- nemzetközi viszonylatban: apácalúd, seregély, erdei pinty
- Magyarországon: seregély, daru, nyári lúd

( forrás: www.mme.hu )

A Börzsönyi Helyi Csoport 4 helyszínnel is hozzájárult ezekhez az eredményekhez:

Sződliget:

Ismét egy szép nap volt. Köszönöm a résztvevőknek, hogy velem tartottak és köszönöm, hogy betartották az aktuális szabályokat. Köszönet a szülőknek, hogy elhozták gyermekeiket a „rohanó világból” egy kicsit közelebb a természethez. Köszönöm az óvónőknek a mozgósítást mert a „Vackorosokra” mindig lehet számítani (Sződligeti „madárbarát” Óvoda). Külön köszönet Dénes János tagtársunknak, aki évek óta szállítja a meglepetéseket. Ma egy Magyarországon ritkán elforduló Szibériai elterjedésű fajt hozott nekünk: vándorfüzikét . Hazai megfigyelése 20-30 pld között lehet.
És a számok: résztvevők 49+2 fő. Megfigyelt madárfajok 27 faj. Egyedszám: 138 példány. Idén nem a tőkés récék nyertek, mert a jó idő a motorcsónakosokat is kicsalta a kikötőbe és az állandó mozgás a récéket kizavarta a Dunára.
1. hely: széncinke 14 pld
2-4. hely: örvös galamb, őszapó, tőkés réce 12-12 pld.

Szervező: Horváth Tibor

Püspökhatvan - Sinkár-tó:

A tó idén is hozta a tőle megszokott formáját: 841 megfigyelt madárral. A sok szürke gém és kárókatona mellett igazi csemege volt a halat zsákmányoló halászsas és a rétisas pár . A bemutató gyűrűzésen 7 fajt sikerült az 57 látogatónak megtekinteni, köztük a meglepetés a cserregő nádiposzáta volt. Ilyenkor már hagyomány az odúkban lakó erdei pelék bemutatása is, bár ezekből idén jóval kevesebb volt, mint az előző években.

Szervező: Rottenhoffer István

Fotó: Horváth Zsolt

Dunakeszi:

Vasárnap a Duna parton 39 résztvevővel indultunk el a napos, ámde erősen szeles időben. A három órás séta közben a legtöbb szemünk elé kerülő madár a tőkés réce és a dankasirály volt. Gyönyörű látványban volt részünk, ahogy 18 pld hófehér nagy kócsag húzott el délnek a Duna felett, az ég kék háttere előtt. Ragadozókból három faj képviselte magát: 1-1 pld egerész ölyv, vörös vércse és karvaly . A madarak megfigyelése mellett a záporozó, madarakkal kapcsolatos kérdéseket is igyekeztünk megválaszolni.

Szervező: Varga Péter

Vác:

Hosszú idő után ismét Vácon is tartottunk madár megfigyelő sétát az Európai Madármegfigyelő napok keretében. Bár az eseményre többen is regisztráltak, de a barátságtalan reggel hatására a Hétkápolnánál kezdődő programra csak hét, az idővel dacoló megfigyelő gyűlt össze. A három órás séta így is kiváló hangulatban telt, 31 faj 182 egyedét sikerült megfigyelni. A tőkés récék voltak itt is a legtöbben. A 2. és 3. helyen, a Liget fás jellegéből adódóan, a széncinegék és az örvös galambok osztoztak

Szervező: Cserép György

E helyszíneken kívül többen is regisztráltak saját helyszínnel és saját fajlistával a Börzsönyi Helyi Csoport tagjaként, mellyel szintén erősítették Magyarország helyezését, ezúton is köszönet érte!

Hegyi billegető leltár a Börzsönyben (2020. szeptember 13.)

A Börzsönyt  járva mindig örömmel tölt el, amikor megpillantom a hegyi patakok jellegzetes madarát, a karcsú, hosszú farkú hegyi billegetőt. Ezek a madarak a patakok mentén lévő sziklaüregekben, gyökerek között, hidak alatt fészkelnek. Ilyen természetes fészkelő hely azonban nem minden patak mentén található. Varga Péter asztalos műhelyében készült 10 darab olyan speciális odú, ami a hegyi billegetők fészkelésére alkalmas. Ezeket az odúkat Kazi Róberttel raktuk ki a Börzsönyben olyan patakok mentén, ahol rendszeresen láttunk hegyi billegetőket, de nem volt számukra alkalmas fészkelő hely, ezért nem tudtak költeni. A módszer bevált, az első évben több odúban is sikeresen költöttek!
Idén is folyamatosan figyelemmel kísértük a hegyi billegetők fészkelését. Örömmel tapasztaltuk, hogy azokat az odúkat ismét elfoglalták, amelyben tavaly, (2019-ben) is költöttek. Három odúban két költés is volt. Idén 34 fióka nevelkedett fel az általunk kihelyezett odúkban.
A Börzsönyben folytatott felmérésünk során a legkésőbbi fészkelés július 28-án volt, amikor Gyenes Jánossal a Csarna-pataknál találtunk egy fészket négy tokos fiókával. Ez minden bizonnyal pótköltés lehetett. Ebben az évben összesen 63 hegyi billegető fiókát jelöltünk meg egyéni azonosító gyűrűvel.
A hegyi billegetők vonulásáról, telelő területéről nagyon keveset tudunk. Az egyetlen külföldi megkerülési adat a helyi csoportunk működési területéről származik: Vác déli részén a Gombás-patakon, 1976. december végén gyűrűztem egy hegyi billegetőt, amelyet 1977. március végén fogtak vissza Németországban, a gyűrűzés helyétől 593 km-re. Idáig ez az egyetlen adat amely bizonyítja, hogy távolabbról is érkeznek hazánkba vonuló és áttelelő példányok.
Kép és szöveg: Dénes János

Dunakeszi Köztisztasági Nap (2020. szeptember 12.)

Verőfényes, igazi nyári napsütésben gyűjtöttük a szemetet Dunakeszin. A Köztisztasági napon közel 300 fő vett részt, a Börzsöny Alapítványt öten képviseltük és a helyi védett csikófarkas, öreg-temető alatti domboldalt tisztítottuk meg. A viszonylag kis területen, ahol ritka és éppen ezért védett homoki növények találhatóak, meglepően sok szemetet találtunk, nyolc sittes zsákot töltöttünk meg a legkülönfélébb dolgokkal. Volt olyan szemét, amit a két hete tomboló vihar sodorhatott oda, de sajnos sok olyat is találtunk, amit egyértelműen felelőtlen ember társaink dobtak el. Talán a legmeglepőbb az a zöldhulladékos zsák volt, amiben gondosan behelyezett zöldhulladék volt, majd bedobták jó mélyen a bokrok alá. Ezen zsákok ára tartalmazza a belehelyezett zöldhulladék elszállítását is, elég lett volna csupán kitenni a ház elé!

Köszönet önkénteseinknek, hogy szombat délelőttjüket rááldozták környezetünk tisztábbá tételére!

Börzsönyi farkas (2020. szeptember 7.)

Ezúttal nem kameracsapda felvételen, hanem Demjén Tamás tagtársunk másodmagával találkozott vele és jó fotósként azonnal lekapta. A mintázata alapján nagy valószínűséggel ugyanaz az állat, amely a kameracsapdáink előtt is járt.

A fotó mellett a farkas jelenlétének egyéb közvetett bizonyítéka is előkerült, előző nap a kép készítésének helyétől 1 km-re a helyi vadőr (H. A., akinek ezúton is köszönjük az információt, ami egy DINP szakember közvetítésével jutott el az alapítványhoz) egy valamilyen ragadozó által frissen megölt szarvasborjút talált. Másnap (azaz a kép készítésének napján) Demjén Tamással visszamentünk a helyszínre, és sikerült megtalálni a borjútetemet is. A tetemen látható egyik tiszta fognyomból DNS-mintát vettem, ez már a laboratóriumban van, remélhetőleg volt annyi nyálmaradvány a sebben, hogy abból egyértelműen azonosítani lehessen a ragadozó faját. A tetem egyébként lényegében érintetlen maradt, valami/valaki miatt a feltételezhető farkas nem tudott sokat enni belőle.

Fotó. Demjén Tamás

Szöveg: Bedő Péter

Volt ! - és jó volt! A XXVII. Börzsönyi Ornitológiai és Természetvédelmi Tábor (2020. augusztus 27.)

Az idei BOTT legnagyobb eredménye, hogy volt... Amikor március közepén bizonytalanná vált, hogy lehet-e az idén is tábor, mi szervezők, mindannyian értetlenkedve próbáltunk elképzelni egy olyan nyarat, amikor nem táborozunk a Bajdázói-réten. Nem nagyon sikerült. Így aztán hónapokig reménykedtünk, hogy mégis sor kerülhet a XXVII. BOTT-ra. Amikor május végén zöld utat kaptak az „ottalvós” táborok is, már csak bő másfél hónapunk volt a szervezésre, ezért a KÖTET-et el kellett hagynunk. Sajnos a BTT, ami a 40-ik lett volna, az idei nyáron elmaradt, ezért a BOTT-ba először azokat a gyerekeket hívtuk meg, akik tavaly már voltak nálunk vagy a BTT-ben, és úgy terveztük, hogy a szabad férőhelyekre várunk majd új táborozókat. Azt sejtettük, hogy a tavalyiak közül sokan jelentkeznek majd, de arra nem számítottunk, hogy nagyjából 24 óra alatt elfogynak a férőhelyek. Sajnos voltak, akiket nem már nem is tudtunk fogadni. Végül 56 gyerek érkezett a táborba, ami a megszokotthoz képest egy héttel később, július 20-án kezdődött. A stábban BTT-s táboroztatók is voltak. Büszkén állíthatjuk, hogy a gyerekek visszajelzései alapján mindig jól sikerül a tábor, de kisebb-nagyobb különbségek azért érezhetők voltak az évek során. Idén már menet közben úgy érezték a táborozók és a táboroztatók is, hogy különlegesen jó a XXVII. BOTT – egyszerűen azért (is), mert volt, mert olyan volt, amilyen szokott lenni. Természetesen alkalmazkodnunk kellett a járványhelyzethez: nem volt nyílt nap, nem épült fel a trambulin, maszkban utaztunk a buszon fecskét számolni, nem hívtunk középiskolásokat és más vendégeket sem a záró tábortűzhöz, mindenütt többet fertőtlenítettünk, mint máskor, stb., mégis mindenki úgy érezte, hogy négy hónap után visszazökkentünk a normál kerékvágásba. Az előkészületek és beszerzések egy része persze elmaradt, de szerencsére a tábor működésére ez nem volt hatással. Az időjárás is kegyes volt hozzánk; az építés pénteki kezdését ugyan meghiúsította az eső, de aztán csak egy délelőtt kényszerültünk rövidített programokat tartani miatta. 246 madarat fogtunk, köztük egy sárgafejű királykát, egy örvös légykapót, egy hegyi billegetőt és egy kis poszátát is. Szokolyán 186 lakott molnár- és 75 füstifecske fészket számoltunk össze, ami megfelel az utóbbi 10 év átlagának. A Szén-patakban 148 kövi rákot számoltunk össze, - többnyire kistermetűeket, ahogyan ez a mellékelt táblázatban is látható (a képre kattintva nagyban megtekinthető). Augusztus 1-én bezárt a BOTT és átadta a táborhelyet a CSAT-nak, aztán 6-án és 7-én (kevesen és szokás szerint nagy munkával) lebontottuk a tábort. Reméljük, jövő nyáron újra 3 tábor követi majd egymást „A Táborréten”. Ennek reményében kell majd addig néhány dolgot beszereznünk és több karbantartási munkát elvégeznünk. Az idei táborozókat pedig (reméljük) várja majd a Téli Tábor, - reméljük hóval is.

Madarász délelőtt Rákospalotán (2020. augusztus 27.)

Augusztus 27-én a rákospalotai Csokonai Kulturális Központ általános iskolásoknak szervezett napközis tábora számára tartottunk délelőtti foglalkozást, melynek helyszínét a Károlyi Sándor út és a Kovácsi Kálmán tér között található zöldterület adta.

Alapvetően arra gondoltam, hogy madárgyűrűzéssel fogunk próbálkozni: Lovas Gergely segítőmmel már reggel 7-kor megkezdtük a hálók felállítását, hogy mire 9-re megérkeznek a gyerekek, már tudjunk is madarat mutatni nekik. Terveink azonban csak részben valósultak meg, ugyanis a feltámadt szél miatt mindössze egyetlen (ám legalább három madár harciasságát kitevő) kék cinegét sikerült fognunk. A cinke meggyűrűzése után közösen megnéztük, hogy is néz ki pontosan egy madarász függönyháló és hogyan működik. Ezt követően egy látványos és színes molinó segítségével játékosan ismerkedtünk a gyepterületek madárvilágával. Annak érdekében, hogy legyen némi mozgás is a délelőttben, tettünk egy sétát a zöldterületen, ahol kötetlenül ismerkedtünk a minket körülvevő városi élővilággal. A délelőttöt egy körbeülős beszélgetéssel zártuk, ahol a madarak tollazatáról és a közvetlen környezetünkben élő madárfajokról esett szó. A program végén az érdeklődés jutalmaként minden résztvevő választhatott egy matricát, melyen vagy az Év madara, vagy pedig az Év hüllője szerepelt.

Szöveg: Varga Péter

Fotó: Lovas Gergely

Újra fészkel kígyászölyv a Börzsönyben, kiegészítés (2020. augusztus 20.)

A Börzsönyben felfedezett kígyászölyv fiókájára néha rátekintettünk, nagyon messziről, a legkisebb zavarást is kizárva. Augusztus 9-én a fészek közelében egy faágon üldögélt a nagyra nőtt fióka, néha a repülést próbálgatta. Augusztus 15-én üres volt a fészek, a fióka épségben kirepült!

Újra fészkel kígyászölyv a Börzsönyben (2020. július 20.)

Kígyászölyv utolsó biztos fészkelése 2012-ben volt a Börzsönyben. A következő években is rendszeresen megfigyelték a fajt a térségben, de fészkelése nem volt ismert. A Börzsönyi helyi csoport 2019-ben ezért is szervezett két napos szinkron felmérést a kígyászölyv fészkelésének felderítésére. A megfigyelt területen nem sikerült kimutatni a kígyászölyv territóriumát, így továbbra sem volt biztos fészkelési adatunk a Börzsönyből.
Szlovák madarászoktól érkezett információ szerint a környéken vadászó kígyászölyv zsákmányát a magyar oldalra, a Börzsöny-hegység területére hordja. Két helyen látták beszállni az erdőbe a madarat, ezért elképzelhető, hogy valahol a környéken fészkel. Darányi Lászlóval és Zsoldos Árpáddal megbeszéltük, hogy július 15-én elmegyünk a Börzsönybe kígyászölyvet keresni. Tudtuk, hogy nagyon csekély esély van a fészek megtalálására, ha egyáltalán itt fészkel, de legalább a madarat szerettük volna látni.
Felmásztunk egy hegyre, ahonnét gyönyörű panoráma tárult elénk. Nem volt könnyű elhelyezkedni a meredek hegyoldalon, de végül minden cuccunk a helyére került. Távcsővel pásztáztam a környéket. Egy kis idő után a távolban, a hegyoldalon a fák tetején egy gyanús foltot vettem észre. Jobban szemügyre véve egyre inkább biztos voltam bene, hogy az egy fészek. Felállítottuk a spektívet. Ezzel a nagy nagyítású távcsővel biztosan láttuk, hogy fészek és van benne valami, de a távolság és a vibráló levegő miatt olyan homályos volt a kép, hogy nem lehetett pontosan meghatározni, mi az.

Persze már sejtettük, tudtuk, hogy megtaláltuk a kígyászölyv fészket!

Tovább figyeltük a környéket.  Kis idő múlva  Árpád  a spektívvel meglátta a madarat a fészek szélén ülni. Nem látszott tisztán, de azonosítható volt: Kígyászölyv. Térképen próbáltuk bemérni a fészek helyét. A feltételezett helyen szembesültünk a valósággal: a sűrű, lombos erdőben nem könnyű tájékozódni, ami messziről látszott, az közelről láthatatlan. Több bemérés, próbálkozás után sem találtuk a fészket. Már kezdtük elveszíteni a reményt, hogy a mai napon megtaláljuk, de nem adtuk fel! Végül Darányi Laci jött ki az erdőből, arcán széles mosollyal: meg van a Fészek!
Bizonyítást nyert, hogy a Börzsöny-hegységben ismét költ a kígyászölyv: 2020. június 15-én egy tollasodó fióka volt a fészekben!

Kép és szöveg: Dénes János

A kígyászölyv hazánk ritka fészkelője, a költőpárok száma – többek közt az élőhelyének kedvezőtlen változása miatt – valószínűleg lassan csökken. Magyarországon elsősorban középhegységi költőfaj, de létezik egy néhány párból álló síkvidéki állománya a Kiskunságban is. Előszeretettel fészkel olyan erdőállományokban, melyek déli kitettségű oldalak, nyílt területek közelében vannak, de akár több tíz kilométerre is eljár zsákmányért. Ismert fészkeinek környékén biztosítani kell a nyugodt költés feltételeit. Vonuló, nálunk március és október között figyelhető meg. Az európai madarak döntő többsége a Gibraltári- és a Boszporusz-szoros átlépése után a Szaharától délre eső afrikai telelőhelyeire vonul, bár olykor az Ibériai- és a Krím-félszigeten is megfigyelhetők telelő példányok. (www.mme.hu)

Véget ért a CSAT (2020. augusztus 11.)

Idén 43 fő vett részt a Családi Táborunkban (CSAT) Az idő kegyes volt hozzánk, csak az egyik éjjel esett. A tavalyi sikertelen madárfogás után ez évben 12 madarat sikerült fogni, és gyűrűzni, amit aztán a gyerekek engedhettek el. Kirándultunk, baglyot ragasztottunk falevélből, madáretetőt készítettünk, és fantasztikus népi játékos sportvetélkedőn vettünk részt. Utolsó nap Tarján Ambrus, a BOTT táborvezetője tartott érdekes előadást a hulladék "életútjáról". Végül mindenki élményekkel gazdagon tért haza.

https://youtu.be/21SGbQ1s6cI

Különleges fészekaljak odúinkban (2020. augusztus 4.)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi helyi csoportjának működési területén több száz mesterséges madárodút kezelünk évről-évre. Az odútelepek ellenőrzése során 2020. május 8-án két odúban is találtunk érdekes összetojást. A Magyarkút közelében lévő odútelepen az egyik odúban 8 db széncinege tojás mellett 2 db örvös légykapó tojás is volt, valamint Szendehely közelében, a Naszály-hegyen 6 db örvös légykapó tojás mellett 1 db széncinege tojást találtunk. A későbbi ellenőrzésnél kiderült, hogy mindkét odúban a többségben lévő tojások fiókái keltek ki és nevelkedtek fel.
A Naszály-hegyen korábban is volt érdekes megfigyelésünk: az egyik odútelepen "boszorkánytojásokat" találtunk. A madárvilágban előfordul, hogy a normál méretű tojások mellett ugyanolyan kinézetű, de jóval kisebb tojást rak a madár. Ezt a kicsi tojást nevezik "boszorkánytojásnak". 2018. május 22-én az egyik széncinege fészekben, három normál méretű tojás mellett, kettő darab jóval kisebb méretű tojást is találtunk. Az ilyen "boszorkánytojásból" soha nem kelnek ki fiókák, ebben az odúban is csak a normál méretű tojásból keltek ki a széncinege fiókái.

Kép és szöveg: Dénes János

Madárismereti séta a sződligeti katolikus táborral (2020. július 29.)

Köszönjük Szaniszló atyának és a tábor szervezők meghívását. Egy kellemes délelőtti sétát tettünk a Sződligeti Dunaparton és a Sződ-rákos patak mentén.  Szaniszló atya összefoglalója:

"A Sződligeti Római Katolikus Egyházközség szervezésében egy öt napos hittanos napközi tábort szerveztünk a gyerekeknek, aminek a fő témája a teremtéstörténet volt. Minden napra színes és érdekes programot készítettünk, hogy megmutassuk az érdeklődőknek Isten nagyszerű művét, a teremtett világ szépségét, valamint a benne élő állatokat és növényeket.
Ennek a programnak a keretében került sor Sződliget Duna-partján a madármegfigyelésre. Horváth Tibort kértük meg idegenvezetőnek, aki készségesen állt rendelkezésünkre. Köszönet Dénes Jánosnak is aki szívesen hozott szebbnél szebb madarakat, nádi és barát poszátát, vörösbegyet, amiket a gyerekek meg is tudtak simogatni, közelről ismerkedhettek velük. Távcsővel figyeltük a messzebb repülő barázdabillegetőt, varjút, harkályt, tengelicét vagy épp a Dunán úszó vadkacsákat. Menet közben hallhattuk a sárgarigót hangját. Gyermekcsapatunk közel 20 főt számlált, melynek legfiatalabb tagja hatéves volt.
Köszönjük a felkészült, igényes és érdekes előadást, bemutatást. Köszönjük az élményt!
Szaniszló atya és a tábor szervezők"

Sikerrel zártuk a Zöld Forrás pályázati programot (2020. június 30.)

Alapítványunk élőhely fenntartási munkákat végzett a bujáki Kántor rét Natura 2000 területen az Agrárminisztérium
Zöld Forrás pályázati támogatásával.
A területen megtörtént a cserjék egy részének kivágása, szárzúzás, kaszálás, a hulladék összegyűjtése és elszállítása, kétéltűeknek szaporodóhely  kialakítás, a vízháztartás javítása, és ismeretterjesztő tábla is létesült.

A program része volt a Börzsönyben, a fokozottan védett állatfajok monitorozása és megsegítése. Újabb kameracsapdát vásároltunk a hiúz és farkas megfigyeléséhez, pótoltuk a feketególya letört fészkét, valamint a kihelyezett bagolyodúkból újakra cseréltünk 10 darabot.

Jól érzi magát a börzsönyi hiúz (2020. május 15.)

Az utóbbi hetekben többször is kameracsapdáink elé került a hiúz. Jól érzi magát, még szájmaszkot sem hord, de gondosan kerüli az emberekkel való találkozást.

Önkénteseink kameracsapdákkal folyamatosan kutatják a nagyvadak jelenlétét, amihez az elmúlt évben az Agrárminisztérium Zöld Forrás pályázati forrása is hozzájárult.

A pandémia hatása helyi csoportunk működésére (2020. április 14.)

A pandémia valamely fertőző betegség okozta olyan járvány, amely nagyon nagy terület populációját fertőzi meg, például egy vagy több kontinensét. Magyarország kormánya, igen helyesen, korlátozó intézkedéseket vezetett be, melyek egyike a lakosság mozgását igyekszik visszaszorítani, valamint megtiltja a tömeg rendezvények szervezését.

Az MME és benne Csoportunk egyik fő feladata a környezeti nevelés és környezeti közösségi programok szervezése, ami az utóbbi időben már valóban komoly "tömegeket" mozgatott meg, egyre többen csatlakoztak rendezvényeinkhez. Környezet takarítási akciók, Fülemülék Éjszakája, odúbemutató kirándulások, Madarak és Fák Napja; mind megannyi népszerű program. Ezek az idén elmaradnak!

Nem tudjuk meddig tart a krízis. Idén szerveznénk 40. Madarász táborunkat Királyréten, most ez is veszélybe került. Talán az ősz nem csak a forróság enyhülését hozza majd, de a járványét is! Jó lenne, ha legalább őszi programjainkat megrendezhetnénk!

Ez a társadalmi válság most a "magányos farkasoknak" kedvez. Felméréseinket, a madárvilág monitorozását még szerencsére végezhetjük. Sokunknak a legnagyobb büntetés lenne, ha nem mehetnénk ki a Természetbe imádott madaraink közé. Ez a feladat számunkra nem munka, inkább egy küldetés, egy nagyon mélyről jövő érzés megélése: az ÉLET szeretete...

Minden rosszban van valami jó! Ahogy mindannyian lelassulunk egy picit, végig gondolhatjuk életünket, számba vehetjük az igazán fontos dolgainkat. A vadon élő állatok pedig hétvégén is előbújhatnak rejtekeikből, talán az érzékeny madarak fészkeit sem kell őrizni a turista hadaktól. Kevesebb a repülőgép az égen, az autó az utakon, a Dunán sem követik egymást hatalmas úszó szállodák. A FÖLD most vehet egy nagy levegőt!

Aki teheti maradjon otthon! Barkácsoljon madárodúkat, készítsen mű fecske fészkeket, helyezzen ki madáritatót és figyelje ezeket a csodálatos élőlényeket! A biodiverzitás megőrzése napjaink egyik legfontosabb feladata, kezdjük otthon, házunk környékén! A neten jobbnál jobb ötleteket találunk a madárbarát kert megvalósítására. Ha nem mehetünk a Természetbe, hívjuk meg a Természetet hozzánk!

Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra, vigyázzunk a Természetre!

Az ölyvek újra szabadon repülhetnek! (2020. április 5.)

A tavalyi évben kézre került két sérült egerész ölyvet sikerült gyógyultan szabadon engedni a Börzsöny egyik településektől távol eső tisztásán. Az egyikük szemsérüléssel került a Börzsöny Alapítvány madár mentő állomására, a másik autóval ütközött. Az ütközés során komoly sérülései mellett a szárnycsontja is eltörött, ezért nagy volt az esélye, hogy soha többé nem repülhet. Dr Kertész Péter állatorvos beavatkozásainak és áldozatos gondozásának, valamint az ölyv egészséges életösztönének köszönhetően, végül is fél év kezelés után társával együtt szabadon engedhettük. Az elengedés pillanatairól az alábbi kis videó tudósít:

Helyi Csoport ünnepi közgyűlés (2020. március 7.)

Helyi csoportunk 31 fő részvételével rendhagyó ünnepléssel kezdte éves közgyűlését, ugyanis megalakulásának 45. évfordulójáról tartott megemlékezést. Elnök asszonyunk díszvendégként köszöntötte Halmos Gergőt, az MME ügyvezető igazgatóját, Nyíri Mártont, Dunakeszi környezetvédelemért felelős alpolgármesterét, valamint Brellos Tamásnét, egyik alapító tagunk özvegyét.
Terbe Józsefné elnök ünnepi köszöntője és visszaemlékezése után Varga Péter köszöntötte a Pro Natura kitüntetésben részesített Schmidt András és Rottenhoffer István tagtársainkat, majd megtartotta éves beszámolóját és szemléltette a 2019. év pénzügyi helyzetét. A közgyűlés egyhangúlag megszavazta és elfogadta a tavalyi év programját. Megválasztottuk a 2020. évre jelölt küldötteket: Terbe Józsefné, Kazi Róbert, Varga Péter, Nagy Csaba, Cserép György, Horváth Tibor, Blaskó Árpád és ifj Varga Péter. A megbízatás egy évre, a helyi csoport következő közgyűléséig érvényes. A közgyűlés a küldötteket 1 tartózkodással, ellenszavazat nélkül elfogadta.
A második részben Rottenhoffer István Madáratlasz Program koordinátor bemutatta a tavalyi év MAP felméréseinek eredményeit. Előadásából világossá vált, hogy munkánk országos szinten is kimagasló, Csoportunk egyik siker története. Ezután Cserép György az újonnan megalakult Harkályvédelmi Munkacsoportról tartott előadást. A Gerard Gorman nevével fémjelzett csoportnak több kapcsolódási pontja is van a Börzsönnyel, itt is számítanak tagjaink hathatós munkájára. Nagy Csaba odú koordinátor 15 év munkájának összefoglalását mutatta be, elképesztő adatokkal támasztva alá az elvégzett munka mennyiségét és eredményességét.

Ezután még több hozzászólás, észrevétel érkezett a résztvevők részéről, melyekre a HCs vezetőségen kívül Halmos Gergő is válaszolt. A beszélgetés után elnök asszonyunk a közgyűlést bezárta.

Kezdő madarász képzést tartottunk (2020. február 22-23.)

A tavalyi év sikerén felbuzdulva idén is tartottunk képzést a madárvilág iránt érdeklődő "kezdő madarászoknak". Az érdeklődés most is igen nagy volt, január elejére betelt a 20 fős létszám keret. Mivel még december elején hirdettük meg, igen sokan karácsonyi ajándékként kapták. A résztvevők Budapestről és a környező településekről érkeztek, de volt egy békéscsabai vendégünk is. A képzésnek idén is a dunakeszi József Attila művelődési központ adott helyet, melyet ezúton is nagyon köszönünk!

A tematika a tavalyi évben beváltak szerint készült annyi kiegészítéssel, hogy az előadások elején Molnár Kata tagtársunk, aki a tavalyi képzésen részt vett, elmesélte mit adott neki ez a program, hogyan tudta beépíteni a munkájába és a minden napjaiba. A kölcsönös bemutatkozás után a madarak és az ember viszonyáról beszélt Tarján Ambrus, majd Varga Péter bemutatta az MME-t és a madarászok "társadalmát". Rövid szünet után rátértünk a madár megfigyelés témájára, ahol szóba került a távcső használat, az öltözködés, a telefonos applikáció, de persze a madarászat etikája is. Tarján Ambrus kitért még a madarak által hagyott jelek értékelésére. Ifjabb Varga Péter a megfigyelések rögzítésének fontosságára hívta fel a figyelmet, bemutatta az adatok kezelésének, közzé tételének lehetőségeit is. Néhány közismertebb fajon keresztül bemutattuk a különböző madár csoportokat, majd a madárhatározó kezelésének elsajátítása zárta az elméleti képzést.

Másnap a dunakeszi Duna-parton a gyakorlati képzéssel folytattuk a programot. Itt már Kazi Róbert és Forintos Nikolett is erősítette a képzők csapatát, így három spektívvel (erős nagyítású madarász távcső) felszerelkezve indultunk a madárlesre. Az idő szeles volt, de az enyhe időjárásnak köszönhetően már sok tavaszt jelző madárral találkoztunk. A kercerécék násztáncot mutattak be, az erdei pinty ezerrel dalolt, a harkályok bőszen doboltak. Résztvevőink ekkorra már ügyesen forgatták a madárhatározó könyvet, nem okozott problémát a látott madarak megnevezése. A parti séta végén betértünk a Kiscsurgó nevű patak területére, ami most is igazi madár paradicsomnak mutatkozott: fenyő pintyek, tengelicek, meggyvágók és még sok érdekes madár mutatta meg magát. Az esemény fénypontjaként ifjabb Varga Péter meglepetés madárgyűrűzést tartott, ahol az előbb még távcsőben, a fa tetején látott madarak, "varázsütésre" kézközelbe kerültek.

A képzés befejező részeként kiosztottuk az okleveleket és apró ajándékokkal kedveskedtünk résztvevőinknek. Reméljük sikerült érdekes és tartalmas bemutatót tartanunk és egyre többen választják hobbijuknak a madarak megfigyelését, a madárvédelmet!

Miről énekelnek a madarak? Bevezetés a madárhangok akusztikus rejtelmeibe (2020. február 21.)

Egy lendületes, tudományos mélységekbe menő, mégis laikusok számára is jól érthető előadást láthattunk és hallhattunk idei első programunkon. Koszta Csaba kutató biológus vezetett be minket a madárhangok világába, melyre 36 résztvevő volt kíváncsi. Csaba gyerekkorától érdeklődve hallgatta a madarak énekét, majd az ELTÉ-n töltött évek alatt tudománnyá fejlesztette magában ezt a vonzalmat. Átütő lelkesedéssel mutatta be a madárhang gyűjtés technikáit és a hangok számítástechnikai eszközökkel való feldolgozását. Megtudhattuk, hogy mire szolgál a madárének és hogyan változik a különféle események hatására. A madarak fotói mellett persze meghallgathattuk éneküket is, némelyiket lassított formában. A lebilincselő előadás után még volt lehetőség kérdéseket feltenni, ezzel éltek is vendégeink és még egy pici kötetlen beszélgetés is belefért az időbe.