- A „titokzatos” madár - Harisvédelem Nógrád település külterületén (Mátéfy Szabolcs, 2o21)
- A kis légykapó utolsó menedéke: a Börzsöny (Dénes János, 2020.)
- Útmutató hiúznyomok felismeréséhez (Bedő Péter, 2019)
- Útmutató farkasnyomok felismeréséhez (Bedő Péter, 2019)
- Madárdal köszönti a rügyfakadást (Dénes János, 2019)
- Kis légykapó megfigyelések a Börzsönyben (Mátéfy Szabolcs, 2018)
- Ragadozó madarak felmérése a dél-börzsönyi mintaterületen (Kazi Róbert, 2017)
- Fitiszfüzike fészkelése (Dénes János, 2017)
- Azt sem tudjuk mifélék... - a pelékről (Dénes János, 2015)
- Vadmacska kutatás a Börzsönyben (Kazi Róbert, 2014)
- Békaperspektíva - Potyó Imre díjnyertes természetfotóiról (Koditek Bernadett, 2013, Gödi Körkép)
- Gyűrűs Gólya Vácrátóton (Dénes János, Prohászka László, 2012)
- In memoriam Sárog Tibor (Rottenhoffer István, 2012)
- Miért sír a sződligeti erdő? Dokumentumfilm egy természet károsításról (Dénes János, Soós Gábor, 2012)
- A kárókatonák visszatérnek... (Dénes János, 2012)
- A bányatavak élővilága (Dénes János, 2011)
- Lakótelep az erdőben (Nagy Csaba, 2011, Vadon magazin 2011/9.)
- Loch-ness Dunakeszin (Dr. Kertész Péter, 2011)
- Madártani értékek a Sinkár tavon. (Rottenhoffer I 2011)
- Ahonnét a madár is menekül (Dénes János, 2011)
- Környezetünk védelmében (Dénes János, 2011)
- Sződliget természeti értékei (Dénes János, 2011)
- Éjszakai vadászok (Dénes János, 2011)
- Óvjuk az öreg parkokat, ligeteket... (Dénes János, 2010)
- Horvát gyűrűs fehér gólya megfigyelése a Sinkár-tavon (Rottenhoffer István, 2010)
- A Sinkár-tó madártani értékei (Rottenhoffer István, 2010, Vadon magazin 2010/5)
- 2010. A fecskék éve; a szokolyai fecskeállomány-felmérés eredményei (Tarján Ambrus, 2010)
- Odúlakó madarak (Nagy Csaba, 2010)
- Szemléletformáló tevékenység a természet védelméért (Terbe Józsefné, 2010)
- A Börzsönyben madarásztunk (Mátéfy Szabolcs és Nagy Csaba, 2010)
- Merre járnak a börzsönyi fekete gólyák (Kazi Róbert, 2010)
- A fehér gólya (Rottenhoffer István, 2009, Sződiek Híradója 2009. nyár)
- Egy kerecsen sólyom élete (Kazi Róbert, 2009)
- Megtévesztő állatnevek (Tarján Ferencné, 2009)
- Pannongyík előfordulása a Börzsönyben (Dénes János, 2009)
- Globális felmelegedés Magyarországon (Kazi Dorottya, 2009)
- Napfürdőzés a felhők felett (Potyó Imre, 2008)
- A magyarföldi husáng (Kazi Róbert, 2008)
- A Gödi-sziget (Bokor Péter, Berty Mihály, Potyó Imre, 2007)
- A titokzatos madár (Dénes János, 2007)
- Ritka madarak Sződligeten (Dénes János, 2007)
Merre járnak A börzsönyi fekete gólyák?
Színes gyűrűk fekete gólyákon
A Börzsöny hegység egyik legjelentősebb madártani értéke a fekete gólya. A faj kutatása 1998-ban, az MME Börzsönyi Csoportja és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésével indult meg. Az elmúlt években összesen kilenc revírt derítettünk fel, jelenleg 6-8 pár az állomány.
2002. évben csatlakoztunk az országos színes gyűrűzési programhoz, és azóta minden ismert fészekben színes gyűrűvel jelöljük a fiókákat (kivéve 2005. évben, amikor nem volt elég gyűrű). Eddig összesen 67, fehér alapon 4 fekete karakterrel ellátott, színes gyűrűs fióka hagyta el a Börzsönyt. A program sikere erősen függ a gyűrűs madarakat kereső és bejelentő madarászok szorgalmától. A börzsönyi gólyák szerencsére jó arányban, eddig 17-szer kerültek szem elé. Volt köztük olyan, amely többször is megmutatta magát, így összesen 11 madár adatait értékelhetjük. Egyik madarunk Itáliában valószínűleg lelövés áldozata lett, a többi észlelés élő, vonuló egyedre vonatkozik.
Nos, a legtöbb visszajelzés (összesen 11) Izraelből, a Jordán folyó völgy halastó rendszereiről érkezett. Ez a vonulási útvonal egyik állomása, ahol akár több hetet is elidőznek a feketególyák, sőt egy részük nem is vonul tovább. Tudjuk, hogy Afrikában, a Szahel övezet és az egyenlítő között töltik a telet, azonban ott sajnos nincs európai értelemben vett madarász hálózat, ezért gyűrű leolvasásról sem kapunk visszajelzést.
Egy Hont közelében 2007. évben kirepült madarunk nem kis meglepetést okozva a következő évben Gibraltárnál tűnt fel, a magyarországi fekete gólyák közül elsőként bizonyítva, hogy nem ragaszkodik a keleti (Boszporuszi) vonuló útvonalhoz. Másik, Bernecebaráti erdőségéből származó 2 éves gólyánk 2009. tavaszán Hollandiában mutatta magát, 2010. májusában és június elején pedig a skót tájon jelentkezett, sőt átrepült a Shetland-szigetekre is.
Nem csak a mi gólyáink keresnek másutt szerencsét, a múlt évben egy nálunk költő, idegen feketególya okozott izgalmat. A négy éves, Apatinnál kelt, szerb gyűrűs madár, párjával két helyen is fészket rakott a Börzsönyben és végül sikeresen kireptetett két fiókát. Már ez a két fióka is távcső elé került a Jordán folyó völgyében.
Kazi Róbert