Bemutatjuk: a halvány gezét

A halvány geze az Eurázsiai mérsékelt övi sztyepp- és sivatagi zóna lakója. A Földközi-tenger környékén a szárazabb bokros, bozótos területeket él. Hazánkban a folyóparti, nedves mandulafüzes élőhelyekein fordul elő.

A múlt század első felében a balkáni populáció elkezdett terjeszkedni észak felé. Magyarországon 1950-ben észlelték először, Szegeden egy parkban találták meg fészkét. Ez a terjeszkedőben lévő madárfaj, elsősorban a Tisza menti ártéri füzesekben jelent meg, az 1980-as években már Szolnok magasságáig jutott. Néhányszor a Duna közelében lévő élőhelyeken is megfigyelték, de itt jóval ritkább, csupán néhány adata ismert.

Az utóbbi évtizedben terjeszkedése megtorpant, állománya jelentősen megfogyatkozott, sok helyről eltűnt, olyan területekről is, ahol régebben több párban fészkelt. Ebben a folyamatban szerepe lehet az utóbbi évtizedekben bekövetkezett kedvezőtlen élőhely változásoknak. A fiatal part menti füzesek felnőttek, vagy eltűntek, nagy területeket tájidegen invazív növények foglaltak el, melyek nem alkalmasak a halvány geze fészkelésére. Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy a halvány geze ritka fészkelő madár lett Magyarországon (Birding.hu).

A halvány geze későn, gyakran május derekán érkezik meg magyarországi fészkelőhelyeire, és korán, augusztus végén, szeptember elején vonul el. A telet Afrikában tölti, de vonulási útvonalát nem ismerjük.

A halvány geze a nehezebben felismerhető madárfajok közé tartozik. Hátoldala szürkésbarna, alsó teste szürkésfehér. Csőre széles, lapos. Szemsávja és szemgyűrűje világos, fehéres színű. Nagyon hasonlít az énekes-, és kisebb mértékben a cserregő nádiposzátára. Költés időszak elején a hím gyakran, hangosan énekel. Amikor elkészül a fészek és a tojó lerakja a tojásokat, a hím ritkábban szól, éneke ekkor már nem annyira feltűnő. Éneke egyhangú, érdes, recsegő csicsergés, strófáit ismétli. Nem utánoz hangokat, vagy más madarak énekét, mint a kerti geze vagy az énekes nádiposzáta.

Évente egyszer költ. Május végén foglalják el költőhelyüket, de a fészek építését zömében csak június elején kezdik el. Fészküket bokrok ágaira rakják, kedvelik a fiatal fűzfák elszáradt vékony ágacskáit. A fészek száraz fűszálakból készül, amibe sok fűzgyapotot építenek. Rendszerint négy tojást raknak. A fiókák 14-15 nap alatt kelnek ki, és 15-17 nap múlva hagyják el a fészket. Táplálékukat puhatestű rovarok, hernyók alkotják, amiket a közelben lévő fákról, bokrokról szedegetnek össze.

Dénes János