Berki tücsökmadár

A berki tücsök madár jelenlétéről könnyen tudomást szerzünk jellegzetes pirregő éneke alapján, annak ellenére, hogy talán az egyik legrejtettebb életű fészkelő madarunk. Költési időben hosszú ideig énekel egy helyben, mégis nagyon nehéz észre venni a madarat, mert rendszerint a magas kórókkal, nádszálakkal, csalánnal, iszalaggal sűrűn benőtt bokrosban, a falevelekkel jól takart alacsony faágakon énekel. Nyílt területen ritkán repül át, veszélyt észlelve leugrik a talajra, vagy óvatosan végig sétál az ágakon és eltűnik a sűrűben.

2011.június 15-én egy fiatal éger erdő szélén rátaláltunk egy berki tücsök madár hat tojásos fészkére. A fészek nagyon jól elrejtve szederindával, vadkomlóval sűrűn benőtt kis bokorban volt, kb. 40 cm-re a talajtól. A fészket közvetlen közelről sem lehetett látni, de a környékét tisztes távolságból a madarak zavarása nélkül jól meg lehetett figyelni. Így lehetőség adódott a berki tücsökmadár rejtett életébe bepillantani.

Amikor a tojó a fészken ül, a hím gyakran énekel. Kedvelt tartózkodási helye egy 50-60 méterre lévő sűrű gallyas fűzfa volt, ezen énekelt a legtöbbször. A fészek közvetlen közelében nem szólalt meg. A fészekhez legközelebb kb. 20 métere énekelt, ilyenkor rövid strófákat szólaltatott meg.

A berki tücsökmadár olyan rejtetten hordta a táplálékot fiókáinak, hogy az eleséget hordó öreg madarakat nem lehetett látni. A fészket a talajon a sűrű növényzet takarásában közelítette meg, egyszer sem szállt nyílt területet átrepülve a fészek közelébe. Sok madárfaj veszélyt érezve a fészek közelében izgatott riasztó hangot hallat, a berki tücsökmadár leugrik a fészekről - még ha fiókák is vannak a fészekben - semmilyen hangot nem hallat és észrevétlenül eltűnik az aljnövényzetben. Amikor a hím etet és őrzi a fészket, ( ez hosszabb idő is lehet ), akkor csend van a környéken, és könnyen elsétálhatunk a területen úgy, hogy nem is szerzünk tudomást a berki tücsökmadár jelenlétéről.

Óvatosságára jellemző, hogy egyszer láttam az egyik berki tücsökmadarat a fészek közvetlen közelében lévő fára felülni. A madár a fészekről jött fel és a falevelek által jól takart faágra ült. Rövid ideig nézelődött, majd elszállt az erdő felé. Ez volt az egyetlen alkalom, hogy a tücsökmadár egy kis 6-8 méteres nyílt terület fölött átrepült. Egyébként egyszer sem láttam eleséget hordó tücsökmadarat, miközben a több órán keresztül rögzített rejtett videofelvételek bizonyítják, hogy a megfigyelési időszak alatt folyamatosan etették fiókáikat.

A berki tücsökmadár nagyon gondos szülő. A fészket csak kis időre hagyják magára, az egyik öreg madár szinte mindig a fészek szélén vagy a fiókákon ül. Még az erősen tokos fiókákat is melengetik. Etetéskor az szülők váltják egymást. A fészket őrző madár elsétál a fészektől, amikor párja megérkezik a táplálékkal. Megeteti a fiókákat és addig a fészeknél marad, amíg a másik madár meg nem érkezik az újabb adag táplálékkal.

Amikor a tojó van a fészken, és az etetésben szünetet tartanak, a hím énekével jelzi a revírt. Ez az ének már nem olyan erős, hosszan tartó pirregés, mint a költés időszak elején, ilyenkor rövid strófákat hallat, hosszabb szünetekkel.

A 14-15 napi kotlás után kikelő fiókáknak a szülők apró (puhatestű rovarokat hernyókat? ) hordanak, később gyakran etetnek sáskával. Repülő rovart is fognak, egyik felvételen fátyolkával etetik fiókáikat. A fészket nagyon tisztán tartják. A fiókák ürülékét hártyás burok veszi körül. Az öreg madár megvárja, amíg valamelyik fióka ürít, az ürüléket elnyeli, vagy elviszi a fészektől. A fiókák röpképességük előtt elhagyják a fészket és az aljnövényzetben bújnak meg, míg szüleik tovább etetik őket. A fészek felépítése érdekes. A közelben található növényekből - elsősorban vadkomló és iszalag elszáradt részeiből - más hasonló méretű madarakhoz képest magas, erős alapot készítenek a normál méretű csészének. Ez az építési mód eltér pl. a poszáták, gébicsek fészek építési módjától.

A költés után a berki tücsökmadár hangot nem hallat, ezért vonulási időszakban nagyon nehéz észlelni jelenlétét.

Dénes János