Kis légykapó megfigyelések a Börzsönyben, 2018. (április 22 - június 10.)

A kis légykapó (Ficedula parva) hazánk középhegységi erdeinek fokozottan védett, ritka madara. Hosszú távú vonuló, az európai példányok az Indiai szubkontinensen telelnek. Hozzánk április végén, május elején érkeznek, az elsők a Börzsönybe, tapasztalatom szerint, április utolsó hetének elején. Költőhelyül előszeretettel választják a hűvösebb mikroklímájú patakvölgyeket, ahol idősebb bükkösöket találnak. A faj hazai megmaradására erősen hatással van/lehet a klímaváltozás (a korán, olykor már nyár elejére kiszáradó nagyobb gyűjtőpatakok), a lokális, szintén abiotikus „katasztrófák” (például a 2014-es decemberi jégdőlés a Rakottyás-völgyben) és az erdőhasználat (a természetes, vagy természetszerű erdők megléte/hiánya és összterületük változása).

A kis légykapó magyarországi (erősen csökkenő) állománynagyságára vonatkozó becslések:

- Török János (országos): - 300-500 költőpár, Magyar madárvonulási atlasz, Kossuth Kiadó, 2009.

- MME honlap (országos): - 60-150 költőpár, 2008-2012.

- Schmidt András (csak Börzsöny): 15 + revír, Kis légykapó (Ficedula parva) felmérés a Börzsönyben, 2011-ben, 2011.

- Selmeczi Kovács Ádám (országos): összesen 50 megfigyelt költőpár, Állatvilág, 2018., V. évfolyam, 2. szám, Megmenthető-e a kis légykapó? 2018.

A Börzsönyben történt eddigi nagyobb, célzott, de a hegység egészére nem kiterjedő felmérések:

- 2011. (MME 22. sz. Börzsönyi Helyi Csoport)

- 2014-2015. (Börzsöny Természet- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány)

Idei megfigyeléseim (saját adatok, madarásztársaim legfrissebb észleléseit még nem, vagy csak részben ismerem):

csak néhány, a korábbi évekről már ismert revír bejárására került sor, illetve megtekintettem még a Suta-berek völgyét, mint lehetséges költőhelyet, ahonnan eddig nincs adat. A felmérések során nem használtam a faj behívására magnóról/mobiltelefonról lejátszott hangot. Egy-egy út során velem tartottak: Gulyás Kiss Csaba Attila, Molnár Kata és Szabó Károly.

- Április 22., majd május 12., Magas-Tax: 1 éneklő hím. Fv-kód (fészkelési valószínűség) B2 (valószínű fészkelés).

- Április 22., majd május 12., Bagoly-bükki-patak, völgyfő, 1 éneklő hím . Fv-kód B2.

- Április 30., majd május 21., és 25., Cseresnyés-patak, 1 éneklő hím. Fv-kód B2.

- Április 30., majd május 21., és június 10., Boros-patak, 1 éneklő hím. Fv-kód B2.

- Május 05., Pap-hegy észak (itt bő egy évtizede volt revír, majd hosszú szünet után 2017-ben, május 27-én hallottam 1 folyamatosan éneklő hímet, egyszeri megfigyelés, fv-kód akkor A2, azaz lehetséges fészkelés, bár ugyanabban az évben egy későbbi bejárás alkalmával már nem találkoztam vele). Negatív.

- Május 12., Kormos Lajos-forrás (fv-kód 2011-ben B2). Negatív.

- Június 02., Suta-berek völgye. Negatív.

A 2011-es felméréshez viszonyítva a vizsgált erdőrészekben a faj jelenléte, területválasztása némi változást mutat. Ezeket a korábbról már ismert revíreket a 2014-es jégkár nem, vagy csak elenyésző mértékben érintette.

Boros-patak, mellékág                                                                       Suta-berek

Kis légykapó revír                                                  A Bagoly-bükki-patak június elejére kiszáradt alsó szakasza

Mátéfy Szabolcs