2010. A Fecskék éve

a szokolyai fecskeállomány-felmérés eredményei

Fecskék és emberek

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az idén kiemelt figyelmet fordít a molnár-, füsti-, és parti fecske védelmére. (Az alábbiakban csak a füsti- és molnárfecskékről esik majd szó, mivel ezek fészkelnek Szokolyán.) A fecskék legközismertebb és legkedveltebb madaraink közé tartoznak, mégis veszélyben vannak. Állományaik csökkenését közvetve vagy közvetlenül az ember okozza. Az is nagy felelősséget ró az emberre, hogy a fecskék teljesen az általunk teremtett környezethez alkalmazkodtak, csak településeken, építményeinken fészkelnek, fennmaradásuk tehát rajtunk múlik. (Érdekesség, hogy a természetes fészkelő helyeiről egyre inkább a városokba költöző sarlósfecske állománya erősödni látszik az utóbbi években, rajokban látni például a 10 emeletes lakótelepi házak környékén, amelyeknek a tetején fészkel.)

Vonulók

Hazánk és tágabb környezetünk madarainak mintegy 80%-a vonuló. Becslések szerint 2–5 milliárd madár kel innen szárnyra, főleg Afrikába, közöttük kb. 300–1800 millió fecske, akik 25–50 millió négyzetkilométernyi fészkelő területükről indulnak Dél- és Közép-Afrikába, telelni. A vizsgálatok szerint minél messzebbre vonul egy faj, annál érzékenyebb és veszélyeztetettebb.

Csökkenés

Az MME Börzsönyi Csoportjának Börzsönyi Ornitológiai és Természetvédelmi Tábora (BOTT) megalakulása óta minden nyáron megszámolja a Szokolyán fészkelő molnár- és füsti fecskéket. Az eredmények az alábbiak:

Év	Lakott füstifecske fészkek száma	Lakott molnárfecske fészkek száma
1994.	100	425
1995.	175	720
1996.	99	540
1997.	119	445
2003.	66	273
2004.	87	300
2005.	32	229
2006.	75	196
2007.	89	284
2008.	102	279
2009.	43	163
2010.	112	234

Fentiekből látható, hogy:

1) 1995-ben volt a legtöbb fecske a faluban

2) a tavalyi igen rossz évét mindkét faj „kiheverte” idénre, számuk 2010-ben ismét átlagosnak mondható

3) a füsti fecskék száma kb. 40%-kal csökkent a felmérés kezdete óta

4) molnárfecskéből kb. 54%-kal van kevesebb a felmérés kezdeti időszakához képest

5) kezdetben (kb. 2004-ig) kb. négyszer több molnárfecskét számoltunk össze, mint füstit, azóta a molnárfecskék állománya gyorsabban csökken, mint a füstié, idén már csak kétszer több molnárfecske volt, mint füsti.

A Szokolyán tapasztaltak egybevágnak az országos adatokkal: a füsti fecske országos állománya 1999-től 2009-ig 50%-kal, a molnárfecskéé 60%-kal csökkent, az éves csökkenés átlaga 7% körül volt.

Miért fogynak?

Bár a fecskék fogyatkozásának okait igazoló vizsgálatok nincsenek, biztosan állítható, hogy az állományok csökkenéséhez az alábbiak hozzájárulnak. Sajnos sokakat zavarnak a házukon megtelepedő madarak, elsősorban a fiókák ürüléke, ezért leverik a fészkeket, vagy riasztókkal akadályozzák a madarak megtelepedését. Az épületek szerkezete, tagolása, funkciója megváltozott, így kevesebb helyet adnak a fecskéknek a fészkelésre. A laza-szemcsés vakolatokon nem tapad meg a sárból épült fészek. Szokolyán szinte már nincsenek a portákon állatok (lovak, tehenek, disznók), pedig a fecskék az ezek körül repdeső rovarokat előszeretettel gyűjtögették. Valószínűleg nem használ a fecskéknek a vegyszeres rovarirtás sem. A permetezőszer a zsákmányállatokkal a madarak szervezetébe kerülhet, ha még az előtt elkapják pl. a szúnyogokat, hogy azok a rájuk szórt vegyszertől elpusztulnának. Ha pedig a rovarok elpusztulnak a permettől, akkor kevesebb táplálékhoz jutnak a fecskék. Sok fecske pusztul el a vonulás közben vagy a telelőhelyén is. Dél-Európában például továbbra is sportból vadásznak rájuk, vagy csemegeként fogyasztják őket. Nehezíti a fecskék dolgát az időjárás is. A globális éghajlatváltozásnak betudható eseményekről, pl. a fészkelés kezdetén jelentkező szárazságról vagy a költözés előtti viharos-hideg időjárás következményeiről néha a sajtó is beszámol. Utóbbira tavaly láthattunk szomorú példát.

Mit tehetnek Szokolyán (és másutt is) a fecskékért?

A fészkek elkészítéséhez megfelelő minőségű és mennyiségű sárhoz egyre nehezebben tudnak hozzájutni a fecskék a gyakori szárazság miatt és mert a földutakon egyre kevesebb a kátyú és földút is egyre kevesebb van.

> Március végétől (a másodköltésekre is figyelemmel) július elejéig sárgyűjtő helyet tarthatnak fenn a keretekben vagy a falu határában.

> Elhelyezhetnek kislyukú dróthálóval bevont, kb. 20 x 20 cm-es falapokat a házak eresze alatt, amelyen biztonsággal megtapaszthatják fészkeiket a fecskék.

> Kaphatók (vagy készíthetők) égetett agyagból műfészkek.

> Akit zavar a fecskefiókák ürüléke, az erősítsen a fiókák kikelése után a fészek alá egy kb. 20 x 30 cm-es fém-, fa-, vagy akár hullámpapír lapot, az úgynevezett „fecskepelenkát”! (Ezt a madarak elvonulása után érdemes leszedni.)

A fecskék jövője

Az adatokból és a létszámcsökkenés feltételezett okaiból úgy sejthető, hogy a füsti fecske és a molnárfecske állománya is a megváltozott körülményeknek megfelelő szintre csökken, és ezen stabilizálódik. Ez talán azt jelenti, hogy Szokolyán kb. 75 lakott füsti- és 250 molnárfecske fészek lehet a jövőben, de számuk +- 50%-kal is változhat. Némi állománynövekedés remélhető az országban lassan, kis mértékben újra terjedő külterjes állattartástól, elsősorban a régi magyar állatfajták, pl. a szürke marha újrafelfedezésétől. Biztosat jósolni nem lehet. Az viszont biztos, hogy mindenki, akinek a házán fészkelhetnek fecskék, felelős azért, hogy a fent leírt fecskeállomány valóban megmaradhasson.

Köszönetnyilvánítás

Köszönjük a szokolyaiak eddigi együttműködését és segítségét! Kérjük, hogy a jövőben is segítsenek nekünk a felmérés elvégzésében, engedjék be portáikra a felmérést végző gyerekeket július közepén! Reméljük, hogy egyre többen próbálnak saját házukon a fent leírt módszerekkel segíteni a fecskéknek a megtelepedésben. A fecskékről további információkat a www.mme.hu oldalon is találnak.

Tarján Ambrus