Tavaszi Zöld Fesztivál Vácon (2025. április 27.)

A váci Magosfa Alapítvány meghívására immár harmadszor vettünk részt a váci Zöld Fesztiválon. A tavaly őszi zord időjárás miatt elmaradt eseményhez most nagyon jó időpontot választottak a szervezők. Csodálatos napsütésben, rekord számú érdeklődővel, nagyon sok "Zöld" kiállítóval zajlottak a programok. Az MME Börzsönyi Helyi Csoportját három önkéntesünk által üzemeltetett standdal vártuk. A népszerű madaras kirakók, odú összerakós játékok mellett, kapcsolódva az év madarához, a böjti récéhez, a kacsatalp kipróbálására is lehetőséget adtunk. Amíg a gyerekek játszottak, a felnőttekkel beszélgettünk. Az MME tevékenységének bemutatása mellett, sokan érdeklődtek madaras témákban. A jobbnál-jobb kérdések hallatán jogosan érezhettük, hogy Vácon is egyre nagyobb teret kap az emberek életében a környezet tudatosság.

Köszönjük a Magosfa Alapítvány vezetőségének, hogy idén is részt vehettünk ezen a színvonalas programon!

Legnagyobb köszönet Önkénteseinket illeti, akik egész nap állták a sarat, méltóképpen képviselték az MME-t: Kaziné Mária, Varga Gyöngyi és Varga Péter.

Két tagtársunk is részesült a Duna-Ipoly Nemzeti Park kitüntetéseiből (2025. április 23.)

Az immár második alkalommal, a Jókai-kertben 2025.04.11-én megrendezett Duna-Ipoly Nemzeti Park Önkéntes Gálán két MME Börzsönyi Helyi Csoportba tartozó tagtársunk is igazgatói elismerésben részesült, a 2024. évben végzett kiemelkedő önkéntes munkájáért: Ferenczi Balázs és Rottenhoffer István.

Ferenczi Balázs elsősorban a Börzsöny-hegységben lévő pannon gyík populációk feltérképezéséért kapta a kitüntetést, de a Börzsönyben kezelt, több mint 50 darab, uráli bagoly odúk alpin módszerekkel történő kihelyezése, karbantartása is az ő nevéhez fűződik. Rottenhoffer István a nemzeti park Börzsönyi-Gödöllői Tájegységében végzett széles körű, számos taxoncsoportra kiterjedő, OpenBioMaps adatbázisban történő terepi biotikai adatgyűjtő munkáért. Csoportunk tagjai szorgalmas önkéntes munkájuk révén az élmezőnyben képviselik a Börzsönyi Helyi Csoportot. Inspiráló példával ösztönözhetnek másokat is a védett és fokozottan védett fajok terepi adatgyűjtésére, adatbázisban való rögzítésére, hiszen minden természetvédelmi tevékenység alapját ez a munka képezi.

Gratulálunk tagtársainknak a kitüntetésért és köszönjük kitartó önkéntes munkájukat, büszkék vagyunk Rájuk!

Fenntarthatósági témanap Vácrátóton (2025. április 10.)

A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben fenntarthatósági témanapok keretében tartottak előadásokat, bemutatókat iskolás gyermekeknek. A Kert dolgozóinak meghívására négy önkéntesünkkel vettünk részt az eseményen: Kaziné Mária, Rottenhoffer Balázs, Varga Gyöngyi és Varga Péter. Ezen a napon 7 osztály (mintegy 140 gyermek) jött el Pest megye néhány településéről. Az MME bemutatása után, beszéltünk a madarak fészkelési szokásairól, az odú építő harkályokról és az ezekben költő madarakról. Próbára tettük a gyerekek ügyességét is, összerakható odúink most is népszerűek voltak. A csoport programok végén Balázs betekintést engedett 1-1 a Kertben általunk kezelt madárodúba is, ahol vendégeink élőben láthatták azt, amiről pár perccel előtte beszélgettünk.

Fenntarthatósági témanap Bercelen (2025. április 9.)

A Fenntarthatósági Napon jelen volt az MME Börzsönyi Helyi Csoportja a berceli Széchenyi István Általános Iskolában Schreiner Róbert biológia-kémia-földrajz tanár, főszervező meghívására. Itt tartott rendkívül sikeres, élvezetes és nagy érdeklődésre számot tartó előadást Rottenhoffer István, a helyi csoport vezetőségi tagja, a Cserhát tájegységének jó ismerője 120 gyermek és 10 pedagógus számára.
A foglalkozás fókuszában az élővilágból a madarak és az emlősök voltak, azon belül is különösen Bercel környékének karakteres madártani értékei, azok élőhelyei és megőrzésük fontossága. Elsősorban nem tudományos igényű előadás hangzott el, hanem az 5-8. osztály közötti tanulók számára bemutatásra kerültek azok a fajok, melyekre a helyi gyerekek és felnőttek méltán lehetnek büszkék. Hálás érzés volt tapasztalni, hogy ezek a tájra jellemző madárfajok gyorsan népszerűek lettek, a visszajelzésekből ítélve potenciálisan fontos részei  lehetnek a helyi identitás megőrzésének.

Köszönet illeti a lelkiismeretes helyi pedagógusokat, akikkel összefogva eredményesen lehet szemléletet formálni.

Részt vettünk a Dunakeszi köztisztasági napon (2025. április 5.)

Az évente megrendezett környezettakarítás eseményen, szokás szerint a Temetődomb helyi jelentőségű védett területet, és környékét tisztítottuk meg a hulladéktól.

Madarászni jó - Gödön is! (2025. március 30.)

2025-ben Gödön a „madarászni jó” rendezvény sorozatunk első programjaként március 31-én, a gödi lápot jártuk be. A Gödi Önkormányzat által meghirdetett rendezvényen a Börzsönyi helyi csoport képviseletében Cserép György vezetésével Forintos Nikolett, Gyenes János és Dénes János mutatták be a hely madárvilágát, természeti értékeit a 36 érdeklődőnek.

Bükki - Börzsönyi összefogás a Tarnavidéken (2025. március 29-30.)

Március utolsó hétvégéjén a fokozottan védett fehérhátú fakopáncs élőhelyének monitorozására került sor a Bükki Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet területén (Vajdavár-hegység). Az esemény különlegességét a hideg, a sár és a szombati eső mellett, két szomszédos helyi csoport, a Bükkiek, a Börzsönyiek, illetve a Harkályvédelmi Szakosztály összefogása, közös munkája és csapatépítése adta meg. A felmérés két napja alatt a két helyi csoport felmérői és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrei (akik egyben MME HCS tagok is) sok értékes adatot gyűjtöttek: 28 fehérhátú fakopáncs revírt találtak, de több uráli bagoly költőpár, egy kígyászölyv és egy vándorsólyom is lencsevégre került. A felmérendő területeket 2-4 fős csapatok járták be, a csapatokat a BNPI természetvédelmi őrei segítették az egyes helyszínek elérésében.
Az MME Bükki helyi csoportját Vig Zsófia, Szitta Emese, Pálfy Andrea Anna, Juhász Benedek, Szitta Tamás, Koleszár Péter, Ölveczki Gyula, Csopják Tamás, illetve a Nemzeti park munkatársai, Juhász Lilla, Bodzás János, Péntek István, Bartha Csaba, Magos Gábor és Molnár Márton képviselték, míg az MME Börzsönyi helyi csoportjából Komlós Mariann, Forintos Nikolett, Csitneki Boglárka, Schmidtné Kővári Ica, Schmidt András, Cserép György, Dénes János, Gyenes János és Rottenhoffer István vett részt a 2 napos felmérésben.
Reméljük, hogy ezzel a kiváló kezdeményezéssel kedvet kapnak más Helyi csoportok és Szakosztályok is a közös területi munkához és az MME közös és elkötelezett képviseletéhez a jövőben.

Cserép György

Kezdő madarász képzés Dunakeszin – sok tudás, sok madár, kevés eső! (2025. március 22-23.)

Az MME Börzsönyi helyi csoportja március 22-23-án, Dunakeszin tartott kezdő madarász képzést, amelyen 20 érdeklődő vett részt, így 20 új emberrel bővül a madarászok közössége!
A kétnapos program szombati napján elméleti alapozással készültünk a terepi megfigyelésre. A résztvevők megismerkedtek a madarászat különböző formáival, a szükséges felszerelésekkel, az etikai alapelvekkel, valamint a madarak alapvető biológiájával, életmódjával és egy kis rendszertan is szóba került. Bár a madárhatározót leginkább a terepen lehet használni, de ahhoz, hogy kint már gyakorlottan lapozgassuk, nem árt átnézni, hogy mi hol található, mit jelentenek a különböző jelölések és az egyes fajokhoz tartozó térképek.
Aki ott volt, tudja mennyire izgultunk, hogy a terepi napot elmossa az egész napra jelzett eső, ennek ellenére az idő mégis nekünk kedvezett. A vasárnap 10 órai kezdéskor elállt az eső, és a program hátralévő részét is szárazon megúsztuk. A madarászattal még most ismerkedő résztvevők megtapasztalhatták, hogy nem kell sokat menni ahhoz, hogy rengeteg madárral találkozzunk. A 4 órás terepi nap során talán 3 km-t sem tettünk meg, mégis összesen 29 madárfajt figyeltünk meg. A Dunakeszi dunapart azért kiváló helyszín, mert a Dunán számos vízimadárral lehet találkozni, így láttunk például nagy bukót, tőkés récét, szárítkozó kormoránt, dankasirályt, szürkegémet, sőt, a víz felett cikázó füsti fecskéket is.
A vízpartot szegélyező platánokon tengelicek, csilpcsalpfüzikék táplálkoztak, dolmányos varjak fészkeltek, a puhafás ligeterdőben nagy fakopáncsok doboltak, zöld küllők rikoltoztak, őszapók csettegtek, szén cinegék nyitnikéztek, örvös galambok búgtak, zöldikék zsíroztak, szarkák recsegtek, mezei verebek ricsajoztak, énekes rigók, erdei pintyek, kék cinegék, vörösbegyek, fekete rigók énekeltek, a fák törzsein fakuszok és csuszkák csuszkáltak fel-le, felettünk magasan hollók korrogtak és egy pillanatra egy ökörszem és egy házi rozsdafarkú is tiszteletét tette.

Köszönjük mindenkinek, aki velünk tartott – reméljük, hamarosan viszontlátjuk őket más MME programokon is! 💚

Kép és szöveg: Vásony Petra

Megtartottuk közgyűlésünket (2025. március 8.)

Idei közgyűlésünket, melyet hagyományosan a Király Endre szakközép iskolában, Vácon szerveztünk, komoly érdeklődés övezte, kiemelkedő létszem, 51 fő jelent meg. Ennek oka leginkább a vezetőség választás volt. A tavalyi év titkári beszámolója diavetítéssel történt, melyet később a jelenlévők egyhangúlag elfogadtak. Leköszönő elnökünk beszéde után bemutatkoztak a jelöltek. Elnököt, titkárokat és pénzügyi vezetőt kellett választanunk. Az elnök választást Nagy Csaba nyerte, pénzügyi vezető Horváth Balázs lett, a titkári pozíciók helyett viszont, egy módosító javaslat nyomán, vezetőséget választottunk, melynek tagjai Cserép György, Kazi Róbert, Rottenhoffer István, Varga Péter és Vásony Petra lett. Ezek után még a májusi küldött közgyűlésen résztvevőket is megválasztottuk, majd az új elnök a közgyűlést bezárta.

Szeretjük a madarakat! (2025. március 3.)

Az idén induló „szeretjük a madarakat” Dunakeszi iskolai program első eseményeként, az összevont biológia és testnevelés óra keretében Tóth Zoli bácsival és a Körősi Csoma Sándor Általános Iskola 6. osztályos tanulóival, a Duna parton található odútelepen, 12 odút takarítottunk ki közösen.

A Börzsönyi Helyi csoportot Forintos Nikolett, Dénes János, Cserép György és Pénzes Ádám képviselték.

Újabb odútelep karbantartás, ezúttal Diósjenőn (2025. március 1.)

14 önkéntessel vágtunk neki a verőfényes napsütésben a diósjenői odútelepünk felújításának. Ide 20 db B típusú odút helyeztünk ki, azokat, melyeket Nagyirtáspusztáról hoztunk le, az ottani haldokló fenyves letermelése miatt. Az erdészet tanösvénye mentén haladtunk, bár az új nyomvonal némileg rövidebb lett, mint az eredeti telep volt. A visszafelé tartó utunkon leakasztottuk és elhoztuk a régi odúkat, ezek már teljességgel hasznavehetetlenekké váltak a 15 éves szolgálat alatt. Többet lódarazsak tettek tönkre, néhányat a harkályok, pelék, de a legnagyobb kárt az idő vas foga tette odúinkban.

Hálás köszönet önkénteseink munkájáért!

Az IKEA önkéntesei is részt vettek odúprogramunkban (2025. február 26.)

Ezen a borongós téli napon egy nagyon vidám csapattal tölthettünk el egy odúépítős kopácsoló napot. A magyarországi IKEA hálózat önkéntesei 14 fővel vettek részt, közös programunknak a királyréti Hiúz ház adott otthont. Az esemény szervezője, koordinátora az IKEÁ-tól Molnár Kata volt, az odúépítést a Börzsönyi HCs részéről Varga Péter felügyelte.

A program első részében Molnár Kata a biodiverzitás fontosságáról tartott vetített előadást, majd a második részben elindult a munka. A résztvevők hamar ráéreztek a feladatra, ügyesen párba állva kalapálták össze az odúkat. A tető felszereléséhez csavarozó gépre is szükség volt, de ez sem fogott ki önkénteseinken. Még két óra sem kellett, hogy elkészüljön a 17 db B típusú odú és a minőségre sem lehetett panasz.

A jól végzett munka végén egy helyben készült, ízletes paprikás krumpli is az asztalra került, senki nem mehetett haza korgó gyomorral.

Köszönet az IKEA dolgozóinak, hogy aktív tevékenységükkel támogatták odúprogramunkat, valamint hogy tárgyi adományokkal segítik a Börzsöny Alapítvány természetvédelmi munkáját!

Köszönet a DINPI Hiúz ház dolgozóinak a helyszín biztosításáért!

Odú karbantartás szobi odútelepünkön (2025. február 8.)

A téli időszakban az odúmunkálatok zömében az elhasználódott fészekanyagok eltávolításáról, az odúk takarításáról, karbantartásokról, vagy szükség esetén a cseréről szólnak. Az első közös odús napot február 8-ra hirdettük meg, most a szobi odútelepünk került sorra. A telepünk 2013-ban lett létrehozva  30 db odúval, a kezelője azóta is Demjén Tamás. A több mint 10 éves időszakban csak néhány odút kellett lecserélnünk, a többi Tamás karbantartása mellett jól állta az idők próbáját. Ezen a napon 15 önkéntes jött segítségünkre, így 5 db odút lecseréltünk, a többit pedig rendbe raktuk a költési szezonra. Az időjárás igen kegyes volt hozzánk, a reggeli fagyos és igen szeles időszak után a munkákat kellemes napos időben végeztük, így elég hatékonyan tudtunk haladni. Az 5 db odú cseréjén túl minden odút átnéztünk, kitakarítottunk és gyorsan száradó favédő festékkel kívülről le is kentük azokat. Az önkéntesek munkájának köszönhetően a jelenleg kint lévő B típusú odúk 2025. évben is segítik a területen az odúlakó madarak fészkelését. A munka közben megállapítottuk, sajnos az odúk nagy része már igen elhasználódott állapotban van, így várhatóan a 2026-os költési szezon előtt szükséges lesz szinte az összes odút lecserélni.

Szöveg: Nagy Csaba

Fotó: Kazi Róbert

Odúkopácsoló nap (2025. január 25.)

Szokásos téli programunk a madárodúk építése, jó érzés, hogy ilyenkor is tudunk tenni valamit a madarak védelme érdekben. Ezen a napon 2023-tól Gáspár Józsefre emlékezünk, aki elképesztő mennyiségű odút készített, melyek főként a Börzsöny területén kerültek kihelyezésre. Minőségükre jellemző, hogy még most is költenek madarak Józsi Bácsi keze alól kikerült odúkban, melyek között 20 éves is akad.

20 önkéntes jött össze ezen a napon a Facél Kft váci asztalos üzemében, hogy az előkészített faanyagból odúkat készítsenek. Az odúk alapanyagát a Börzsöny Alapítványnak felajánlott adó 1% -ból tudtuk fedezni. 20 db B típusú odú mellett 40 db nyaktekercs odú is készült, valamint 10 db füleskuvikoknak szánt odú is kikerült a kezünk alól. A festésben a hölgyek jeleskedtek, így 12 órára már a közös fotó is elkészülhetett a kész madár otthonok előtt. A jó hangulatról persze a finom sütemények is gondoskodtak.

Köszönjük önkénteseink lelkes és lelkiismeretes munkáját!

Évzáró koccintás - BÚÉK 2025! (2025. január 1.)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 50. születésnapi jubileumi évét a Börzsönyi Helyi Csoport számtalan rendezvénnyel, előadásokkal, madárvédelmi és monitoring tevékenységgel töltötte. Igazán sikeres évet tudhatunk magunkénak, amelyet a januárban Gödöllőn szervezett országos MME rendezvényen való részvétellel nyitottunk, és a december 29-én egy közös madarászással egybekötött évbúcsúztató koccintással zártunk. 17 fős csapatunk a Hatvan környéki vizes élőhelyeket látogatta meg. Az erős köd ellenére sikerült egy jót madarásznunk, bár komolyabb ritkaságok megpillantásához nem volt szerencsénk.

Hálás köszönet mindazoknak, akik hozzájárultak Helyi Csoportunk sikereihez a 2024-es évben!

Ezúton kívánunk Madárdaltól Hangos, Boldog Új Évet minden természetkedvelő tagtársunknak és támogatóinknak!

Sűrű volt az idei Téli Tábor (2025. január 1.)

Sűrűn megtöltötte a több, mint 60 táborozó a szálláshelyet, sűrű volt a program, de a legsűrűbb a köd volt, - de nem mindenhol…
2024-ben ismét Nagymaroson volt a Téli Tábor. Az előkészítés során idén is sokat fontologtunk azon, hogyan lenne lehetséges, hogy több táborozót fogadjunk, - de újra csak arra jutottunk, hogy ezen a szálláshelyen a már kipróbált maximális létszámot nem tudjuk meghaladni. Idén 45 gyerek érkezett (16 a BTT-ben, 29 a BOTT-ban táborozott nyáron), jó pár jelentkezőnek meg nem is jutott hely, a régebben elballagottakat pedig meg sem tudtuk hívni. 17 felnőtt segítette a tábor lebonyolítását, köztük mindkét nyári tábor vezetője.
Az első napon a „csapatalakító” Aktivity-játék után 2 előadást hallgathattak, nézhettek meg a résztvevők; az egyik a fast fashion-ről, a másik Nagymaros és Visegrád történetéről szólt.
Másnap a sűrű ködben átkompoltunk a Dunán Visegrádra. Nagyon bíztunk benne, hogy némi telet is találunk majd a Visegrádi-hegységben, - merthogy az időjárás az utóbbi években nem kényeztette el téli természeti jelenségekkel a téli táborokat. Abban is reménykedtünk, hogy az orrunknál messzebb is látunk majd a ködtől. Az inverz légköri állapotnak (a tengerszint feletti magassággal nő a hőmérséklet és csökken a levegő páratartalma) köszönhetően reményeink valóra váltak; már a befagyott pisztrángos tavaknál hófoltokra sütött a köd mögül kibukkanó Nap. Az Ördög-bányában nyüzsgő hollók már acélkéken csillogtak a napsütésben. A Pap-rétre már igazi téli verőfényben érkeztünk. Az Urak Asztalán át az erdőanyai tanösvényen sötétedés közben ereszkedtünk vissza az Apátkúti-völgybe és a ködbe, - ami különleges látvány, élmény volt. Az Ördögmalom-vízesés felett, csillagszórók fényénél kívántunk (kicsit korán) boldog új évet egymásnak. Vacsora után egy Skóciáról szóló előadás és kvízjáték került sorra.
A TÉT záró napján a mindig nagysikerű „Fele sem igaz” vetélkedőben próbálta 4 avatott szakértő összezavarni a gyerekeket. Az ebéd előtt még felmentünk számháborúzni a város fölé, ahol köd, zúzmara, jég és hó fogadott bennünket, - ennyire téli számháborút még sosem sikerült összehoznunk. Mielőtt a gyerekek haza indultak volna, még gyorsan jutalmaztuk őket a vetélkedőkön és a számháborúban elért eredményeikért.
Sok év óta először nem volt madárgyűrűzés a Téli Táborban, mert mindig nagyon kevés madarat sikerült csak fognunk, és úgy ítéltük meg, hogy a nyári tábori gyűrűzéseken „edződött” gyerekeknek ez nem jelent akkora új élményt, - célszerűbb ehelyett más programra szánni az időt.

Tarján Ambrus táborvezető

Vadmacskák a Börzsönyben (2024. december 12.)

A vadmacska (Felis silvestris) egy hazánkban őshonos, fokozottan védett ragadozó, melyet méltán nevezünk a lopakodás nagymesterének. A rejtett életmódot folytató, zavarást nem tűrő fajt választotta 2024. év emlősének a Vadonleső Program. A hazai állománya csökken, melynek elsődleges okai az élőhelyek degradációja és feldarabolódása, valamint a házimacskák közelsége. A házi macskák által terjesztett betegségek legalább olyan veszélyesek a fajra nézve, mint a házimacskákkal történő hibridizáció, a faj genetikai felhígulása. Emellett a házi macskák versenytársat jelentenek a megmaradt területekért és táplálékforrásokért is. Súlyos veszélyt jelentenek a vadmacskákra még az erdőhálózatokon átvezető utak, gyakoriak az elütések.

Nehéz az állományról számadatokat mondani, habár azt tudjuk, hogy erős állománya él a Börzsöny területén. Ezért is tűzte a Börzsöny Alapítvány célul, hogy a vadmacska előfordulási adatait rendszerezzük, valamint célzottan kutassuk, hogy a vadmacskák milyen élőhelyeket részesítenek előnyben, hogyan tudunk a faj számára kedvező feltételeket biztosítani. Kameracsapdákat használunk, melyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy zavarás nélkül figyelhessük meg a vadmacskák mindennapjait. Az újonnan beszerzett kamerákkal együtt összesen 21 kamera figyeli a vadmacskák viselkedését. A vadkamerák üzemeltetését 5 fő önkéntes végezte. A kamerákon kívül téli alkalmas időben nyomkereséssel egészítjük ki a vadmacskák keresését. 2024 során 50 terepnapot töltöttünk kutatással. A korábbi adataink feldolgozásával el tudtunk készíteni egy térképet, a vadmacska által foglalt területekről, melyet egy 1,25 km x 1,25 km-es rácshálójú térképen jelenítettünk meg.
2024 évben vadmacska kutatást az Agrárminisztérium Zöld Forrás pályázati programja támogatta.
(Major B.)

Brellos Tamás emléknap (2024. december 8.)

Lezajlott idei utolsó programunk is, a Brellos Tamás emléknap, melyen több, mint 50 fő vett részt. Már hagyományosan bemutató madárgyűrűzéssel kedveskedtünk vendégeinknek, meg persze némi forró itallal: kinderpuncs és forraltbor szerepelt a kínálatban. Az idő ismét kegyes volt hozzánk, nem esett az eső, így a gyűrűzés is nagyon sikeres volt. Közel 100 madár került a hálóba, legtöbbjük széncinege. Lévén, hogy a nyári madarász táborokban egy hónapon keresztül zajlik az itt élő madarak gyűrűzése, igen sok visszafogás is történt. A délelőtt második felében koszorút helyeztünk el Tamás bácsi kedves fájára, mely alatt a sátra állt a madarász tábor ideje alatt.

Ezúton köszönjük minden tagtársunk egész éves munkáját, segítő támogatását!

Kívánunk áldott, békés, madaraktól nyüzsgő karácsonyi ünnepeket!

Egy közös délelőtt a Virágzó Dunakanyar Kertészettel (2024. november 16.)

A gödi Virágzó Dunakanyar Kertészet munkájával nagyban hozzájárul a környezetvédelem ügyének népszerűsítéséhez, hiszen szemléletük és ezáltal termékeik a biodiverzitást erősítik és ezt tudatosan közvetítik a vásárlóik felé. Meghívásukra érkeztünk, hogy egy szemléletformáló délelőttön közösen erősítsük látogatóikban a madárbarát érzést. Ezen a borongós novemberi szombaton a madaraké volt a főszerep, a madáretetés bemutatása mellett madárkalácsot is készítettünk vendégeinkkel. Több, mint 60 fő vett részt az eseményen, vendéglátóink a bevételt nagylelkűen a madarak védelmének szentelték. A látogatóktól nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk, tényleg csodálatos volt látni, ahogy gyerekek és felnőttek egyforma lelkesedéssel készítették a madarak csemegéjét.

Köszönet a Kertészet vezetőségének a lehetőségért és a támogatásért, valamint a dolgozók példamutató hozzáállásáért, segítő készségéért!

A DINPI Zöld Fesztiváljának részesei voltunk (2024. október 19.)

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának Börzsönyi tájegysége dolgozói másodszor szerveztek Zöld Fesztivált Királyréten. A kiindulási központ a Hiúz Ház volt, ahonnan a tanösvény mentén több állomáson keresztül értek vissza a játékos program résztvevői. A játékok persze alattomos módon tanulással kapcsolódtak össze, nem csak a gyerekek, de a felnőttek is érdeklődve hallgatták a különféle természettel kapcsolatos témákat. A DINPI dolgozói terek engedtek civil szervezeteknek, így a program is színesebb lett. Az MME-t a Börzsönyi HCs-n kívül a Kétéltű és Hüllővédelmi Szakosztály is képviselte. A fesztivál és a szép őszi napsütés több száz embert vonzott Királyrétre.

Helyi csoportunk 7 fővel képviselte magát és bizony egyikünk sem unatkozott. A folyamatosan áramló családi csapatok mindannyiunknak adtak feladatot. Egyik erősségünk, az odúzás köré építettük fel a standot, bemutattuk a természetes odúkat készítő harkályokat, valamint egy mesterséges odút is. Egy kis kirándulás közben a gyakorlati odúkezelés is téma volt, majd a program végén még egy pihenő nagy pelét is megnézhettek az érdeklődők. Népszerűek voltak a madaras kirakó játékaink, de a madárfelismerő molinó előtt is mindig álltak játékosok.

Gratulálunk a szervezőknek a színvonalas programért, a tökéletes lebonyolításért! Köszönjük, hogy részt vehettünk programjukon és köszönet a finom ebédért! Köszönet az MME BHCs standolóknak: Cserép György, Kaziné Mária, Kazi Róbert, Komlós Mariann, Nagy Csaba, Varga Gyöngyi és Varga Péter.

A fotókat Horváth Gergő (DINPI) készítette.

Európai Madármegfigyelő Napok (2024. október 5-6.)

A hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett nemzetközi programon 2024-ben 36 BirdLife-partner ország madártani szervezete, köztük hazánk képviselője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vett részt. Az összesített eredmények alapján Európában és Közép-Ázsiában 984 helyszínen, több mint 3,5 millió madarat figyelt meg a 24 614 résztvevő. Magyarország a rendezvény helyszínek számában első, a résztvevők számában második, míg az észlelt madarak számában negyedik helyezést ért el! (mme.hu)

A Börzsönyi Helyi Csoport 4 helyszínen, 207 résztvevővel és 1845 megfigyelt madárral járult hozzá a sikerhez. Hatalmas köszönet a szervezőknek és segítőiknek, és persze köszönjük mindenkinek, akik velünk töltötték ezt a hétvégét!

Sződligeten Horváth Tibor vezette a 25 fős csoportot, itt madárgyűrűzés is színesítette a programot, Dénes János jóvoltából.

Új helyszínünk volt Göd , itt 28 érdeklődőt avatott be a madarászat rejtelmeibe Cserép György. Forintos Nikolett és Fenyves Ervin a fajlistáról gondoskodott, spektívjük elképesztő közelségbe hozta a madarakat.

Régi együttműködésünk van a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kerttel . A kirakodó vásár és a kézműves foglalkozások mellett nagy volt az érdeklődés madármegfigyelő sétáink iránt. Standunkat is sokan felkeresték, itt madaras játékokkal kedveskedtünk a gyerekeknek. Három vezetett sétánkon 99-en vettek részt. A nyüzsgő forgatag ellenére is 24 féle madárfajt tudtunk megfigyelni.

Október 5-én, a több napos esőzések, hűvös időjárás után fordulat és javulás állt be a mikroklímában, ez pedig meghozta a madárvonulási dinamikát is a Sinkár-tavon . Észak-Pest megye legnagyobb felületű állóvizén nagyon intenzív madármozgást tapasztaltak a megfigyelők, mely a víztározón, galériaerdőkben, bokrosokban, szántóföldeken és kaszálókon egyaránt jellemző volt. A 11 órától képződő felszálló, meleg légáramlatok (termikek) a ragadozómadarak létszámára is pozitívan hatottak.
Összességében 52 madárfaj 857 példányát észlelték az MME Börzsönyi Helyi Csoportjának vezetésével a látogatók, akik a korábbi évekhez képest nagyobb számban jelentek meg, 55 fő résztvevővel. Jöttek Acsáról, Bercelről, Budapestről, Csővárról, Dorogról, Dunakesziről, Gödöllőről, Monorról, Nógrádkövesdről, Püspökhatvanból, Püspökszilágyról, Szokolyáról, Vácról. Idén a korai napraforgó aratás miatt elmaradtak a több száz példányos örvös galamb csapatok, melyek a megfigyelt összpéldányszám zömét szokták jelenteni, és helyettük most a seregélycsapatok voltak a dominánsak 300 példánnyal. Az apróbb madarak is oda-vissza áramlottak a Sinkár-tó vonzáskörzetében: pintyfélék, vegyes cinegecsapatok, füzikék, billegetők, pityerek, rigók, varjúfélék. Természetvédelmi szempontból a legértékesebb megfigyelt fajnak a fokozottan védett, táplálékspecialista halászsas számított. Pár nappal a szombati nap előtt kettő példánya is távcső elé került a halászsasnak: egy gyűrűs és egy gyűrű nélküli egyed. Érdekes megfigyelésnek számított még: havasi pityer, hegyi billegető, feketenyakú vöcsök, hamvas küllő, jégmadár, nagy kócsag, szőlőrigó és egy késeinek számító darázsölyv. A B-típusú mesterséges madárodúkban számos mogyorós pele tartózkodott, a gyerekek legnagyobb örömére. A madárgyűrűzés szintén a gyermekek és szüleik körében örvendett töretlen népszerűségnek. 37 pd. énekesmadárra került ornitológiai gyűrű Laczkó Szabolcs madárgyűrűző jóvoltából.

Rottenhoffer István

Újabb elismeréseket kaptunk (2024. szeptember 30.)

Májusban három tagtársunk is Polgármesteri Elismerésben részesült, Terbe Józsefné, Kaziné Szűcs Mária és Kazi Róbert vehetett át kitüntetést. Most Cserép György és Varga Péter kapott Dunakeszi polgármesterétől, Dióssi Csabától az eltelt 5 év természetvédelméért és természeti értékek bemutatásáért járó elismerést, ezzel is öregbítve a Börzsönyi Madarászok és Természetvédők ismertségét. Köszönjük…

Szibériától Vácig (2024. szeptember 19.)

Vác déli részén a bányatónál végeztünk madárgyűrűzést, vonulás kutatás céljából. 2024.09.17-én egy vándorfüzike került a hálóba. A madarat parányi azonosító gyűrűvel jelöltük meg, majd az adatok rögzítése után szabadon engedtük.
A vándorfüzike (Phylloscopus inornatus) költőterülete az Ural hegységen túli Szibériai tajga, Mongólia északi területe, a Hindukus-hegység északi lejtői. Déli irányba vonul, Délkelet-Ázsiában telel. Egyes példányok az eredeti vonulási útvonallal ellentétes irányba mozdulnak el és több ezer kilométert megtéve Európába is eljutnak.
Magyarországon nagyon ritka madár, Európában is csak ritka kóborlóként jelenik meg, rendszerint az őszi vonulási időszakban.

Dénes János

A kis légykapók helyzete a Börzsönyben (2024. szeptember 18.)

Június első hétvégéjén az MME Börzsönyi Helyi csoport és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) munkatársai 40 résztvevővel 2 napos felmérést végeztek a Börzsöny-hegység erdőterületein melynek célja a hazánkban ritka fészkelőként ismert kis légykapó (Ficedula parva) elterjedésének vizsgálata volt.
E fokozottan védett madárfaj fészkelő állománya az utóbbi 20 évben rendkívül megfogyatkozott, a korábban becsült 100-300 párról, 45-60 párra csökkent. Különlegessége, hogy nem észak-dél, hanem nyugat-kelet irányban vonul. A telet Pakisztán, India területén tölti.
A kis légykapó sok helyről eltűnt, ahol régebben fészkelt. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal közösen folyó közel egy évtizedre visszatekintő kutatásból tudjuk, hogy a börzsönyi öreg erdők jelentik a faj legjobb élőhelyét, így fontos, hogy erről a területről minél pontosabb állományadatok álljanak rendelkezésre.
Hazai állományának gerince a Börzsönyben található, de átfogó területi felmérése a fajnak utoljára 10 évvel ezelőtt történt. A mostani felmérés elsősorban a nehezebben megközelíthető területeket vette célba, az élőhely sajátosságainak és csapadékos időjárásnak köszönhetően a felderítő csapat tagjai sem maradtak szárazon.
A felmérő csapat a bejárást megelőző estén a királyréti Hiúz Házban gyűlt össze, ahol a rendezvényt Selmeczi-Kovács Ádám a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója és Bukor Zoltán az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöke közösen nyitották meg. A terepi felméréssel kapcsolatos információkat a kis légykapóval évtizedek óta foglalkozó szakemberek Dénes János (Börzsönyi HCS) és Deme Tamás (Baranyai HCS) osztotta meg a felmérőkkel. Ezután a másnapra tervezett útvonalak és csapatok összeállítása történt meg, Cserép György (Börzsönyi HCS) és Karakai Tamás (DINPI) vezetésével.
Az estét tovább színesítette Nagy Csaba (Börzsönyi HCS) a börzsönyi odúk adatait és elemzését magába foglaló előadása, amely több mint 30 éves munka eredményeit mutatta be.
Szombaton a csapatok bevették azokat a völgyeket, ahol korábban nem, vagy nagyon régen volt felmérés. A szakmai munkában nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak az MME Ifjúsági Tagozatának tagjai, akik extrém körülmények között, igen nehéz terepet jártak be.
Hat csapat 25 tagja tudta egyidőben a bejárást elvégezni, amelynek aznapi eredményeként, 24 új kis légykapó megfigyeléssel lettünk gazdagabbak. Az Ifjúsági Tagozat kemény magja még vasárnap is kint volt az elmaradt területeken, és további adatokkal gazdagította a hétvégi eredményeket.
A felmérést követően egyértelműen igazolódott, hogy az idei év kiemelkedő a faj tekintetében. Mintegy 150 megfigyelési adatunk van a Börzsönyből, ennek mintegy harmada élő revírt tartó példány. Emellett 22 példányt gyűrűztünk és négy korábbi években jelölt madár gyűrűjének adatait sikerült leolvasni, ami mutatja e fokozottan védett madár területhűségét.
Ami az adatokon kívül külön érdeme a hétvégének, hogy jó szervezéssel, több szervezet képes közös és hatékony munkát végezni együtt, a természet védelme érdekében!

Fotók és szöveg: Cserép György

A gyűrűs kis légykapót Dénes János fényképezte

Őszi gyógynövény- és vadvirágmustra (2024. szeptember 8.)

Az őszi szezont Királyrét környékén egy kellemes erdei sétával indítottuk el. Az esemény témája ezúttal ismét a gyógynövények és a vadvirágok voltak. A résztvevők között többen is nagy tudással rendelkező, a növényeket igen jól ismerő érdeklődők voltak. Jó volt néha összekacsintani az elhangzottak megerősítése kapcsán.
A forró nyár ellenére szerencsére sikerült jónéhány érdekességet megvizsgálnunk. Többek között szemügyre vehettük természetes élőhelyén a mezei katángot ( Cichorium intybus ), a közönséges gyújtoványfüvet ( Linaria vulgaris ), az orbáncfüvet ( Hypericum perforatum ), a hamvas szedret ( Rubus caesius ) és az ősz ikonikus szimbólumát is, az őszi kikericset ( Colchicum autumnale ) is.

Mivel idén a kikericsek igen korán kezdték meg a virágzási szezonjukat, ezért a Bajdázói kőfejtővel szemközti tisztáson (a Tábor-réten) lényegében egy kikerics tenger fogadott bennünket. A résztvevők nagyon élvezték, ahogyan óvatosan lépkedve, egészen közelről is megcsodálhatták ezeket a lila szépségeket. A mezőn elidőztünk egy kicsit, majd visszaindultunk a fenséges illatú fenyvesen át a központi parkoló felé, ahol még a búcsúzó előtt különféle gyógynövények szárítmányait is megszaglászhatták az érdeklődők.
Ismételten nagyon köszönöm a lehetőséget az MME Börzsönyi Helyi Csoportjának, hogy idén már másodszor is lehetőséget kaptam az ismereteim átadására. Pál Istvánnak tagtársamnak pedig külön köszönöm a segítségét és a felkészültségét!


Menyházi Regina
MME BHCs tag
túravezető, herbalista

Vendégségben a nagy peléknél III. (2024. augusztus 31.)

Harmadszorra rendeztük meg tematikus kirándulásunkat (BTHE és MME Börzsönyi HCs), mely során a nagy pelékkel ismerkedhettek meg az érdeklődők. A programon nagyjából harmincan vettünk részt, utunk a szépséges Les-völgyben vezetett. Madaraknak kihelyezett mesterséges odúinkat ilyenkorra már a nagy pelék foglalják el, akik itthon évente egy almot nevelnek és ilyenkor nyár végén találkozhatunk a kicsinyeiket gondozó családokkal. Vendégünk volt Dr. Hecker Kristóf és családja is, Kristóf a hazai pelefajok avatott szakértője. Túravezetőnk Nagy Csaba volt, segítője Pál István, a kitűzőket pedig Krieger Istvánnak és családjának köszönjük!

CSAT 2024 - véget ért a családi tábor (2024. augusztus 17.)

2024-ben 44 fő, 20 felnőtt és 24 gyerek vett részt a családi táborban. Hétfőn délelőtt a Császár házaspárral gombászkodtunk és a száraz idő ellenére is 29 fajt találtunk. Délután fenyőtobozból pókot és sünit készítettünk. Aki még ébren tudott maradni Horváth Balázzsal késő este csillagászott is. Kedd délelőtt ifj. Varga Péter csapatával az elmaradhatatlan madárgyűrűzés következett. Összesen 16 madarat fogtak, amiből az egyik barátcinege a 2022-es BOTT-ban lett gyűrűzve. 16 órakor megérkezett Dr Kertész Péter állatorvos egy medve és egy oroszlán koponyával, és érdekes és mulatságos történeteket osztott meg velünk. Szerdán felkirándultunk a Várhegy kilátóra és gyönyörködtünk a kilátásban. Vissza felé a Hevér lyukban / bánya járat/ hűsöltünk egy kicsit. Délután közösen megnéztük a 2023-as CSAT-os videót. Utána Kazi Róbert előadása következett Drónok a természetvédelemben címmel, amit egy drónos bemutató is követett. Közben megérkezett Kazi Dóri Krémes nevű kutyájával és egy kis kutyás bemutatót tartottak nekünk. Nagyon nagy sikere volt Krémesnek! A sötétedés beálltával Mekli Misi bácsival lidércet néztünk. A csütörtöki programokat Juhász Tamásnak köszönhetjük. Délelőttre sportos játékokkal készült nekünk, amit kötélhúzás követett. Ebéd után pedig megkezdődött a dobozfotózás, ami mindig nagyon népszerű. Az utolsó estén egy denevéres programon vehettünk részt, amit Hegyi Zoli tartott. Pénteken az idei tábort is a Duna- Ipoly Nemzeti Park Dunavirág vízibusz foglalkozásával zártuk Sevcsik Andrással. Köszönöm minden programadónak és táborozónak ezt e remek hetet!

Kaziné Szűcs Mária táborvezető

A 2024-es nyári táborok előkészületei és a XXXI. BOTT (2024. július 28.)

Avagy, a rét kaszáltatásának nehézségeitől a hőségen át az új sátrakig:
A Börzsönyi Ornitológiai és Természetvédelmi Táborban és a Börzsönyi Természetvédelmi Táborban a gyerekek elszállásolására használatos sátrak váza még az eredeti, ezeket bő három és fél évtizede szereztük be, ponyváik pedig az MME-nek felajánlott anyagból készültek, több mint 2 évtizeddel ezelőtt. Ezek a sátrak évente 5 hetet állnak a réten, így nem meglepő, hogy kezdenek elöregedni, egyre kevésbé javíthatók, inkább új külső ponyvát kell varratni rájuk. Idén 5 ilyen készült és kisebb javításokra is szükség volt.
Egy tökéletes állapotú, felajánlásból származó sátrat használtunk idén élelmiszer-raktárként, elődje pedig fürdősátorként szolgál tovább, kiváltva egy teljesen elrongyolódott katonai sátrat.
Évek óta egyre nehezebb elérnünk, hogy a több mint 40 éve a tábor helyszínéül szolgáló Bajdázói-rétet lekaszálják. Idén is csak az utolsó pillanatban került sor erre, de a lekaszált szénát (tavalyhoz hasonlóan) idén sem vitték el, sőt, fel sem szedték.
A tábor építőinek idén igazi hőségben kellett dolgozniuk, - szerencsére ismét minden elkészült időben. A gyerekek sátrainak helyére türemkedő bozótost is sikerült kicsit visszaszorítanunk. Idénre is jutottak új-keletű traktorkerék-nyomok, amiket igyekeztünk betemetni, de néhányra csak a bontás után tudtunk sort keríteni.

A BOTT idén is nagyon gyorsan megtelt, 15 – 20 jelentkezőnek nem is tudtunk helyet biztosítani, mert így is 55 gyerek táborozott nálunk.
A délelőtti programok néha-néha cserélődnek az évek során, aszerint, hogy milyen témakörhöz találunk szakvezetőt. Idén a megszokott természetjárás helyett a tájtörténetet és a természetjárást kombináló „tájjárás” szerepelt a programban, az évekkel ezelőtt bevezetett terepökológia helyett pedig természetvédelem.
Nyugodtan mondhatjuk, hogy a XXXI. BOTT-ban nem volt hideg…
Ismét sok (kb. 80) érdeklődő érkezett a nyílt napra.
Nagyon sokan, tizenkilencen ballagtak el idén a BOTT-ból, - mindannyian fiúk.

Tarján Ambrus  táborvezető

Füleskuvik gyűrűzés Dunakeszin (2024. július 1.)

Már több, mint öt éve szervezünk füleskuvik bemutató gyűrűzést Dunakeszin, az Alagi Lósport területén. Az esemény Jusztin Balázs, füleskuvik kutató nevéhez kötődik, akinek ez az egyik kutatási területe. Mint kihangsúlyozta, a lovak, az öreg fák és a füves repülőtér közelsége olyan élőhelyet biztosít ezeknek az apró baglyoknak, hogy valószínűleg Európa egyik legsűrűbben lakott területe ez. Az esti megfigyelések alapján legalább 14 pár költ ezen a nagyjából egy négyzetkilométeres részen.

Sajnos a meghirdetett időpont időjárási okok miatt módosult, így néhányan jelezték, hogy nem tudnak részt venni, de így is 20 fő tekintette meg a bemutatót. Örömünkre szolgál, hogy gyerekek és fiatalok is szép számmal voltak köztünk. Balázs részletesen bemutatta a gyűrűzés menetét, beszélt az eddigi eredményekről és elmagyarázta, miért is van szükség tollmintára és a biotikai adatok felvételére. A legnépszerűbb rész persze a kis baglyok megsimogatása volt, felejthetetlen érzés a bagoly fiókák puha tollazatának megérintése. Öt fióka lábára került gyűrű, közben volt idő a sok kérdés megválaszolására is.

Köszönet Jusztin Balázsnak, hogy megosztotta velünk kutatási tapasztalatait és végtelen türelemmel mutatta be nekünk a füleskuvik fiókákat!

Gratulálunk kitüntetettjeinknek! (2024. június 2.)

Dunakeszi város polgármestere, Dióssi Csaba három tagtársunkat is Polgármesteri Elismerésben részesítette. Polgármester úr Terbe Józsefnének, Kaziné Szűcs Máriának és Kazi Róbertnek köszönete és nagyrabecsülése jeléül adta a kitüntetést. Mint megemlítette, a díjazottak hozzájárultak Dunakeszi fejlődéséhez, mely lehetővé tette, hogy a városvezetés az itt lakók igényeit ilyen magas színvonalon tudja kiszolgálni. A díjak átadására, ünnepélyes keretek között, a VOKE József Attila Művelődési Központban került sor.

Gratulálunk a díjazottaknak, köszönjük, hogy önzetlen munkájukkal öregbítik az MME Börzsönyi Helyi csoport és a Börzsöny Alapítvány hírnevét!

Kis légykapó felmérés (2024. június 1.)

Kis légykapó felmérést végeztünk a múlt hétvégén az MME Ifjúsági Tagozata és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) közreműködésével!
A szombati napot terepen töltöttük, kis csapatokban jártunk be olyan patakvölgyeket, ahol korábban nem, vagy csak régen végeztek kis légykapó felméréseket.
A nap rendkívül sikeres volt, összesen 24 új kis légykapó megfigyeléssel gazdagítottuk az MME és a DINPI adatbázisát.

Az Ifjúsági Tagozat résztvevői így látták:

Az elmúlt hétvégét a Börzsönyben töltöttük, kis légykapók után kutatva. Ez a faj fokozottan védett, csökkenő állományú énekesmadarunk, mely elsősorban hegyvidéki, elegyes bükkösökkel borított patakvölgyekben fordul elő.
Péntek este érkeztünk szállásunkra, a királyréti Hiúz Házba, ahol Bukor Zoltán, az MME - Magyar Madártani Egyesület elnöke és Selmeczi Kovács Ádám, a Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINPI) igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Az este folyamán előadást hallhattunk Nagy Csabától a börzsönyi odútelepekről. A fajjal foglalkozó hazai szakemberek, Deme Tamás és Dénes János pedig meséltek nekünk a kis légykapóról, valamint arról, mire érdemes figyelni a felmérések során.
A szombati napot terepen töltöttük, kis csapatokban jártunk be olyan patakvölgyeket, ahol korábban nem, vagy csak régen végeztek kis légykapó felméréseket.
A nap rendkívül sikeres volt, összesen 24 új kis légykapó megfigyeléssel gazdagítottuk az MME és a DINPI adatbázisát. Több helyen táplálékot szállító párokat, revírharcot folytató hímeket figyelhettünk meg. Emellett egyéb érdekességekkel is találkozhattunk, láttunk többek között fehérhátú fakopáncsot, foltos szalamandrát, kétlevelű sarkvirágot, egyik csapatunk pedig egy uráli baglyot is megfigyelhetett. Néhányan vasárnap is tettünk egy túrát a hegységben, amely során szintén találkoztunk a célfajjal.
A hétvégéért ez úton is szeretnénk köszönetet mondani a DINPI-nek és az MME Börzsönyi Helyi Csoportjának, külön megemlítve Cserép Györgyöt, mint szervezőt és ötletgazdát. Öröm volt együtt dolgozni, látni a közös munka eredményeit, sokat tanulhattunk. A hétvége jó példája volt a különböző szervezetek együttműködésének, melyhez hasonlónak remélhetőleg még sokszor részesei lehetünk.
Ha szívesen részt vennél hasonló programokon, csatlakozz az Ifihez !

Fotók: Cserép György, Kun Zoltán, Laczkó Szabolcs, Bozsaky Bonifác, Arnóth Júlia

Nyári gyógynövény- és vadvirágmustra (2024. június 1.)

Június első napját egy közös kirándulással egybekötött gyógynövény és vadvirág mustrával töltöttük. A résztvevőkkel Vácduka központjában találkoztunk, ahonnan közösen útnak indultunk a faluból már jól látható Cseke-hegy felé. Utunk során jónéhány növényt sikerült az élőhelyén szemléltetnem az érdeklődőknek. Testközelből megismerkedhettek többek között a galagonyával és annak jótékony hatásaival, valamint a kökénnyel (Prunus spinosa), a komlóval (Humulus lupulus), a fodros lósóskával (Rumex crispus), a mezei cickafarkkal (Achillea millefolium), az orbáncfűvel (Hypericum perforatum), a fekete ürömmel (Artemisia vulgaris), a fekete nadálytővel (Symphytum officinale) és a héjakút mácsonyával (Dipsacus laciniatus) is.
A kirándulás előtti éjjelen lehullott nagy mennyiségű csapadék sajnos nem kedvezett nekünk, így ezúttal nem sikerült feljutnunk a Cseke-hegyre. Annak érdekében, hogy a megjelentek ne legyenek túlzottan csalódottak, visszaindultunk a faluba, majd betértünk a saját gyógynövényes kertembe. Itt aztán végig néztük a kolostorkertek ihlette növényeim gyűjteményét, melynek a fő elemei a rozmaring (Rosmarinus officinalis), a levendula (Lavandula angustifolia), a kerti kakukkfű (Thymus vulgaris), a majoranna (Origanum majorana), az orvosi zsálya (Salvia officinalis), az ebruta (Artemisia abrotanum), a szalmagyopár (Helichrysum italicum), a csombor (Satureja hortensis), a boldogasszony tenyere (Tanacetum balsamita) és az ehető virágú sarkantyúka (Tropaeolum majus).
A növényeken túl persze azért akadt idő egy kis madarászásra is. Sikerült a résztvevőknek megmutatnunk egy énekes rigót (Turdus philomelos), láttunk egy tövisszúró gébics (Lanius collurio) tojót is és még körülöttünk repkedő gyurgyalagokat (Merops apiaster) is hallottunk.
Az újratervezéssel együtt egy nagyon jó hangulatú, informatív napot tudhattunk magunk mögött. Mindig nagy öröm számomra, amikor csillogó szemeket látok, miközben mesélek a növények tulajdonságairól, legendáiról, jótékony vagy épp mérgező hatásairól.
Köszönöm a lehetőséget az MME Börzsönyi Helyi Csoportjának, hogy idén is lehetőséget kaptam az ismereteim átadására. Szeptemberben pedig várok újra mindenkit, aki érdeklődik a növények világa iránt.

Menyházi Regina
MME BHCs tag
túravezető, herbalista

50 éves az MME - Madarak és Fák napja a Gödi Termál Strandon (2024. május 12.)

A Magyar Madártani Egyesület 50. születésnapja alkalmából különleges helyszínen a Gödi Termál strand területén tartottuk meg a Dunakanyar idei Madarak és Fák Napja rendezvényét Göd városa és az MME Börzsönyi Helyi Csoportjának közös rendezésében. A Börzsöny természeti értékeinek bemutatása mellett madártani előadásokkal és izgalmas interaktív játékokkal vártuk a résztvevőket. A melegvizes medence mellett felállított strand galéria Potyó Imre díjnyertes természet fotóit mutatta be, ahol a közönség megismerkedhetett a természetfotózás kulisszatitkaival. Lelkes gyerek sereg várta a városi könyvtár rajzpályázatának díjkiosztóját, amit kisállat és ragadozó madár bemutatók követtek. A nap záróeseményeként a Börzsönyi madarászok vezetésével terepi madár megfigyelésen vehettek részt az érdeklődők a gödi láp-rét területén. Köszönöm a fáradhatatlan munkáját minden kiállítónak, előadónak, támogatónak és a Helyi Csoport aktív tagjainak.

Fő szervező: Cserép György

Fülemülék Éjszakája a Fóti Somlyón (2024. május 11.)

Mivel ezt a rendezvényünket az MVM Természetjáró Szakosztályával szerveztük, ezért nyilvánosan nem került meghirdetésre. A kis túrán 9-en vettünk részt, túravezetőnk Pál István volt. A hét órás indulásnál még zengett az erdő a madarak énekétől, de ahogy haladtunk térben és időben, a fülemülék szinte egyedül maradtak káprázatos hangjukkal. Mikor felértünk a domb tetejére, a gyönyörű panoráma mellett színpompás naplementében is gyönyörködhettünk. Hamarosan megszólaltak a lappantyúk és füleskuvikok füttyögését is hallhattuk. A kétórás kirándulás alatt ízelítőt adtunk a Somlyó páratlan növény- és állatvilágából, az élőhely megőrzésére szolgáló erőfeszítésekről, melyeket vendégeink érdeklődve hallgattak. Mire visszaértünk az autókhoz, már mindenki felismerte a fülemülék énekét.

Madarak és fák napja – családi nap a Vácrátóti Botanikus Kertben (2024. május 11.)

Ismét egy csodálatos napot tölthettünk a Nemzeti Botanikus Kertben Vácrátóton. A már több évre visszanéző kapcsolat jól adja magát, a fákról az arborétum dolgozói tudnak sokat, a madaras sétákat pedig mi szoktuk vezetni. Az eseményt színesítette még partner alapítványunk, a Talpalattnyi Vadon csapata, akik ismeretterjesztő játékokkal foglalkozásokkal készültek. Mi az 50 éves MME stand mellett három, madarakkal kapcsolatos sétát vittünk, ahol a madarak éneke, az odúzás és a madárbarát kert kialakítása volt a fő téma. Emellett persze a rengeteg kérdésre is válaszoltunk, így néha egészen elkalandoztunk a madarak világában. A sétákat Horváth Zsolt, Rottenhoffer Balázs és Varga Péter vezette. A standon Horváthné Moldvay Ilona és Kaziné Szűcs Mária tartotta a frontot. Nagyon népszerűek a madárkép kirakó mágneses puzzlék és az összerakható madárodúk, de a szántók-mezők madárvilágát idéző molinónk is vonzza a gyerekeket. Bizony sokszor a felnőtteknek is feladja a leckét egy-egy madár felismerése. Ezen a napon sok hasonló rendezvény zajlott országszerte, ennek ellenére közel 1000 látogatója volt a vácrátóti Madarak és Fák Napjának!

Köszönet a Kert dolgozóinak, a szervező Szakács Évinek, hogy részt vehettünk ezen a színvonalas rendezvényen, melynek az arborétum most is gyönyörű környezetet biztosított!

Tavaszi madárdal a Börzsönyben XIII. (2024. május 5.)

Az MME BHCS és a BTHE közösen rendezett tematikus túráján ma a magyarkúti odútelepet (MME2261) jártuk be a szépséges Les-völgyi-patak mentén. A gyermekbarát programon nagyjából 30-an vettünk részt, túravezetőnk ezúttal is Nagy Csaba volt. Velünk tartott Dénes János is, aki az elmúlt 5o év alatt egyéni (!) gyűrűzőként már bőven 60.000 madarat "ékszerezett" fel, ez országosan is messze kimagasló eredmény! Segítőivel együtt a mai napon, csak ezen a telepen 20 kék cinege fiókát, 119 széncinege fiókát (+ 1 tojót) és 1 öreg örvös légykapó tojót jelöltek meg. A Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület a résztvevőket Halász Alexandra remek hegyi billegető fényképével illusztrált kitűzőjével díjazta. Köszönjük, hogy eljöttetek! Legközelebbi közös programunk majd augusztus legvégén vagy szeptember első napjaiban lesz, amikor ugyanitt a nagy pelék családi életébe pillanthatunk be, erről időben értesítünk minden érdeklődőt.

Fülemülék Éjszakája Dunakeszin (2024. április 26.)

Az idei év első Fülemülék Éjszakája programunkat a dunakeszi Tőzeglápnál szerveztük, a Dunakeszi Tőzegtavi Horgász Egyesület vendégszeretetét élvezve. Az eseményt 60 fő feletti látogató tisztelte meg jelenlétével. Az előző évekhez képest korai dátumot az a mostani forró tavasz tette lehetővé, hiszen a csalogányok már április első heteiben is énekeltek. A fülemülék idén is kitettek magukért, szinte minden bokorból hallhattuk csodás éneküket. A lápot és környezetét bemutató séta most kiegészült az új Teknős tanösvény bemutatásával is. Az este nem maradt vetítés nélkül sem: Dr. Kriska György, a lápvidék legjobb ismerője, kutatója egy általuk készített, a vízi mikrovilágot bemutató ismeretterjesztő filmet hozott nekünk.

Föld Napja a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben (2024. április 24.)

A Vácrátóti Botanikus Kerttel már régóta ápolunk szoros kapcsolatot, kölcsönösen kiegészítve egymás munkáját. Meghívásukra most a Föld Napja alkalmából szervezett programjukon vettünk részt, iskolás csoportoknak tartottunk természet ismereti foglalkozásokat. A programra 9 iskolából közel 300 gyermek és 36 kísérő érkezett.
Az idő ugyan nem volt kegyes hozzánk, de ez sem szegte kedvét a gyerekeknek. Mi a madaras részben pár szóban bemutattuk az 50 éves MME-t, majd az odúban élő madarakról meséltünk. A program második felében különféle játékok segítségével mutattuk be a madarak csodálatos világát. A Természet is segítségünkre volt a bemutató során: felbukkant a fűben 5 néhány napos tőkés réce fióka, akik bukdácsolva tartottak a tó felé. Jó példa ez arra, hogy a mesterségesen kialakított kertek, terek is otthont adhatnak a vadon élő madaraknak.

Újabb partfal akció a gyurgyalagokért (2024. április 23.)

A penci gyurgyalagpartfal-felújításon kedvet kaptunk, hogy újra egy kis fizikai munkával töltsük a vasárnapot.

A Börzsönyi Helyi csoport területén több olyan partfalszakasz is van, amely régen gyurgyalagkolóniának adott otthont, ám az idők során benövényesedett. A növénnyel benőtt partfalakat már nem használják a madarak, egyrészt azért, mert a falból fejlődő növényzet gyökerén könnyebben felkapaszkodnak a ragadozók, ráadásul a gyökérzettel átszőtt területen a madarak nem tudják kiásni a költőüregeiket.

A megtisztított partfalszakasz melleti részen jól látható, hogy milyen lehetett a helyreállítás előtti állapot (Fotó: Vásony Petra).

Püspökhatvan határában egy régi költőtelepet újítottunk fel. Először is köszönettel tartozunk az önkormányzatnak, aki a nagyobb, fás szárú növényzetet már kiérkezésünk előtt eltávolította, így nekünk kézi szerszámokkal már könnyebb dolgunk volt. Felmásztunk a falra, a maradék növényzetet eltávolítottuk, és mélyítettük a függőleges szakaszokat a falon, hiszen ezek azok a részek, amely a gyurgyalagoknak leginkább kedveznek, minél kevésbé rézsüs a partfal, annál több fészeküregnek van hely.

Az ilyen alkalmak nem csak a munkáról szólnak. A szünetben madarásztunk is, a közelben énekelt a citromsármány, a cigánycsuk, felettünk húzott el egy réti pityer és néhány bíbic is (Fotó: Berzi István).

A helyi csoportunk területén van még munka bőven, ami a gyurgyalagokat illeti, sok ilyen partfal vár még felújításra, azonban a madarak hamarosan megérkeznek, idén ezekre már nem jut idő, de jövőre folytatjuk a munkát.

Ha szeretnél részt venni hasonló természetvédelmi akciókban, vagy csak kíváncsi vagy a híreinkre, iratkozz fel a hírlevelünkre: https://www.borzsony.org/hirlevel

Köszönjük az önkénteseknek, hogy velünk töltötték ezt a napsütéses vasárnapot! Nélkületek nem lennének ilyen akciók!

Dunakeszi köztisztasági nap (2024. április 13.)

Mi is kivettük a részünket a Dunakeszi önkéntes köztisztasági napon a környezet takarításból. Szokás szerint a Temetődomb helyi védett területet tisztítottuk meg. Ez évben kevesebb eldobált hulladékot találtunk, de így is volt a kiskertekből kihordott hulladék, (például a régi kerítés maradványa, az új kerítéssel szemben)

Önkéntes nap a szalamandrák védelméért (2024. április 6.)

A tavaszi esős, nedves időszakokban vonulnak a védett szalamandrák a patakokhoz, hogy a vízbe helyezzék ivadékaikat. A Diósjenő- Kemence erdei útvonalon számos szalamandra leli halálát a forgalom korlátozás, és a figyelmeztető táblák ellenére. A Börzsöny Alapítvány és a Duna-Ipoly Nemzeti park összefogásával szalamandra terelők épültek, abban a reményben, hogy ezzel szűkíteni tudjuk az "átkelési pontokat" ahol esős időszakban az önkéntesek átsegítik a veszélyes szakaszon az állatokat.
A programot az Agrárminisztérium "Zöld Forrás" pályázata támogatta
Jelentkezzetek szalamandra mentő önkéntesnek! kapcsolat

Kérjük támogassátok a természetvédelmet az Szja 1%-al ! Adószám: 18702862-1-13

Szombati testmozgással a gyurgyalagokért (2024. március 23.)

Március 23-án szombaton a Börzsöny Alapítvány, az MME Börzsönyi Helyi csoport és penci önkéntesek lelkes csapata gyűlt össze Penc határában egy kis szombat délelőtti wellnessre. A testmozgás ezúttal a gyurgyalagok/partifecskék érdekében történt, hiszen egy több évtizede elhanyagolt, azaz egy teljesen benőtt löszfalat kellett megszabadítani a növényzettől.

A teljesen benőtt fal és a szorgos önkéntesek

Régebben a gyurgyalagok és partifecskék jellegzetes költőhelyei voltak a folyók magas partfalai, elsősorban a Duna, a Tisza, a Szamos és a Hernád mentén, manapság az állomány nagy része azonban a víztől távoleső, működő vagy bezárt homok- vagy löszbányákban költ. Egy ilyen kisebb löszfal van Penc közelében is, a területen már nem folyik kitermelés, így a fal előtti növényzet teljesen benőtte a területet. Az ilyen benövényesedett löszfalakat nem kedvelik a gyurgyalagok és partifecskék, mert a növényzet akadályozza a madarak szabad mozgását.

A szombati összefogás célja a növényzet eltávolítása volt, hogy a május elején visszatérő madarakat újra költésre alkalmas élőhely várja.

A növényzet eltávolítását követően Penc Község Önkormányzata rendelkezésünkre bocsátott egy nagy teljesítményű ágdarálót, így a letermelt növényzetet azonnal ledaráltuk és a mulcsot elterítettük a területen, amivel késleltetni tudjuk az újbóli becserjésedést.

Az eseményen egy sztárfellépő is megjelent, a Nyugat-Cserhát jellegzetes karakterfaja, a ritka, fokozottan védett erdei pele is tiszteletét tette. A löszfalra belógó gyökerekről nézte, hogy mi ez a felfordulás, majd eliszkolt.

Nagyon köszönjük Penc Község önkénteseinek segítségét és Polgármester úr részvételét is az akcióban!

Erdőtakarítás Nógrád település határában (2024. március 16.)

A kezdetben nem túl biztató időjárás ellenére 26-an gyűltünk össze a környéken az elmúlt évtizedek alatt felhalmozódott szemét eltakarítására. Köszönet a mindenhonnan (Nógrád, Dunakeszi, Veresegyház, Zebegény, Budapest) érkező társainknak, valamint a monori Benedek Elek Cserkészcsapat tagjainak és Varga Richárd polgármester úrnak, aki a kétkezi munka mellett megszervezi az összegyűlt hulladék (mintegy 6o-7o sittes-zsák) elszállítását is. Hasznos napot töltöttünk együtt, igazán jó társasággal! 🙂

Rendezők: Börzsöny Alapítvány, Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület, Nógrád Község Önkormányzat.

Kerecsen sólyom díjat kapott tagtársunk: Kazi Róbert (2024. február 26.)

A ragadozómadár védelmi szakosztály idén Kazi Róbert tagtársunkat tartotta érdemesnek a Kerecsen sólyom díjra. Ezt a kitüntetést azon tagtársaink kaphatják, akik több évre visszamenőleg, kiemelkedő tevékenységet végeztek a ragadozó madarak védelmében. Robit már fiatalon is a ragadozók érdekelték, több védelmi projektben is részt vett. A világon is egyedülálló módon sikerült neki két röpképtelen, mentett kerecsent szaporodásra bírni. Ők évek alatt több tucat kerecsen fiókát neveltek, akik aztán nevelő szülők fészkébe kerültek, így növelve a Kárpát-medencei kerecsen sólyom állományt. A börzsönyi ragadozó madarak mellett a fekete gólyákra is nagy figyelmet fordít, ezek fiókáinak gyűrűzését szervezi, végzi. Néhány éve nagy szenzációt keltett Angliában egy általa gyűrűzött börzsönyi fekete gólya megjelenése, aki rendhagyó módon a Shetland-szigetekig is eljutott.

Gratulálunk Kazi Róbertnek a méltán kiérdemelt kitüntetéshez!

Második Királyréti odús nap (2024. február 24.)

Az idei évben második alkalommal hirdettük meg az odú takarító közös napot. A téli időszakban az odúmunkálatok zömében az elhasználódott fészekanyagok eltávolításáról, az odúk takarításáról, karbantartásokról, vagy szükség esetén a cseréről szólnak.
Erre a téli napra meghirdettünk egy programot Királyrétre, amikor is két odútelepünk 83 db odúját takarítottuk ki idén is. Az időjárás kísértetiesen hasonló volt az előző év odús napjához: borongós, de most inkább meleg, hasonlóan saras napon hatan gyűltünk össze az önkéntes munkához. Pont elegen, hogy a takarítást jó hangulatban és tempósan elvégezzük. Segítségünkre volt Lizzy kutyám is, aki szinte minden odút előbb megtalált, mint a segítőim. Az odúk takarítása nehezebb fizikai munka, de a legkellemetlenebb része a latyakos, inkább saras talaj és az erdészeti utak voltak. A takarítás nagyon fontos feladat, a költések ki nem takarított fészekanyagai és zömében a pelék által behordott levelek és táplálék maradványok miatt sok odúban rothadási folyamatok indulnak el a párás, és most igazán meleg időben. A keletkező „iszapszerű” anyag az odúk belső felületét tönkre teszi, emiatt a fenéklemez egy idő után kilazulhat. Az önkéntesek munkájának köszönhetően idén tavasszal is újra száraz, tiszta költőhelyek várják a „A” és „B” típusú odúkban költő énekes madarainkat ezeken a telepeken is. Köszönet a munkáért!

Képek: Turza Nikolett, Nagy Csaba, szöveg: Nagy Csaba

Ásó, kapa, zöld varangy (2024. február 18.)

Szombaton 35 lelkes önkéntes döntött úgy, hogy a délelőttöt ásóval és kapával a kézben tölti, hogy ideiglenes kétéltű terelőrendszert állítson fel.

Miért van erre szükség?

A közhiedelemmel ellentétben egyes  békafajok a szaporodási időszakon kívül az év nagy részét nem víz közelében töltik. Jellemzően a barna varangy, a zöld varangy, az erdei és a gyepi béka a telet magaslatokon elhelyezkedő földüregekben, sziklahasadékokban vészelik át. A tavasz közeledtével az enyhe, csapadékos estéken aztán tömegesen indulnak el telelőhelyeikről a legközelebbi víztest felé, hogy lerakják petéiket. Sajnos gyakran az ilyen vizeket és a telelőhelyeket nagy forgalmú utak választják el egymástól, ahol a tömegesen vándorló békákra biztos pusztulás vár. Ennek megelőzésére az egyik megoldás az úttal párhuzamosan épített ideiglenes terelőrendszer felállítása, amely megakadályozza az állatok úttestre jutását és, ami tulajdonképpen csak az első lépése a békák megmentésére irányuló törekvéseknek.
A munka legnehezebb része még ezután következik, ugyanis ahhoz, hogy a békák sértetlenül átjussanak a terelő és az autóút túloldalán lévő szaporodóhely felé, emberi segítségre van szükség. Ez a terelők rendszeres ellenőrzését, az itt talált békák (vagy egyéb kétéltűek) összegyűjtését és a közeli vizes élőhelyre történő szállítását jelenti.

Rengeteg munka vár még ránk, de az első és legfontosabb lépést ma megtettük!

A terelőrendszer építése jövő hét szombaton, február 24-én is folytatódik, aki szeretne csatlakozni, kérjük, ezen az űrlapon jelezze: https://forms.gle/Hsqs7sn9gB6ag4zp6

Továbbá várjuk azon önkéntesek jelentkezését, akik a terelőrendszer ellenőrzésében és a mentőakciókban is részt tudnának venni, nem igazán előre megbeszélt időpontokban 😃 Kérjük, hogy a vasony.petra@mme.hu email címen jelezzék!

Köszönjük a segítséget minden önkéntesnek a kétéltűek, az MME Börzsönyi helyi csoportja, a Talpalatnyi Vadon Alapítvány , a Börzsöny Alapítvány és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága nevében!

A Börzsöny legújabb odútelepét avattuk (2024. február 17.)

Egészen tavaszias idő várta Királyréten a négy önkéntest, akik az odútelep kialakításában vettek részt. 20 db B típusú odúval telt meg a Börzsöny Alapítvány kisteherautója, melyeket a Vasfazék-völgybe szállítottunk. Ebben a festői völgyben már korábban is voltak kitéve odúk, de azokat nem mi helyeztük ki és a kezelésük sem volt megoldott, állapotuk az évek során erősen leromlott. Az első odút a Hizlalda-rét közelében, majd a többit folyamatosan a Nagy Vasfazék-patak mentén, az Ipoly Erdő gazdaságtörténeti tanösvényét követve helyeztük ki. A hely annyira megkapott minket, hogy elhatároztuk, a májusi odúzást bemutató kirándulásunkat ide fogjuk szervezni. Esélyes, hogy 4-5 odúlakó faj bemutatása mellett még a pelék életébe is beleshetünk majd.

Az odúk alapanyagát a Börzsöny Alapítvány biztosította, az elkészítésüket tavaly ősszel, az Odúkopácsoló Napon, Helyi Csoportunk tagjaival végeztük. Köszönet minden önkéntesünk szorgos munkájáért!

Éhes Csőrök - előadás a gödi könyvtárban (2024. január 26.)

Éhes csőrök - A madáretető téli vendégei címmel szervezett a Göd Városi Könyvtár interaktív előadást. A dia előadást Varga Péter tartotta, mely az 50 éves MME bemutatásával kezdődött, majd a madáretetés rejtelmeibe kalauzolta el az érdeklődőket. Végig vettük az etető típusokat, mivel lehet és mivel ne etessünk, majd tagtársaink szebbnél-szebb madárfotóin keresztül bemutattuk az etető látogatóit. Külön kitértünk a vízi madarak etetésére, kihangsúlyozva ennek káros és felesleges voltát. Az előadás végén szó került a madárbarát kertekről is, bár ezt Gödön már nagyon sokan ismerik, igen sok kert büszkélkedik ezzel a címmel, melyet az ökörszemes kis kék tábla fémjelez.

A második részben a könyvtár vezetője Gulyás Orsolya és Varga Gyöngyi madárkalácsot készített látogatóinkkal. A magokkal való "gyurmázást" leginkább a gyerekek élvezték, de a munkából a felnőttek is kivették a részüket. Vendégeink persze haza vihették készítményeiket, hogy ők otthon, az etetőkben a madarakat tudják megvendégelni.

Köszönet Gulyás Orsolyának és a Könyvtár dolgozóinak a szervezésért, a hely és a madárkalács alapanyagának biztosításáért!

50 éves az MME (2024. január 6.)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület január 6-án ünnepelte 50. születésnapját. A jeles eseményt a gödöllői kastélyban rendezték meg, melyre a csoportunkból is részvételi lehetőséget kaptunk. Az előadók nem csak az MME múltjáról meséltek, de néhány előadás a jövőbe is megkísérelt elkalauzolni a résztvevőket. Itt vehettük először kézbe az egyesület első 50 évéről szóló könyvet is, mely nagyívűen foglalja össze az MME munkásságát. Az ünnepi közgyűlésen kitüntetések átadására is sor került. Nagy büszkeségünk, hogy csoportunkból többeket is elismerésre érdemesnek tartott az elnökség:

Homoki Nagy István alapító tag Örökös tagság elismerést kapott,

Vásony Petra Brellos Tamás díjra érdemes,

Bagyura János pedig az újonnan alapított Scmidt Egon díjat kapta meg.

Szívből gratulálunk a kitüntetetteknek!

A tél az odútelepek kezelésének ideje (2024. január 4.)

Szerencsés esetben már kitakarítva várják madár odúink a téli szállást keresőket. Ha mégsem, akkor legfőbb ideje, hogy megtegyük ezt. Ez az időszak legalkalmasabb az odú telepek bővítésére is, ilyenkor biztosan nem zavarunk bele a Természet rendjébe. Így tettünk mi is, amikor a magyarkúti és a nógrádi telepünk fejlesztését tűztük ki célul.

5 fő és 2o odú pattant be a terepjáróba: Magyarkúton 15 új odú került a helyére, így ott most a régiekkel együtt 25-ösre bővült a telep. Itt főként nagy pelékre számítunk a szokásos erdei madarak mellett. Nógrádban a meglévők mellé még 5 B típusú odú került a mogyorós pelék és a nyaktekercsek élőhelyére, itt mostanra 37-re hízott a telep.

Munkánk biztosan elnyerte az Anyatermészet tetszését, hiszen folyamatosan szivárvány kísérte utunkat. Az időjárás inkább az áprilist idézte, mint a zord januárt. A két telepet Mátéfy Szabolcs tagtársunk kezeli, a Börzsönyi Természetvédők facebook oldalán bárki nyomon követheti eredményeit.

TÉT vagyis inkább TÉTDEMETAL (2024. január 1.)

Té lit T erveztünk, DE ME gint TA vaszi L ett a 2023. december 28-30. között Nagymaroson lezajlott tábor. A hótlanságot és a tavaszias hőmérsékleteket már kezdjük megszokni, de az idén még a Duna (normális esetben tavasszal esedékes) áradása is megérkezett a tábor idejére.

Örömünkre szolgál, hogy az utóbbi években folyamatosan nő az érdeklődés a Téli Tábor iránt, de sajnáljuk, hogy a jelentkezők száma idén már 10 – 15 fővel meghaladta a szálláshely maximális befogadó képességét. A 43 (2/3 részt a BOTT-ból, 1/3 részt a BTT-ből érkezett) gyerek mellett ezért idén már vendégek is jöhettek a TÉT-be, azaz olyanok, akik a programok egy részén ott lehettek, de nem aludtak a táborban. A programok lebonyolításában és az étkeztetésben több, mint 10 táboroztató dolgozott.

Csütörtökön, miután mindenki megérkezett, össztábori Activity-vel kezdődött a program, majd két előadás következett; az elsőt az őszi, törökországi akcióban részt vett egyik barlangi mentő tartotta, a vacsora utáni, második előadás pedig a havas, hideg teleket idézte fel régi fényképek segítségével.

Pénteken Zebegénybe vonatoztunk, ahonnét a lassan szakadozó ködben, a Malom-patak völgyében indultunk Törökmező felé. A karácsony előtti havak gyors olvadásától ez a patak is megáradt és jócskán átformálta a medrét és az egész völgytalpat, - átkelni rajta máskor is nehézkes, most meg kifejezetten bonyolultnak tűnt, így aztán meg se’ próbáltuk. A frissen épített hordalékhalmokban a környéket felépítő Lajtai Mészkőből származó korall- és kagylómaradványokat találtunk. Megnéztük a zsombékosokat is és hódok által kidöntött fákkal is találkoztunk. Kilométereken át dagasztottuk a sarat, mire naplemente előtt nem sokkal a Juliánusz-kilátóba érkeztünk, ahonnét a Duna feletti ködtakarón ülő visegrádi fellegvárat és a Mátrát is láthattuk. Nagymaros határába néhány kidőlt fán átmászva, már sötétben érkeztünk, - az erdőben csillagszórók fényében kívántunk (a szokásosnál kicsit hamarabb) boldog és újabb táboros élményekben gazdag újévet minden résztvevőnek.

Este, vacsora után, két, idén érettségiző táborozónk tartott élménybeszámolót afrikai természetvédelmi munkájáról, amit egy magyar tengerbiológus szervezett a trópusi tengerek élővilágának megismerése és védelme céljából. Délelőtt még 14 – 15 millió éves korallokat gyűjtöttünk, az előadásban meg a most élő korallok megmentéséről hallhattunk.

A tábor utolsó napján, szombaton a „Fele sem igaz” vetélkedő után a köves-mezői parkolóhoz vonultunk, - kiemelkedve a ködből. Itt próbáltunk néhány madarat fogni, de csak egy-két széncinegét sikerült. Évek óta Kismaros Duna-parti részére, egy etetőhöz jártunk gyűrűzni, ahol az idén érdekesebb fogásra, a megszokottnál több fajra számítottunk, de jött az árvíz és a hálóhelyeken hattyúk úszkáltak, - így szorultunk a hegyre. A gyűrűzés után számháború következett, aztán visszaereszkedtünk a városba, - közben sok szirénázást hallottunk. Mint később kiderült, akkor siklott ki a nagymarosi állomáson egy tehervonat, ezért néhány gyerek vonatpótló busszal utazott haza a Téli Táborból.

Tarján Ambrus táborvezető

Békés Karácsonyi Ünnepeket és Madárdaltól Hangos Új Évet Kívánunk minden Természetszerető Embernek! (2023. december 24-26.)

Téli madárgyűrűzés - Brellos Tamás emléknap (2023. december 9.)

Nagyon régen nem láttunk akkora havat a Börzsönyben, mint ezekben a napokban! Igazi téli erdő hangulatban volt része annak, aki kilátogatott ez évi utolsó rendezvényünkre. 20-25 cm-es hó lepte a királyréti tájat, a Bajdázó-tavat is jég takarta. Valószínűleg ez is hozzájárult, hogy igen sok madarat tudtunk a hálóinkba csalni, a néhány hete kirakott madáretetőnkkel. A látogatók száma is jóval a várt felett alakult, 100 körüli érdeklődőnek tudtuk megmutatni a téli madárgyűrűzés rejtelmeit.

A helyszín nem véletlen, hiszen Királyrét elválaszthatatlanul kapcsolódik Brellos Tamás, királyréti erdész nevéhez, aki Helyi Csoportunk és a madarász tábor egyik alapítója volt. A közeli Tábor-réten, kedvenc fájánál emlékeztünk meg róla. Jelenlétével megtisztelt minket Pötyi Néni, Brellos Tamás özvegye és Ildikó lányuk férjével és két fiukkal.

A program nagyon jó hangulatban zajlott, Ifj. Varga Péter a madarak gyűrűzése közben mesélt a természetvédelem, madár jelölés történelméről, fontosságáról. Örömünkre nagyon sok gyermek is figyelemmel kísérte a mozzanatokat, a bátrabbak az elengedés felemelő pillanatából is kivették részüket. Nagyon sok érdeklődő kérdést kaptunk, jó volt látni, hogy az embereket valóban foglalkoztatja a számunkra nagyon fontos madárvédelem. Biztosak voltunk abban, hogy a csillogó szemek nemcsak a meleg teának és a forraltbornak köszönhetőek.

Köszönjük önkénteseink egész évi munkáját, akik a felmérések, odúprogramok, környezeti nevelés, a táborok lebonyolításán fáradoztak! Tették mindezt teljesen térítés mentesen, a Természet és a madarak iránti elkötelezettségtől hajtva.

Boldog, békés Karácsonyt kívánunk mindenkinek!

Odúkopácsoló nap, Gáspár József emlékére (2023. november 11.)

Ritka alkalom, amikor egy önkéntes napot meg tudunk szervezni az időjárástól függetlenül, ez most ilyen volt! Esett ugyan az eső, de a Facél Kft asztalos műhelyében ezzel nem kellett foglalkoznunk. A 15 fős, lelkes kis csapat vidáman fúrt-faragott, de leginkább kalapált. A végeredmény több, mint 100 db "B" típusú odú lett: idén is felállítottuk az "odúpiramist"!

Legutóbbi közgyűlésünkön úgy döntöttünk, hogy a több éve megrendezésre kerülő Odúkopácsoló Napot Gáspár József emlékének szenteljük. Józsi bácsi volt az, aki a 2000-es évek elején újraéledő odúprogramunkhoz százával készített madárodúkat. Saját garázsában, saját eszközeivel dolgozott és remek érzékkel szervezte be a munkára barátait, ismerőseit is. Ilyenkor összejöttek négyen-öten, jókat beszélgettek, kitárgyalták az élet "nagy dolgait", de a kezük folyamatosan járt közben. Amikor megálltak picit pihenni, az asszonyok süteményeit fogyasztották és talán még egy-egy pohár bor is került az asztalra. A minőségi munkájukra jellemző, hogy még mindig találhatunk a Királyrét környéki erdőkben általuk készített odúkat.

Fotók: Jusztin Balázs és Varga Péter

Egy régi videóban még találkozhatunk Józsi bácsival, ő az, aki 2:38-nál a zene ütemére kalapál.

Börzsönyi táborosok az Ócsai Madárvártán (2023. október 21-23.)

Ezen a hosszú hétvégén lezajlott a MME Börzsönyi Hcs BTT és BOTT utánpótlástábora az Ócsai Madárvártán. A különítményt Laczkó Szabolcs vezette, aki nem is olyan régen szintén a BOTT-ban szívta magába a madárvédelmet, azóta már felnőttként erősíti a táboroztatók csapatát.
A végzősök közül táboronként 4-4 fő vett részt a munkában. A kicsit zord időjárás ellenére szombaton is sikerült hálót nyitni.
Három nap eredménye: 29 faj 318 példánya kapott egyedi jelölést, 139 visszafogás történt.
Királykák, szürkebegyek és fakúszok vonulása közben már érkeznek a téli vendégek is, a képen balra: süvöltő hím és tojó.

Köszönet a lelkes kis csapatnak!

Fotók: Gönczi János, Horváth Tibor

DINPI Zöld Feszt (2023. október 14.)

Az ősz utolsó, a nyárutót idéző napját kaptuk ajándékba szombaton, mely igen sok látogatót vonzott Királyrétre. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának dolgozói, jó érzékkel erre a napra szervezték Zöld Fesztiváljukat, meghívásukra mi is színesítettük a forgatag palettáját. A regisztrált résztvevők a tanösvény mentén telepített állomásokon mélyíthették el tudásukat különféle természetvédelmi témákban. Mi, a Börzsönyi Helyi Csoport a madárodúzás témája köré építettük fel az állomásunkat, de nem messze tőlünk az MME Hüllő- és Kétéltűvédelmi Szakosztálya is képviselte magát, stílusosan a Szén-patak partján. A jó idő és a jó program hatására 650 körüli regisztrált résztvevő ment végig a tanösvényen, de sok százan csak érdeklődőkként is megtekintették az állomásokat, meghallgatták a bemutatókat. Állomásunkon hat önkéntesünk teljesített szolgálatot, beszéltek az odúzásról, a pelékről és az MME tevékenységéről. Tapasztalatunk szerint a résztvevők nyitottak voltak a sok információ befogadására, nagyon jó kérdések záporoztak felénk.

Köszönet a szervezőknek a DINPI lelkes dolgozóinak, de mindenekelőtt önkénteseinknek!

Ez évben is szükség volt szalamandra mentésre (2023. október 8.)

A Diósjenő - Kemence útvonalon a korlátozások ellenére élénk járműforgalom zajlik, ezért szükséges a vonulási időszakban, különösen az esős napokon az úton cammogó kétéltűeket, főleg szalamandrákat megmenteni a jármű kerekektől. Most új módszert próbáltunk ki, ugyanis az Agrárminisztérium Zöld Forrás pályázati támogatásával sikerült több száz méternyi terelő kerítést beszerezni. Ez megvezeti az állatokat, és könnyebb az átjárókhoz terelni, vagy összeszedni őket.

Európai Madármegfigyelő Napok Sződligeten (2023. szeptember 30.)

A hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett nemzetközi programon 2023-ban 34 BirdLife-partner ország madártani szervezete, köztük hazánk képviselője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vett részt. Az összesített eredmények alapján Európában és Közép-Ázsiában 777 helyszínen, több mint 3,5 millió madarat figyelt meg a 15 125 résztvevő. Magyarország minden évben jól szerepel az országok közötti játékos versenyben, idén a rendezvény helyszínek száma kategóriában első, résztvevők számában második, a látott madarak számában pedig negyedik helyezést értünk el.

A Börzsönyi Helyi Csoport idén két helyszínnel járult hozzá az eredményhez: Sződligeten és a püspökhatvani Sinkár-tónál.

Sződligeten 43 fő vett részt az eseményen, ahol Dénes János gyűrűzési bemutatót is tartott. 26 faj 128 példánya került a szemünk elé. A legtöbb látott madár a mezei veréb volt 40 példánnyal, ami azért is örvendetes, mert többen megkongatták már a vészharangot ezen kis madarak felett. Az állománya valóban jelentősen csökkent az utóbbi évtizedben, de talán sikeres alkalmazkodással újra elszaporodik ez a ragadozók szempontjából is fontos madárfaj. Sikerült megpillantani egy kabasólymot, valamint a Dunán egy tojó nagy bukót is. Dénes János kézközelből mutatott meg vörösbegyet, erdei szürkebegyet, széncinkét, kékcinkét és csilpcsalp füzikét.

A fotókat Halász Alexandra készítette.

MME Akadémia (2023. szeptember 22.)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megújult honlapjának egyik fejlesztése az MME Akadémia. Az oktatás ingyenes, egy regisztrációt követően online történik, a jelentkező egyéni tempójában. A képzés végigvezet a kezdő szinttől a magasabb fokozatokig, a tanfolyam elvégzését, a megszerzett tudást, oklevél bizonyítja.

Biztatunk minden természetbarátot, madarak iránt érdeklődőt, hogy keresse fel az MME honlapját: https://www.mme.hu/akademia

Vendégségben a nagy peléknél II. (2023. szeptember 2.)

Szeptember 2-án tartottuk a "Vendégségben a nagy peléknél II." elnevezésű túránkat Királyrét közelében (MME Börzsönyi Helyi Csoport és Börzsöny Természetjáró és Hegymászó Egyesület közös rendezése). A jórészt gyertyános-tölgyesbe kihelyezett 2o megtekintett odúból 6-ban voltak nagy pele családok, az egyikben pedig elpusztult kölyköket találtunk. Itt valószínűleg a nősténnyel történhetett valami, így az nem tudta tovább etetni a kicsinyeit. Talán macskabagoly, vagy nyest áldozata lett, ezek a területen a legfőbb ellenségei. Egy további odúban nappalozó denevér pihent. 39-en jártuk végig az MME Börzsönyi HCs "Bajdázói II." ódútelepét, a csoport fele gyermek volt, a jövő természetbúvarai. Túravezetőnk ezúttal is Nagy Csaba volt. Köszönjük, hogy eljöttetek!

Kép és  szöveg: Mátéfy Szabolcs

Lezajlott a Családi tábor (2023. augusztus 29.)

2023-ban 44 fő, 20 felnőtt és 24 gyerek vett részt a családi táborban. Öt csodálatos, programokban gazdag napot töltöttünk el a királyréti madarász táborban.

Mint minden évben, idén is volt, kirándulás, sportos- játékos délelőtt, madár gyűrűzés, lidérc idézés, csillagászat, barlangászat és kézműveskedés. A programok vezetői: Juhász Tamás, ifj. Varga Péter, Horváth Balázs, Varga Péter, Mekli Mihály és Varga Gyöngyike voltak. Köszönjük nekik a színvonalas foglalkozásokat!

Közkívánatra Juhász Tamás már második éve tartott fotós szakkört nekünk.

Meglátogatott minket Aranyosi Ervin költő is, aki a műveiből olvasott fel és még egy Hahota jóga foglalkozást is tartott.

Kazi Róbert a kameracsapdázásról tartott egy igazán érdekes vetítéses előadást. Csütörtök este csatlakoztunk a Hegyi Zoltán által vezetett denevéres programhoz a bajdázói tónál. Pénteken a Duna-Ipoly Nemzeti park Vízi busza jött el hozzánk. A közeli patakban élő állatokkal ismerkedtünk, Tarjányi Nikolett segítségével.Természetesen a gyerekek egyik nagy kedvence a hajtányozás sem maradt el!

Köszönjük minden előadónak és résztvevőnek ezt a remek hetet!

Kaziné Szűcs Mária

Kijavítottuk a szokolyai vasbánya bejáratát (2023. július 28.)

A szokolyai vasbánya bejáratát korábban megrongálták, ezt most az Agrárminisztérium Zöld Forrás program támogatásával megjavítottuk.

Új zárszerkezet került kialakításra, és a falon ütött lyukat is kövekkel kipótoltuk.
Jelentős denevér telelőhely van a járatban, fontos biztosítani ennek zavartalanságát.

Orchideák nyomában a Naszályon (2023. május 13.)

Az előző napok időjárása alapján úgy tűnt, hogy kirándulásunkat nem biztos, hogy meg tudjuk tartani. Szerencsére félelmünk alaptalan volt, az égiek most kegyesek voltak hozzánk. Az eső, ami az embereknek kellemetlen, az a növényvilágnak áldás. Üde, felfrissült erdőben sétálhattunk és meglepő módon a sár sem okozott gondot, a szomjas talaj minden csepp vizet elnyelt. 5 fő vett részt a túrán, melyben a botanika mellett egy kis madárhang gyakorlás is belefért. A sokféle madárének meghatározását közösen végeztük, ha mégis elakadtunk "telefonos segítséget" kértünk. Az okostelefonokra letölthető hangfelismerő applikációk komoly segítséget jelenthetnek nem csak kezdő, de haladó monitoringozók számára is. Utunk során Pál István botanikus segítségével ismerkedtünk a növényekkel és nem csak a kosborok világával. Az ilyenkor virágzó rengeteg-féle lágyszárú megismerése igazán nagy élmény, de még a fák és cserjék is tartogatnak meglepetéseket. A Naszály tetején a ritka szirti gyöngyvesszővel találkoztunk, míg picit lejjebb a kétbibés-, más néven cseregalagonyák meglepően nagy virágaiban gyönyörködhettünk. Időnként leereszkedtek hozzánk a felhők, ilyenkor egészen magashegyi hangulata volt az erdőnek. Viszont mire a Látóhegy kilátópontjára értünk, már feljebb fújta őket a keleti szél, így a Dunakanyar teljes panorámája elénk tárult. Lefelé menet találtunk még gérbicsek és  tarka kosborok néhány példányát, de idén sajnos a vitézkosbor nem került szemünk elé.

Madarak és Fák Napja a Vácrátóti Botanikus Kertben (2023. május 10.)

Már régóta kapcsolatban állunk a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kerttel, az évek során több közös programunk volt. A Madarak és Fák Napjára keresve sem lehetne jobb helyszínt találni az arborétumtól, hiszen az ezerféle növényből álló gyűjtemény, rengeteg madárnak is otthont nyújt.

Az idén is közösen ünnepeltük meg ezt a jeles napot, iskolás és óvodás csoportoknak szerveztünk bemutató sétákat. Az öt csoport többnyire a közeli iskolákból érkezett, de Acsáról és Szentendréről is voltak résztvevőink.

A madaras programot Rottenhoffer Balázs és Varga Péter vezette, 45 perces, egy tanórának megfelelő időtartamú sétákon mutattuk be a Kert madárvilágát. A körút alatt a mesterséges odúkban élő széncinegéket láthatták, tojásos, frissen kikelt és már kirepülés előtt álló madarakat egyaránt megcsodálhattak vendégeink. Beszéltünk a madárhangok jelentőségéről is, hiszen a sűrű növényzetben jól elbújtak a madarak, nem sokat láttunk belőlük. Hangjuk viszont elárulta őket, eképpen jónéhány fajt azonosítani tudtunk. A Kertben a sok természetes odú mellett több, mint 30 B típusú odút kezelünk és 3 D odú is felszerelésre került. Nagy sikerként éltük meg, hogy 2 D odúban is búbos banka fészkel, a képen látható tojó 9 (!)tojáson kotlik.

Mindeközben az arborétum dolgozói a fákról, bokrokról meséltek, a kertben dolgozó kutatók pedig a beporzó rovarokat mutatták be. A jó hangulatú sétákon mintegy 80 gyermek és kísérőik kaptak ízelítőt a Természet csodáiról, fontosabb összefüggéseiről.

Képek és szöveg: Varga Péter

Tavaszi madárdal a Börzsönyben (2023. május 7.)

Idén tizenkettedik alkalommal rendeztük meg a "Tavaszi madárdal a Börzsönyben" elnevezésű túránkat (BTHE és MME Börzsönyi HCs közös szervezés). 25-en vettünk részt a családias hangulatú eseményen. Megfigyeltük az odúban költő madarakat (most széncinege, kék cinege, örvös légykapó és csuszka), de a séta során a területen fészkelő-éneklő egyéb madárfajokat is. Túravezetőnk Nagy Csaba (Börzsöny Alapítvány) volt. Köszönjük a részvételt, gyertek máskor is! 🙂 Szeptember első hétvégéjén várunk szeretettel Titeket a pelenézős tematikus túránkra is!

Mátéfy Szabolcs

Tátorján-túra a Cseke-hegyen (2023. május 6.)

Ezen a verőfényes májusi szombaton négyen gyülekeztünk a vácdukai önkormányzat előtt, hogy Menyházi Regina túra vezető segítségével, a magyar növényvilág egyik csodáját megtekinthessük. Utunk első részében, a település határában álló, 200 év körüli hársfák között haladtunk, álmélkodva néztük e faóriásokat, melyek önmagukban egy-egy mikro-élőhelyet nyújtanak tengernyi más élőlénynek. Nemsokára egy útszéli kereszthez értünk, ahol Regina mesélt nekünk a régi korok helyi embereiről, szokásaikról, életükről. Megtudtuk, hogy réges-régen ez volt a fő kereskedelmi útvonal, szekereikkel itt hordták áruikat a földművesek és a kereskedők. Szinte magunk előtt láttuk az évszázados balesetet, melynek emlékére a túlélők e feszületet állították.

Aztán messzebb megláttuk a domboldalt, melyen kis báránykákként fehérlettek a buglyos tátorján gömbök. Ahogy közeledtünk, a virágzó galagonya bokrok szédítettek minket mézes illatukkal, ez némileg enyhítette a meredek domb megmászásának nehézségét. Aztán elértünk az első tő tátorjánhoz. Megcsodáltuk és hosszan beszélgettünk róla, ebben segítségünkre volt Pál István botanikus is:

A tátorján ( Crambe tataria , gyakran Crambe tatarica ) a keresztesvirágúak ( Brassicales ) rendjének káposztafélék ( Brassicaceae ) családjába tartozó tátorján ( Crambe ) nemzetség egyik növényfaja.
Magyar neve terjedésének módjára utalhat, az alföldön a tátorján szó fergeteget, szélvészt jelentett. Régies nevei: buglyos torján, abajdóc, tatárkenyér, tatár repce, tatár répa.
Elterjedési területének súlypontja a Fekete- és a Kaszpi-tenger környékén van, elterjedésének nyugati széle Alsó-Ausztriában. Magyarországon jelenleg veszélyeztetett, 1982 óta fokozottan védett növény, melegkori maradványfaj.
A tátorjánról Magyarországon a 16. századtól kezdve vannak írásos emlékeink. A 17-18. században a pásztorok fontos tápláléka volt. Idősebb tövei a karalábé gumójánál is nagyobb gyökereket nevelnek, ez egy embernek nyersen vagy főzve több napi élelmet adott. Fazekas Mihály Füvész-könyve buglyos tátorján néven említi. Később ínségeledelként fogyasztották, Jókai Mór Bálványos vár c. regényében is ínséges idők hírnökeként említik.
Régebben húsos gyökértörzse fontos népi táplálék volt. C. Clusius németalföldi botanikus már 1601-ben említi, hogy a magyarok Eger vidékén és Erdéllyel határos területeken szűk esztendőkben kenyérnek ették s bizonyára a tatároktól tanulták el a növény hasznát. 1781-ben a Magyar Hírmondó arról tudósít, hogy az erdélyi Mezőségen a tátorján vagy tatárkenyér gyökerét répa módjára sütik és eszik.
Természetes szaporodását gátolja, hogy magja csak nyílt talajfelszínen csírázik, fiatal korban a csigáktól a földibolháig ( Phyllotreta nigripes ) számos kártevője van, az idősebb töveket pedig a tőrothadás veszélyezteti. Állományait a kompetitor, gyepképző pázsitfüvek és a cserjésedés veszélyezteti. Magyarországon mindössze öt helyen fordul elő, ex situ (azaz természetes élőhelyétől távoli) konzervációjával az MTA vácrátóti botanikus kertjébe telepített minták segítségével az 1980-as évek óta foglalkoznak.

Meglátogattuk még a közeli templom romot is, mely a három szomszédos település (Rád, Vácduka és Kisnémedi) határainak találkozásában épült a XVIII. században. Innen csodálatos panorámában gyönyörködhettünk, valamint az éppen nyíló bíboros kosborokban. Megállapítottuk, hogy annyi különleges növénnyel és bogarakkal találkoztunk, hogy e terület megérdemelne egy, a jelenlegi Natura2000-től magasabb védelmi fokozatot is. Bizony jól elment az idő e csodák befogadásával, a tervezett 1 órai befejezés délután 3-ra tolódott. De nagyon megérte!

Hálás köszönet Menyházi Reginának a túra szervezéséért és Pál Istvánnak, aki a látott "csodákat" megnevezte. Nagyon sokat tanultunk egymástól!

Képek és szöveg: Varga Péter

Fülemülék éjszakája a fóti Somlyón (2023. május 5.)

Hat, mindenre elszánt ember vágott neki a lemenő nap fényében fürdő Somlyó-hegy csodáinak felderítésére. A Fáy présháztól indultunk, ahová már lehallatszott a fülemülék éneke, utunk első részében szinte minden bokorból hallhattuk őket. Ekkor még más madarak is énekeltek, fekete rigók, barát poszáták, csilp-csalp füzikék, citrom sármányok és sokan mások. A Somlyó egy elképesztően festői szurdok völgyében ereszkedtünk egy picit, itt nagy fakopáncsok családi életébe nyertünk bepillantást. Egy 5 méter magasan lévő odúból harkály fiókák csipogása hallatszott, majd hamarosan megérkeztek a szülők, csőrükben a várva várt vacsival. A szemünk láttára etettek a szülők és ezt egyik túra társunk tökéletesen meg is tudta örökíteni. A tanösvény mentén folytattuk utunkat, itt vezetőnk Pál István a növények világát mutatta be nekünk. A 300 éves molyhos tölgynél megálltunk egyet szusszanni, itt megtudtuk, hogy e tölgyfaj levél fonákja bársonyosan molyhos, innen kapta nevét. Érdekes módon a domb tetején alig énekelt néhány madár, viszont sikerült belehallgatnunk a füleskuvik monoton füttyögésébe. Megtekintettük a helyszínt, ahol a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai az Oakey Life projekt kapcsán az özönnövény fafajokat őshonos fajokra váltják át. Itt alkalom nyílt beszélgetni az özön fajok károsító hatásáról, nem csak a növények, de az állatok részéről is. A kilátó pontnál még éppen elcsíptük, ahogy a Nap utolsó sugarai búcsút intenek a tájnak, mire visszaértünk a parkolóba, bizony ránk is esteledett. Ekkorra már tényleg csak a csalogányok csattogtak, mi is eljöttünk, hogy az éjszaka tényleg a fülemüléké legyen.

Köszönet Pál Istvánnak a túra vezetésért, és a részvevőknek a csodálatos társaságért, az érdeklődő kérdésekért, a közös élményért!

Fotók: Koch Attila

Dunakeszi Köztisztasági Nap (2023. április 29.)

A Börzsöny Alapítványnál nem csak a vadon élő állatok védelmét tartjuk fontosnak, de lakóhelyünk környezetének védelmét is. Ezért is veszünk részt minden alkalommal Dunakeszi önkormányzatának Köztisztasági nap akciójában. Nem sok természetközeli élőhely maradt városunkban, ezek egyik pici foltja a régi temető alatt található domboldal, melyen az ősi homoki gyepek maradványa található, benne a fokozottan védett csikófark nevű növénnyel. Ezt a területet választottuk idén is, ahol leginkább az eldobált pillepalackok, sörös- és üdítős dobozok, a szél által idesodort műanyag zacskók szennyezik a környezetet. A nap érdekessége volt, a kompletten kidobott foszladozó sátor, melynek cövekeit viszont a börzsönyi madarász táborokban még hasznosítani tudunk. Az eseményen 4 fő vett részt, nyolc sitteszsáknyi hulladéktól szabadítottuk meg ezt a helyi védett területet.

Föld Napja; Szemétszedés - Szilágy-patak környezete (2023. április 1.)

Eredményesen zárult a mai Szemétszedés - Szilágy-patak környezete program, melyben több, mint 20 ÖNKÉNTES fáradtságos munkájával közel 6 m3 (!), évtizedek óta a talajt terhelő szemetet gyűjtöttünk össze. Hálásan köszönöm minden segítő kéz munkáját!
A munkánkat segítő kesztyűkért és zsákokért köszönettel tartozunk Püspökszilágy Önkormányzatának, valamint Váckisújfalu Önkormányzatának is.
Püspökszilágy Önkormányzata az eszközökön túl térítésmentesen biztosította számunkra a gyülekezési helyszínt, mosdó és büfé használattal is, amit szintén köszönünk.
A Szilágyiak Szilágyért Baráti Körnek, a Börzsöny Alapítványnak és az MME Börzsönyi Helyi Csoportnak hálásan köszönöm a segítséget a toborzásban és a terepen végzett munkában egyaránt!
A Baglyas Vadász- és Természetvédelmi Egyesületnek pedig köszönjük szépen az istenien finom gulyáslevest, amivel megleptek bennünket ebédre!

Menyházi Regina szervező

Megtartottuk közgyűlésünket (2023. március 25.)

Helyi csoportunk, az MME Börzsönyi helyi csoportja ma tartotta meg éves közgyűlését, melynek mint már igen régóta, a váci Király Endre Technikum és Szakképző Iskola adott helyet.
A közgyűlést elnökünk, Horváth Tibor nyitotta meg, köszöntve a 15 megjelent tagtársunkat és ismertette a napirendi pontokat. Varga Péter (titkár) folytatta, összefoglalva helyi csoportunk 2022. évi tevékenységét és költségvetését. Szó esett táborainkról, odúprogramunkról, a különböző felmérésekről és pár kiemelt faj költési eredményeiről. A beszámolókat a megjelentek egyhangúlag elfogadták, ezután megválasztottuk éves küldötteinket is.

Vízmegtartás a hódok segítségével Perőcsényben (2023. március 18.)

2023. március 18-án került sor a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt Önkormányzati Pályázati Programjának részeként a „Hódok által biztosított vízmegtartás és konfliktuskezelés a perőcsényi hordalékfogónál” című projekt fő eseményére, a hordalékfogó gátjának állagjavítását és védelmét célzó akcióra.
A perőcsényi víztározóhoz kapcsolódó hordalékfogó gátjára (egészen pontosan a gát árapasztó bukójára) 2021-ben építettek gátat a hódok. A hódgát jelentősen megemelte a hordalékfogó vízszintjét, hozzájárulva a hatékonyabb vízmegtartáshoz és egy értékes vizesélőhely kialakulásához, ugyanakkor a hódok járatásási tevékenysége, valamint a megnövekedett víztömeg nyomása szükségessé tette a gát állagjavítását és védelmét.
A délelőtt 9-től este 6-ig tartó akcióban és az előkészületekben 32 fő vett részt: fejlesztéspolitikai, vízügyi és természetvédelmi szakemberek, a pályázati program fő támogatóinak képviselői, a perőcsényi önkormányzat munkatársai és helyi önkéntesek.
Az akció során a növényzetmentesítést, valamint a korábbi hódjáratok tömítését követően a gáttest víz felőli oldalán 128 méter hosszban, nagyrészt víz alatti felületre horganyzott drótfonatot fektettünk és rögzítettünk. Ennek célja megakadályozni, hogy a hódok további járatokat ássanak a földgátba. A korábbi járatok tömítésének köszönhetően a gáttesten belüli vízátfolyás megszűnt.
Magyarországon ez az első olyan ember-hód konfliktuskezelési projekt, amely a hódgátaknak és a hódok tevékenységeinek köszönhető természetes vízmegtartást és egy vizesélőhely fennmaradását szolgálja, méghozzá egy mesterséges, vízügyi létesítményben. A projekt jó mintát szolgáltat a vízgyűjtő-szemléletű problémamegoldásra, továbbá arra, hogy a hódgátak megszüntetése, a hódok eltávolítása helyett gyakran célravezetőbb és meg is valósítható a valamennyi érdekelt fél számára előnyös egymás mellett élés. A szakmákon átívelő, helyi közösségekre építő, integráltan több ágazati problémára reagáló beavatkozások jelenthetnek valóban fenntartható, adaptív megoldásokat: az árvízi biztonság mellett kiemelten fontos figyelembe venni olyan szempontokat is, mint az aszály hatásainak mérséklése, a felszín alatti vizek mennyiségének, minőségének, a vízfolyások alaphozamának, valamint a terület mikroklímájának és biológiai sokféleségének védelme.

A területen a Talpalatnyi Vadon Természetmegőrzési Alapítvány évek óta folyamatos monitoring-tevékenységet végez, amit a pályázati programnak köszönhetően újabb vadkamerák segítenek. A vadkamerák rendkívül hasznos információkat szolgáltatnak a területen élő hódok létszámáról, tevékenységeiről, valamint a hódok tájátalakító tevékenységének köszönhetően a biodiverzitás növekedéséről is. A pályázati program keretében rövidesen sor kerül a gáttest füvesítésére, illetve egy természetvédelmi információs tábla elhelyezésére is.
A 2023. március 18-i akció további támogatói: Ökológiai Kutatóközpont HódTérkép program, Puckó Vendégházak Perőcsény, Börzsöny Alapítvány, Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány”

További képek és információ: LIFE LOGOS 4 WATERS

Juhász Lilla és Juhász Erika; Fotók: Varga Péter

Syba Kft a természetvédelemért (2023. február 8.)

A Syba Napvédelem Kft évek óta támogatója Alapítványunknak, idén januárban egy különleges adományt adott át: egy hőkamerás drónt !

Remélhetőleg az eszköz sokoldalúan használható, a szeméthalmok felderítésében, a magas fákon lévő ragadozómadár fészkek ellenőrzésében, a szántóföldi veteményben megbúvó túzok fészkelések felderítésében és védelmében valamint a védett területeken az illegális tevékenységek (például crossmotorozás) dokumentálásában. Teljes cikk: >>itt

Királyréti odús nap (2023. január 28.)

Az idei év harmadik híre újra az énekesmadár odúprogramunkhoz kapcsolódik. A késő őszi, téli időszakban az odúmunkálatok zömében az elhasználódott fészekanyagok eltávolításáról, az odúk takarításáról, karbantartásokról, vagy szükség esetén a cseréről szólnak.
Erre a téli napra meghirdettünk egy programot Királyrétre, amikor is két odútelepünk 83 db odúját takarítottuk ki. A borongós, kissé hideg, saras napon nyolcan gyűltünk össze az önkéntes munkához. Pont elegen, hogy a tervezett 19 db odú cseréjét és a többi takarítását jó hangulatban és tempósan elvégezzük. A munka legkellemetlenebb része a latyakos, inkább saras talaj és az erdészeti utak voltak. A felázott talajon, a nagysúlyú gépek által vájt mély nyomvonalakban, egyes helyeken bokáig lehetett gázolni a sárban.
Az odúk takarítása nagyon fontos feladat, mert a kései költések ki nem takarított fészekanyagai és zömében a pelék által behordott levelek és táplálék maradványok miatt sok odúban rothadási folyamatok indulnak el ebben a párás időben. A keletkező iszapszerű anyag az odúk belső felületét tönkre teheti, a fenéklemez egy idő után kilazulhat. Az önkéntesek munkájának köszönhetően idén tavasszal is újra száraz, tiszta vagy vadonatúj költőhelyek várják a „A” és „B” típusú odúkban költő énekes madarainkat. Köszönet a munkáért!

A cseréhez szükséges odúkhoz az alapanyagot, az adó 1% felajánlásokból a Börzsöny Alapítvány vásárolta, majd a tavaly őszi Odúkopácsoló Napon önkénteseink által, Varga Péter FACÉL Kft. üzemében készültek.

Képek: Szamosfalvi Gergely, Nagy Csaba, szöveg: Nagy Csaba

20. Jubileumi Országos Sasleltár (2023. január 13-15.)

A 2023-as sasszinkron során az elmúlt évtizedek hagyományaihoz híven, az MME 22.-számú börzsönyi helyi csoportja, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival együttműködve ismét részt vett a ragadozó madaraink téli leltározásában.
Az általunk felmért területek a Börzsöny peremvidékén, az Ipoly-völgyben, a Nyugat-Cserhátban, a Váci-síkon és a Dunakanyar bal oldalán találhatóak. A munka optimalizálása érdekében a már ismert, ragadozó madarak által előnyben részesített helyszíneket kerestük fel.
Egyes résztvevők kénytelenek voltak a multi-tasking misztikus eszközéhez nyúlni, ugyanis ebben az évben a ragadozókat egyidőben számoltuk a vízimadarakkal, hiszen a “Vonuló Vízimadár Monitoring (VVM)” éves első eseménye is ekkor zajlott.
Nem túl biztató és egyáltalán nem télies, inkább az angol nyárra hajazó (értsd özönvíz) időjárás előzte meg a szinkront, de mi másra számíthattunk volna egy péntek 13-án kezdődő eseménytől. :-)
Pénteken és vasárnap kifejezetten ködös, látási viszonyokat rontó, szombaton viszont sok helyen derűs, tisztább időben dolgoztunk. Szerencsére napközben kevesebbet esett és a szél csak időnként élénkült meg, a hőmérséklet 2-9 fok között változott.
A felmérés által érintett települések:
Acsaújlak, Acsa, Bernecebaráti, Borsosberény, Csomád, Csörög, Csővár, Dejtár, Diósjenő, Drégelypalánk, Dunakeszi, Fót, Galgagyörk, Galgamácsa, Göd, Hont, Horpács, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Ipolyvece, Kemence, Kismaros, Kisnémedi, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagymaros, Nagyoroszi, Nőtincs, Őrbottyán, Patak, Perőcsény, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Rád, Szob, Sződ, Sződliget, Szokolya, Tésa, Vác, Vácduka, Váchartyán, Váckisújfalu, Vácrátót, Verőce.
Idén a tavalyi 20-hoz képest érezhetően többen, 25-en számláltunk, a felmérők:
Antalné Forintos Nikolett, Blaskó Árpád, Cserép György, Csitneki Balázs, Darányi László, Dénes János, Fenyves Ervin, Fórizs Eszter, Horváth Tibor, Juhász Lilla, Kagyerják Pál, Karakai Tamás, Kasztner Lilla, Kern Rolland, Kun Zola, Mácsai Katalin, Menyházi Regina, Rottenhoffer István, Schmidt András, Selmeczi-Kovács Ádám, Török Tamás, Varga Gyöngyi, Varga Lajos, Varga Péter, Vásony Petra.
Talán a több felmérőnek és a lelkesedésnek köszönhető, hogy bár az előjelek nem biztattak sok madárral -aszályos nyár és extrém enyhe, esős ősz,tél- a felmért telelő ragadozó madarak száma a tavalyihoz hasonló arányokat és nagyságot mutat:
az egerészölyvek vannak messze a legtöbben, talán a szembetűnő hiány idén, hogy csak egy fiatal parlagi sast sikerül megfigyelni Hontnál, akit valószínűleg a kiöntött Ipolyon tanyázó réce és liba csapatok csábítottak ide. A feljegyzett rétisasok száma egybecseng a tavalyival.
2023-ban megfigyelt fajok (zárójelben a tavalyi adat):
7 rétisas (7), 1 parlagi sas (2-3),

2-3 vándorsólyom (1-2), 124 egerészölyv (126), 11 vörös vércse (10), 12 karvaly (15), 16-17 nagy őrgébics (12), 7 kékes rétihéja (7), 2 héja (1-2), 1-2 gatyásölyv (1)

A számokon túl, bizonyára sokunk visz a szinkron során szerzett élményeket magával, mint a ködben sejtelmesen huhogó erdei fülesbagoly hangja, a napkeltét köszöntő rétisas rikoltása, a tova tűnő énekes hattyúk kecses úszása, a szántón portyázó gém és kócsag csapat meghökkentő látványa és sorolhatnánk...
Jövőre ugyan itt!

Kun Zola  Fotó: Kun Zola (dolmányos varjú és fekete sas)

Az újévet egy új odútelep létesítésével kezdtük (2023. január 4.)

A Börzsöny egyik ikonikus helyszínén, Nagyirtáspusztán létesítettünk új odútelepet. A helyszín kiválasztása nem volt véletlen, az itt található lucfenyves meglepően magashegyi hangulatot kölcsönöz és a börzsönyi viszonyokhoz képest nagyon jó állapotú. A fák kora 40-60 év között lehet, de sok magonc is megbújik a nagy fák alatt. Reményeink szerint nem csak a többi telepen megszokott madarak foglalják el az odúinkat, hanem más, a fenyvesekhez kötődő fajok is felfedezik és használják majd ezeket. A telepet Dénes János és Varga Péter tagtársaink fogják gondozni.

A kihelyezett 18 db "B" és 2 db "A" típusú odú a tavaly őszi odúkopácsoló napon készült, melynek alapanyagát a Börzsöny Alapítvány adó 1% felajánlásokból finanszírozta. Ezúton is köszönjük a felajánlásokat és lelkes önkénteseink odúépítő munkáját!

Két év kihagyás után ismét volt Téli Tábor (2023. január 1.)

2020-ban és 2021-ben a koronavírus-járvány miatt nem tarthattunk Téli Tábort, 2022. december 28-tól 30-ig viszont már igen. A nyári táborainkban járt gyerekek közül negyvennégyen gyűltek össze a nagymarosi katolikus plébánia közösségi házában. A táborban dolgozó 10 felnőttel együtt csordultig megtöltötték az épületet. Az első napon társasjátékkal „ráztuk össze” kicsit a BOTT-ból és a BTT-ből érkezetteket, meg a középiskolásokat, majd képes úti beszámolókat hallhattak a gyerekek Izlandról és egy Nézsától Grúziáig tartó kerékpározásról. 29-én a Szent Mihály – hegyre és Törökmezőre kirándultunk, menet közben a téli erdővel ismerkedhettek a gyerekek. Már amennyiben az enyhe hőmérsékletben a hó, a zúzmara, a jég és minden egyéb fagyos természeti jelenség hiánya télnek nevezhető. Bár, sajnos, mindehhez már lassan hozzá kell szoknunk. Este volt még két előadás: a felszín alatti szennyezések felderítéséről és kezeléséről meg a kék vércsékről. Az utolsó napot a „Fele sem igaz” vetélkedő nyitotta, majd a gyerekek Kismarosra vonatoztak egy kis gyűrűzésre és madárlesre. Ezeknek a programoknak sem nagyon kedvez, hogy „nincs tél” - alig vannak madarak az etető körül és az ártéri erdőben. Nagymarosra visszaérkezve bőséges ebéd várta a táborozókat, aztán már vége is lett a rövidke TÉT-nek.

Tarján Ambrus   táborvezető

Brellos Tamás emléknap (2022. december 10.)

Közösségi programjainkat erre az évre lezártuk, utolsó rendezvényünket idén is Csoportunk egyik alapítójának, Brellos Tamás emlékének szenteltük. Az előrejelzéseket nézve úgy tűnt, a bemutató madárgyűrűzésnek nem fog kedvezni az esős hétvége, de Tamás Bácsi odaföntről lenézett ránk és a délelőttöt megkaptuk eső és szél nélkül. A megemlékezésen részt vett Brellos Tamás özvegye és lánya is családjával, ez számunkra mindig nagy megtiszteltetés.

A rossz idő jóslatok ellenére mintegy 35-40 fő vett részt az eseményen, jónéhányan olyanok, akiket először köszönthettünk közöttünk. A várhegyi kilátó túra ugyan elmaradt, hiszen a hegyet vastag felhő takarta, de a madarak kárpótoltak minket. A két hete kihelyezett önetető odavonzotta a környék madarait, bár jóval kisebb volt a mozgás, mint ahogy az előző években megfigyeltük.

Összesen 6 madárfaj (széncinege, kék cinege, barátcinege, hegyi fakusz, csuszka, nagy fakopáncs) 34 példányát sikerült megfognunk, amelyből szokatlanul sok: 26 példány már gyűrűs volt. A nap legizgalmasabb adata egy ötödik évében járó, 2018-ban, a nyári madarász táborban jelölt barátcinege volt, amely az elmúlt években többször is megkerült már az etetőnknél.

Délután egy óra körül összeszedtük a hálókat, így kettőtől már nyugodtan eshetett tovább az eső, melyre bizony nagyon nagy szüksége van a nyári aszályban kiszáradt Erdőnek.

Sikeres volt az Odúkopácsoló Nap (2022. október 8.)

Az előző két évben, a vírus helyzetre való tekintettel nem szerveztünk madárodú építő napokat, az új odúk készítését egyénileg oldottuk meg. Az idén végre ismét rendezhettünk Odúkopácsoló Napot , melyet a Facél Kft váci asztalos műhelyében tartottunk meg.

Az alapanyagot már előkészítettük, önkénteseinknek a precíz összeállítást kellett elvégezni, valamint a kész odúk festését. Több, mint száz odú készült el, kifogástalan minőségben. Az "A" és "B" típusú odúk mellett gyártottunk még 7 db "D" típusú odút is füleskuvikok számára. A délelőtt nagyon jó hangulatban telt el, a bő száz odú elkészítéséhez mindössze 5 óra volt szükséges. A nehéz munka fáradalmait üdítővel és süteményekkel pihentük ki.

A füleskuvik odúk készítéséről néhány kép és kis videó itt található: Füleskuvik - Otus scops - project

Nagy köszönet a 21 résztvevőnek, akik szabadidejüket áldozták a madarak lakásainak elkészítésére és köszönet a Facél Kft dolgozóinak, akik az alapanyagot előkészítették az összeállításhoz!

Fotók: Varga Péter és Csitneki Bogi

Európai Madármegfigyelő Napok a Börzsönyi HCs-nál (2022. október 1-2.)

Az összesített eredmények alapján Európában és Közép-Ázsiában 753 helyszínen, több mint 4,6 millió madarat figyelt meg a 19 148 résztvevő.
Magyarország minden évben jól szerepel az országok közötti játékos versenyben, idén két kategóriában (rendezvényhelyszínek: Magyarország / MME (137), Svédország (100), Belgium (73) és résztvevők száma:     Magyarország / MME (3 773), Lengyelország (2 906), Görögország (2 200)) is első helyezést értünk el, a harmadikban (látott madarak száma) pedig ötödikek lettünk.

Idén a Börzsönyi Helyi csoport három helyszínnel és 176 résztvevővel járult hozzá a magyar sikerekhez. A szombati eső nem volt kedvező, a bemutató madárgyűrűzések elmaradtak, nagyon kevesen vállalták a terepi madármegfigyelést. A madarakat viszont, úgy tűnik nem zavarta az időjárás. Vasárnapra kiderült az ég, de erős szél fújt, ami látogatóinkat nem zavarta ugyan, de a madarakat annál inkább. Vácrátóton nem sokon múlott, hogy több résztvevőnk legyen, mint amennyi madarat regisztráltunk.

Október 1. Sződliget:

3 résztvevő, 26 faj, 141 észlelt madár. Leggyakoribb madarak: őszapó (21 pld), dolmányos varjú (17 pld), mezei veréb (14 pld).

Október 1. Sinkár-tó:

Október 2. Nemzeti Botanikuskert Vácrátót:

157 résztvevő, 17 faj, 184 észlelt madár. Leggyakoribb madarak: széncinege (72 pld), fekete rigó (19 pld), csuszka (18 pld).

Hagyományosan kapcsolódtunk az arborétum "Földi javak asztalunkon" rendezvényéhez, de öröm volt látni, hogy a látogatók részéről a vásári forgatagban is kiemelt figyelmet kaptak a természetvédelemmel kapcsolatos kiállítók.

Köszönjük résztvevőinknek, hogy jelenlétükkel hozzájárultak Magyarország újabb sikeréhez!

Köszönjük a Nemzeti Botanikuskert dolgozóinak, hogy ezt a csodálatos helyszínt rendelkezésünkre bocsájtották!

Legnagyobb köszönet azonban a programokat szervező és lebonyolító önkénteseinknek jár, hiszen nélkülük tényleg nem sikerült volna ez a csodálatos eredmény!

Északi-sark vidéken honos fecskesirály a Dunakanyarban (2022. szeptember 16.)

Az öreg, nászruhás fecskesirályt (Xema sabini) Selmeczi Kovács Ádám figyelte meg először szeptember 9-én, a Duna nagymarosi szakaszán. A  híre gyorsan terjedt a madarászok között. A következő napokban sok terepmadarász látogatott a Dunakanyarba, hogy láthassa a ritka madarat. Nem volt könnyű megtalálni a fecskesirályt, mert nagy területen mozgott a Vác és Nagymaros közötti Duna szakaszon.
Nagy volt az izgalom, amikor a fecskesirály megjelent  Nagymaros közelében  a Duna fölött. Jól látható volt a  jellemző villás farka, amiről nevét kapta. Néhány percig körözött a levegőben, majd elegáns szárnycsapásokkal elszállt Vác irányába.
A fecskesirály Észak-Amerika és Észak-Szibéria sarkvidékein fészkel. Hosszú távú vonuló, a telet Dél-Afrika partvidékén tölti. Főleg a nyílt tengeren vonul, az európai partok mentén ritkán fordul elő, a kontinens belsejében pedig csak elvétve lehet megfigyelni.
A Duna nagymarosi szakaszán előkerült nászruhás fecskesirály a 9. hazai előfordulása a fajnak, a Dunakanyarban másodszor fordul elő. 2001-ben az elsőt is Selmeczi Kovács Ádám figyelte meg, Verőcén.

Szöveg: Dénes János  Fotó: Selmeczi Kovács Ádám

Részt veszünk a Magnet KAP programban ! (2022. szeptember 15.)

A MagNet Bank minden évben felajánlja nyereségének 10 % -át a KAP programba bejutó 40 civil szervezet között. A bank ügyfelei rendelkezhetnek, hogy a rájuk eső nyereségrészt melyik szervezet kapja. Ez évben a Börzsöny Alapítvány is a Közösségi Adományozási Program (KAP) részese.

Ha MagNetes vagy rendelkezz a Börzsöny Természet és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány javára!

Köszönjük

Zöld Fesztivál Vácon (2022. szeptember 10.)

A váci önkormányzat támogatásával a Magosfa Alapítvány és a Bagolybükk Egyesület Váci Zöld Fesztivált rendezett a város főterén szeptember 10-én, melyen meghívott civil szervezetként Helyi Csoportunk is részt vett. A nívós esemény színvonalát egy standdal erősítettük. Igen nagy számú érdeklődőt fogadtunk, az MME népszerűsítése és a madárvédelmi tanácsadás mellett gyermek játékokkal színesítettük a programot. Nagyon népszerűek voltak a puzzle kirakók, de pontgyűjtő pecsételés járt a Natura2000-es madárfaj felismerő molinónk teljesítéséért is.
A szervezők többek között helyi termékes vásárral, lekvárversennyel, méz-ízbogozóval, kézműves programokkal, különböző témájú előadásokkal, környezetbarát termékek és szolgáltatások standjaival, Vác természeti értékeinek bemutatásával, civil szervezetek játékos feladataival és koncerttel várták a fesztivál látogatóit, kicsiket és nagyokat egyaránt!
A fesztivál célja a helyi és környezetkímélő termékek népszerűsítése, a fenntartható életmód lehetőségeinek bemutatása. A fesztivál nagyon sok érdeklődőt csábított ki Vác Főterére, jó volt látni az érdeklődést a környezet- és természetvédelem iránt.

Reméljük a szervezők hagyományt tudnak teremteni ebből a színvonalas rendezvényből! Köszönet a kemény munkájukért!

Vendégségben a nagy peléknél, Királyréten (2022. szeptember 3.)

Igazán kellemes időben, az utóbbi napok esőzései után némileg felfrissült erdőben indultunk tematikus kirándulásunkra. Ezúttal az alkonyatkor és éjszaka aktív kisemlőseinket, a nagy peléket kerestük fel nyárvégi otthonaikban.
Programunkat úgy alakítottuk, hogy az útvonal hossza és nehézsége kisgyermekes családok számára is vonzó legyen. Ennek köszönhetően 32 fős csapatunk valóban jórészt kíváncsi, csillogó szemű óvodás és kisiskolás korú apróságokból verbuválódott össze, ami mindig öröm, mivel - reményeink szerint - később közülük kerülhetnek ki a jövő természetbarátai, netán hivatásos természetvédői, biológusai.
Egy közel félszáz éves, patakmenti égerligetet is érintő gyertyános-tölgyest látogattunk meg. A völgyben csordogáló időszakos pataknak köszönhetően párás, nyirkos mikroklíma peléink számára is ideális környezetet biztosít. Ezt jól mutatta az is, hogy az eredetileg énekesmadaraknak kihelyezett odútelep több mint harmadát foglalták el mostanra ezek a kedves megjelenésű kisrágcsálók. A foglalt odúk többségében teljes pelecsaládok bújtak meg a zöld lombokból összehordott, kényelmes kuckókban, de találkoztunk nappalozó denevérrel is. Talán a hosszú aszályos időszaknak köszönhetően idén a szokásosnál valamivel későbben ellettek a nőstények, ám szeptember közepére valamennyi kölyök elhagyja a biztonságos "gyerekszobát", s kezdi meg önálló életét.
A program az MME Börzsönyi Helyi Csoportja és a Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület közös szervezésében valósult meg.

Köszönjük, hogy velünk tartottatok, szeretettel várunk mindenkit a jövőben is!

Nagy Csabának ezúton is köszönjük a túravezetést!

Mátéfy Szabolcs  Fotók: Jandó Gábor és Mátéfy Szabolcs

Madárbarát tanösvény fejlesztés Dunakeszin (2022. augusztus 26.)

Dunakeszin már régóta érlelődött a gondolat egy tanösvény kialakítására, melyet aztán 2018-ban sikerült megvalósítani. Az Önkormányzat által, az MME és a Börzsöny Alapítvány szakmai támogatásával, a Duna-parton létrehozott tanösvény hamar népszerű lett a családok és az iskolás-, óvodás csoportok között. Sajnos a 2020. augusztusi orkán, mely végigsöpört Dunakeszin, jelentős károkat okozott itt is. Hatalmas fákat csavart ki a szél, melyek az ismeretterjesztő táblákra zuhanva, összetörték azokat. A felújítás elkerülhetetlenné vált...

A Börzsöny Alapítvány, Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének Civil támogatási Alap pályázatán elnyert „Madárbarát tanösvény fejlesztés Dunakeszin” pályázata tette lehetővé, hogy megtörténhetett a felújítás, sőt a támogatás lehetőséget adott további fejlesztésekre is. A Patkós Stúdió interaktív táblái hozzák a tőlük már elvárt magas színvonalat, emellett Rovar Hotel a rovaroknak és mászóka-kilátó a gyerekeknek is helyet kapott. A viharban kidőlt hatalmas nyárfa törzse jó bogár csalogató és így harkály etető lett.

Az átadó ünnepségen a Börzsöny Alapítványt Kazi Róbert, az MME Börzsönyi Csoportját Varga Péter képviselte. A város részéről Tóth Eszter Dunakeszi főkertésze, akinek oroszlánrésze volt a tanösvény gyakorlati megvalósításában, Dióssi Csaba polgármester, Nyíri Márton alpolgármester és Csoma Attila önkormányzati képviselő volt jelen. A jelképes átadáson kedves színfolt volt a megjelent két óvodás csoport, akik egy pillanat alatt birtokba vették a "Madárlátta Tanösvényt".

Sikeres volt a családi tábor (2022. augusztus 21.)

2022-ben 44-en 21 felnőtt és 23 gyerek vett részt a családi táborban. Első programunk a Várhegy kilátóhoz vezetett, vissza felé pedig a Hevér-lyuknál /vasbánya/ bátorság próbát tartottunk. Minden gyerek bátor volt! Délután kézműveskedtünk, papírt hajtogattunk, vattakorongból állatokat ragasztottunk. Kedden a botanikai túrán Pál István beszélt nekünk a növényekről. Ebéd után megnéztük a CSAT 2020-as és 21-es videókat és egy Természetőri kisfilmet. Este Horváth Balázzsal a csillagos eget kémleltük. Nagyon jól látszott a Szaturnusz, a sokáig fennmaradók pedig még a Jupitert is láthatták. A gyűrűző napon ifj. Varga Péterékkel 15 madarat fogtunk, ebből 10 különböző faj volt. A legérdekesebb a tüzesfejű királyka. Szerda délután id. Varga Péter tartott előadást a gyakorlati madárvédelemről, majd tettünk vele egy odú néző sétát. Mindenki legnagyobb örömére, ezúttal is voltak nagy pelék az odúkban. Idén is nagy siker volt a sport délelőtt, amit most is Juhász Tamás állított össze. Tamás egy plusz programmal is készült ami gyereket és felnőttet egyaránt elvarázsolt. Camera obscurával fotóztunk, meg lumenoprinteket készítettünk fényérzékeny papírra. Ezek után Vadász Zsolt, A világjáró trabant Afrikában- címmel tartott nagyon érdekes vetítéses előadást. Előadás előtt meg is csodálhattuk az autót, amibe 15 gyerek fért bele egyszerre. A nap zárásaként Mekli Misi bácsi lidércet idézett nekünk. Utolsó nap bementünk még egy vasbánya járatba, majd a táborba visszaérve egy Fele sem igaz, inkább szórakoztató mint tudományos totó kitöltése várt a tábor lakókra. A kérdések a hét eseményeiből álltak össze. Mivel ebédig volt még időnk, az eső meg közeledett, programon kívül még lebontottunk 8 sátrat. Egy nagyon jó hangulatú és programokban gazdag tábort zártunk. Köszönet érte mindenkinek!

A BTT 2022-ben (2022. augusztus 13.)

A Börzsönyi Természetvédelmi Táborban (BTT) idén 51 gyerek vett részt. Pozitív visszajelzés a tábor hangulatával és a programjaink sokszínűségével kapcsolatban, hogy idén is sok volt a visszatérő gyerek (35 visszatérő, 16 új táborozó). A tábor végén nyolcadikos táborozóinkat hagyományainkhoz híven elballagtattuk: idén több, mint 25 táborozónktól kellett búcsút vennünk, úgy, hogy közülük sokan négy vagy annál több nyarat is velünk töltöttek.
A szárazság és a hőség minket sem kímélt, de a vízivilág és vízkémia programjainkat szerencsére így is sikerült megtartanunk. Délelőtti programjaink közül a madárgyűrűzés volt a legnépszerűbb (204 madarat fogtunk), míg a délutáni programok közül ismét dr. Kertész Péter állati történetei arattak osztatlan sikert.
Öröm volt látni, hogy táborozóink természettel kapcsolatos tudása úgy gyarapodott, hogy közben életre szóló élményekkel gazdagodva térhettek haza.
Találkozunk 2023-ban!

Szmandray Marcell és Dénes György  táborvezetők

Áremelkedések, aszályos forróság és gyűrűzési rekord a BOTT-ban (2022. július 30.)

Az első kettőhöz kellett alkalmazkodni idén a KÖTET és a BOTT szervezése, lebonyolítása során. A második két dolog pedig valószínűleg szorosan összefügg egymással.
Nagyon későn és rövidre sikerült csak megszervezni az idei Középiskolás Természetvédelmi Tábort (KÖTET), de két év kihagyás után legalább sikerült. Július 9 – 10-én, 11 gyerek (2 BTT-s és 9 BOTT-os) 4 felnőtt kíséretében kirándult a Börzsönyben Perőcsényből a Hideg-hegyeken át Kisirtás-pusztára, aztán a Tányér-rét és Kóspallag érintésével „A Tábor-rétre”. Szobra vonatozva Nagymaroson át kellett szállnunk pótló buszra, tekintettel a lassan menetrendszerinti hegyomlásra, ami nem sokkal korábban elzárta a vonatok útját a dömösi átkelésnél, - rögtön adódott tehát okunk az éghajlatváltozásról beszélgetni a gyerekekkel. A kirándulások során átismételtük a BOTT-ban „tanultak” egy részét, beszélgettünk a globális környezeti problémákról. Utóbbi témában jó volt hallani a gyerekek nagyon komoly és átgondolt véleményét, meg megtapasztalni, hogy nem maradt hatástalan a BOTT-ban zajló környezeti nevelés. Mielőtt a kisvonattal Kismarosra ereszkedtünk volna, a Bajdázói-réten arról beszélgettünk, hogy milyen munkakörök vannak a BOTT-ban és milyen kritériumoknak kell megfelelnie annak, aki táboroztatónak szeretne jönni.
Idén nem a koronavírus-járvány, hanem a gazdasági válság nehezítette meg a táborok szervezését, legfőképp azzal, hogy bár nagy áremelésre kényszerültünk, nem lehettünk biztosak benne, hogy sikerül a táborokat a tervezett bevételből kigazdálkodnunk. Ezúton is köszönjük mindenkinek, aki a részvételi díj befizetésén túl adománnyal is segített megőrizni táboraink anyagi biztonságát. A pénzügyi bizonytalanságok okozták azt is, hogy a BOTT-ot és a BTT-t is csak meglehetősen későn tudtuk meghirdetni.
Idén két „fejlesztést” hajtottunk végre; vettünk 4 új sátrat a táboroztató felnőttek elszállásolására és új WC-ket építettünk. Előbbire azért volt szükség, mert az eddig használt sátrak elöregedtek és rendszeresen beáztak. A WC-k pedig sok-sok javítás után, évtizedes szolgálat után mentek tönkre. Azt terveztük, hogy több év alatt cseréljük le ezeket, de Varga Péter és munkatársai (Facél Kft.) mind az öt helyett újakat építettek, - nagy köszönet illeti Őket ezekért a „kastélykategóriás” kézzel ásott űrgödrös fafelépítményű árnyékszékekért.
A BOTT pár nap alatt megtelt és ismét voltak olyanok, akiknek már nem jutott hely. Idén összesen 57 gyerek volt a táborban, köztük 2 olyan is, akik az Iskolakertekért Alapítvány pályázatán nyerték az ingyenes részvételi lehetőséget. Mindketten nagyon jól érezték magukat, mi pedig örültünk, hogy két rátermett, érdeklődő táborozóval gazdagodtunk. A stábot idén sem volt könnyű összeállítani, például 3 új csoportvezetőt kellett találnunk, - akik kiválóan ellátták feladatukat. Gyerekként mindannyian táborozóink voltak.
Történetünk talán leghatékonyabb építését nem kis részben középiskolás táborozóinknak köszönhetjük, ők alkották az építő-csoport felét.
Két évig nem volt nyílt nap a BOTT-ban a járványhelyzet miatt, idén újra fogadhattuk azokat a szülőket, akik szerették volna megtapasztalni, hol is táborozik a gyerekük. Délelőtt ízelítőt adtunk délelőtti, terepi szakmai programjainkból, ebéd után pedig vendégeink is részt vehettek a „Fele sem igaz” vetélkedőben.
A börzsönyi táborok 42 éves történetében még sosem fordult elő, hogy 588 madarat gyűrűztünk volna egy táborban (10 nap alatt), most, a BOTT-ban ez történt. A rendkívüli eredményhez hozzájárult a sosem látott szárazság, ami miatt a madarak a kevéske víz környékére tömörültek, másrészt pedig új gyűrűzőnk, Laczkó Szabolcs lelkesedése és kitartása. Ő is táborozott nálunk, tavaly, 17 évesen tett sikeres vizsgát, így idén már „papíros” gyűrűzőként vett részt a BOTT-ban. Már hétfőn is széthúzta a hálókat, amikor még nem szoktuk (merthogy csak aznap érkeznek a gyerekek a táborba), fogott is vagy 60 madarat, így az egész tábor ideje alatt még a 600-at is meghaladta a gyűrűzött madarak száma. 28 faj képviselőit jelöltük meg idén, köztük 2 kis légykapót és 1 csízt. A táborok történetében az előbbi faj tízen-egynéhány példánya került még csak hálóba, ehhez képest az idei 2 példány kiemelkedő eredménynek mondható. Csízt pedig még sosem fogtunk a táborok idején, ami nem is meglepő, mert ez a faj nálunk téli vendég. Két fészkelése bizonyított hazánkban; 1962-ben, a Bükkben, a Kis-fennsíkon költött. Igaz, hogy nyáron is megfigyeltek már csízeket Magyarországon, de a tábor környéki előfordulása különleges esetnek számít.
Csak csodálattal adózhatunk a táborokat ellátó forrásnak, amiért az idén is bőven adott vizet, öt héten át, miközben a BOTT idejére a Szén-patak is kiszáradt.
A nagy szárazságban a tábort záró műsorok idején hozott enyhülést egy zápor, majd hajnaltól több heves zivatar. Volt olyan csoport, aki háromszor szakította meg az előadását az eső miatt, a ballagás az ebédlősátor fedezékében zajlott és elmaradt a sokak által várt „kinnalvás” is.
A táborok bontását augusztus 19. délutánra és augusztus 20. délelőttjére terveztük, de az időjárásjelentések láttán a BTT-sek már 18-án lebontottak olyan sátrakat, amik már nem voltak használatban, 19-én aztán újabb segítők is érkeztek, hogy versenyt fussanak az idővel. Sikerrel jártunk; délután 5 óra körül épp teherautóra került az utolsó összecsomagolt sátor is, amikor esni kezdett az eső. Minden szárazon beérkezett a raktárba, aminek kellett, a többi felszerelést már esőben hordtuk be, hajnali ½ 2-ig.

Tarján Ambrus  táborvezető

Új madárfaj fészkel Vácon (2022. július 19.)

A váci Ártéri Tanösvény 1994-ben épült a város déli területén, ahol a Gombás-patak a Dunába torkollik. A Gombás-patak elterelésével nagyobb kiterjedésű vizes élőhely jött létre a Duna ártérében. Titkon remélni lehetett, hogy a félénk gémek is megtelepszenek a vízzel elárasztott, zavartalanabb területeken, erre közel harminc évet kellett várni.

Kora tavasszal Gyenes János tagtársunk, egy fészket építő szürke gém párra lett figyelmes, a tanösvény közelében. A fészek magasan, egy öreg fűzfa oldalágára  épült. Egész költési időszak alatt figyelemmel kísértük a gém pár életét, két fióka nevelkedett a fészekben, de sajnos csak az egyik tudott kirepülni.

Fotók: Dénes János

Füleskuvik fiókák gyűrűzése Dunakeszin (2022. június 29.)

31 résztvevővel vágtunk neki a 4. füleskuvik gyűrűző akciónak Dunakeszin, az Alagi Lósport területén. A gyűrűzés szervezője és végrehajtója Jusztin Balázs volt, ezeknek az apró baglyoknak a kutatója. Balázstól nagyon sok mindent tanultunk, egy rövid helyismereti bemutató után záporoztak felénk az információk. Megtudtuk sok egyéb mellett, hogy ezen a nem egészen egy négyzetkilométernyi területen olyan sűrű füleskuvik állomány él, amely még Európában is egyedülálló. Előadónk elmondta, hogy ezek a baglyok valami, számunkra ismeretlen ok miatt, nagyon kedvelik a lovak közelségét, itt a Lósport területén ebben nincs hiba. Emellett nagyon sok öreg fa kínálja odúját, és a táplálékul szolgáló zöld lombszöcskében sincs hiány.

Az első odúban 5 fióka volt, melyek hamarosan megkapták jelölő gyűrűjüket is. Ezek a pelyhes madárfiókák osztatlan lelkesedést váltottak ki mindenkiből, külön élmény volt, hogy nagyon óvatosan meg is lehetett simogatni őket. A második bemutatott odúban még éppen kikelő fiókákat találtunk, itt anyjukat is sikerült megfogni. A fiókák nagyon picik voltak, ők egyenlőre nem kaptak gyűrűt, de érdekes volt látni a méretbeli különbséget, hogy néhány nap alatt mekkorát fejlődnek a füleskuvik fiókái.

Köszönjük résztvevőink lelkes érdeklődését, az Alagi Lósport vezetésének támogató hozzáállását, de legfőképpen Jusztin Balázs elkötelezettségét és türelmét, a baglyok iránti végtelen szeretetét! Reméljük jövőre is csatlakozhatunk hozzá és még több embert tudnak elkápráztatni ezek az apró éjszakai ragadozó madarak, a füleskuvikok.

Fotók: Horváth Tibor

Elkészült a sződligeti tanösvény (2022. május 31.)

A Sződrákos patak mentén a természetvédelmi területen, hajdani tulajdonosa után Flock erdőnek nevezett területen elkészült a tanösvény.

Már 2010 évben elkészült a Civilek Sződligetért Egyesület gondozásában a tanösvény útvonalának részletes leírása, és egy „vezető füzet", amely részletesen szól a terület állat és növény világáról, fényképes bemutatóval és a leendő állomások leírásával. Ugyan akkor anyagi erőforrás és eszköz hiányában az évek alatt csak kisebb munkák elvégzésére volt lehetőség.

Agrárminisztérium 2021-évi Zöld- Forrás pályázata lehetőséget biztosított a fejlesztésre . A Börzsöny Alapítvány pályázata és egyesületünk, - személy szerint Horváth Tibor, a tanösvény ötletadója - jóvoltából a sikeres pályázat keretén belül elkészültek a végpontokon a bemutató táblák és az állomás jelző oszlopok. Az útvonalon QR kódos applikációból lehet ismereteket szerezni, valamint 2022 júliustól-tól a ligeterdo.hu oldalon kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők.

Ötletként felmerült, hogy a tanösvényi állomáshelyeknek örökbefogadókat keressünk. Így lettek örökbefogadói egyes állomásoknak:
Mocsárrét : Sződligeti Gárdonyi Géza Általános Iskola Természetismeret szakköre.
Magassásos : Horváth Tibor és családja.
Ilka-patak átvezetés : Bányavári Pál
Homok gyep: Zöld Leszek Egyesület Sződliget
Teknős les : Sződligetért Közalapítvány
Nagyrét és az útvonal : Civilek Sződligetért Egyesület
Kis tó : Sződligeti Sporthorgász Egyesület

Köszönet az állomások örökbefogadóinak és köszönet az állomásokon végzett munkákért. amelynek során 48 fő mintegy 350 munkaóra munkával segítette és további 5 évig gondozza az élőhelyek vissza állítását, hogy szép és rendezett legyen a tanösvény területe.
(Papp István, CISZE)

A tanösvény az Agrárminisztérium, Zöld Forrás támogatásával jött létre.

Dénes János kapta az MME rangos kitüntetését (2022. május 28.)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 2022. május 28-án tartotta idei küldöttközgyűlését, melyen az ügyrendi dolgok mellett kitüntetések átadására is sor kerül. A "Chernel István-emlékérem" díjat, melyet Haraszthy László, elnökségi tag adott át, tagtársunknak, Dénes Jánosnak ítélte az MME Elnöksége.

Dénes János igen fiatalon, még 1976-ban bekapcsolódott az MME munkájába. Részt vett a Börzsönyi Helyi Csoport első madarász táborainak lebonyolításában, gyűrűzőként. A madarak iránti lelkesedése azóta is töretlen. Mintegy háttér madarászként részt vett igen sok felmérésben, tudományos könyvek és publikációk elkészítéséhez nyújtott hathatós terepi segítséget. Hihetetlen érzékkel és türelemmel keres és talál meg fészkeléseket, több madárfaj a Börzsönyi HCs területén való első megfigyelése is nevéhez köthető. Ötleteivel, tanácsaival és tevékenységével magasabb szintre emelhettük nem csak a Börzsönyi HCs, de az egész MME természetvédelmi munkáját. Legutóbbi tevékenységei közül is kiemelkedik a hegyi billegetők számára kifejlesztett mesterséges odúk kihelyezése és kezelése, amivel bizonyítottan jelentősen gyarapította a börzsönyi hegyi billegetők számát. Haraszthy László a ma élő egyik legnagyobb terepi énekes madár szakértőként méltatta Dénes Jánost.

Chernel István-emlékérem és díszoklevél
A kitüntetést, az egyesület alapította 1979-ben Chernel István ornitológus, a magyar madártan kimagasló egyénisége emlékére. Az emlékéremmel az elnökség az egyesület azon tagjait tünteti ki, akik kiemelkedő tudományos, gyakorlati vagy társadalmi tevékenységet fejtettek ki, illetve kiváló eredményeket értek el, az Egyesület munkáját és ezen keresztül a madár- és természetvédelem fejlesztését kimagasló módon elősegítették. Az elbírálásnál figyelembe vehető: önálló tudományos vagy gyakorlati munkásság, önálló tanulmányok, kiváló és eredményes egyesületi szervezői és társadalmi tevékenység, amely teljesen vagy részben az Egyesület keretei között jutott kifejezésre.

Környezet takarítási akció Dunakeszin (2022. május 21.)

A Börzsöny Alapítvány felhívására 4 fő részvételével vettünk részt a Dunakeszi Önkéntes Köztisztasági Napon. Szokás szerint a régi temető alatti, helyi védett domboldalt tisztítottuk meg, ahol a fokozottan védett növény, a csikófark utolsó dunakeszi állománya található. Ez a növény a Duna-Tisza közi Homokhátság jellemző faja, mely valaha Szegedtől Vácig benépesítette a homokpusztát. Állományait a mezőgazdaság és a települések növekedése tüntette el, ma már csak néhány helyen lelhető fel.

A reggeli eső és a derékig érő aljnövényzet nem könnyítette meg a munkát, de így is sikerült 5 zsák szemetet egy kidobott zuhanykabint és egy ágymatracot összegyűjtenünk. A szemét nagy része idén is a járókelők által hátrahagyott pillepalack, sörös- és energiaitalos doboz, féldecis pálinkás üvegek voltak, de találtunk egy pár vadonatúj női sportcipőt is becsomagolva.

Köszönet a résztvevőknek, hogy szabadidejüket rááldozták környezetünk szebbé és egészségesebbé tételére!

Fülemülék Éjszakája Sződligeten (2022. május 13.)

Köszönjük, hogy ennyien jöttetek hallgatózni!
Pénteken volt a második Fülemülék Éjszakája program, a sződligeti patakparton mintegy 80-an gyűltünk össze, bejártuk a leendő tanösvény útvonalát. Hallgattuk a fülemülék változatos strófáit, beszívtuk a késő tavaszi virágillatot, számoltuk hányszor ismétli dallamát az énekes rigó, megtanultuk, hogy milyen hangja van a fekete rigónak, amikor emberekre riaszt és milyen, amikor más szőrmés ragadozóra. Hallottuk az Év madarát, a zöld küllőt, ami remek apropót adott arra is, hogy a harkályokkal is megismerkedjünk egy nyomtatott határozó segítségével. Reméljük ti is sokat tanultatok és hamarosan találkozunk!

Madarak és Fák Napja a Vácrátóti Arborétumban (2022. május 8.)

A Vácrátóti Botanikuskert meghívására egy közös programon vettünk részt. Az arborétum dolgozói a növényeket mutatták be, a kert kutatói a madárhangok világába engedtek bepillantást, mi pedig a madaras részt vittük. Két vezetett sétán mutattuk be az arborétum madárvilágát. 33 madárodút kezelünk a parkon belül, ezek közül néhányba be is néztünk. Csuszka- és széncinege fiókák okoztak kellemes perceket vendégeinknek, de az egyik D típusú odúban 7 búbos banka fiókát is találtunk. A séták között sem unatkoztak látogatóink, a gyermekek játékosan tesztelhették tudásukat, a felnőttek érdeklődő kérdéseire pedig kitartó türelemmel válaszoltak önkénteseink. Az eseményen négyen vettünk részt, Vásony Petra és Varga Gyöngyi a standot és a játékokat felügyelte, Rottenhoffer Balázs, a kert odútelepének gondozója, a madárodúkat mutatta meg, Varga Péter pedig a sétákat vezette. A sétákon mintegy 70 fő vett részt, a standot kb. 300 ember látogatta meg.

Köszönjük a részvételi lehetőséget a Botanikus Kert vezetőségének, valamint köszönjük önkénteseink önzetlen munkáját!

XI. Tavaszi madárdal a Börzsönyben (2022. május 7.)

Két év kényszerszünet után végre ismét megrendezhettük a közösen vezetett (MME Börzsönyi Helyi Csoport és Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület), családias hangulatú túránkat, sorban a tizenegyediket.
Talán ezekben a hetekben a legszebb, de egészen biztosan a leghangosabb a természet. A friss zöld lombok alatt megtelt az erdő madárdallal, már a "lusta" mézgás éger levélrügyei is kipattantak a Szén-patak mentén, a mogyorós hólyagfa elvirágzik lassan, a lucfenyők hatalmas pollenfelhőket eregetnek a legkisebb szellőre, virágban van számtalan lágyszárú és rovarok döngicsélnek mindenhol.
Majd' minden vándorunk megérkezett: kereken 25 madárfajt sikerült megfigyelnünk a bejárt kis területen. Itthon van már a  sárgarigó és a kakukk is, a sisegő füzikék idén mintha többen lennének a megszokottnál, a barátkák, kis poszáták, a fekete és énekes rigók kedves éneke szól mindenfelől és a harkályok is elkészültek az idei odúikkal, a csobogó hegyi patakok partján, jól elrejtett fészkeikben pedig már fiókát nevelnek a ritka hegyi billegetők.
Nagy Csaba szakmai vezetésével egy odútelepet tekinthettek meg az érdeklődők. A hűvös április miatt kicsit később kezdődtek a költések, ezért még csak frissen kikelt, csupasz széncinege és kék cinege fiókákkal, illetve az örvös légykapók száraz fűből épített fészkében lapuló, világoskék tojásaival találkozhattunk.
18 fős, jórészt kíváncsi gyerekekből álló csapatunk számára túránk végpontján, a Bajdázói-réten kerültek kiosztásra az alkalomra készült kitűzők és emléklapok.
Szeretettel várunk mindenkit a következő túráinkra! Ezek közül az egyiket szeptember első hétvégéjére tervezzük, amikor majd a nagy pele családok életét tanulmányozhatják vendégeink.

Mátéfy Szabolcs                                        Fotók: Mátéfy Szabolcs és Császár Mónika

Fülemülék Éjszakája Dunakeszin (2022. május 6.)

Nagy örömünkre szolgált, hogy idén újra rendezhettünk Fülemülék Éjszakáját. Dunakeszin egy tradicionális helyszínen, a Tőzeg-lápnál szerveztük meg az eseményt, mely idén is bővelkedett madárhangokban: a fülemülék mellett fekete rigók, barát poszáták, vörösbegyek és még sok más madár kápráztatott el minket énekével. Ismét a Tőzeg-tavi Horgász Egyesület vendégszeretetét élvezhettük, melyet ezúton is hálásan köszönünk!

Mintegy 60 résztvevő tisztelt meg minket jelenlétével, nagy örömünkre sok gyermek is részt vett a programon, a lebonyolítást három önkéntes segítette. Egy rövid, egyórás séta során a madarak mellett bemutattuk a láp világát is, beszéltünk múltjáról, jelentősségéről, veszélyeztetettségéről. Menet közben a rengeteg érdeklődő kérdésre is igyekeztünk kielégítő válaszokat adni.

A séta után még maradt egy kis idő, ezt egy játékos kvízzel ütöttük el. Érdekességek a madárvilágból címmel vetítettünk kérdéseket, melyekre nem csak a gyermekek, de a felnőttek is szívesen tippeltek. Már ránk sötétedett, mire a vetélkedőnek és az eseménynek vége lett, de a fülemülék még mindig "tolták a dalt".

D odúkkal a füleskuvikokért az MME Börzsönyi helyi csoportjának területén (2022. március 19.)

Az elmúlt két évben (2020-2021) több tagtársunk együttműködésével megkíséreltük felmérni a Váci-sík területén fészkelő füleskuvik állományt. A felmérés ugyan közel sem teljeskörű, de sok érdekes adatra fény derült. Ezúttal is köszönjük a felmérők munkáját!
Idén, a korábbi évek felméréseire támaszkodva "D" típusú odúkat helyezünk ki. Ma az odúk első felét, közel egy tucatot, Sződ, Sződliget, Vácrátót és Tece környékére telepítettük. A továbbiakban kerülni fog még a Szentendrei-szigetre, az Alsó-Ipoly-völgybe és Göd, Csomád környékére is.

A projektet az Agrárminisztérium 2021. évi Zöld Forrás pályázata támogatta.

Márciusi madármegfigyelő séta a váci ligetben az MME Börzsönyi helyi csoportjával (2022. március 12.)

Köszönjük szépen, hogy ilyen sokan eljöttetek!😊
Ugyan, az elmúlt napok hidegebb időjárása miatt a Ligeti-tó egy része befagyott, ezzel csökkent a madarak száma és aktivitása is, de nem maradtunk madár nélkül. Láttunk érdekes vízimadarakat, sok-sok énekesmadarat, harkályféléket és két ragadozó fajt is (karvaly és egerészölyv).
Minket is meglepve tartott Dénes János tagtársunk egy nagyszerű, rögtönzött madárgyűrűzési bemutatót. Testközelből láthattunk cinkéket, őszapókat és meggyvágókat, miközben a madárgyűrűzésről és annak természetvédelmi vonatkozásáról hallhattunk érdekességeket.
A sétán közel ötvenen vettünk részt. Ami bizony az elmúlt két év igencsak családiasra kényszerülő programjai után különösen szép szám.
Jó volt látni, hogy ilyen nagy az érdeklődés a téma iránt, a gyermekek felcsillanó tekinteteit, rácsodálkozásukat. 🙂
Reméljük, mihamarabb folytathatjuk! Addig is érdemes követni Facebook oldalunkat (Börzsönyi Természetvédők) és feliratkozni a helyi csoportunk hírlevelére (https://www.borzsony.org/hirlevel).

Kép és szöveg:  Menyhárt Gellért

Megtartottuk közgyűlésünket (2022. március 5.)

Helyi csoportunk, az MME Börzsönyi helyi csoportja ma tartotta meg éves közgyűlését, melynek a váci Király Endre Technikum és Szakképző Iskola adott helyet.
A közgyűlést Horváth Tibor (elnök) nyitotta meg, köszöntve a 20 megjelent tagtársunkat és ismertetve a napirendi pontokat. Varga Péter (titkár) folytatta, összefoglalva helyi csoportunk 2021. évi tevékenységét és költségvetését. Szó esett táborainkról, odúprogramunkról, a különböző felmérésekről és pár kiemelt faj költési eredményeiről. A beszámolókat a megjelentek egyhangúlag elfogadták. Megválasztottuk éves küldötteinket is.
Ezután Jusztin Balázs (Füleskuvik- Otus scops -project) tisztelt meg bennünket két érdekfeszítő előadásával. Először a gyöngybagoly, majd pedig a füleskuvik védelméről, felméréséről és országos helyzetéről hallhattunk előadást.
A közgyűlést a közelgő eseményeink és a 2022-es céljaink kötetlenebb megbeszélésével zártuk.
Köszönjük a megjelenteknek a részvételt, Balázsnak a remek előadásokat külön is!
Természetvédelmi, madárvédelmi és ismeretterjesztési tevékenységünk fontos és nélkülözhetetlen alapját képezi a SZJA 1% felajánlásokból befolyt összeg. Kérjük, ha teheti, ajánlja fel idén is a Börzsöny Alapítvány számára adója egy százalékát!

38. számú telepünk odúinak cseréje a Naszály hegyen (2022. február 12.)

A kihelyezett odúinkat folyamatosan karbantartjuk, ha kell egy, vagy több elhasználódott, tönkrement odút ki is cserélünk a téli időszakban. Erre esetenként szervezünk közös odúkarbantartó és "odúkopácsoló" napokat is. Ennek ellenére akadnak olyan telepek, ahol az összes odút cserélni kell, mert az idő vasfoga gyorsabban dolgozik és a harkályok, pelék, darazsak is rásegítenek, szétkopácsolják, vagy szétrágják azokat. Az előzőek együttes hatása miatt a Naszály hegyen a 38. számú odútelepünkön az összes odút cserélni kellett, ami már jól látszott a 2021. évi ellenőrzések során. A telepet 2012-ben hoztuk létre 37 db odúval.
A pandémiás helyzet következtében második éve marad el a közös odúkopácsoló nap, így a cseréhez szükséges odúkat kétféle módon szedtem össze. 20 db odú alapanyagát a Börzsöny Alapítvány vásárolta meg, majd a FACÉL Kft. készítette elő, ezeket én állítottam össze. A másik fele, további 28 db odú pedig egy lelkes önkéntesnek, Kéri Gábornak köszönhető aki több, mint 50 db odút adományozott Alapítványunknak. Az utóbbi odúkkal is volt feladatom: meg kellett oldani, hogy a tető felnyíljon, a röpnyílás harkályok elleni védelmére fémlemezt szereltem fel és biztosítani kellett azt is, hogy a szokásos módon fel is tudjuk akasztani azokat. A cserével ezen a telepen a kihelyezett odúk száma 48 db-ra növekedett, ami B és D típusú odúkból állt össze. A munkát egy szép februári „tavaszi” napon végeztük Varga Péterrel és Kazi Róberttel közösen.

Kép és szöveg: Nagy Csaba

19. Országos Sasszinkron 2022 január 14.-16. (2022. január 14-16.)

Börzsöny, Ipoly-völgy, Nyugat-Cserhát, Váci-sík, Dunakanyar

A 2022-es országos sasszinkronból is kivette részét az MME 22. számú börzsönyi helyi csoportja, együttműködve a DINPI börzsönyi kötődésű munkatársaival (a két csapatban akadnak átfedések) és még néhány lelkes önkéntessel.
Az általunk felmért területek hozzávetőleg a Börzsöny peremvidékén, az Ipoly-völgyben, a Nyugat-Cserhátban, a Váci-síkon és a Duna Kanyar bal oldalán találhatóak. Természetesen idő és humánerőforrás korlát miatt nem 100%-os lefedettséggel fésültük át az említett régiókat, inkább a már ismert, ragadozók által kedvelt helyszíneket próbáltuk látogatni. (Kun Zola fotóján: réti sas pár Nagymarosnál a Dunán)
A szinkron előtti napok télies, hajnalban mínusz tizesekbe csúszó időjárása után a szinkron hosszú hétvégéjét enyhébb, nulla fok körüli hőmérséklet és élénk szél jellemezte, nem mindig segítve a felmérők kényelmét.
- A felmérés által érintett települések:
Berkenye, Bernecebaráti, Borsosberény, Csörög, Dejtár, Diósjenő, Drégelypalánk, Dunakeszi, Göd, Hont, Horpács, Ipolytölgyes, Ipolyvece, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Nagyoroszi, Nógrád, Nőtincs, Patak, Perőcsény, Pusztaberki, Rád, Rétság, Márianosztra, Szokolya, Sződ, Sződliget, Vác, Vácduka, Vácrátót, Vámosmikola, Verőce, Fót, Csomád, Tésa

- Felmérők:
Bombay Bálint, Csitneki Balázs, Darányi László, Dénes János, Fenyves Ervin, Forintos Niki, Fórizs Eszti, Havasi József, Horváth Tibor, Juhász Lilla, Kagyerják Pál, Kun Zola, Manczur Ferenc, Menyhárt Gellért, Menyházi Regina, Pál István, Selmeczi Kovács Ádám, Török Tamás, Varga Lajos, Varga Péter
A felmért telelő ragadozó madarak száma a tavalyihoz hasonló arányokat mutat. Az országos trendhez illeszkedően, az egerészölyv torony magasan vezet, bár például örvendetes hír, hogy a kékes rétihéják idén több helyről is előkerültek a működési területünkön.
- Megfigyelt fajok:
7 rétisas, 2-3 parlagi sas, 126 egerészölyv, 10 vörös vércse, 15 karvaly, 12 nagy őrgébics, 1-2 vándorsólyom, 7 kékes rétihéja, 1-2 héja, 1 gatyásölyv

Az óriási szenzáció elmaradt, bár a Börzsönyben ritka vendég gatyásölyv egy példányát Juhász Lilla és Csitneki Balázs jegyzik Kemence határából. Nem messze a Nagybörzsönyi lehajtónál csütörtökön Dénes Jánosék is megfigyeltek egy gatyást, bár még nem a szinkron keretében. Ez a példány vagy nem mutatta magát a szinkron alatt, vagy ő repült át Kemencéhez.
Szájhagyomány terjed még egy nem rég Hont- Drégelypalánk környékén megfigyelt hóbagolyról, amit északról a korábbi napokban tapasztalt zord hideg űzhetett hozzánk délre, de a szinkron idején (bár nagyon szorítottunk neki) nem került távcső elé.
A sajnos lassan szintén szenzáció számba kerülő héja tarja a már több éves trendet 1 biztos adattal. Legalább egy példány járt-kelt a Hont-Drégelypalánk közötti határban, őt Fórizs Eszti szúrta ki először.
A sasok mondhatni, a várt területekről kerültek elő.
Rétisas (Forintos N., SKÁ, Kagyerják P.): Duna és az Ipoly mente.
Parlagi sas (Bombay B., Juhász L., Csitneki B., Kagyerják P.): Észak-Börzsöny, Ipoly mente.
(Illetve, szinkron előtti csütörtökön Darányi Laci Végh Attilával az ismert börzsönyi fészek környékén észlelt egy parlagit.)
A sasokon kívül még a fokozottan védett kincsünk a vándorsólyom is említést érdemel: Forintos Niki a vadregényes Dunakeszin észlelt minimum egy, de lehet, hogy két egyedet.
A régóta várt szirti sas idén sem került elő, túzokokat -bár van egy adat az elmúlt évszázadból, ebben a régióban nem is vártunk. :-)
Folyt. köv. jövőre!

Kép és szöveg: Kun Zola

A téli táborból idén ismét elmaradt a tábor, de volt tél! (2022. január 2.)

A koronavírus-járvány miatt idén sem rendezhettünk Téli Tábort, mert december végén, amikor lenni szokott, megint nem látszott veszélytelennek, hogy majdnem 50, sokfelől érkező ember egy légtérben tartózkodjon. Sokáig halogattuk a döntést, de végül le kellett mondanunk a táborozásról. Helyette kirándulni és –ahogyan tavaly is-, online vetélkedőre hívtuk a táborozó gyerekeket. December 28-án egy Szobra tartó vonaton kezdtünk gyülekezni, a Királyrétre tartó kisvonaton már egy plusz kocsit is megtöltöttünk, Királyrétről pedig több mint negyvenen indultunk a Nagy-Hideg-hegyre. Eljöttek gyerekek, akik nyáron a BOTT-ban vagy a BTT-ben táboroztak, néhányan középiskolás táborozóink és a táborok szervezői közül, meg két kutya. Fogalmazhatnék úgy, hogy már akkor esett a hó, amikor a kisvonat Kismarosról elzakatolt velünk, - csakhogy a felújítása során hézagmentes, hegesztett síneket fektettek le, így a kisvonat már nem zakatol…

Hosszú évek óta nem volt olyan szerencsénk, hogy havat is lássunk a Téli Táborban, így igazán megérdemeltünk már egy igazán télies kirándulást. Ahogyan egyre magasabbra kapaszkodtunk, egyre több volt a hó, sűrűbb a köd. Útközben többször is megálltunk, hogy megismertessünk a gyerekekkel valamit a téli erdő látványosságai közül. A Nagy-Hideg-hegyen hideg és zúzmara fogadott minket, meg a turistaház, - ahol kicsit elhúzódott a palacsintázás. Lefelé menet megnéztük a Magas-Tax-i házat, - talán utoljára, mert a tervek szerint lebontják és újat építenek helyette… Már sötétedni kezdett, amikor elhagytuk a réten álló, egyre romosabb épületet. Miközben mi a magasabb részeken jártunk, az alacsonyabban fekvő területen ónos szitálás volt, amitől korcsolyapályává vált minden. Ennek ellenére jó tempóban kellett ereszkednünk, hogy elérjük az utolsó Királyrétről induló buszt, így aztán nem mindenkinek sikerült elkerülnie a felszínnel nagyobb testfelülettel, gyorsan és hevesen létesített, közvetlen kapcsolatot. Sajnos nem maradt időnk, hogy betérjünk A Rétre, így a királyréti erdészház közelében, a patakparton gyújtottunk csillagszórókat, ezzel kívánva a résztvevőknek boldog újévet és jó táborozást 2022-re. Másnap este aztán, tizenegynéhány játékos részvételével lezajlott a másik téli-tábor-pótló program, az online „Fele sem igaz” vetélkedő. Tavaly is rendeztünk már ilyet, akkor is és most is nagyon jól sikerült. A nyertesek nyáron kapják majd meg nyereményeiket. Bízunk benne, hogy 2022 telén nem lesz járvány és ismét a megszokott Téli Táborba várhatjuk majd a gyerekeket. Annyira bízunk ebben, hogy már le is foglaltuk a szállást…

Tarján Ambrus

Fotók: Szmandray Marcell

Nyilvános madár gyűrűzés Királyréten (2021. december 12.)

Sajnos az idei év nem sok közös program szervezésére adott lehetőséget, de utolsó rendezvényünk talán kárpótolt ebből picit. Helyi Csoportunk alapítójának, Brellos Tamás emlékének szentelt napon bemutató madárgyűrűzést tartottunk a királyréti Bajdázó-tó mellett. A festői helyszínt gyönyörűen egészítette ki a napsütésben csillogó havas fák látványa.

Talán a szép időnek is köszönhető, hogy több, mint 70 látogatót fogadhattunk. Csoportunk tagjai és a madarász táborok szervezői mellett sok érdeklődő vendégünk is volt, akik kifejezetten a gyűrűzési bemutató miatt jöttek. Jelenlétükkel megtiszteltek minket Brellos Tamás bácsi özvegye, lánya és unokái is, valamint ezen a napon velünk tartott Karcza Zsolt, a Madárgyűrűzési Központ vezetője is, lányával. A hagyományok szerint ilyenkor forraltborral, meleg teával és némi süteménnyel kedveskedünk vendégeinknek, ez a napsütés ellenére is igen népszerű volt.

Résztvevőink két program közül választhattak. Nagy Csaba odúbemutató kirándulást vezetett, ahol a Tábor körüli telepünk takarítása közben mesélt az odúzás rejtelmeiről. A gyűrűzési bemutatót ifj. Varga Péter tartotta, aki rutinosan mutatta be a madarak meghatározásának módjait, a gyűrűzés menetét, a madarak szabadon engedését azonban a gyerekeknek adta át. A gyűrűző segédeknek is bőven jutott munka, több, mint 60 madár akadt a hálóba: többségében szén- és kékcinege, de be tudtuk mutatni vendégeinknek a fenyves cinegét és a csuszkát is. Az idő előre haladtával egyre kevesebb madár került a hálókba, dél tájban ők is elcsendesednek kicsit, így a gyűrűzési bemutatónak is vége lett. A gyűrűzési adatbázisba (Tringa) való feltöltés után a következő eredmények születtek: összes madár 62 példány, ebből visszafogás 27 példány.
Fajok:
- széncinege: 28+19
- csuszka: 1+2
- kék cinege: 4+5
- fenyves cinege: 2+1
A visszafogott madarak a környéken kapták gyűrűiket: a közeli odútelepek egyikében, a madarász táborok nyári gyűrűzésén, de volt egy széncinege, amit a Hiúz Háznál gyűrűztek 2020. januárjában.

A nap második felében a madarász táborok értékelésére és a jövő évi táborok megtervezésére gyűltünk össze. A vidám hangulatú megbeszélésen átvettük a táborok megtartásához szükséges teendőket és időpontokat.

Köszönet a szervezőknek, minden segítőnknek, akik a zökkenőmentes lebonyolításban részt vettek!

Ritka madár vendég Vácon (2021. december 2.)

Először 2021.november 27-én pillantottam meg Vác déli részén, az Égető-sziget közelében a Dunán egy jeges búvárt. Később több madarász társamnak is sikerült megfigyelni a ritka madarat. A távoli sarkkörről érkezett madár jól érzi magát nálunk, a november 30-i megfigyelésekor is a helyszínen tartózkodott.

A jeges búvár ( Gavia immer ) Észak-Amerika tajga övezetének tavain, valamint Grönlandon és Izlandon is költ. Télen megfigyelhetők a Norvég tenger partok közelében, az Északi-, és Keleti-tengeren. Hazánkban igen ritka téli vendég. A 20. században mindössze 5-6 megfigyelése volt, a mai napig a hazai előfordulások száma nem éri el a harmincat.

Kép és szöveg: Dénes János

Szibériai csilpcsalpfüzike Vácon (2021. október 30.)

A szibériai csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita tristis) Szibériában költ, Magyarországon meglehetősen ritka vendég. A Vác déli részén lévő halastavaknál, 2021. 10. 30-án, természetvédelmi hatósági engedély birtokában végzett madárgyűrűzés során a kifeszített madárfogó hálóba akadt egy olyan csilpcsalpfüzike, amely jelentős részben a szibériai alfaj bélyegeit mutatta. A madarat meggyűrűztem. Schmidt András váci madarász társaságában engedtük el. Szabadon engedéskor a madár hallatta jellegzetes hangját, ami bizonyossá tette, hogy a madarat szibériai csilpcsalpfüzike típusú példányként lehet beazonosítani.

Dénes János   fotók: Schmidt András

Idén is költött kígyászölyv a Börzsönyben (2021. október 25.)

A Börzsönyben 2020-ban felfedezett kígyászölyv pár fészke tönkre ment a tél folyamán, ezért aggódva vártuk a tavaszt, vajon hol fog költeni a kígyászölyv pár?
Megnyugodva láttuk, hogy a telelő helyről visszatérő kígyászölyv pár a régi revírt foglalta el. A nászrepülés után hamarosan új fészket építettek, a régi fészek közelében. Az új fészket magasan a lombkoronába rejtették, a földről nem lehetett belelátni. A fióka nevelési időszak vége felé drónnal ellenőriztük a fészket, amelyben egy fióka lapult.
Videó felvétel bizonyítja hogy idén is sikeresen költött a kígyászölyv a Börzsönyben!

Dunakeszi önkéntes köztisztasági nap (2021. október 9.)

Az MME börzsönyi helyi csoport és a Börzsöny Alapítvány önkéntesei minden évben részt vesznek a dunakeszi köztisztasági napon. Szokás szerint a Temetődomb helyi jelentőségű védett terület megtisztítását vállaltuk, és teljesítettük - ezúttal három tagtársunk részvételével. A "termékeny" területen kb 15 zsák szemetet, valamint kidobott bútort, zuhanyzótálcát szedtünk össze.

Európai Madármegfigyelő Napok (2021. október 2-3.)

Idén a 28. Európai Madármegfigyelő Napokat szervezte meg a BirdLife International, melyen 35 BirdLife-partner ország madártani szervezete vett részt. Az összesített eredmények alapján Európában és Közép-Ázsiában 1 865 helyszínen közel 7,3 millió madarat figyelt meg a 28 104 résztvevő.
A világ egyik legjelentősebb madártani hagyományával rendelkező Magyarország minden évben jól szerepel az országok közötti játékos versenyben, idén két kategóriában is dobogósok lettünk:
- rendezvényhelyszínek száma: Oroszország után a második 195 helyszínnel,
- résztvevők száma: Oroszország előtt az első 5 415 megfigyelővel,
- látott madarak számában ötödikek lettünk (364 691 megfigyelt madár)
A három leggyakoribb megfigyelt madárfaj nemzetközi viszonylatban az erdei pinty, az apácalúd és a seregély volt. Magyarországon seregélyből figyeltünk meg legtöbbet, aztán a dankasirály, majd a tőkés réce következett.

A Börzsönyi Helyi Csoport négy meghirdetett helyszínnel vette ki részét ebből a vetélkedésből. Ezen felül több tagtársunk is küldött be egyénileg adatokat, ezt külön köszönjük!

Szombaton Sződligeten csak kevéssel maradt el a résztvevők száma a látott madarakétól. A helyi madárbarát óvoda pedagógusainak mozgósítását követően 98 (!) fő vett részt a programon, akik 100 madarat számolhattak össze. Horváth Tibor és Dénes János vezette végig a csoportot a Duna parton, majd a települést övező ligetes erdőn, végül az eseményt bemutató gyűrűzés zárta. A leggyakoribb megfigyelt madár az őszapó lett, 25 példánnyal.

Szombaton a püspökhatvani Sinkár-tónál is gyülekeztek a madarászok. Itt Rottenhoffer István vezetésével 35 fő részvételével zajlott a program. Összesen 1698 madarat vettek lajstromba, ebbe nagyban besegített az a mintegy 900 példány örvös galamb, amik a még le nem aratott napraforgó táblára jöttek le. A gyűrűzés itt sem maradt el, itt Szunyogh Balázs volt a mester. A nyugat-Cserhát legnagyobb vizes élőhelyén érdekességekből sem volt hiány, megfigyelhető volt a réti sas, a hegyi billegető, a téli vendég nagy őrgébics, de a legszenzációsabb megfigyelés egy havasi partfutó volt. A madármegfigyelő napon már hagyományosnak mondható, hogy az általunk kezelt mesterséges odúkban megmutatjuk vendégeinknek a peléket is. Az elmúlt években szinte mindig az erdei pelék voltak a sztárok, az idén helyüket átvették a mogyorós pelék.

Vasárnap Vácrátóton a Nemzeti Botanikuskertben, ahogyan már évek óta tesszük, csatlakoztunk a Kerti Javak Asztalunkon programhoz. A Kert rendezvényéhez jól passzolnak az általunk vezetett madármegfigyelő séták, ahol egy igazán működő madárbarát kertet tudunk bemutatni. Standunknál sokan megállnak érdeklődni, elmesélni egy-egy madaras élményüket, a gyerekek pedig szívesen játszanak madaras játékainkkal. Mivel itt a nagyszámú vendég miatt kevésbé láthatóak a madarak, jobban a fülünkre kell hagyatkozni. Vendégeink sokszor egészen meglepődnek, hogy az őszi időszakban is mennyi madarat lehet hallani és örömmel jelzik, ha már egy ismerős strófát hallanak. 110-en jöttek velünk ezekre a sétákra és összesen 352 madarat figyelhettünk meg. A kert adottságaiból adódóan széncinegéket észleltünk legtöbbször, bármerre jártunk a kertben, ők mindig ott voltak körülöttünk. Egészen lenyűgöző volt, amikor a nagy fakopáncs és a zöldküllő után megpillanthattuk a hatalmas fekete harkályt is, sőt egy óriás platánfa törzsén még az odúját is megcsodálhattuk. Talán a csodálatos virágával elkápráztató indiai lótusznak köszönhetően, amik belepték a nagy tavat, tőkés récéből nem láttuk a korábbi években megszokott mennyiséget. Mindössze 4-5 példány úszkált az egyik kis mellékágban. Az arborétumban egy kisebb különítmény tartott szolgálatot: Varga Gyöngyi, Varga Péter, Rottenhoffer Balázs, Kazi Mária, Kazi Róbert, Nagy Angéla és Nagy Csaba.

Vásony Petra szervezésével egy lelkes 22 fős csapat gyűlt össze október 3-án, vasárnap Nagymaroson , hogy a széllel dacolva megfigyelje a parti sétányról látható madarakat. Sajnos az erős szél általában madármegfigyelésre nem alkalmas körülményeket teremt, ilyenkor a madarak sem mozognak annyira, és hallani is nehezebb őket. Néhány dankasirály, tőkés réce, dolmányos varjú tiszteletét tette, közben a túra vezetője, Horváth Tibor a madarak hiánya okozta űrt érdekes tudásanyaggal töltötte meg.  A séta végén meglepetéssel készültünk résztvevőinknek, a közelben gyűrűzött madarakat elengedés előtt bemutattuk, így ha nem is a bokron ücsörögve, de kézben legalább láthattak hím és tojó barátposzátát, széncinegét, csilpcsalpfüzikét és kék cinegét.

Köszönjük azon tagtársaink munkáját, akik a Madármegfigyelő Napok rendezvényeinek lebonyolításában részt vettek, ezzel nélkülözhetetlenül hozzájárultak Magyarország előkelő helyezéséhez! Ismét bebizonyítottuk, hogy nekünk magyaroknak nagyon fontos a Természet és benne a madárvilág védelme.

Madár gyűrűzés területünkön, érdekes megkerülések (2021. szeptember 21.)

Az MME Börzsönyi Helyi Csoportjának működési területén évek óta folyik madár gyűrűzés. Idén Vác és Sződliget környékén állítottuk fel a hálókat. Meglepően gazdag madárvilággal találkoztunk, leggyakoribb madárfaj a barátposzáta és a foltos nádiposzáta volt. Augusztus második felétől több fitiszfüzikét , kerti gezét és néhány nagy fülemülét fogtunk. Vác térségében először gyűrűztünk kékbegyet . Vác bányatónál visszafogtunk egy szajkót , melyet ugyanitt gyűrűztünk 2017-ben. Sződligeten egy Svédországban gyűrűzött barátposzátát fogtunk.

Helyi Csoport találkozó élőhely kezeléssel (2021. szeptember 18-19.)

Az elmúlt hétvégét egy jó hangulatú helyi csoport találkozó keretében Bernecebarátin, az Öregerdő turistaházban töltöttük. Kellemest a hasznossal. Hasznossal, mert a találkozó alatt két fontos terepi munkára, élőhelykezelésre is sort kerítettünk. Szombat reggel találkoztunk a vendégház előtt, majd egy rövid eligazítást követően három csoportra oszlottunk.

Az egyik csapat a Nagy-völgyben alakított ki és tökéletesített már meglévő vizes élőhelyeket (források alatti, vízfolyások menti kis tavacskákat), ezzel petéző helyeket biztosítva a kétéltűek szaporodásához. A vízvisszatartó képességük miatt egyre felértékelődő erdei tavacskák nagyját gépi munkával alakíttattuk ki, a mi feladatunk ezek tökéletesítése, a vizet irányító csatornák és gátak elkészítése volt. Napközben az erdő sokféle arcát megmutatta nekünk: volt szarvasbőgés, sok-sok érdekes állat, növény és gombafaj, hadtörténeti emlékek, zápor és napsütés, porzó rézsű és térdig süppedős iszap. A jó hangulatban hamar elrepült az idő.
A másik csapat a Börzsöny Alapítvány pályázatának köszönhetően a zöld túraútvonal Szántó-hegy és Huszár-hegy közötti szakaszát rendezte. A cél, hogy a fokozottan védett parlagi sas lehetséges fészkelő helyétől kellő távolságra húzódjon az ösvény, úgy hogy megakadályozza az esetleges talajeróziót. A Börzsöny Alapítvány 10 főt számláló önkéntes csapata, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrének útmutatása alapján, kézi szerszámokkal erősítették meg a meglévő útvonalat, valamint frissítették az ösvény jelöléseit. A nap végére mintegy 6 km-es szakaszon történt meg az ösvény felújítása.

A harmadik, eddig nem említett csapat sem tétlenkedett. A vendégház udvarán bográcsban főtt gulyáslevessel és szarvaspörkölttel fogadott minket. A közös vacsora és az elmaradhatatlan eszmecserék után tagtársaink nagy részétől lelkes, kitartó munkájukat megköszönve búcsút vettünk. Megfogyatkozott társaságunkat a szemerkélő eső ugyan fedél alá szorította, de a szót nem fojtotta belénk.

Másnap reggel egy gyors reggeli után belekezdtünk a pakolásba, takarításba, hogy rendben hagyhassuk magunk mögött a vendégházat, s a vasárnapi ebédet már ki-ki otthon fogyaszthassa családja körében.
Tartalmas hétvégét zártunk, kellemes hangulatban, remek csapattal, hasznos munkát tudva magunk mögött. Kíváncsian várjuk a tavaszt, a vizet és a megjelenő petecsomókat. A későbbiekben szeretnénk az elkészült vizes élőhelyek utóéletét követni, a megjelenő fajokat monitorozni, s örülni az eredményeknek, következtetéseket levonni a további hasonló élőhelykezelések megvalósításához.

Köszönet a hétvégéjüket feláldozó tagtársainknak, önkénteseinknek és a börzsönyi természetvédelmi őröknek segítségükért!
A projekt létrejöttét az Agrárminisztérium által kiírt 2020. évi Zöld Forrás pályázaton nyert összeg segítette. Köszönet érte!

Menyhárt Gellért              Fotók: Dénes János és Varga Péter

Véget ért a Családi Tábor (2021. augusztus 22.)

CSAT 2021 Tábori beszámoló

2021-ben 37 fő, 21 gyerek és 16 felnőtt vett részt a börzsönyi családi táborban. Öt csodálatos napot töltöttünk együtt, a már megszokott királyréti madarász sátortáborban. Minden napra jutott valami jó kis program. Idén is sikeres volt a madárgyűrűzés. 11 kis madár került a hálókba, amit a gyerekek nagy örömmel engedtek el a gyűrű felrakása után. Egy igazi érdekességnek számító madarat, egy kerti gezét is fogtunk. A 8 állomásos sport délelőttöt ezúttal is Juhász Tamásnak köszönhetjük. Elkirándultunk a tavaly átadott várhegyi kilátóhoz. Visszafelé bementünk egy vasbánya vágatba, aminek a bejáratánál egy ökörszem fészket találtunk. Természetesen a lidérc nézést és a hajtányozást se hagytuk ki. A kézműves délutánon kirakóztunk, karkötőket fontunk és fonalból madarakat készítettünk. Nagy sikere volt az arcfestésnek. Meglátogatott minket Vasas András és bemutatta A bátor kis gulipán című mesekönyvét, amit jó szívvel ajánlok minden kicsinek és nagynak egyaránt. Idén is Tarján Ambrus színvonalas előadásával zártuk a tábort.

A fecskék száma nem változott, a kövi rákok eltűntek (2021. augusztus 21.)

Börzsönyi Ornitológiai és Természetvédelmi Tábor (BOTT) beszámoló:

A járványhelyzet idén is sokáig bizonytalanná tette, hogy lehetnek-e nyáron táborok, de a BOTT, a BTT és a CSAT előkészítését, szervezését is időben elkezdtük. Szervezők és táborozók nagy örömére mindhárom tábort megtarthattuk. Sajnos a középiskolásoknak szóló tábor az idén is elmaradt. A BOTT-ot (szokás szerint) először azoknak hirdettük meg, akik már voltak a táborban és még nem „öregedtek ki”. Úgy gondoltuk, új táborozókat csak később keresünk, de erre nem maradt lehetőségünk, mert alig több, mint egy nap alatt régi táborozóinkkal és azokkal, akik valahogy hírét vették, megtelt a tábor. Több gyereknek nem is jutott hely, még úgy sem, hogy 57 táborozó jelentkezését fogadtuk el.
Az idén 4 új sátrat vásároltunk, amelyekben a táboroztató felnőttek alhattak. Sok év után az ebédlősátor oldalai elöregedtek, ezért azokat új, tartósabb anyagból készültekre cseréltük. A gyerekek elszállásolására szolgáló Monaco sátorpárok alá új fóliákat vettünk.
Az utóbbi években több nyomvonalon erdészeti gépek jártak át a tábornak helyet adó réten, keréknyomaikat (még (?)) nem sikerült eltüntetni, pedig nagyon megnehezítik a sátrak elhelyezését.
A táborok előtt áthelyeztük és megjavítottuk a WC-ket, de néhányat közülük jövőre részben vagy egészben újjá kell majd építeni. Elzáró-szerelvényt kellett cserélni a kézmosó-csapnál és a zuhanyozónál, előbbinél csőtörés is volt. Ezek a javítások sajnos a BOTT idejére is elhúzódtak és még mindig van befejezésre váró munka.
A tábor építésében nagyon sokat és hatékonyan segítettek már középiskolás, volt táborozóink.
1994. óta minden nyáron megszámoljuk Szokolyán a lakott fecskefészkeket. Az idén 185 molnár- és 63 füsti fecske fészket találtunk, ami megfelel az utóbbi évtized átlagának, még annak ellenére is, hogy a füsti fészkek száma 5 éve nem volt ilyen alacsony.
A táborozó gyerekekkel a kövi rák állományát is próbáljuk felmérni. A Szén-patakon zajló számlálás egyszer már megszakadt 2005-ben, amikor eltűntek a rákok. Sajnos idén megint nem találtunk egyetlen példányt sem. Az okokat most is csak találgatjuk, ahogyan 2005-ben is. A patak medrének aljzatán finomszemcsés, barna, valószínűleg bemosódott talajból képződött iszap ült, ami nagyon könnyen felkavarodott, nagy területen opálossá téve a vizet, - talán ez zavarhatta a kövi rákokat?

A „titokzatos” madár - Harisvédelem Nógrád település külterületén (2021. augusztus 8.)

Mátéfy Szabolcs beszámolója a 2021-es nógrádi haris megfigyelésekről a publikációk oldalon olvasható.

40 év Királyréten (2021. július 25.)

Az 1975-ben megalakult Magyar Madártani Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportját, Kállay György bábáskodásával, királyréti erdészek hívták életre: Ifj. Homoki Nagy István elnök, Brellos Tamás titkár és Nyírő Sándor titkár helyettes vezetésével. A madárvédelmi munka mellett 1978-ban már felmerült az igény egy madarász gyerek táborra, ahogy fogalmaztak: "csak egészen kicsi, nem elsősorban gyűrűző, hanem más, újszerű programmal". 1981-ben el is indították a Börzsönyi Természetvédelmi Tábort (BTT), melyet meglehetősen puritán körülmények jellemeztek, de a szakmaiság és a jókedv az erdészek révén garantált volt. A sátor-tábor helyszíne a börzsönyi Szokolya-Királyrét, a festői Bajdázó-tó mellett. Hamar kiderült azonban, hogy a gyerekek nyelvén a pedagógusok értenek igazán, ezért az erdészek hívó szavára 1983-ban Terbe Józsefné és Szentléleki Katalin is bekapcsolódott a táboroztatásba. A Tábor ezután már folyamatosan fejlődött, 1994-ben a már "kiöregedett" táborosok javaslatára elindult még egy turnus, a Börzsönyi Ornitológiai és Természetvédelmi Tábor (BOTT), Tarján Ambrus vezetésével. A táborokban 40 év alatt mintegy 3000 gyermek szívta magába a Természet szeretetét, sokuk választott ehhez kapcsolódó hivatást: természetvédelmi őr, erdész, állatorvos, kutató, biológia tanár. Ahogy az egyik táboroztató felnőtt fogalmazott: "ha megértik azt, hogy miért ne dobják el a szemetet az erdőben és erre szüleiket is figyelmeztetik, már megérte".
Az idén volt 40 éve, hogy megrendezésre került a királyréti madarász tábor, Ennek apropóján a Börzsönyi Helyi Csoport egy megemlékezést tartott a tábor helyszínén, a két turnus között. Az ünnepség, ahogy minden tábor is a kezdetek óta, Áprily Lajos Koncert című versével indult, Kemenes Anna tolmácsolásában. Terbe Józsefné, a sokak által Csöpi Néniként ismert volt táborvezető, aki több mint három évtizeden át irányította a BTT-t, történelmi áttekintést tartott. Sok minden történt és változott ennyi idő alatt, de az alapítók szellemisége, a Természet szeretete, tisztelete, a táboroztatók lelkes önkéntes-munkája azóta is töretlen.
Az ünnepségen jelképes tisztújítások is történtek, hiszen Dénes György Terbe Erikától vette át a tábor vezetését, Terbe Józsefné pedig Horváth Tibornak adta át a Börzsönyi Helyi Csoport elnöki tisztét. Terbe Józsefné több évtizedes, a természet megóvásáért végzett munkájáért Halmos Gergőtől, az MME ügyvezető igazgatójától, "az MME Örökös Tagja" kitüntetést vehette át. A táborhoz kapcsolódó elhunytak emlékére, az ünnepséget koszorúzás zárta.

Fotók: Horváth Csillag Edit

Füleskuvik fiókák gyűrűzése Dunakeszin (2021. július 15.)

Jusztin Balázs, a füleskuvikok kutatója hívta meg Helyi Csoportunk tagjait a dunakeszi lósport területére, füleskuvik fiókák jelölő gyűrűvel való ellátására. A program mintegy 3 órás volt, ezalatt rengeteg dolgot megtanulhattunk a füleskuvikokról. Mint megtudtuk, Dunakeszin, ebben a 40000 lakosú városban, Európában is egyedülálló egyed sűrűségben élnek ezek az apró baglyok. Talán a lovak közelsége, vagy a dús lombozat, a sok öreg fa teszi, de a gyűrűzés szempontjából mindenképpen előnyös. Az tény, hogy zöld lombszöcskéből nincs hiány, mely ebben az időszakban a füleskuvikok fő tápláléka.

31 fő várakozott a gyülekező helyen, majd beljebb hatoltunk a majorság területére. Az első megnézett odúban három fióka volt, melyeknek gyűrűzését nem csak a gyermekek, de a felnőttek is érdeklődve figyelték. A test adatok felvétele után még egy kis kuvik-simogatásra is sor került, elképesztő élmény ezeknek a pihe-puha kis baglyoknak az érintése. A terület túlsó végén is lekerült egy odú a fáról, ebben szintén három fióka lapult. A szerencsésebbek még a szülő madarat is láthatták, aki egy közeli fáról figyelte az eseményeket.

Este nyolc lett, mire a folyamatosan érkező kérdésekre választ adott vezetőnk. Köszönet Jusztin Balázsnak, hogy megosztotta velünk ezt a csodálatos élményt!

.................................................

Új odútelep a Börzsönyben - Odúprogram (2021. június 1.)

Még tavaly merült fel az ötlet, hogy egy nem egészen szokványos odútelepet hozzunk létre a Börzsöny Alapítvány működési területén, ezúttal a hegység keleti lábánál. A mesterséges költőhelyeket általában egy-egy azonos típusú és korú erdőtársulásban, egymástól 3o-5o méterre helyezzük ki, ami egy 3o darabos telepnél nagyjából o,9 és 1.5 km-es szakaszt jelent. Most egy sokkal hosszabb, mintegy 5 km-es útvonal mentén, kisebb csoportokban „szórtuk” szét az odúkat. Célunk az, hogy a környék változatos élőhelyeinek és erdőtársulásainak (kaszálók és félintenzív állattartással hasznosított legelők közötti fás bokorsávok, telepített erdei fenyves és akácos, patakmenti égerliget, felhagyott, idős gyümölcsösök, tölgyesek, extrazonális bükkös) mindegyikébe kerüljön néhány, így a különféle biotópok összességében az odúkban fészkelő madarak nagyobb fajgazdagságára számíthatunk a későbbi felmérések során (pl. a területen rendszeresen jelenlévő búbos bankára, nyaktekercsre is). Egy másik ok: a Börzsönyben gyakori két pelefaj (mogyorós és nagy pele) mellett talán sikerül kimutatni a hazánkban ritka erdei pele jelenlétét is. Erre némi reményt adhat, hogy a Nyugat-Cserhát, illetve a Naszály közeli erdeiben stabil populációit ismerjük.
Az odúk kihelyezésére ideális esetben már a költési szezont jóval megelőző időszakban, ősz végén, vagy a tél folyamán kerül sor, így legalább az itthon telelő, vagy a korán érkező vándormadarak számára akad elég idő azokat „feltérképezni” a revírek kialakítása során. A járványhelyzet miatt azonban ezt a munkát most csak március első heteiben sikerült elvégezni. Részben ennek és a kitartóan szélsőséges, hűvös, csapadékos, táplálékszegény májusnak köszönhetően az első eredmények meglehetősen szegényesek. Az odúk felében eddig egyáltalán nem, vagy csak félbehagyott költésekkel, illetve különböző korú, elpusztult fiókákkal találkoztunk. A sikeresnek mondható foglalások is csak három fajhoz köthetőek: széncinege, kék cinege és valamelyik verébfaj.
Az eddigi bejárások egyéb – az odútelepet nem érintő - hozadéka: egy énekes rigó fészket, és több, harkályok által régebben ácsolt odúban, valamint egy ághelyi kikorhadásban seregély fiókákat találtunk, illetve az egyik erdőtagban egy, az Alapítvány által még nem ismert, nagyméretű gallyfészekről is sikerült felvenni GPS-koordinátát.
A telep eddig 2 db „A”, 23 db „B” és 1 db „D” (búbos banka, seregély) típusú odúból áll, de a későbbiekben további néhány „D” odúval, és egy bagoly-költőládával tervezzük bővíteni.
Az odúk számjelöléséhez a Magyar Természetjáró Szövetség által kibocsájtott „turista útjelző sablonkészlet” elemeit használtuk.

Kép és szöveg:  Mátéfy Szabolcs

Medve a Börzsönyben (2021. május 17.)

Elkészültek az első kameracsapdás felvételek a Börzsönyben először május első napjaiban feltűnt medvéről. A fotók alapján egészséges, jól fejlett fiatal példány.

Leköszönő elnökünk kitüntetése (2021. május 15.)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöksége minden évben, tagjainak javaslatára, kitüntetéseket ad át az arra érdemes tagtársainknak. Az idén online formában megtartott küldött közgyűlésen, néhány kitüntetett mellett, az idén leköszönt elnökünket, Terbe Józsefné, Csöpi Nénit érte a megtiszteltetés, hogy az MME egyik legrangosabb díját, az Örökös Tagságot kaphatta meg, melyhez ezúton is gratulálunk!

Az Örökös Tagság kitüntetést az MME azon tagjainak ítélik oda, akik hosszú időn keresztül, folyamatosan az Egyesület érdekében dolgoztak, tevékenységükkel hozzájárultak az MME társadalmi elismertségéhez, tevékenységük hasznossága megkérdőjelezhetetlen.

Terbe Józsefné, Csöpi Néni 1984-ben, Brellos Tamás és Ifj. Homoki Nagy István hívó szavára lépett be az Egyesületbe, hogy mint képzett pedagógus, a Börzsönyi Madarász Tábor vezetője legyen. Határozott jelleme, mellyel ha kellett a "keménykedő" erdészeket is rendre utasította, és kiváló szervező készsége folytán hamarosan a Börzsönyi Helyi csoport elnöke lett. Hivatása okán rengeteg fiatalt tudott bevonzani az Egyesületbe, de különféle szervezetekkel való kapcsolatait is a Helyi Csoport javára kamatoztatta. Idén korára való tekintettel mondott le az elnöki tisztségről, de tanácsaira, kapcsolati tőkéjére ezután is számítunk.

A hegyi billegetők idén is visszatértek (2021. április 17.)

A Csarna-völgyben figyeltem egy hegyi billegető párt. Észrevettem, hogy a hím lábán egy apró gyűrű van. Nem sokkal később sikerült a gyűrű számát leolvasni. Kiderült, hogy ezt a madarat 2020. május 31-én, fiókaként gyűrűztem az egyik speciális kialakítású odúban, amelyeket 2019-ben kezdtünk kirakni a Börzsönyben a hegyi billegetők fészkelését segíteni.
Örülünk ennek az adatnak, mert azt bizonyítja, hogy madárvédő munkánk nem volt hiábavaló. Az odúkból kirepült fiókák felnőtt korukban visszatérnek a Börzsönybe és itt raknak fészket.

Az idén is folytattuk a hegyi billegetők számára készített odúk kihelyezését, melyeket máris igen jó arányban foglalnak ezek a kecses-kedves madarak.

Kép és szöveg: Dénes János

Egy odútelep húsvéti újjáéledése (2021. április 7.)

Kis légykapó védelem a Börzsönyben (2021. március 27.)

A kis légykapó (Ficedula parva) Magyarországon ritka, fokozottan védett madárfaj, hazai állománya erősen csökkenő tendenciát mutat. Az utóbbi években sok olyan helyről is eltűnt, ahol régebben fészkelt. Jelenlegi ismereteink szerint 50 párnál is kevesebb kis légykapó fészkelhet az ország egész területén.
Az elmúlt évtizedben végzett megfigyelések szerint a Börzsöny hegység idős korú erdői jelenthetik a kis légykapó utolsó menedékét hazánkban. Az utóbbi évek csökkenő tendenciáját figyelembe véve ma már a Börzsönyben élhet a hazai kis légykapó állományának 70-80 %-a. Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy megmentsük ezt a különleges madárfajt, hogy továbbra is a hazai erdők lakója legyen.
A kis légykapó egy speciális élőhely igényű madár. Fészkét rejtett üregekbe, a letört ágak tövénél kialakult korhadt mélyedésekbe, hasadékokba rakja, de elfoglalja a speciálisan kialakított mesterséges odúkat is.
Deme Tamás, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és Darányi László, a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őreivel, 120 darab kis légykapó fészkelésére alkalmas odút raktunk ki a Börzsönyben. Ezeket a speciális odúkat csak létra segítségével lehet a fák törzsére erősíteni, ami jelentősen lassította a munkát. A négy nap alatt olyan erdőrészeket kerestünk fel, ahol az elmúlt években megfigyeltünk kis légykapókat. Elsődleges célunk az volt, hogy azokban a revírekben, ahol tojó is van, minél több fészkelésre alkalmas hely legyen, amiből válogathat a kis légykapó pár. Ezáltal szívesebben maradnak az adott területen és reményeink szerint több éven keresztül is helyben tarthatók.
Az odúk későbbi ellenőrzését, karbantartását a MME Börzsönyi helyi csoportja vállalta. Ezek után nagy reményekkel várjuk a kis légykapók tavaszi érkezését.
Köszönjük, Deme Tamásnak az odúk elkészítését, Darányi Lászlónak és a DINP Hiúzház munkatársainak, az odúk kihelyezésében nyújtott segítséget.

Képek és szöveg: Dénes János

MME Börzsönyi Helyi Csoport közgyűlése (2021. március 21.)

Csoportunk, működési ideje alatt először, közgyűlését a járványügyi helyzet miatt online tartotta meg.  Az eseményen 16 fő vett részt, melyet a "Zoom" program segítségével tudtunk létrehozni. A tavalyi év beszámolójának ismertetése mellett tisztségviselő választásra is sor került. Ezt online kérdőív segítségével tudtuk megoldani. Elnökünk, Terbe Józsefné korára való hivatkozással lemondott tisztségéről és a többi tisztségviselőnek is lejárt ötéves mandátuma.

A továbbiakban Cserép György tagtársunk beszélt a résztvevőkhöz, akit csoportunk az MME elnökségébe javasolt. Ezután Menyhárt Gellért tagtársunk bemutatta a nem rég alakult MME Ifjúsági Tagozatot, melynek egyenlőre csoportunkból két fő tagja van, de várják a fiatalok csatlakozását.

Néhány hozzászólás után a közgyűlést bezártuk, az online szavazás eredménye az alábbi lett:

-    31 fő élt szavazati jogával, adataik és szavazásuk érvényes
-    a Börzsönyi HCs 2020. évi szakmai és pénzügyi beszámolóját a tagság egyhangúlag elfogadta
-    a Börzsönyi HCs elnökének Horváth Tibort a tagság egy tartózkodás mellett elfogadta
-    titkárnak Varga Pétert a tagság egyhangúlag elfogadta
-    titkár helyettesnek Kazi Róbertet a tagság egyhangúlag elfogadta
-    gazdasági felelősnek Varga Péternét a tagság egy tartózkodás mellett elfogadta
-    2021. évben küldöttek:

Horváth Tibor, Kazi Róbert, Varga Péter, Schmidt András, Nagy Csaba, Dénes János, Menyhárt Gellért, Ifj. Varga Péter, Blaskó Árpád

-    tartalék küldöttek: Terbe Józsefné, Varga Péterné

18. Országos Sasszinkron a Börzsöny, a Nyugat-Cserhát és a Váci-síkság régiójában (2021. január 15-17.)

2021. 01. 15-17. között zajlott a helyenként zord idő ellenére a 18. Országos Sasszinkron , melyet minden korábbi évnél nagyobb lefedettséggel sikerült megvalósítani a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 22. számú Börzsönyi Helyi Csoport működési területén. Nemzeti parki szakemberek, egyesületi tagok és civil érdeklődők összefogásával mind térbeli, mind időbeli széleskörű jelenléttel jó rálátást kaphattunk arról, hogy pontosan milyen ragadozómadár fajok és mekkora mennyiségben jelentik a téli avifauna elemeit a Börzsöny, a Nyugat-Cserhát és a Váci-síkság régiójában.

Az idei esztendőben az elkötelezett madármegfigyelőknek köszönhetően a Börzsönyi Helyi Csoport működési területének döntő része lefedésre került, mely sok ezer hektárnyi átvizsgált élőhelyet jelent. A ragadozómadarak számára alkalmas téli táplálkozó területet jelentő nyílt terekre, mezőgazdasági és hegylábi területekre, kaszálókra, legelőkre, parlagokra, vizes élőhelyekre koncentráltunk a felmérés során, de sok négyzetkilóméternyi montán, hegyvidéki jellegű élőhely is szemlézve lett.

A szinkron során a következő települések közigazgatási területén végeztek felmérést a résztvevők: Acsa, Berkenye, Bernecebaráti, Csörög, Csővár, Diósjenő, Drégelypalánk, Dunakeszi, Galgagyörk, Galgamácsa, Göd, Hont, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Ipolyvece, Kemence, Kismaros, Kisnémedi, Letkés, Őrbottyán, Nagybörzsöny, Nógrád, Nőtincs, Perőcsény, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Rád, Rétság, Szob, Szokolya, Sződ, Sződliget, Tolmács, Vác, Vácduka, Váchartyán, Vácrátót, Vámosmikola.
Megfigyelt ragadozómadár fajok és példányszámaik:
•    barna rétihéja: 1
•    egerészölyv: 113
•    gatyás ölyv: 2
•    karvaly: 14
•    kékes rétihéja: 1
•    parlagi sas: 2
•    rétisas: 4
•    vándorsólyom: 4
•    vörös kánya: 1
•    vörös vércse: 14
•    egyéb számolt (nem ragadozó) fajok: holló (88 pd., ebből 25 pd. zsigerelésen csoportosult Galgagyörkön), nagy őrgébics (10 pd.)

A leggyakoribb megfigyelt ragadozó az egerészölyv volt, mely szinte mindenütt felbukkant, utána holtversenyben a karvaly és a vörös vércse következett 14-14 példánnyal. A sasok közül a parlagi sas és a rétisas volt megfigyelhető, az utóbbi faj párban is, násztevékenységet mutattak. Egy másik rétisas nem kis meglepetésre Szokolya-Királyrét felett mozgott, a Börzsöny-hegység nem tipikus téli felbukkanási területe. Az inkább alföldi, nyíltabb területek téli ragadozója, a gatyás ölyv egy-egy példánya került távcső elé Vámosmikolán és Nógrádon. Ebben a régióban nem ismert a barna rétihéja telelésen, de a faj országosan egyre erősödő telelési trendjéhez hasonlóan most itt is jelentkezett téli adata Vácdukáról. A kékes rétihéja egyetlen példánya bukkant fel Gödön, a várthoz képest az Ipoly- és Galga-mentén most nem jelentkezett. Elgondolkoztató tény, hogy a héjának egyetlen adata sem lett a szinkron három napja során a térbeli és időbeli lefedettség ellenére, csak 14-én, a Sasszinkronon kívül volt egy észlelése. A sólyomfélék közül a viszonylag sok helyen jelentkező vörös vércsén kívül a vándorsólyom is négy példányban került elő, míg a kis sólyom idén hiányzott mindenhonnan. Igazán nagy meglepetésnek és örömnek számított a Gödön észlelt vörös kánya . A faj eleve kimondottan ritkán kerül elő a régióban, ezelőtt korábban telelési szezonban pedig még soha nem fordult elő errefelé, most viszont már két telelési adattal is bír (2020. 01. 07-én Vámosmikolánál is volt egy vörös kánya).

Egyéb, a ragadozómadarakon kívüli lokális érdekességek: a szokásos téli dunai vízimadarakon ( nagy kárókatona, szürke gém, kontyos réce, kerceréce, tőkés réce, nagy bukó, dankasirály ) kívül felbukkant a Sasszinkronon a nyári lúd (Ipolydamásd, Letkés), nagy kócsag (Kismaros, Letkés, Sinkár-tó), fütyülő réce (Vác), csörgő réce (Vác), erdei cankó (Letkés), jégmadár (Kismaros, Őrbottyán, Szob, Sződliget, Vác), kék galamb (Diósjenő, Szokolya, Vácduka), hamvas küllő (Szokolya), havasi pityer (Ipolytölgyes), áttelelő réti pityerek (Váchartyán, Rád), szőlőrigó (Dunakeszi, Göd, Váchartyán), áttelelő énekes rigók (Dunakeszi, Letkés, Nőtincs, Váchartyán), áttelelő seregélyek (Göd). A ragadozószinkron természetvédelmi szempontból jelentős vízimadár „mellékterméke” a rádi Csekei-réten átrepülő 6 pd. (4 ad.+2 imm.) énekes hattyú , mely fajnak ez az első ornitológiai adata a Nyugat-Cserhát Pest megyei részén.
Köszönetnyilvánítás
Köszönet illeti azokat a megfigyelésben részt vevő embereket, akik az időjárási viszonyok ellenére szabadidejükből áldoztak egy értelmes természetvédelmi cél elérése érdekében. Külön köszönet illeti azokat, akik megfigyeléseiket feltöltötték a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisába (www.map.mme.hu): Antalné Forintos Nikolett, Balázsovits János, Csitneki Balázs, Dénes János, Gyenes János, Horváth Tibor, Juhász Lilla, Kasztner Lilla, Kun Zoltán, Menyházi Regina, Menyhárt Gellért, Nagy Gabriella, Rottenhoffer István, Rottenhoffer István ifj., Selmeczi Kovács Ádám, Szabadi Ildikó, Szabó Szilárd, Varga Gyöngyi, Varga Péter, Varga Péter ifj.

Rottenhoffer István  MAP koordinátor

Egy széncinke története a kitartásról (2021. január 3.)

2020. április 24-én Szokolya-Királyréten a Bajdázói-tónál lévő madárodútelep 18-as számú odújában meggyűrűztem a képen látható tojó széncinegét. A madár tavaly kelt ki a tojásból, így az idei volt az első költési szezonja, a gyűrűzéskor éppen az első 12 tojásán kotlott. A következő héten, május 2-án furcsa dolgot tapasztaltam: a megjelölt széncinegét a 9-es odúban találtam meg, ahol 3 friss tojáson kotlott, a 18-as odúban pedig a 12 tojás tetején egy friss örvös légykapó fészekkezdemény fogadott. A május 9-én tett ellenőrzésemkor ismét meglepetés ért: a 9-es odúban már 4 légykapó tojást találtam az előző heti széncinke fészekalj tetején. A gyűrűs széncinegét május 15-én találtam meg ismét, ekkorra azonban már a 13-as odúba költözött át, ott kotlott 9 friss tojásán. A tojások közül végül egy bezápult, a kikelt fiókák közül pedig később egy elpusztult, de ebből az odúból június 6-ára a madár 7 fiókáját sikeresen kireptette. Az őt ért viszontagságok ellenére a madár tanúbizonyságot tett a kitartásáról és rendkívüli szaporodási vágyáról, végül pedig a lerakott 24 tojásából 7 utóddal gyarapította az erdő madárközösségét. Az érem másik oldala, hogy a fészekbitorló légykapók költése sem a 9-es, sem pedig a 18-as odúban nem volt sikeres.

Sok madár további sorsáról a későbbiekben nem szerzünk tudomást, azonban ennél a széncinegénél nagy szerencsénk volt, mivel december 19-én a Bajdázói-rét szegélyébe kihelyezett madáretetőnél sikerült újra megfogni a madarat! Ez egyértelműen bizonyítja, hogy a cinege jól van, és minden valószínűség szerint a telet a területen fogja átvészelni, majd tavasszal ismét egy környékbeli odúban kezdhet költésbe.

Ezt a történetet csakis a madárgyűrűzési munka révén ismerhettük meg, hiszen máskülönben nem tudtam volna különbséget tenni az egyes odúkban költő, azonos fajú madarak között.

Kép és szöveg: Ifj. Varga Péter

Új madárodúk a dunakeszi Bárdos iskola előtt (2020. november 20.)

Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Fővárosi és Pest Megyei Területi Szervezetének közreműködésével, Madárodú Kihelyezési Akcióprogram keretén belül a Dunakeszi Bárdos Lajos Általános Iskola 2 db madárodú kihelyezését vállalta.
Iskolánk szoros kapcsolatot ápol a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Börzsönyi csoportjával. Évekkel ezelőtt a Börzsönyi csoport és iskolánk tanulói által közösen készített madárodúkból kettőt kihelyeztünk az alsós épület előtt található fákra. Ezeket évente ellenőriztük, és minden évben örömmel tapasztaltuk, hogy az odúknak mindig volt lakója. Az OMVK által felkínált lehetőséggel élve, ezt a két elhasználódott odút cseréltük le, összekapcsolva a régi madárodúink ellenőrzésével.
A kihelyezésben a Börzsönyi csoport két tagja és a 3.a osztály 14 tanulója vett részt 2020. november 20-án. A két madarász szakember vezetésével megbeszélték, hogy miért van szükség odúk kihelyezésére, mely madarak beköltözése várható az ilyen típusú madárodúkba, melyik a leggyakoribb vendég/lakó ezekben az odúkban.
Megmutatták a gyerekeknek, hogyan néz ki egy fészek, megbeszélték, hogy milyen anyagokat használnak a madarak ennek elkészítéséhez. Megbeszélték, hogyan és hova kell és lehet madárodúkat kihelyezni. Megnézték az odúkat kívülről-belülről, majd az odúk kihelyezésre kerültek. Érdeklődve várjuk a tavaszi költési időszakot!

Tolnai Erzsébet tanító    Fotó: Bárdos iskola honlap

Támogasd a Természetvédelmet ! (2020. november 10.)

A kampány sikerrel lezárult. Hálásan köszönjük a támogatásokat !

Az Online Biológiai Konferencia és a Börzsöny Alapítvány gyűjtést indít természetvédelmi céljaink támogatásáért:

https://adjukossze.hu/kampany/tamogasd-a-termeszetvedelmet-2104

A természetvédelem mindig is mostohagyereke volt a társadalomnak, sosem dúskált a forrásokban. Ez évben a járványhelyzet miatt még kevesebb jut erre a célra. A Te támogatásodra is szükség van, hogy munkánkat folytatni tudjuk.
A Börzsöny Alapítvány - a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve - végzi a hiúzokkal és farkasokkal kapcsolatos kutatást a Börzsönyben. Önkénteseink kameracsapdák üzemeltetésével, és téli nyomkereséssel detektálják védett nagyragadozónk előfordulását. Működésképtelen, elavult kameracsapdánk helyett szeretnénk a támogatásotokkal újakat beszerezni.
Madármentő állomásunkon kb. évi 120 sérült, védett madarat, emlőst, hüllőt fogadunk, és ápolunk. Állatorvosunk a kezeléseket önkéntes munkában végzi, azonban a vizsgálatok (labor, röntgen) költségeit a segítségetekkel tudjuk fedezni.
Természetvédelmi ismeretterjesztő táborainkban - az MME börzsönyi csoportjával együttműködve - már 40 éve folyik az iskolások környezeti nevelése. Évente kb 110 - 140 iskolás vesz részt táborainkban, ahol természetvédelmi szemléletet és életre szóló élményt kapnak.
Segítségetekkel a két legrosszabb sátrat szeretnénk újakra cserélni.

Köszönjük !

Applikáció (2020. november 9.)

Már elérhető a Google play áruházban androidra Dénes György tagtársunk által fejlesztett saját applikációnk, az Entlist ! (béta verzió)
Célja, hogy összegyűjtsük a tekintélyt parancsoló, nagy és/vagy idős fák - Entek - adatait. Az okostelefonra első alkalommal a Börzsöny túrista térképe is töltődik, hogy térerő nélkül is működjön. A gyűjtött adatok wifi hálózatba érve töltődnek fel.  Mérőszalag szükséges a mellmagassági kerület méréshez.

https://play.google.com/store/apps/details?id=org.borzsony.flora.app

Madárgyűrűző expedíció a Sinkár-tónál (2020. október 29.)

Október 28-29-én a Börzsönyi- és a Nógrád megyei Helyi Csoport 1-1 madárgyűrűzője, Szunyogh Balázs és jómagam, közös expedíciót szerveztünk a püspökhatvani Sinkár-tóhoz. A madárfogáshoz 4 függönyhálót feszítettünk ki a tó délkeleti csücskéhez, melyek kereken 70 madár befogását és ornitológiai gyűrűvel történő megjelölését tették lehetővé számunkra.

Bár elsősorban a vonuló madarak jelölése volt a cél, a három leggyakoribb fajunk az őszapó , a kék cinege és a széncinege volt, ezek mellett csilpcsalpfüzikék, sárgafejű királykák, vörösbegyek, fekete rigók, mezei verebek és egy erdei szürkebegy akadt még a hálóinkba. Érdekesség, hogy megkerült egy, a tavalyi Európai Madármegfigyelő Napokon (EMN) helyben meggyűrűzött őszapó, és egy, az idei EMN-on gyűrűzött széncinege is.

A madárgyűrűzés mellett természetesen aktívan figyeltük a többi, területen mozgó madarat is, és a megfigyelési adatokat feltöltöttük a MAP adatbázisába. Ezek közül említésre érdemes faj a rétisas, a bíbic, a nagy lilik, a réti pityer és az elmúlt napokban megérkezett süvöltő.

Fénykép és szöveg: ifj. Varga Péter

Köszönet a MagNet bankosoknak! (2020. október 28.)

A MagNet Magyar Közösségi Bank Közösségi Adományozási Programja (KAP) keretében a bank nyereségéből az ügyfelek közel 40 millió forintról rendelkezhetnek az általuk kiválasztott társadalmi szervezetekre leadott szavazataikkal. A MagNet Bank így kínál lehetőséget arra, hogy az ügyfelek számukra fontos célokat támogathassanak a bank nyereségéből, és létrejöjjenek olyan projektek, melyek hozzájárulnak közvetlen környezetünk fejlődéséhez. Idén a Börzsöny Természet és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány is bekerült a kedvezményezettek közé, így lehetőséget kapott a támogatásra.

A MagNet Bank ügyfelei támogatásra érdemesnek találták Alapítványunkat, az akció lezárásáig, október 28-ig 906 514.-Ft gyűlt össze.

Hálás köszönet a MagNet Bank tulajdonosainak, vezetőségének, hogy lehetővé tették ügyfeleiknek ezt a nemes felajánlást, és persze köszönet az Ügyfeleknek is, hogy éltek a lehetőséggel!

Alapítványunk a befolyt összeget a Madarász Tábor teherautójának karbantartására, a börzsönyi madárodú telepek, köztük az uráli baglyok elhasználódott odúinak cseréjére, valamint kétéltű élőhelyek közösségi programban történő rekonstrukciójára fogja fordítani.

A kis légykapó utolsó menedéke: a Börzsöny (2020. október 21.)

A kis légykapó (Ficedula parva) Magyarországon ritka, fokozottan védett madárfaj. Hazai állománya erősen csökkenő tendenciát mutat. Néhány éve közölt becslések szerint 60-150 pár fészkelhet, de a valós helyzet ennél sokkal rosszabb. Az MME Börzsönyi Helyi Csoportja 2014-ben és 2015-ben átfogó felmérést végzett a faj helyzetének megállapítására. Az adatok felhasználásával készült becslések szerint akkor 25 - 30 pár lehetett a Börzsönyben. Az utóbbi évek csökkenő tendenciáját figyelembe véve ma már a Börzsönyben élhet a hazai kis légykapó állomány 60-70%-a.

A börzsönyi kis légykapó felmérés eredményei ezen a linken érhető el: Dénes János írása.

Madár szenzáció a madármegfigyelő napokon, Sződligeten (2020. október 3.)

A Nemzetközi Madármegfigyelő Napok alkalmából kiraktam néhány madárfogó hálót Sződligeten, a Duna-part közeli erdőrészben, hogy be tudjuk mutatni a rendezvény résztvevőinek a madárgyűrűzés fortélyait. Kevés madár mozgott a területen, az ellenőrzés során az egyik háló üres volt. Már azt gondoltam, nem fogunk madarat. A többi hálóban azonban volt barátposzáta, csilpcsalpfüzike, széncinege, sőt egy fekete rigó is. Ideális fajok a madarak szépségének bemutatására.
Kifelé jövet a bokrosból az előbbi  üres háló alsó zsákjában észrevettem egy füzikét, közelebb érve nagyot dobbant a szívem: egy vándorfüzike volt a hálóban.
A vándorfüzike (Phylloscopus inornatus) nagyon ritka madár Magyarországon, Európában is csak ritka kóborlóként jelenik  meg, rendszerint az őszi vonulási időszakban. Költőterülete a távoli Szibéria, a Japán-tenger partvonala, Mongólia északi területe, a Hindukus hegység északi lejtői. Déli irányba vonul, Délkelet-Ázsiában telel. Egyes példányok az eredeti vonulási útvonallal ellentétes irányba mozdulnak el, és eljutnak Európába. A Brit-szigeteken kialakult egy rendszeresen visszatérő, áttelelő állomány.

Kép és szöveg: Dénes János

Európai Madármegfigyelő Napok (2020. október 3-4.)

A hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett, 27. Európai Madármegfigyelő Napok nemzetközi programon idén 30 BirdLife-partner ország madártani szervezete, köztük hazánk képviselője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vett részt.
Az összesített eredmények alapján Európában és Közép-Ázsiában a COVID-19 járvány ellenére a tavalyinál is jóval több, 1 722 helyszínen közel 6 millió madarat figyelt meg a 23 915 résztvevő.
A világ egyik legjelentősebb madártani hagyományával rendelkező Magyarország minden évben jól szerepel az országok közötti játékos versenyben, idén két kategóriában is dobogósok lettünk:
- rendezvény helyszínek száma: Magyarország (194) 3. helyezés
- résztvevők száma: Magyarország (3 016) 2. helyezés
- látott madarak számában Magyarország 469 851 megfigyelt madárral a 4. lett
A három leggyakoribb megfigyelt madárfaj:
- nemzetközi viszonylatban: apácalúd, seregély, erdei pinty
- Magyarországon: seregély, daru, nyári lúd

( forrás: www.mme.hu )

A Börzsönyi Helyi Csoport 4 helyszínnel is hozzájárult ezekhez az eredményekhez:

Sződliget:

Ismét egy szép nap volt. Köszönöm a résztvevőknek, hogy velem tartottak és köszönöm, hogy betartották az aktuális szabályokat. Köszönet a szülőknek, hogy elhozták gyermekeiket a „rohanó világból” egy kicsit közelebb a természethez. Köszönöm az óvónőknek a mozgósítást mert a „Vackorosokra” mindig lehet számítani (Sződligeti „madárbarát” Óvoda). Külön köszönet Dénes János tagtársunknak, aki évek óta szállítja a meglepetéseket. Ma egy Magyarországon ritkán elforduló Szibériai elterjedésű fajt hozott nekünk: vándorfüzikét . Hazai megfigyelése 20-30 pld között lehet.
És a számok: résztvevők 49+2 fő. Megfigyelt madárfajok 27 faj. Egyedszám: 138 példány. Idén nem a tőkés récék nyertek, mert a jó idő a motorcsónakosokat is kicsalta a kikötőbe és az állandó mozgás a récéket kizavarta a Dunára.
1. hely: széncinke 14 pld
2-4. hely: örvös galamb, őszapó, tőkés réce 12-12 pld.

Szervező: Horváth Tibor

Püspökhatvan - Sinkár-tó:

A tó idén is hozta a tőle megszokott formáját: 841 megfigyelt madárral. A sok szürke gém és kárókatona mellett igazi csemege volt a halat zsákmányoló halászsas és a rétisas pár . A bemutató gyűrűzésen 7 fajt sikerült az 57 látogatónak megtekinteni, köztük a meglepetés a cserregő nádiposzáta volt. Ilyenkor már hagyomány az odúkban lakó erdei pelék bemutatása is, bár ezekből idén jóval kevesebb volt, mint az előző években.

Szervező: Rottenhoffer István

Fotó: Horváth Zsolt

Dunakeszi:

Vasárnap a Duna parton 39 résztvevővel indultunk el a napos, ámde erősen szeles időben. A három órás séta közben a legtöbb szemünk elé kerülő madár a tőkés réce és a dankasirály volt. Gyönyörű látványban volt részünk, ahogy 18 pld hófehér nagy kócsag húzott el délnek a Duna felett, az ég kék háttere előtt. Ragadozókból három faj képviselte magát: 1-1 pld egerész ölyv, vörös vércse és karvaly . A madarak megfigyelése mellett a záporozó, madarakkal kapcsolatos kérdéseket is igyekeztünk megválaszolni.

Szervező: Varga Péter

Vác:

Hosszú idő után ismét Vácon is tartottunk madár megfigyelő sétát az Európai Madármegfigyelő napok keretében. Bár az eseményre többen is regisztráltak, de a barátságtalan reggel hatására a Hétkápolnánál kezdődő programra csak hét, az idővel dacoló megfigyelő gyűlt össze. A három órás séta így is kiváló hangulatban telt, 31 faj 182 egyedét sikerült megfigyelni. A tőkés récék voltak itt is a legtöbben. A 2. és 3. helyen, a Liget fás jellegéből adódóan, a széncinegék és az örvös galambok osztoztak

Szervező: Cserép György

E helyszíneken kívül többen is regisztráltak saját helyszínnel és saját fajlistával a Börzsönyi Helyi Csoport tagjaként, mellyel szintén erősítették Magyarország helyezését, ezúton is köszönet érte!

Hegyi billegető leltár a Börzsönyben (2020. szeptember 13.)

A Börzsönyt  járva mindig örömmel tölt el, amikor megpillantom a hegyi patakok jellegzetes madarát, a karcsú, hosszú farkú hegyi billegetőt. Ezek a madarak a patakok mentén lévő sziklaüregekben, gyökerek között, hidak alatt fészkelnek. Ilyen természetes fészkelő hely azonban nem minden patak mentén található. Varga Péter asztalos műhelyében készült 10 darab olyan speciális odú, ami a hegyi billegetők fészkelésére alkalmas. Ezeket az odúkat Kazi Róberttel raktuk ki a Börzsönyben olyan patakok mentén, ahol rendszeresen láttunk hegyi billegetőket, de nem volt számukra alkalmas fészkelő hely, ezért nem tudtak költeni. A módszer bevált, az első évben több odúban is sikeresen költöttek!
Idén is folyamatosan figyelemmel kísértük a hegyi billegetők fészkelését. Örömmel tapasztaltuk, hogy azokat az odúkat ismét elfoglalták, amelyben tavaly, (2019-ben) is költöttek. Három odúban két költés is volt. Idén 34 fióka nevelkedett fel az általunk kihelyezett odúkban.
A Börzsönyben folytatott felmérésünk során a legkésőbbi fészkelés július 28-án volt, amikor Gyenes Jánossal a Csarna-pataknál találtunk egy fészket négy tokos fiókával. Ez minden bizonnyal pótköltés lehetett. Ebben az évben összesen 63 hegyi billegető fiókát jelöltünk meg egyéni azonosító gyűrűvel.
A hegyi billegetők vonulásáról, telelő területéről nagyon keveset tudunk. Az egyetlen külföldi megkerülési adat a helyi csoportunk működési területéről származik: Vác déli részén a Gombás-patakon, 1976. december végén gyűrűztem egy hegyi billegetőt, amelyet 1977. március végén fogtak vissza Németországban, a gyűrűzés helyétől 593 km-re. Idáig ez az egyetlen adat amely bizonyítja, hogy távolabbról is érkeznek hazánkba vonuló és áttelelő példányok.
Kép és szöveg: Dénes János

Dunakeszi Köztisztasági Nap (2020. szeptember 12.)

Verőfényes, igazi nyári napsütésben gyűjtöttük a szemetet Dunakeszin. A Köztisztasági napon közel 300 fő vett részt, a Börzsöny Alapítványt öten képviseltük és a helyi védett csikófarkas, öreg-temető alatti domboldalt tisztítottuk meg. A viszonylag kis területen, ahol ritka és éppen ezért védett homoki növények találhatóak, meglepően sok szemetet találtunk, nyolc sittes zsákot töltöttünk meg a legkülönfélébb dolgokkal. Volt olyan szemét, amit a két hete tomboló vihar sodorhatott oda, de sajnos sok olyat is találtunk, amit egyértelműen felelőtlen ember társaink dobtak el. Talán a legmeglepőbb az a zöldhulladékos zsák volt, amiben gondosan behelyezett zöldhulladék volt, majd bedobták jó mélyen a bokrok alá. Ezen zsákok ára tartalmazza a belehelyezett zöldhulladék elszállítását is, elég lett volna csupán kitenni a ház elé!

Köszönet önkénteseinknek, hogy szombat délelőttjüket rááldozták környezetünk tisztábbá tételére!

Börzsönyi farkas (2020. szeptember 7.)

Ezúttal nem kameracsapda felvételen, hanem Demjén Tamás tagtársunk másodmagával találkozott vele és jó fotósként azonnal lekapta. A mintázata alapján nagy valószínűséggel ugyanaz az állat, amely a kameracsapdáink előtt is járt.

A fotó mellett a farkas jelenlétének egyéb közvetett bizonyítéka is előkerült, előző nap a kép készítésének helyétől 1 km-re a helyi vadőr (H. A., akinek ezúton is köszönjük az információt, ami egy DINP szakember közvetítésével jutott el az alapítványhoz) egy valamilyen ragadozó által frissen megölt szarvasborjút talált. Másnap (azaz a kép készítésének napján) Demjén Tamással visszamentünk a helyszínre, és sikerült megtalálni a borjútetemet is. A tetemen látható egyik tiszta fognyomból DNS-mintát vettem, ez már a laboratóriumban van, remélhetőleg volt annyi nyálmaradvány a sebben, hogy abból egyértelműen azonosítani lehessen a ragadozó faját. A tetem egyébként lényegében érintetlen maradt, valami/valaki miatt a feltételezhető farkas nem tudott sokat enni belőle.

Fotó. Demjén Tamás

Szöveg: Bedő Péter

Volt ! - és jó volt! A XXVII. Börzsönyi Ornitológiai és Természetvédelmi Tábor (2020. augusztus 27.)

Az idei BOTT legnagyobb eredménye, hogy volt... Amikor március közepén bizonytalanná vált, hogy lehet-e az idén is tábor, mi szervezők, mindannyian értetlenkedve próbáltunk elképzelni egy olyan nyarat, amikor nem táborozunk a Bajdázói-réten. Nem nagyon sikerült. Így aztán hónapokig reménykedtünk, hogy mégis sor kerülhet a XXVII. BOTT-ra. Amikor május végén zöld utat kaptak az „ottalvós” táborok is, már csak bő másfél hónapunk volt a szervezésre, ezért a KÖTET-et el kellett hagynunk. Sajnos a BTT, ami a 40-ik lett volna, az idei nyáron elmaradt, ezért a BOTT-ba először azokat a gyerekeket hívtuk meg, akik tavaly már voltak nálunk vagy a BTT-ben, és úgy terveztük, hogy a szabad férőhelyekre várunk majd új táborozókat. Azt sejtettük, hogy a tavalyiak közül sokan jelentkeznek majd, de arra nem számítottunk, hogy nagyjából 24 óra alatt elfogynak a férőhelyek. Sajnos voltak, akiket nem már nem is tudtunk fogadni. Végül 56 gyerek érkezett a táborba, ami a megszokotthoz képest egy héttel később, július 20-án kezdődött. A stábban BTT-s táboroztatók is voltak. Büszkén állíthatjuk, hogy a gyerekek visszajelzései alapján mindig jól sikerül a tábor, de kisebb-nagyobb különbségek azért érezhetők voltak az évek során. Idén már menet közben úgy érezték a táborozók és a táboroztatók is, hogy különlegesen jó a XXVII. BOTT – egyszerűen azért (is), mert volt, mert olyan volt, amilyen szokott lenni. Természetesen alkalmazkodnunk kellett a járványhelyzethez: nem volt nyílt nap, nem épült fel a trambulin, maszkban utaztunk a buszon fecskét számolni, nem hívtunk középiskolásokat és más vendégeket sem a záró tábortűzhöz, mindenütt többet fertőtlenítettünk, mint máskor, stb., mégis mindenki úgy érezte, hogy négy hónap után visszazökkentünk a normál kerékvágásba. Az előkészületek és beszerzések egy része persze elmaradt, de szerencsére a tábor működésére ez nem volt hatással. Az időjárás is kegyes volt hozzánk; az építés pénteki kezdését ugyan meghiúsította az eső, de aztán csak egy délelőtt kényszerültünk rövidített programokat tartani miatta. 246 madarat fogtunk, köztük egy sárgafejű királykát, egy örvös légykapót, egy hegyi billegetőt és egy kis poszátát is. Szokolyán 186 lakott molnár- és 75 füstifecske fészket számoltunk össze, ami megfelel az utóbbi 10 év átlagának. A Szén-patakban 148 kövi rákot számoltunk össze, - többnyire kistermetűeket, ahogyan ez a mellékelt táblázatban is látható (a képre kattintva nagyban megtekinthető). Augusztus 1-én bezárt a BOTT és átadta a táborhelyet a CSAT-nak, aztán 6-án és 7-én (kevesen és szokás szerint nagy munkával) lebontottuk a tábort. Reméljük, jövő nyáron újra 3 tábor követi majd egymást „A Táborréten”. Ennek reményében kell majd addig néhány dolgot beszereznünk és több karbantartási munkát elvégeznünk. Az idei táborozókat pedig (reméljük) várja majd a Téli Tábor, - reméljük hóval is.

Madarász délelőtt Rákospalotán (2020. augusztus 27.)

Augusztus 27-én a rákospalotai Csokonai Kulturális Központ általános iskolásoknak szervezett napközis tábora számára tartottunk délelőtti foglalkozást, melynek helyszínét a Károlyi Sándor út és a Kovácsi Kálmán tér között található zöldterület adta.

Alapvetően arra gondoltam, hogy madárgyűrűzéssel fogunk próbálkozni: Lovas Gergely segítőmmel már reggel 7-kor megkezdtük a hálók felállítását, hogy mire 9-re megérkeznek a gyerekek, már tudjunk is madarat mutatni nekik. Terveink azonban csak részben valósultak meg, ugyanis a feltámadt szél miatt mindössze egyetlen (ám legalább három madár harciasságát kitevő) kék cinegét sikerült fognunk. A cinke meggyűrűzése után közösen megnéztük, hogy is néz ki pontosan egy madarász függönyháló és hogyan működik. Ezt követően egy látványos és színes molinó segítségével játékosan ismerkedtünk a gyepterületek madárvilágával. Annak érdekében, hogy legyen némi mozgás is a délelőttben, tettünk egy sétát a zöldterületen, ahol kötetlenül ismerkedtünk a minket körülvevő városi élővilággal. A délelőttöt egy körbeülős beszélgetéssel zártuk, ahol a madarak tollazatáról és a közvetlen környezetünkben élő madárfajokról esett szó. A program végén az érdeklődés jutalmaként minden résztvevő választhatott egy matricát, melyen vagy az Év madara, vagy pedig az Év hüllője szerepelt.

Szöveg: Varga Péter

Fotó: Lovas Gergely

Újra fészkel kígyászölyv a Börzsönyben, kiegészítés (2020. augusztus 20.)

A Börzsönyben felfedezett kígyászölyv fiókájára néha rátekintettünk, nagyon messziről, a legkisebb zavarást is kizárva. Augusztus 9-én a fészek közelében egy faágon üldögélt a nagyra nőtt fióka, néha a repülést próbálgatta. Augusztus 15-én üres volt a fészek, a fióka épségben kirepült!

Újra fészkel kígyászölyv a Börzsönyben (2020. július 20.)

Kígyászölyv utolsó biztos fészkelése 2012-ben volt a Börzsönyben. A következő években is rendszeresen megfigyelték a fajt a térségben, de fészkelése nem volt ismert. A Börzsönyi helyi csoport 2019-ben ezért is szervezett két napos szinkron felmérést a kígyászölyv fészkelésének felderítésére. A megfigyelt területen nem sikerült kimutatni a kígyászölyv territóriumát, így továbbra sem volt biztos fészkelési adatunk a Börzsönyből.
Szlovák madarászoktól érkezett információ szerint a környéken vadászó kígyászölyv zsákmányát a magyar oldalra, a Börzsöny-hegység területére hordja. Két helyen látták beszállni az erdőbe a madarat, ezért elképzelhető, hogy valahol a környéken fészkel. Darányi Lászlóval és Zsoldos Árpáddal megbeszéltük, hogy július 15-én elmegyünk a Börzsönybe kígyászölyvet keresni. Tudtuk, hogy nagyon csekély esély van a fészek megtalálására, ha egyáltalán itt fészkel, de legalább a madarat szerettük volna látni.
Felmásztunk egy hegyre, ahonnét gyönyörű panoráma tárult elénk. Nem volt könnyű elhelyezkedni a meredek hegyoldalon, de végül minden cuccunk a helyére került. Távcsővel pásztáztam a környéket. Egy kis idő után a távolban, a hegyoldalon a fák tetején egy gyanús foltot vettem észre. Jobban szemügyre véve egyre inkább biztos voltam bene, hogy az egy fészek. Felállítottuk a spektívet. Ezzel a nagy nagyítású távcsővel biztosan láttuk, hogy fészek és van benne valami, de a távolság és a vibráló levegő miatt olyan homályos volt a kép, hogy nem lehetett pontosan meghatározni, mi az.

Persze már sejtettük, tudtuk, hogy megtaláltuk a kígyászölyv fészket!

Tovább figyeltük a környéket.  Kis idő múlva  Árpád  a spektívvel meglátta a madarat a fészek szélén ülni. Nem látszott tisztán, de azonosítható volt: Kígyászölyv. Térképen próbáltuk bemérni a fészek helyét. A feltételezett helyen szembesültünk a valósággal: a sűrű, lombos erdőben nem könnyű tájékozódni, ami messziről látszott, az közelről láthatatlan. Több bemérés, próbálkozás után sem találtuk a fészket. Már kezdtük elveszíteni a reményt, hogy a mai napon megtaláljuk, de nem adtuk fel! Végül Darányi Laci jött ki az erdőből, arcán széles mosollyal: meg van a Fészek!
Bizonyítást nyert, hogy a Börzsöny-hegységben ismét költ a kígyászölyv: 2020. június 15-én egy tollasodó fióka volt a fészekben!

Kép és szöveg: Dénes János

A kígyászölyv hazánk ritka fészkelője, a költőpárok száma – többek közt az élőhelyének kedvezőtlen változása miatt – valószínűleg lassan csökken. Magyarországon elsősorban középhegységi költőfaj, de létezik egy néhány párból álló síkvidéki állománya a Kiskunságban is. Előszeretettel fészkel olyan erdőállományokban, melyek déli kitettségű oldalak, nyílt területek közelében vannak, de akár több tíz kilométerre is eljár zsákmányért. Ismert fészkeinek környékén biztosítani kell a nyugodt költés feltételeit. Vonuló, nálunk március és október között figyelhető meg. Az európai madarak döntő többsége a Gibraltári- és a Boszporusz-szoros átlépése után a Szaharától délre eső afrikai telelőhelyeire vonul, bár olykor az Ibériai- és a Krím-félszigeten is megfigyelhetők telelő példányok. (www.mme.hu)

Véget ért a CSAT (2020. augusztus 11.)

Idén 43 fő vett részt a Családi Táborunkban (CSAT) Az idő kegyes volt hozzánk, csak az egyik éjjel esett. A tavalyi sikertelen madárfogás után ez évben 12 madarat sikerült fogni, és gyűrűzni, amit aztán a gyerekek engedhettek el. Kirándultunk, baglyot ragasztottunk falevélből, madáretetőt készítettünk, és fantasztikus népi játékos sportvetélkedőn vettünk részt. Utolsó nap Tarján Ambrus, a BOTT táborvezetője tartott érdekes előadást a hulladék "életútjáról". Végül mindenki élményekkel gazdagon tért haza.

https://youtu.be/21SGbQ1s6cI

Különleges fészekaljak odúinkban (2020. augusztus 4.)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi helyi csoportjának működési területén több száz mesterséges madárodút kezelünk évről-évre. Az odútelepek ellenőrzése során 2020. május 8-án két odúban is találtunk érdekes összetojást. A Magyarkút közelében lévő odútelepen az egyik odúban 8 db széncinege tojás mellett 2 db örvös légykapó tojás is volt, valamint Szendehely közelében, a Naszály-hegyen 6 db örvös légykapó tojás mellett 1 db széncinege tojást találtunk. A későbbi ellenőrzésnél kiderült, hogy mindkét odúban a többségben lévő tojások fiókái keltek ki és nevelkedtek fel.
A Naszály-hegyen korábban is volt érdekes megfigyelésünk: az egyik odútelepen "boszorkánytojásokat" találtunk. A madárvilágban előfordul, hogy a normál méretű tojások mellett ugyanolyan kinézetű, de jóval kisebb tojást rak a madár. Ezt a kicsi tojást nevezik "boszorkánytojásnak". 2018. május 22-én az egyik széncinege fészekben, három normál méretű tojás mellett, kettő darab jóval kisebb méretű tojást is találtunk. Az ilyen "boszorkánytojásból" soha nem kelnek ki fiókák, ebben az odúban is csak a normál méretű tojásból keltek ki a széncinege fiókái.

Kép és szöveg: Dénes János

Madárismereti séta a sződligeti katolikus táborral (2020. július 29.)

Köszönjük Szaniszló atyának és a tábor szervezők meghívását. Egy kellemes délelőtti sétát tettünk a Sződligeti Dunaparton és a Sződ-rákos patak mentén.  Szaniszló atya összefoglalója:

"A Sződligeti Római Katolikus Egyházközség szervezésében egy öt napos hittanos napközi tábort szerveztünk a gyerekeknek, aminek a fő témája a teremtéstörténet volt. Minden napra színes és érdekes programot készítettünk, hogy megmutassuk az érdeklődőknek Isten nagyszerű művét, a teremtett világ szépségét, valamint a benne élő állatokat és növényeket.
Ennek a programnak a keretében került sor Sződliget Duna-partján a madármegfigyelésre. Horváth Tibort kértük meg idegenvezetőnek, aki készségesen állt rendelkezésünkre. Köszönet Dénes Jánosnak is aki szívesen hozott szebbnél szebb madarakat, nádi és barát poszátát, vörösbegyet, amiket a gyerekek meg is tudtak simogatni, közelről ismerkedhettek velük. Távcsővel figyeltük a messzebb repülő barázdabillegetőt, varjút, harkályt, tengelicét vagy épp a Dunán úszó vadkacsákat. Menet közben hallhattuk a sárgarigót hangját. Gyermekcsapatunk közel 20 főt számlált, melynek legfiatalabb tagja hatéves volt.
Köszönjük a felkészült, igényes és érdekes előadást, bemutatást. Köszönjük az élményt!
Szaniszló atya és a tábor szervezők"

Sikerrel zártuk a Zöld Forrás pályázati programot (2020. június 30.)

Alapítványunk élőhely fenntartási munkákat végzett a bujáki Kántor rét Natura 2000 területen az Agrárminisztérium
Zöld Forrás pályázati támogatásával.
A területen megtörtént a cserjék egy részének kivágása, szárzúzás, kaszálás, a hulladék összegyűjtése és elszállítása, kétéltűeknek szaporodóhely  kialakítás, a vízháztartás javítása, és ismeretterjesztő tábla is létesült.

A program része volt a Börzsönyben, a fokozottan védett állatfajok monitorozása és megsegítése. Újabb kameracsapdát vásároltunk a hiúz és farkas megfigyeléséhez, pótoltuk a feketególya letört fészkét, valamint a kihelyezett bagolyodúkból újakra cseréltünk 10 darabot.

Jól érzi magát a börzsönyi hiúz (2020. május 15.)

Az utóbbi hetekben többször is kameracsapdáink elé került a hiúz. Jól érzi magát, még szájmaszkot sem hord, de gondosan kerüli az emberekkel való találkozást.

Önkénteseink kameracsapdákkal folyamatosan kutatják a nagyvadak jelenlétét, amihez az elmúlt évben az Agrárminisztérium Zöld Forrás pályázati forrása is hozzájárult.

A pandémia hatása helyi csoportunk működésére (2020. április 14.)

A pandémia valamely fertőző betegség okozta olyan járvány, amely nagyon nagy terület populációját fertőzi meg, például egy vagy több kontinensét. Magyarország kormánya, igen helyesen, korlátozó intézkedéseket vezetett be, melyek egyike a lakosság mozgását igyekszik visszaszorítani, valamint megtiltja a tömeg rendezvények szervezését.

Az MME és benne Csoportunk egyik fő feladata a környezeti nevelés és környezeti közösségi programok szervezése, ami az utóbbi időben már valóban komoly "tömegeket" mozgatott meg, egyre többen csatlakoztak rendezvényeinkhez. Környezet takarítási akciók, Fülemülék Éjszakája, odúbemutató kirándulások, Madarak és Fák Napja; mind megannyi népszerű program. Ezek az idén elmaradnak!

Nem tudjuk meddig tart a krízis. Idén szerveznénk 40. Madarász táborunkat Királyréten, most ez is veszélybe került. Talán az ősz nem csak a forróság enyhülését hozza majd, de a járványét is! Jó lenne, ha legalább őszi programjainkat megrendezhetnénk!

Ez a társadalmi válság most a "magányos farkasoknak" kedvez. Felméréseinket, a madárvilág monitorozását még szerencsére végezhetjük. Sokunknak a legnagyobb büntetés lenne, ha nem mehetnénk ki a Természetbe imádott madaraink közé. Ez a feladat számunkra nem munka, inkább egy küldetés, egy nagyon mélyről jövő érzés megélése: az ÉLET szeretete...

Minden rosszban van valami jó! Ahogy mindannyian lelassulunk egy picit, végig gondolhatjuk életünket, számba vehetjük az igazán fontos dolgainkat. A vadon élő állatok pedig hétvégén is előbújhatnak rejtekeikből, talán az érzékeny madarak fészkeit sem kell őrizni a turista hadaktól. Kevesebb a repülőgép az égen, az autó az utakon, a Dunán sem követik egymást hatalmas úszó szállodák. A FÖLD most vehet egy nagy levegőt!

Aki teheti maradjon otthon! Barkácsoljon madárodúkat, készítsen mű fecske fészkeket, helyezzen ki madáritatót és figyelje ezeket a csodálatos élőlényeket! A biodiverzitás megőrzése napjaink egyik legfontosabb feladata, kezdjük otthon, házunk környékén! A neten jobbnál jobb ötleteket találunk a madárbarát kert megvalósítására. Ha nem mehetünk a Természetbe, hívjuk meg a Természetet hozzánk!

Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra, vigyázzunk a Természetre!

Az ölyvek újra szabadon repülhetnek! (2020. április 5.)

A tavalyi évben kézre került két sérült egerész ölyvet sikerült gyógyultan szabadon engedni a Börzsöny egyik településektől távol eső tisztásán. Az egyikük szemsérüléssel került a Börzsöny Alapítvány madár mentő állomására, a másik autóval ütközött. Az ütközés során komoly sérülései mellett a szárnycsontja is eltörött, ezért nagy volt az esélye, hogy soha többé nem repülhet. Dr Kertész Péter állatorvos beavatkozásainak és áldozatos gondozásának, valamint az ölyv egészséges életösztönének köszönhetően, végül is fél év kezelés után társával együtt szabadon engedhettük. Az elengedés pillanatairól az alábbi kis videó tudósít:

Helyi Csoport ünnepi közgyűlés (2020. március 7.)

Helyi csoportunk 31 fő részvételével rendhagyó ünnepléssel kezdte éves közgyűlését, ugyanis megalakulásának 45. évfordulójáról tartott megemlékezést. Elnök asszonyunk díszvendégként köszöntötte Halmos Gergőt, az MME ügyvezető igazgatóját, Nyíri Mártont, Dunakeszi környezetvédelemért felelős alpolgármesterét, valamint Brellos Tamásnét, egyik alapító tagunk özvegyét.
Terbe Józsefné elnök ünnepi köszöntője és visszaemlékezése után Varga Péter köszöntötte a Pro Natura kitüntetésben részesített Schmidt András és Rottenhoffer István tagtársainkat, majd megtartotta éves beszámolóját és szemléltette a 2019. év pénzügyi helyzetét. A közgyűlés egyhangúlag megszavazta és elfogadta a tavalyi év programját. Megválasztottuk a 2020. évre jelölt küldötteket: Terbe Józsefné, Kazi Róbert, Varga Péter, Nagy Csaba, Cserép György, Horváth Tibor, Blaskó Árpád és ifj Varga Péter. A megbízatás egy évre, a helyi csoport következő közgyűléséig érvényes. A közgyűlés a küldötteket 1 tartózkodással, ellenszavazat nélkül elfogadta.
A második részben Rottenhoffer István Madáratlasz Program koordinátor bemutatta a tavalyi év MAP felméréseinek eredményeit. Előadásából világossá vált, hogy munkánk országos szinten is kimagasló, Csoportunk egyik siker története. Ezután Cserép György az újonnan megalakult Harkályvédelmi Munkacsoportról tartott előadást. A Gerard Gorman nevével fémjelzett csoportnak több kapcsolódási pontja is van a Börzsönnyel, itt is számítanak tagjaink hathatós munkájára. Nagy Csaba odú koordinátor 15 év munkájának összefoglalását mutatta be, elképesztő adatokkal támasztva alá az elvégzett munka mennyiségét és eredményességét.

Ezután még több hozzászólás, észrevétel érkezett a résztvevők részéről, melyekre a HCs vezetőségen kívül Halmos Gergő is válaszolt. A beszélgetés után elnök asszonyunk a közgyűlést bezárta.

Kezdő madarász képzést tartottunk (2020. február 22-23.)

A tavalyi év sikerén felbuzdulva idén is tartottunk képzést a madárvilág iránt érdeklődő "kezdő madarászoknak". Az érdeklődés most is igen nagy volt, január elejére betelt a 20 fős létszám keret. Mivel még december elején hirdettük meg, igen sokan karácsonyi ajándékként kapták. A résztvevők Budapestről és a környező településekről érkeztek, de volt egy békéscsabai vendégünk is. A képzésnek idén is a dunakeszi József Attila művelődési központ adott helyet, melyet ezúton is nagyon köszönünk!

A tematika a tavalyi évben beváltak szerint készült annyi kiegészítéssel, hogy az előadások elején Molnár Kata tagtársunk, aki a tavalyi képzésen részt vett, elmesélte mit adott neki ez a program, hogyan tudta beépíteni a munkájába és a minden napjaiba. A kölcsönös bemutatkozás után a madarak és az ember viszonyáról beszélt Tarján Ambrus, majd Varga Péter bemutatta az MME-t és a madarászok "társadalmát". Rövid szünet után rátértünk a madár megfigyelés témájára, ahol szóba került a távcső használat, az öltözködés, a telefonos applikáció, de persze a madarászat etikája is. Tarján Ambrus kitért még a madarak által hagyott jelek értékelésére. Ifjabb Varga Péter a megfigyelések rögzítésének fontosságára hívta fel a figyelmet, bemutatta az adatok kezelésének, közzé tételének lehetőségeit is. Néhány közismertebb fajon keresztül bemutattuk a különböző madár csoportokat, majd a madárhatározó kezelésének elsajátítása zárta az elméleti képzést.

Másnap a dunakeszi Duna-parton a gyakorlati képzéssel folytattuk a programot. Itt már Kazi Róbert és Forintos Nikolett is erősítette a képzők csapatát, így három spektívvel (erős nagyítású madarász távcső) felszerelkezve indultunk a madárlesre. Az idő szeles volt, de az enyhe időjárásnak köszönhetően már sok tavaszt jelző madárral találkoztunk. A kercerécék násztáncot mutattak be, az erdei pinty ezerrel dalolt, a harkályok bőszen doboltak. Résztvevőink ekkorra már ügyesen forgatták a madárhatározó könyvet, nem okozott problémát a látott madarak megnevezése. A parti séta végén betértünk a Kiscsurgó nevű patak területére, ami most is igazi madár paradicsomnak mutatkozott: fenyő pintyek, tengelicek, meggyvágók és még sok érdekes madár mutatta meg magát. Az esemény fénypontjaként ifjabb Varga Péter meglepetés madárgyűrűzést tartott, ahol az előbb még távcsőben, a fa tetején látott madarak, "varázsütésre" kézközelbe kerültek.

A képzés befejező részeként kiosztottuk az okleveleket és apró ajándékokkal kedveskedtünk résztvevőinknek. Reméljük sikerült érdekes és tartalmas bemutatót tartanunk és egyre többen választják hobbijuknak a madarak megfigyelését, a madárvédelmet!

Miről énekelnek a madarak? Bevezetés a madárhangok akusztikus rejtelmeibe (2020. február 21.)

Egy lendületes, tudományos mélységekbe menő, mégis laikusok számára is jól érthető előadást láthattunk és hallhattunk idei első programunkon. Koszta Csaba kutató biológus vezetett be minket a madárhangok világába, melyre 36 résztvevő volt kíváncsi. Csaba gyerekkorától érdeklődve hallgatta a madarak énekét, majd az ELTÉ-n töltött évek alatt tudománnyá fejlesztette magában ezt a vonzalmat. Átütő lelkesedéssel mutatta be a madárhang gyűjtés technikáit és a hangok számítástechnikai eszközökkel való feldolgozását. Megtudhattuk, hogy mire szolgál a madárének és hogyan változik a különféle események hatására. A madarak fotói mellett persze meghallgathattuk éneküket is, némelyiket lassított formában. A lebilincselő előadás után még volt lehetőség kérdéseket feltenni, ezzel éltek is vendégeink és még egy pici kötetlen beszélgetés is belefért az időbe.

Brellos Tamás emléknap (2019. december 8.)

Évi utolsó közösségi programunkat Brellos Tamás emlékének szenteljük, így történt ez az idén is. Most nem madárgyűrűzés volt a program, hanem az odú kopácsoló napunkon elkészült madár lakásokból felújítottuk a madarász tábor körül elhelyezett odútelepünket.

A programon 9 fő vett részt, így nem könnyű munka hárult ránk, 23 odút kellett végigcipelnünk a területen. Tamás bácsi kedves fájához érve megemlékeztünk helyi csoportunk egykori titkáráról, a madarász tábor egyik alapítójáról, akit értelmetlenül korán ragadott el a halál.

Kellemes napsütésben sétáltunk végig a telepen, kielemeztük az egyes korábbi odútípusok gyengeségeit, no meg a harkályok munkáját. Találtunk még 15 éve kihelyezett odúkat is, ezek már igazán megértek a cserére. Ezek kapcsán megemlékeztünk Gáspár József volt tagtársunkról is, aki még ezeket az odúkat készítette, és még több százat ezeken kívül. Lassan visszaértünk a tábor-rétre, majd elsétáltunk a Bajdázó-tóhoz, ahol előkerültek a sütemények. Mivel több érdeklődőre számítottunk, jutott süti bőven, egy kis csere-bere után még hazavinni is jutott mindenkinek.

Adventi vásár Nagymaroson (2019. december 7.)

Szombaton délelőtt igazi piaci hangulatba csöppentünk bele a nagymarosi MÁTÉ Állatvédelmi Alapítvány meghívására. Már többen vártak minket, hiszen a kedvezményes árú madár eleség nagyon vonzónak bizonyult. Nagymaros és környékének lakói nagyon madárbarátnak bizonyultak, hiszen rövid idő alatt elfogyott az a 210 kg napraforgó mag, amit vittünk. Emellett hozzá lehetett jutni még madáretetőkhöz és odúkhoz, valamint kelendő volt a Börzsöny Alapítvány jövő évi falinaptára is. Persze ahogy az egy valamirevaló piacon szokás, beszélgetésre is jutott idő, tanácsokat kértek és kaptak látogatóink a madarakkal, vagy éppen a madarász táborokkal kapcsolatban. Többen örömmel számoltak be otthoni etetőik forgalmáról, a látott madárvendégekről. A jó hangulatú vásárnak a déli harangszó vetett véget, az árusokkal együtt mi is összepakoltunk, bár örömmel vettük, hogy nem sok mindent kellett hazavinnünk.

Köszönet Kecskeméti Károlynak és a MÁTÉ Alapítványnak a meghívásért, valamint Nagymaros önkormányzatának a piac fenntartásáért!

Madárodú készítés csoport munkában (2019. november 24.)

Idén is  megrendeztük odúkopácsoló napunkat, melynek most is a Facél Kft asztalos műhelye biztosított helyszínt Dunakeszin. A rendezvényen 23 lelkes önkéntesünk vett részt. Köszönet mindannyiuknak, hogy vasárnapjukat láblógatás helyett a gyakorlati madárvédelemnek szentelték. A jó hangulat, a lelkesedés, no meg némi szakmai segítség meghozta gyümölcsét: 3 óra alatt 80 db deszkaodú készült el kifogástalan minőségben. A felület védelmet lenolajjal oldottuk meg, a közös fotón már a kész odúkkal készült a csoportkép.

Az elkészült madárlakásoknak már a helye is meg van. December 8-án a királyréti Bajdázó-tó melletti Tábor-rét körüli odútelep közel 50 elhasználódott odúját cseréljük ki. Ezek között még 15-20 éve kirakott odúk is vannak, melyeknek harkályokkal, lódarazsakkal kellett szembenézni és persze az idő vasfoga sem kímélte őket. Reméljük, hogy az új odúk is bírnak majd legalább ennyit!

Odú kihelyező kirándulásunkra szeretettel várunk minden madárbarát érdeklődőt, szükség lesz a segítő kezekre!

Fehérhátú fakopáncs és fekete harkály társbérletben (2019. november 1.)

A különböző korhadási szakaszban lévő álló és fekvő holtfák, facsonkok, tuskók, és a még élő fák holt koronaelemeinek erdei életközösségben betöltött szerepe mára már nem vitatott tény: számtalan élőlénynek nyújtanak táplálékot, otthont, szaporodó- és búvóhelyet. A hazai harkályfajok közül néhány kifejezetten kötődik ezen erdőszerkezeti elemekhez táplálékszerzés, vagy szaporodás céljából. A gyengébb testalkatú kis- és közép fakopáncs, de még a náluk jóval robusztusabb fehérhátú fakopáncs is elsősorban azokat a fákat választja költőodú ácsolásához, amelyeken már megjelentek a korhasztó gombák termőtestei.

2019. április első napján egy holtfákban viszonylag gazdag patakvölgy bejárása során lettem figyelmes egy hím fekete harkályra. Közel egy órás megfigyelés után vezetett el a már szinte kész odúhoz, ahol a tojó is előkerült. A költőüreget egy álló holtfába vésték nagyjából 10 méter magasan. Hamar kiderült, hogy társbérlőik is akadnak ugyanabban a száraz, taplós bükkben - felettük néhány méterrel a ritka, fokozottan védett fehérhátú fakopáncsok is elkészültek a munkával. A két faj láthatóan jól megfért egymással.

A következő hetekben végigkísértük a fejleményeket, mindkét pár sikeresen reptette a fiókáit.
Végh Attila következő, A bennünk élő Börzsöny című természetfilmjében ők is láthatóak lesznek a nagyközönség számára.

Mátéfy Szabolcs

A fotók Végh Attila természetfilmjéből valók.

Segítség a hegyi billegetőknek (2019. október 29.)

A Börzsöny hegységben, 2019. év elején, még a költés időszak előtt, tíz darab speciális kialakítású, 150x150x150 mm belméretű, "C" típusú odút helyeztünk ki a hegyi billegetők számára. Az odúkat a patakokat átívelő hidak alá, víz átereszek oldalára szereltük fel, utánozva a billegetőkre jellemző fészkelési módot.
A tavaly nyáron megfogalmazódott ötlet sikeresnek bizonyult. A tíz odúból ötben költöttek hegyi billegetők, négy párnak két költése is volt. Két pár ugyanabban az odúban költött, a másik két pár a közelben épített új fészket.
Az évek során megfigyeltük, hogy a természetes környezetben fészkelő hegyi billegetők  nem szívesen használják a régi fészket második költésre. Ezért a jövőben bővíteni fogjuk programunkat, és kettő darab  odút fogunk kihelyezni arra alkalmas helyekre, ezzel segítve a második költés sikerességét.
Az első év eredménye bizakodásra ad okot: a hegyi billegető eredményesen telepíthető mesterséges fészek odúban. Az öt odúban összesen 39 hegyi billegető fióka nőtt fel. A fiókákat egyéni azonosító gyűrűvel láttuk el, hogy később  adatokat gyűjthessünk életükről. A jelölés az első évben eredményes volt, hiszen az egyik hegyi billegető fiókát, amelyet a  Nagy- völgyben május 1-én  gyűrűztünk, augusztus 18-án visszafogták Királyréten.

Kép és szöveg: Dénes János

Uráli bagoly odúk cseréje (2019. október 26.)

Még 2000-ben kerültek ki a Börzsönyben az első  uráli bagoly odúk, melyekben sokáig csak macskabaglyok költöttek. Azután 10 év után megtört a jég és rögtön két odúban is eredményesen költöttek uráliak ezzel bizonyítva, hogy birtokba vették ezt a csodálatos erdős vidéket. Azóta több pár is sikeresen repítette ki fiókáit, némelyiküket sikerült jelölő gyűrűvel is ellátni.

Az odúk állapota azonban az évek során jelentősen leromlott, néhányukat kidőlő fák, leszakadó ágak sodortak le, vagy a korhadás miatt mentek tönkre. Javításukkal Ferenczi Balázs tagtársunk foglalkozik folyamatosan, de az idén elkezdtük a végképp elhasználódott odúk cseréjét is. A munka menete nem könnyű, már a megközelítés is nagy erőfeszítést igényel: a zavarás kiküszöbölésére ezek az odúk a turista utaktól messzebb, meredek, nehezen járható helyekre kerültek ki. Az odú súlya sem könnyű, de még az alpinista felszerelést és a szerszámokat is visszük, majd 12-15 m magasan lógva egy szál kötélen kell dolgozni. Az előző hetekben három, majd a mai napon is három uráli lakást sikerült kicserélni, de még hatot tervezünk a hideg idő beállta előtt elvégezni. Igyekeznünk kell, hiszen az uráli baglyok már januárban revírt foglalnak, levédik területüket, majd februárban elindulhat a költés is. Reményeink szerint újabb húsz évre megoldjuk ezeknek a csodálatos éjszakai madaraknak a "lakás gondjait"!

A titokzatos Tuva, madarász szemmel Szibériában (2019. október 25.)

Ezzel a címmel tartotta Rottenhoffer István tagtársunk úti beszámolóját, melyet 18 érdeklődő hallgatott nagy élvezettel. István tavaly nyáron vett részt egy szibériai expedíción, mely a Tuvai Köztársaság a külvilág által alig ismert területén ragadozó madarak megfigyelésére, számba vételére és jelölésére szolgált. Az előadás elején mesélt ennek a földrajzilag és gazdaságilag elszigetelt ország történelméről, mai helyzetéről, lakóiról, sőt az ország egészen friss himnuszát is meghallgathattuk. Képein keresztül bemutatta Tuva sokszínű arcát a magas hegyektől a sztyeppi síkságokon át a szikes tavakig, melyekben mai napig fennmaradt az ősi sokszínű növény- és állatvilág. A felmérés 2 hétig tartott, ezalatt nagy számban láthattak keselyűket, szirti sasokat, barna kányákat és kerecsen sólymokat. Mint az előadás végén István elmondta, olyan nagy hatással volt rá ez a különleges vidék, hogy semmi kedve nem volt hazaindulni. Érdekes, hogy a vetítés után vendégeink is hasonlóan éreztek, még sok kérdéssel bombázták az előadót, nagyon jó beszélgetés alakult ki.

Európai Madármegfigyelő Napok (2019. október 5-6.)

Az összesített eredmények alapján Európában és Közép-Ázsiában a tavalyinál is több, 1 089 helyszínen, több mint 4,2 millió madarat figyelt meg a közel 29 ezer résztvevő.
A világ egyik legjelentősebb madártani hagyományával rendelkező Magyarország minden évben jól szerepel az országok közötti játékos versenyben, idén is mindhárom kategóriában dobogósok lettünk: rendezvényhelyszínek száma és résztvevők száma második, látott madarak száma szempontjából pedig harmadik helyezettek lettünk.
A három leggyakoribb megfigyelt madárfaj Magyarországon a seregély (163 587 példány), örvös galamb (17 073 példány) és tőkés réce (15 434 példány).
Helyi Csoportunk három helyszínnel járult hozzá a magyar sikerekhez Sződligeten (29 fő), a püspökhatvani Sinkár-tónál (19 fő) és a vácrátóti botanikus kertben (316 fő). A szombati esős időjárás ellenére meglepően sok madarat láttunk, bár a résztvevők száma elmaradt a tavalyihoz képest. Bemutató gyűrűzés és odúbemutatás is színesítette a programot, ahol nem csak a madarakat csodálhatták meg az érdeklődők, de pelékkel is találkozhattak. Vasárnap az arborétumban a kézműves vásár egyik színfoltja voltunk a mellettünk tevékenykedő Duna-Ipoly Nemzeti Park Vízibuszával együtt. Három sétán vittük végig a népes számú érdeklődő közönséget és ha nem is volt annyi madár, mint az előző nap, de a látogatói létszámot sikerült jól megdobnunk.

Köszönjük önkénteseink kitartó és példaértékű munkáját, valamint látogatóink részvételét, mellyel hozzájárultak Magyarország újabb sikeréhez!

CSAT - Családi Tábor (2019. szeptember 5.)

Idén első ízben került megrendezésre a méltán híres nagyszülő-unoka tábor utódjaként augusztus 10-14 között a Börzsönyi Családi Tábor, a Börzsönyi CSAT, ahol  tíz család, összesen 34 fő vett részt. Fő célunk, hogy a családokat a gyerekek korának megfelelően kicsit közelebb vigyük a természethez, és ha a gyerekek elérik a 11 éves kort, önállóan is részt vegyenek a börzsönyi gyűrűző táborainkban.

Programjaink között szerepelt odúnézés, barlangjárás, kisvasutazás, kirándulás, lidérc idézés, csillagászat, kézműves foglalkozások, melynek fő műve az ide év madara, a gólyatöcs elkészítése volt.  Ez alatt a pár nap alatt mindenki jól érezte magát, és az idő is csak a záró tábortűz végére romlott el.

Kaziné Szűcs Mária

Beszámoló a XXVI. BOTT-ról (2019. július 15 – 27.) (2019. augusztus 30.)

Az idei Börzsönyi Ornitológiai és Természetvédelmi Tábor előtt kétféle sátorból is szereztünk be egy-egy darabot, hogy kipróbáljuk, alkalmas-e valamelyik az erősen öregedő felnőtt sátrak kiváltására. Új ponyvát varrattunk a raktársátorra, mert az eddig használt mindig is beázott, az utóbbi években pedig több helyen el is szakadt.

Sajnos az erdészeti munkálatok által felvágott rétet tavaly óta nem tudtuk helyreállíttatni, csak a táborok előtt egy héttel sikerült földmunkagéppel némileg elegyengetni a keréknyomokat és új bejárati utat nyitni a rétre. A réten így is maradtak zavaró keréknyomok (amelyek miatt bejáratott sátorhelyeink egy részét sem tudtuk használni), a bejáró utak pedig hamar járhatatlanná váltak, eső után.

Az építést nehezítette, hogy pénteken esett az eső és szombaton is voltak kisebb záporok.

A BOTT szokatlan gyorsasággal telt meg az idén, április végén már az 50. jelentkezés is befutott. Végül 68 jelentkezőből 57 gyerek jöhetett táborozni, akik közül csak egyet vittek haza a tábor vége előtt a szülei (a legtöbbször legalább két – hármat szoktak). Az idei táborozó csapat lelkes, jó kedélyű, érdeklődő társaságnak bizonyult.

A táboroztató stáb összeállítása idén sem volt egyszerű, de végül csak a konyhán dolgozók létszáma és beosztása okozott kisebb nehézséget. Egy középiskolás segítő került újonnan a stábba, aki kiemelkedően jól teljesítette a rábízott feladatokat és nagyon jól beilleszkedett a társaságba. A rovarászat programot új szakvezető tartotta, - sikerrel: a közvélemény-kutatásban ez a program lett a legnépszerűbb.

A Nyílt Napon külön a vendégségbe érkező szülőknek tartottunk délelőtt olyan sétát, ahol a tábori délelőtti szakmai programokból kaphattak ízelítőt. A séta, amely Királyrétről indult és a táborba érkezett (így egyáltalán nem zavarta a tábor délelőtti életét), beváltotta a hozzá fűzött reményeket, nagy sikert aratott a szülők körében.

2005-ben eltűntek a kövi rákok a Szén-patakból - hogy miért, azt máig sem tudjuk. Néhány éve azonban újra találkozunk ezekkel az állatokkal, ezért terveztük már, hogy újra lesz rákszámlálás. Idén három este mentünk ki a Szállásoki-rétektől feljebb eső szakaszra, ahol a gyerekek összesen 90 perc alatt 271 állatot találtak. A legnagyobb 9, a legkisebb 2,3 cm-es volt. Az eredmény arra utal, hogy a kövi rák egykor volt állományánál is nagyobb számban foglalta vissza a Szén-patakot.

A záró tábortűznél az utóbbi évek legtáborosabb, legjobban sikerült műsoraival rukkolt elő több csoport is.

Tarján Ambrus táborvezető

Búbos cinegék Börzsönyi megfigyelése (2019. augusztus 21.)

2019. június 28-án a Börzsönyben, Királyrét közelében láttam egy búbos cinegét (Lophophanes cristatus) , amely más cinege fajokkal együtt kutatott táplálék után az ágakon. A madarat nem sokáig sikerült figyelnem, mert hamar eltűnt a sűrű fenyőágak között. Másnap két búbos cinegét láttam ugyanott, amelyek láthatóan együtt mozogtak, de fészkelésre utaló jelet nem tapasztaltam, habár ilyenkor a cinegék második költése is a vége felé jár.
Június 30-án kitettem egy hálót a fenyvesben. Meglepetésemre az első ellenőrzéskor három búbos cinege volt a hálóban. A cinegéket, jelölő gyűrűvel a lábukon, szabadon engedtem. Ezután még néhányszor megfigyeltem a búbos cinegéket a területen. Ugyanazok a példányok voltak, mert a gyűrű ott csillogott a lábukon.
Hazánkban a búbos cinege szórványosan fészkel a Soproni- és Kőszegi hegységben, a Dél-Dunántúl egyes részein, illetve a Balaton déli partján található fenyvesekben, valamint az Aggteleki-karszt és a Cserehát területén. Nem fészkel viszont a Pilis-, a Börzsöny- és a Bükk-hegységben. Költőhelyén állandó madár, télen azonban más fajok alkotta csapatokhoz csatlakozva egy-egy példány nagyobb távolságra is elkóborolhat.
2019. augusztus 20-án Ipolydamásdon is fotóztak egy búbos cinegét, melynek lábán nem volt gyűrű, így biztos, hogy nem a Királyrét közelében megfigyelt madarak egyike volt. A jövő kérdése az lehet, hogy a faj terjeszkedéséről van-e szó, vagy csupán egyszeri beáramlás történt?

Kép és szöveg: Dénes János

Nyílt nap a királyréti madarász táborban (2019. július 21.)

A Börzsönyi Helyi Csoport lassan 40 éve szervez kihagyás nélkül madarász táborokat felső tagozatos általános iskolás gyermekeknek. Az idén július 15-én kezdődött az első turnus 56 gyermek részvételével. Vasárnap a nyílt napon a szülők is betekinthettek a tábor életébe. Tarján Ambrus táborvezető a 36 érdeklődőt végig vezette a programok helyszínein: a Szén-patakban egy kis vízivilág bemutató volt, a régi vasbányában a geológia izgalmas világába pillanthattak be, útközben botanika és természetvédelem is szóba került. A leglátványosabb program persze a madárgyűrűzés, a kézben tartott madarak közelsége mindig megérinti a felnőtteket is. A királyréti madarász táborban még 3 héten keresztül zajlik az élet.

Cinege fióka mentése (2019. június 23.)

Halász József tagtársunk egy jó példáját mutatta be, egy legyengült cinege fióka megmentésének:

"Kirepültek az idei 2. költésű cinke fiókáink is. Próbálkoztak a repüléssel, néha a fűben, néha a fáról... Nagy volt a meleg, kissé tán előbb is jöttek elő.

Két a fészekben maradt fióka közül az egyik halott volt, a másik épp hogy tudott tátogni a sarokban. A szülők már nem jártak etetni, gondozni, így kénytelen voltam valamit kitalálni.

Ez a cinke-projekt 3 nap alatt oldódott meg.  A nagy forróság miatt kivettem az életben maradottat a dobozból, egy kis virágkosárba raktam széna-fészekbe és árnyékos helyre. Egy napig csipesszel etettem a horgász-gilisztáinkkal, volt étvágya és evett!  Este feleségem megtalálta egyik gyengécske tesóját, melléhelyezve az már hívni tudta a szülőket: megtörtént az első etetés mindkettőjüknek!

Az erősebbik utána elrepült, de a tojó ezután rendszeresen visszajárt etetni a kis gyengébbet. Estére ráccsal takartam le a macskák elől, de reggel már 6-kor jött a tojó ismét etetni ! Már fel tudott ugrani a kosárka szélére, majd később le a földre, elugrált a járda mellé, majd a kerítéshez... Ekkor visszatettem, de végül elhúzott, mert a szülője hívogatta! Elvágyódott és azóta nem látjuk már..."

Rottenhoffer István interjúja a váci ES TV Spiritusz műsormagazinjában (2019. május 27.)

Tagtársunk a Spiritusz (sport,szabadidő,életmód) műsormagazin vendége volt, beszélgető partnere Szabó Zsanett. A műsorban a természeti értékekről beszélgettek, kiemelve Vác és környéke lokális értékeit:
az interjú megtekintése az estv.hu oldalon

"Folyamatosan minden fórumon arra hívom fel a figyelmet, hogy a Természettel való együttműködésünk nélkül nincs jó minőségű emberi élet. Fontos, hogy legyen mit és legyen kinek tovább adni - a mennyiség társadalma ugyanis sosem képes pótolni a minőség társadalmát. A Természetben minden emberi és társadalmi helyzetre, kihívásra és kérdésre találunk jól adoptálható természeti mintát. Ezért folyamatosan kutatni kell azt, fejlődni, tanulni tőle és nem lázadni, erőszakot tenni a természeti törvények ellen. Az is fontos, hogy elfogadjuk a helyünket szerénységgel és belátással az Élő Világegyetem hierarchiájában, melyben jelenleg fordítva ülünk a lovon és az embert tettük a csúcsra. Földanya egy sokkal magasabb erejű tudatossági és szerveződési szint, minőség, melynek csak egy nagyon törékeny, sebezhető alrendszere az emberi társadalom."

Rottenhoffer István

Pro Natura díjak tagtársainknak (2019. május 24.)

A változatos természeti környezet, a gazdag élővilág közös örökség, védelme komoly feladat, amely ezek megismerésével és megmutatásával kezdődik. Ebben nyújthatnak óriási segítséget a nemzeti parkok - mondta Nagy István agrárminiszter május 24-én, Kecskeméten.

A Magyar Nemzeti Parkok Hete 2019 programsorozat központi nyitórendezvényén Helyi Csoportunk két tagja is miniszteri kitüntetésben részesült:

• Schmidt András, az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztály osztályvezetője ,
  PRO NATURA kitüntetésben részesült a hazai és nemzetközi madárvédelemben kifejtett munkájáért, az áramszolgáltatókkal történő együttműködést megtestesítő „Akadálymentes égbolt” program 10 éve tartó feladatainak kitartó szervezéséért, a hazai természetvédelmi eredmények nemzetközi elismertetéséért.

• Rottenhoffer István, a Börzsöny Alapítvány önkéntese ,
  PRO NATURA EMLÉKPLAKETT kitüntetésben részesült több mint három évtizede a madár- és természetvédelem területén végzett munkájáért, a gyakorlati ragadozó-védelemben, elsősorban a kerecsen- és vándorsólyom védelmében kifejtett tevékenységéért.

Szívből gratulálunk a kitüntetetteknek, köszönjük áldozatos, sokszor embert-próbáló munkájukat! Kívánunk hosszú életet, erőt és egészséget, hogy minél több időt tölthessenek a Természet szolgálatában!

Sarlósfecske mentés a 9. emeleten (2019. május 8.)

A napokban tapasztalható hirtelen és huzamosan tartó lehűlés kemény próbatétel elé állítja a madarakat is. A rovarevők ilyenkor lényegesen nehezebben találnak táplálékot, pedig a fióka nevelés időszakában ez még fontosabb lenne, hiszen a saját begyük mellett akár 12 éhes kis csőrt is táplálékkal kell ellátni. Fokozottan érvényes ez a repülő rovarokat fogyasztó madarakra.

A tízemeletes panelházak Dunakeszin népes sarlósfecske állománynak adnak otthont. Ebben az időszakban fiókáik még nincsenek, de a tartós hideg és a folyamatos esőzés miatti ínség sokukat legyöngítette. Több helyről kaptunk értesítést, hogy a magasan lévő lakások erkélyén sarlósfecskék landoltak. Így történt ez az Iskola utcai 10-esek egyik 9. emeleti lakásán is, ahonnan rövid időn belül biztonságos helyre került a madár. Sérülés szerencsére nem volt rajta, így Dr. Kertész Péter, a Börzsöny Alapítvány madármentő állomásának vezetője tanácsára megkezdődött a kis beteg felerősítése mézes lisztkukaccal. A méz energiát adó hatása mellett vitaminokat is tartalmaz, valamint nem elhanyagolható antibiotikus hatása sem. "Fecskénk" három napig élvezte vendégszeretetünket, a mai napon már annyira felerősödött, hogy komoly próbarepüléseket hajtott végre a zárt térben és mivel az időjárás is szép naposra fordult, az elengedése mellett döntöttünk. A megtalálás helyére visszavittük és a megtaláló bocsájtotta szabadon. Néhány percnyi emelkedés után csatlakozott többi fajtársához, akik magasan a fejünk felett cikáztak a szélben.

Köszönet Kiss Viviennek a madármentésért!

Fülemülék Éjszakája Dunakeszin (2019. május 3.)

Már hagyományosan, idén is a Tőzegtavi Horgász Egyesület vendégszeretetét élvezve tartottuk meg Dunakeszin a Fülemülék Éjszakáját. Az esőre álló idő ellenére 63 fő tisztelt meg minket jelenlétével. A rövid bevezetőben Kertész Károly, a horgász egyesület elnöke is köszöntötte a vendégeket, majd beszélt a tavak és a tőzegláp kialakulásáról, az ezeket fenyegető veszélyekről, a hely élővilágáról. Az ezután megtett rövid kirándulásunk során bepillantottunk a láp világába, meghallgattuk a fülemülék csodás énekét. Természetesen más madarak is énekeltek, bár most jóval kevesebbféle hangot hallhattunk, mint az előző években. Kicsit meglepő volt, amikor egy magas fenyőfa csúcsán éneklő madarat beazonosítottunk: egy kékcinege dalolt rigóként. A sokféle madár bemutatása után kedves látványt nyújtott, amikor egy tőkés réce család a kiskacsáikkal áttotyogott előttünk az úton.

A séta után kis vetélkedővel teszteltük a gyermek résztvevők tudását, figyelmét, majd a sötétedéssel ifj. Varga Péter diavetítéses előadását élvezhettük Dunakeszi madárvilágáról. Mint elhangzott, Dunakeszi igen szerencsés helyzetben van madártani szempontból, hiszen a Duna közelsége egészen ritka és különleges madarakat is messzi földről ide vonz, de a sport repülőtér füves pusztáján is nagyon sokféle, egészen másfajta madarakat láthatunk.

A sötétség beálltával a fülemülék éneke kicsit alábbhagyott, de csak azért, hogy később egész éjjel újult erővel dalolhassanak.

Fotók: Fejes Zsófia

Fülemülék Éjszakája a fóti Somlyón (2019. április 27.)

Madárdal köszönti a rügyfakadást (2019. április 21.)

Dénes János fotókkal illusztrált írását az ismeretterjesztés oldalon találja: publikációk.

Úgy hasonlít egymásra, mint két tojás? Talán nem is olyan helytálló ez a mondásunk...

Tavaszi kirándulás a Szóri-erdőbe (2019. április 20.)

Áprilisban ismét egy kirándulást szerveztünk. Rottenhoffer István vezetésével egy "igazi" madarász túrába kapcsolódhatott be 19 résztvevőnk. A cél ezúttal a nyugat-Cserhát területének legjelentősebb állóvize, a mesterségesen duzzasztott Sinkár-tó volt. A nagy szárazság mágnesként vonzza a tóhoz a legkülönfélébb madarakat és persze ragadozóikat is. Megnéztük a már több évtizede működő borz várat is, mely a közeli domboldalon található. Újabb "földmunkák" is jelzik a borzok folyamatos jelenlétét. A tó körül egy odútelepet is üzemeltetünk, mely az odúlakó énekes madarak mellett a fokozottan védett erdei peléknek is otthont ad. A pelék szaporodási időszaka csak nyárra esik, de már most három odút is elfoglaltak ezek a kis emlősök. Bizony ez nem megy mindig erőszak nélkül, az egyik odúban egy elpusztított széncinege tetemét is megtaláltuk.

Egy ritkán látott eseménynek is tanúi lehettünk, amikor egy függőcinege fészeképítésébe kaptunk bepillantást. Ez a bájos szövőmester bámulatos precizitással építette puha fészkét egy fűzfa lehajló vesszőjére. A közelben fészkelő réti sas sajnos megtréfálta a csapatot, csak akkor jelent meg a tó felett, amikor a többség már haza indult, így őt csak a legkitartóbbak láthatták.

Fotók: Horváthné Moldvay Ilona

Kígyászölyv szinkron felmérés a Börzsönyben (2019. április 13-14.)

Az elmúlt években többször láttak kígyászölyvet a Börzsönyben. Felmerült a kérdés, vajon fészkel-e a hegységben? Utolsó ismert fészkelése 2012-ben volt. A Börzsönyi helyi csoport 2019. április 13-14-én két napos szinkronmegfigyelést tartott 22 fő részvételével. A váci Naszály-hegytől, Szokolya, Márianosztra térségén keresztül egészen az Ipoly vonaláig, egymástól szinte látható távolságra elhelyezkedve, 11 ponton figyeltük a ragadozó madarakat. Elsősorban a dél- és közép-Börzsöny területét figyeltük, hiszen korábban erre felé láttak költésidőben többször is kígyászölyvet.

Idén is lehet jelentkezni a madarász táborokba (2019. április 11.)

Honlapunkon elindítottuk a jelentkezési felületet királyréti madarász táborainkba. Szeretettel várjuk a természetkedvelő felső tagozatos iskolások jelentkezését!

Jelentkezni itt lehet: https://www.borzsony.org/taborok/register/

Aki még nem vett részt a táborok egyikében, annak ízelítőül bemutatjuk Szmandray Marcell videó összeállítását. Aki pedig már volt, annak jó nosztalgiázást!

Sződliget fészkelő madárfajai - előadás (2019. április 5.)

Április 5-én, pénteken egy 1,5 órás előadás keretében a Sződligeti Közösségi házban tartott ismeretterjesztő előadást Horváth Tibor tagtársunk.
Sződliget fészkelő madárfajait, kibővítette az előfordulókkal is. Az előadás hitelességét nagyban emelte, hogy Tibor a MAP adatbázist használta fel, melynek ő is aktív feltöltője. Az előadás nyilvános volt, a résztvevők többsége a helyi általános iskola Varga Magdi tanárnő által vezetett természetvédelmi szakkör tagjai voltak. Az eseményen 25 fő vett részt, akik meglévő és frissen szerzett tudásukat vetített képes madárhatározással tesztelhették.

Hegyi billegetők sikeres megtelepítése (2019. április 1.)

Még a télen 10 db speciális kialakítású "C" típusú odút készítettünk és helyeztünk ki hegyi billegetők számára. Ezeket patakpartok mentén, átereszek oldalára szereltük fel, utánozva a billegetőkre jellemző fészkelési módot.

A tavaly nyáron megfogalmazódott ötlet sikeresnek bizonyult. Egy odúban már kotlik a madár, többen kész fészek, vagy fészek kezdemény található. Jellemzően a Börzsöny északi, zavartalanabb részén foglaltak revírt a hegyi billegetők, a Királyrét környéki odúkban egyenlőre nincs fészkelés. Ezen odúk segítségével könnyebben megoldható a kirepülés előtt a fiókák meggyűrűzése, jelölése is.

Tavaszköszöntő kirándulásunk a Börzsönyben (2019. március 30.)

Verőfényes napsütésben, 23 fő részvételével zajlott első tavaszi programunk. Több madarász képzősünk is eljött velünk kirándulni. A túra célpontja az egyik legszebb börzsönyi kilátópont volt, a Márianosztra felett magasodó Kopasz-hegy.

A napsütés és a kellemes idő ellenére egészen kevés madárral találkoztunk, ezt a hetek óta tartó szárazságnak tudtuk be. Az erdei pintyek és a csilp-csalp füzikék éneke végigkísérte utunkat, egy-egy énekes rigót és vörösbegyet is hallhattunk, de a nagykoncert most elmaradt. A máskor virágokkal tarkított aljnövényzet is egészen gyér volt, a patakokban is alig csordogált a víz.

Visszafelé a mesés Bezina-völgyön haladtunk keresztül, ahol egy elpusztult nyuszt tetemét találtuk meg. Nagyirtáspusztán megnéztük az éppen Nagybörzsönybe induló kisvonatot, majd a zöld kereszt jelzésen visszatértünk az autókhoz. Jó kis túra volt!

Megtartottuk éves közgyűlésünket (2019. március 10.)

Törvényi kötelezettségünknek eleget téve idén is megtartottuk közgyűlésünket. A programnak most is a váci Király Endre középiskola adott otthont, melyet ezúton is köszönünk az iskola vezetésének. A rendezvényen 27 fő vett részt, melyből 20 fő volt szavazat képes.

Miután Terbe Józsefné elnök asszony megnyitotta a közgyűlést, Varga Péter titkár beszámolt a helyi csoport munkájáról, a táborokról és programokról, valamint ismertette a 2018. évi pénzügyi helyzetét. Ezután felvázolta a 2019. évre vonatkozó munkatervet. A közgyűlés a 2018. évi programokat és a 2019. évi terveket tartózkodás és ellenszavazat nélkül, egyhangúan elfogadta. Megszavaztuk a 2019-es év küldötteit is, akik az országos küldött közgyűlésen képviselni fogják csoportunkat. Néhány hozzászólás és megbeszélés után Rottenhoffer István vetített előadását néztük meg a távoli Szibériában, Tuva Köztársaságban szervezett ragadozó madár kutató expedícióról. E különleges helyről készült képek mellett István előadása is nagyon érdekes volt, a vetítés után jó kis beszélgetés alakult ki a témáról.

Elnök asszony ezután megköszönte a tagság aktivitását, az előadók munkáját, és a közgyűlést bezárta.

Kezdő madarász képzést tartottunk (2019. január 19-20.)

Helyi Csoportunk kezdő madarász képzést szervezett olyan emberek számára, akik érdeklődnek ugyan a vadon élő madarak iránt, de még nem tudták, hogyan kezdjék el a madárvilág megismerését. A kétnapos képzésen 20 fő vett részt, akik főként a környező településekről és Budapestről érkeztek.

Az első napon az elméleti képzés zajlott, melynek a dunakeszi József Attila művelődési ház adott otthont. Terbe Józsefné, Csöpi Néni elnöki megnyitója és az előadók bemutatása után Varga Péter, a Börzsönyi Helyi Csoport titkára beszélt az Egyesület múltjáról, majd a madárvédelemhez kapcsolódó tevékenységekről. Vetített képes előadásában mindenkit biztatott környezetének madárbaráttá alakítására: madáretető, -itató és mesterséges odú kihelyezésére, bokrok és fák ültetésére.

A második részben Tarján Ambrus, a Börzsönyi Ornitológiai és Természetvédelmi Tábor (BOTT) vezetője a madarak testfelépítéséről mesélt, bemutatta, hogyan képesek a madarak a repülésre, vagy a jéghideg vízben való úszkálásra. Madarakkal kapcsolatos aktuális kérdésekről, megoldásokról, majd a madarászat eszközeiről beszélt.

A harmadik rész már ténylegesen a fajismeretről szólt, melyet ifj. Varga Péter, természetvédelmi mérnök tolmácsolt. A madárhatározó könyvek használatát tanította meg, majd néhány madár kivetítésével a fajok meghatározását is begyakorolták.
Vasárnap a Duna-parton zajlott a gyakorlati képzés, melyen további négy tagtársunk is hozzájárult a zökkenőmentes lebonyolításhoz. A résztvevők egészen meglepődtek, milyen sokféle madárfajjal találkozhat a nyitott szemmel járó ember, még városias környezetben is.  A Dunán olyan vízi madarakat láthattak, melyek a messzi északról érkeztek hozzánk telelni: kercerécék, nagy bukók, danka- és vihar sirályok. A fák között pedig zöldikék, erdei pintyek, harkályok, meggyvágók, cinegék szórakoztatták a távcsövezőket. Látványos bemutatót tartott egy karvaly, mikor bevágott a zajos pinty csapatba, de még érdekesebb volt, amikor a csapat ezért jól megkergette. A képzés végén oklevelet és apró ajándékokat kaptak "végzőseink", melyek közül talán legnagyobb sikere a mézeskalács bagolynak volt.

Köszönet a képzés lebonyolításában résztvevő tagtársainknak, valamint köszönjük a résztvevők érdeklődő és vidám hozzáállását!

Madárgyűrűzés a Börzsönyi Helyi Csoport területén (2019. január 10.)

A Börzsönyi helyi csoport működési területén csak a hagyományos nyári madarász táborokban volt rendszeres madár gyűrűzés. Ezt a tevékenységet 2017-ben sikerült  bővíteni, aminek eredménye, hogy már két éve folyik rendszeres gyűrűzési munka a működési területünkön. 2017. évben  elindítottunk egy programot  a  csoport  tagjai által gondozott fészekodúkban költő madarak fiókáinak gyűrűzésére. A program célja, hogy minél többet megtudjunk a madárfiókák  életéről.

2018-ban az időjárás nem kedvezett a madarak fészkelésének. A cinegék később raktak tojásokat és második költés alig volt, csupán néhány odúban találtunk fiókákat. A gyűrűzés eredménye: 811 példány széncinege, 175 pld kék cinege, 187 pld örvös légykapó és 62 pld csuszka fióka. Ezen kívül 15 pld hegyi billegető fiókát is jelöltünk és sikerült egy ritka kis légykapó fiókát gyűrűzni a Nagy Hideg-hegy környékén.

A Börzsönyi helyi csoport területén összesen 57 madárfaj, 7110 példányát gyűrűztük 2018-ban. (A felsorolásban a madarász táborok adatai nem szerepelnek) Érdekesebb adatok: erdei szürkebegy 119 pld került a hálóba, és 58 pld sárgafejű királykát is fogtunk. Visszafogtunk 281 pld korábbi években gyűrűzött madarat, valamint néhány külföldi megkerülés is volt.

Egy meggyvágót Olaszországban gyűrűztek 2015. 10. 05-én, Vác ligetben fogtuk vissza 2018. 11. 02-én, a  távolság 698 km.

Nádi sármányt 2017. 11. 15-én Vác bánya-tónál jelöltük, Cseh Köztársaságban került meg, 2018. 10. 29-én, a távolság 506 km.

Zöldike, 2017. 10. 25-én Vác bánya-tónál gyűrűztük, megkerült Szlovákiában 2018. 07. 24-én,  a távolság 196 km (egy cica fogta meg).

Visszafogtunk partifecskéket: 1 példányt Vácon, 1 példányt Dunakeszin, amelyeket Szlovákiában gyűrűztek.

Dénes János

Hó helyett szivárvány - Beszámoló a 2018-as Téli Táborról (2018. december 28-30.)

A TÉT-ben idén 31 gyerek vett részt, - négyen a BTT-ben, 15 gyerek a BOTT-ban, tizenegyen pedig az idei KÖTETben táboroztak a nyáron, egy kislány pedig újonnan csatlakozott a táborozókhoz, reméljük, ő nyáron is eljön valamelyik táborunkba. A tábort 9 felnőtt meg egy kutya segítette és volt pár vendégművészünk is; szakácsművészek, színművészek (a „Fele sem igaz” vetélkedőben).

Szállásunk a nagymarosi katolikus plébánia közösségi házában volt, immáron harmadik alkalommal.

Első nap (2018. december 28-án) a tábornyitás után Aktivity-típusú társasjátékkal kezdtünk, - a gyerekek csapatai mellett felnőtt csapat is versenybe szállt. Ezután kivonultunk a Duna partra „éjszakai” számháborúra, majd vacsora után előadást tartottunk az elmúlt száz év teleiről. Takarodókor mesét is olvastunk.

Másnap Nagybörzsönybe utaztunk, ahonnét a Tányér-rét érintésével Királyrétre kirándultunk. Természetesen meglátogattuk „A Táborrétet”, ahol csillagszórók fényénél kívántunk egymásnak boldog újévet. Busszal Kismarosra ereszkedtünk, ahol bő fél órát kellett volna várnunk a vonatra. 10 perc után kidobtak minket a váróteremből, mert bezárták. Igazi tél ugyan nem volt, de hideg azért igen. A környéken lakó táborozók a vonatok késéséről anekdótáztak, miközben elmúlt vonatunk indulási ideje… Lassan kiderült, hogy baleset miatt egy ideig nem jönnek vonatok, ezt viszont nem tudták velünk közölni, mert elromlott a hangosbemondó. A pénztáros, aki előzőleg kizárt minket a váróteremből és ugyanarra a vonatra várt, mint mi, most emberbaráti szeretettel visszaengedett minket a fűtött helyiségbe. Végül is a Dunakanyar leghosszabb karácsonyi autókonvojával tértünk haza Nagymarosra, ahol nagyon jól esett a meleg vacsora. Este a kék vércsékről szóló előadást hallhattak a gyerekek, majd mese után nyugovóra tértek.

A TÉT utolsó napján Kismaroson, Horváth Gábor vendégei voltunk, aki a telkén álló téli etetőjénél fogott madarakat gyűrűzött. A csapat egyik fele a kézben tartott madarakkal foglalkozott, a többiek az ártérben és a Dunán figyelték a madarakat. Bár nem sokat láttak… Közben eleredt egy zápor és szivárvány jelent meg a falu felett. A feltámadó szél miatt a hálókat is össze kellett húzni. Ezúttal jött a vonat, amivel visszamentünk Nagymarosra, hogy rövid séta keretében megismerkedjünk a település történetével. Ebéd után tartottuk a „Fele sem igaz” vetélkedőt. Téli pacáikért (TéPa) kisebb ajándékokat vehettek a legügyesebbek, mielőtt véget ért az idei Téli Tábor.

A visszajelzésekből kiderült, hogy a táborozók jól érezték magukat, ami még erőt adott azoknak, akik kénytelenek voltak zuhogó esőben visszaszállítani a matracokat a raktárba. (A sikeres, de nem túl kellemes akció közben ismét felmerült bennünk, hogy célszerű lenne ponyvát csináltatni a teherautóra.)

Brellos Tamás emléknap (2018. december 9.)

December második hétvégéjét már hagyományosan Helyi Csoportunk egyik alapítója, Brellos Tamás emlékének szenteltük. A királyréti Bajdázói-réten vártuk bemutató madár gyűrűzéssel az érdeklődőket. Az évvégi hajrában jól esik egy kis lazítás, meg hát a hideg idő miatt is forralt bort és meleg teát kínáltunk vendégeinknek. Sarlós Dávid gyűrűző mester irányításával 58 madarat sikerült a hálóba csalogatni, ezek között meglepően sok volt a régebbi gyűrűzésekből származó visszafogás. Döntő többségben széncinegék jöttek, de volt még kékcinege, fenyves cinege, barát cinege, csuszka, közép fakopáncs, fakúsz. Az esemény végére még egy szajkó is beakadt, aki aztán rendesen feladta a leckét: gyűrűző mesterünknek egy jókora csípést kellett elszenvednie, majd két segédje segítségét is igénybe véve tudta végül a gyűrűt a hevesen tiltakozó madár lábára tenni.

Nap közben Tarján Ambrus kedves visszaemlékezésével megidéztük Brellos Tamást is, akinek kedvenc fájánál a Tábor-réten, egy koszorút helyeztünk el. Déltájban a madarak már nem mozogtak olyan intenzíven és még az eső is elkezdett esni, ezért a hálókat beszedtük és feltöltődve az erdő energiájával hazafelé vettük utunkat. Idei utolsó programunkat 34 fő tisztelte meg jelenlétével.

Odúkopácsoló nap az odúlakó madarakért (2018. november 11.)

Szorgalmas munkával telt a Márton nap délelőttje a Facél Kft. asztalos műhelyében. A kopácsolni vágyó 29 önkéntesünk szinte megállás nélkül dolgozott és mintegy 115 db B típusú madárodút állított össze. Az új odúkból számos énekesmadárfajunk számára új odútelepek létesülhetnek, és meglévő odútelepek újulnak meg, várhatóan már ezen a télen. Az odúk alapanyagát a Börzsöny Alapítvány számára felajánlott adó 1%-okból szereztük be.

Köszönet önkénteseinknek, akik vasárnapi pihenőjüket áldozták fel a Természetért!

Ha Ön is szívesen készítene madárodút, itt pontos leírást talál az elkészítéséről.

A zebegényi iskolások is bekapcsolódtak az odúzásba (2018. november 2.)

Mi, zebegényi iskolások rendkívül szerencsés helyzetben vagyunk. Csodálatos környezetben élhetünk, tanulhatunk. Szerencsések vagyunk, mert a természet, az erdő karnyújtásnyira van csupán, így remek lehetőséget kínál arra, hogy közvetlenül figyeljük meg változásait, fejlődését, a benne élő élőlényeket. Ettől a tanévtől lehetőségeinkhez mérten segíteni is szeretnénk. Októberben egy ÖKO-nap keretében készült el a felső tagozatos gyerekek részvételével az a húsz madárodú is, amit az őszi szünetben Nagy Csaba közreműködésével helyeztünk ki a Duna partra. A program nyitott volt gyerekek és szülők számára, így kisebbek és nagyobbak is lelkesen cipelték az odúkat, melyek várják leendő lakóikat.

Az odútelep egyrészt segítség az itt élő madarak számára a fészkelésben, költésben, másrészt - ami számunkra nagy öröm - remek lehetőséget nyújt a későbbiekben a madarak szokásainak, fejlődésének rendszeres magfigyelésére.

Köszönjük az MME Börzsönyi Helyi Csoportjának a közreműködését és a támogatását!

Kép és szöveg: Molnár Kata

Európai Madármegfigyelő Napok (2018. október 6.)

Az összesített eredmények alapján Európában és Közép-Ázsiában a tavalyinál is több, legalább 956 helyszínen, több mint 5,2 millió madarat figyelt meg a 25 ezer résztvevő! A világ egyik legjelentősebb madártani hagyományával rendelkező Magyarország minden évben jól szerepel az országok közötti játékos versenyben, idén a három kategóriából egyben hazánk lett a nyertes: a résztvevők száma 4 945 fő. A helyszínek számában 2., a látott madarak tekintetében 3. helyezést értünk el.

Püspökhatvan, Sinkár-tó:

ma ismét remek programon vehettünk részt a MME Börzsönyi Helyi Csoportjának szervezésében a Sinkár-tónál, ahol óriási a biodiverzitás, ahogy Rottenhoffer István el is mondta.

A nap különlegessége, hogy távcsövön keresztül nagyon jól láthatóan egy rétisas párt láthattunk, ahogy napoztak a felszántott földeken, ezen kívül karvalyt, egy csapat hollót, erdei pelét, mogyorós pelét, illetve a madárgyűrűzés során csilcsalpfüzikéket, énekes rigót (ha valamit elfelejtettem, segítsenek ki a jelenlévők), erdei szürkebegyet, őszapót.

A borzvárat is ellenőriztük, és megnyugtató, hogy a 70-es években történt felfedezése óta még most is ott található, a tó melletti erdőségben.

A rétisas párról sajnos nem sikerült élvezhető fotót készítenem, de mentségemre szolgáljon, hogy kb. 1 km-re voltak tőlünk. Távcsővel tisztán láthattuk őket!

Képek és szöveg: Galgóczi Katalin

Sződliget, Duna-part:26 faj 212 egyed.

Résztvevők száma 45 fő.

Dénes János gyűrűző tagtársunk jóvoltából 7 faj 8 példányát közvetlen-közelről is be tudtuk mutatni.

Ezt a visszajelzést kaptam a helyi óvó nénitől, Fazekasné Mónitól: „Hálás vagyok a mai délelőttért...MME - VACKOR profi együttműködés!”

Kép és szöveg: Horváth Tibor

Vácrátót, Nemzeti Botanikuskert:

csodálatos őszi idő jutalmazta azokat, akik részt vettek az EMN vasárnapi rendezvényén, melyet a botanikus kert "Földi javak asztalunkon" vásári forgatag keretében szerveztünk. 3 turnusban, 406 résztvevővel sétáltunk végig a kerten, s bár a madarak elbújtak a nagy tömeg láttán, így is 170 példány került látó-, vagy hallótávolságba. Meg tudtunk mutatni hollót, szürke gémet, fekete harkályt és persze sok énekes madarat.

A séta során beszéltünk a madár odúzás rejtelmeiről, melyekben még mogyorós pelét is láthattunk. Szóba került a madárvonulás, gyűrűzés, valamint a madárbarát kert kapcsán a téli madáretetés is. A kert egyik legszebb részén a biodiverzitás fontosságára hívtuk fel a figyelmet, melyre a botanikus kert változatossága igen jó példát szolgáltat.

Standunkat még ennél is több érdeklődő kereste fel, a gyerekek pedig madár kirakó játékokkal nyerhettek apró ajándékokat.

Környezet takarítás Dunakeszin (2018. szeptember 22.)

A Börzsöny Alapítvány részéről már hagyományosan veszünk részt a Dunakeszi Köztisztasági Napon, erre az önkormányzat részéről is számítanak. Most is a város egyik legkülönlegesebb területét, a helyi védettséget élvező homok-puszta gyep területet tisztítottuk meg. Ez a hely a régi temető alatt található, egészen közel a Barátság úti lakótelephez. Különleges és igen ritka, fokozottan védett növények találhatóak itt, például a csikófark (Ephedra distachya). Ez a növény dél-Európában honos, Magyarországon a meleg,száraz, tápanyagban szegény talajokon találjuk meg, elsősorban a Duna-Tisza-közi homokhátságon.

Sajnos az időjárás nem volt kegyes hozzánk, csepergő esőben gyűjtöttük össze a kisteherautónyi szemetet. Az eldobált dolgok nagy része a pillanatnyi fogyasztásból eredő pillepalack, sörösdoboz és "féldekás" üveg volt, de sajnos még mindig találtunk lomtalanításból eredő, nagyobb mennyiségű hulladékot is. Elgondolni is rémisztő, hogyha ezen a zsebkendőnyi területen ennyi szemét összejött, mi lehet a város körül? Valamint kérjük a kutyasétáltatókat, hogy a gondosan neylonzacskóba gyűjtött kutyagumit ne a legszúrósabb bokor mélyére dobják, mert onnan nagyon nehéz kiszedni!

Köszönet a résztvevőknek, amiért szabadidejük feláldozásával segítettek eme különleges terület megtisztításában!

Partifecske felmérés Vác és Dunakeszi között (2018. augusztus 10.)

A Börzsönyi Helyi Csoport működési területének déli részén felmértük a partifecske fészek telepeket. Göd és Dunakeszi térségében található homokbányákban rendszeresen költenek partifecskék. Ez annak köszönhető, hogy a bánya tulajdonosai nem engedik háborgatni a madarakat sőt, tavasszal frissen ásott meredek partfalak kialakításával segítik fészkelésüket. Amelyik partoldalba partifecskék kezdik el ásni költőüregüket, azt a területet nem zavarják, a gépek kicsit távolabb termelik ki a homokot.

Az M2 gyorsforgalmi út építésénél is több helyen keletkezett olyan partoldal, melyet tömegesen foglaltak el a partifecskék. A Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálata segítségével sikerült megakadályozni a pusztítást. A munkaterületen megjelölték, körbekerítették azokat a területeket, ahol a fecskék fészkeltek, nehogy valamelyik munkagép, akaratlanul is, kárt okozzon a telepekben.

A gyorsforgalmi út mentén, Vác és Sződliget térségében fészkeltek nagyobb számban partifecskék. Az emberi tevékenységtől sikerült megmenteni a fecskéket, de a természettől nem. Itt nagy károkat okoztak a rókák azzal, hogy az alacsonyan lévő költőüregekből sok fészket kiástak. Az elpusztult fészkeket a madarak igyekeznek hamar pótolni és ha lehetőség van rá, biztosabb helyre költöznek. Legalábbis ezt látszik bizonyítani az a Vácott gyűrűzött tojó partifecske, melyet néhány héttel később a Dunakeszi homokbányában lévő kolóniában fogtunk vissza.

Az M2 gyorsforgalmi út munkálatainak befejeződésével az út mentén lévő partifecske telepek meg szűnnek, ezért az itt fészkelő madarak jövőre máshol fognak költeni. Igyekeztünk minél több partifecskét egyéni gyűrűvel ellátni, hátha megtudjuk, hogy jövőre hol találnak új otthont ezek a madarak. Összesen 1375 partifecskét gyűrűztünk meg, valamint visszafogtunk 63 korábbi években, máshol jelölt példányt. A hálóba került 2 Szlovákiában gyűrűzött partifecske is.

Jövőre szeretnénk folytatni ezt a felmérést és a gyűrűzést. Ebben is kérjük tagtársaink segítségét: ha Ön ismer partifecske telepet működési területünkön, annak helyét, adatait kérjük küldje el Varga Péternek! (borzsony©mme.hu).

Szöveg és képek: Dénes János

Fokozottan védett madarak gyűrűzése (2018. június 5.)

Sor került a börzsönyi vándorsólyom, és uráli bagoly fiókák gyűrűzésére. A kicsik színes gyűrűket kaptak, melyek később távolról is leolvashatóak egy jobb távcsővel, teleobjektíves fényképező géppel. Így egyéb információk mellett megtudhatjuk azt is, merre járnak, hol költenek felnőtt korukban sólymaink.

Madarász körökben köztudott, hogy az uráli bagoly olyan hevesen védelmezi fészkét, fiókáit, hogy gyűrűzésükhöz komoly védőfelszerelés szükséges. Legfontosabb a bukósisak és a védőszemüveg, hiszen fejre támad és komoly sérüléseket okzhatnak az éles karmok és a kampós csőr. Rossz híre ellenére ez az uráli bagoly szülő nem támadott meg fiókáit védve, csak közelről szemlélte, hogy mi történik.

Tavaszi madárdal a Börzsönyben (2018. május 19.)

Idén kilencedik alkalommal rendezte meg a Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja (MME BHCS) ezt a közösen vezetett túrát. Az évek során az érdeklődők létszáma az időjárástól erősen függően 1o-75 fő között váltakozott, ezúttal Királyrétről 4o fős csoporttal indultunk felfedezni a Bajdázó és az Ajta-berek madárvilágát és mint mindig, most is sok kisgyermekes család tartott velünk. Ennek különösen örülünk, hiszen fontosnak érezzük a jövő nemzedékeinek szemléletformálását.

Az MME BHCS madarászai a hegységben és annak környékén összesen 53 odútelepet (mintegy 11oo odút) és 5o, macskabaglyok és uráli baglyok számára kihelyezett költőládát gondoznak, illetve a költési időszakban rendszeresen ellenőrzik ezeket, minden fészkelésről adatokat gyűjtenek. Örvendetes tény, hogy néhány esztendeje ennek a munkának köszönhetően a fokozottan védett uráli bagoly is évente több mesterséges költőhelyről röptet fiókákat!

A bejárt területen a résztvevők most is a leggyakoribb odúban költő fajokkal találkozhattak: széncinegékkel, kék cinegékkel, örvös légykapókkal és csuszkákkal. Nagy Csaba túravezető és Nagy Angéla segítségével megismerhették ezek eltérő fészekrakási szokásait, a fiókák növekedési szakaszait, de nagy sikert arattak a sokak által eddig még csak képekről ismert, éjszakai életmódot folytató nagy pelék, az erdei siklók és a Bajdázói-tó napfürdőző mocsári teknősei is.

Májusban a leghangosabb az erdő. A túra során hangjuk alapján megszámláltuk a környéken mozgó madárfajokat is, az először talán „kaotikusnak" tűnő koncertből most közel húsz énekes került a listára. Ez a szám természetesen nem tükrözi a Börzsönyben költő madarak teljes sorát (ez a hegységben hozzávetőlegesen 8o faj, ha nem számítjuk a nagyvizek - a Duna és az Ipoly -, valamint a peremterületek faunáját, és nyilván a téli, vagy átvonuló vendégeket sem). Programunk az előre tervezettnél valamivel hosszabbra sikeredett, de látva a kicsik és nagyok töretlen lelkesedését, úgy gondolom, mindenki szép élményekkel tért haza!

Szöveg és képek: Mátéfy Szabolcs

A Fülemülék Éjszakája rendezvényt négy helyszínen tartottuk meg (2018. május 5-11.)

Dunakeszin, már hagyományosan, a Tőzeg-tavi Horgász egyesület jóvoltából a Tőzeg-láp mentén sétáltunk végig és élvezhettük a fülemülék énekét. Az eseményen 75 fő vett részt, akik az est beálltával Dr Kertész Péter állatorvos a madármentésről szóló vetített előadását is élvezhették. Talán kicsit kevesebb fülemüle szólt, mint az előző években, de ezt kompenzálták a többi madarak: barát poszáták, fekete rigók, vörösbegyek és még sokan mások. Köszönet Kertész Károlynak, a horgász egyesület elnökének, a szíves vendéglátásért!

Új helyszínként vezette végig csoportját Pál István a fóti Somlyón. Itt 44 fő tette meg a néha nem is könnyű sétát ezen a csodálatos területen. A város közelsége ellenére fantasztikus növény és rovarvilággal büszkélkedhet ez a domb. István bemutatta a boglárka lepkéket, a nagy ezerjófű hatalmas virágfüzérét és még számtalan érdekességet. Madárhangban sem volt hiány és az est beálltával a fülemülék is megszólaltak, akár a csapattól pár méterre is.

Az utolsó fülemülékhez kapcsolódó program a Rád közelében található Csekei-réten zajlott. Itt 17 fő tisztelt meg minket részvételével. Ez a terület már a nyugat-Cserhát része, főleg mezőgazdasági termelés folyik rajta. A patakok völgye és az erdőfoltok azonban hihetetlen sokféle madárfajnak adnak otthont. Szemünk elé fácánok, seregélyek, bíbicek, füsti fecskék és vadgerlék kerültek, de sok madár volt, akinek hangját élvezhettük. A patak menti nádasban nádirigó és tücsökmadár szólt, a bokrosokban kakukk, barátposzáta és citromsármány énekelt, majd recsegő hangjával a magas fű közül jelentkezett a haris is. Bizony sétánk végére a csillagok is felragyogtak.

Ismét jelentkezett a börzsönyi hiúz (2018. április 23.)

A Börzsöny Alapítvány kutatója, Bedő Péter havonta ellenőrzi a kameracsapdák felvételeit. Március második felében ismét egy kifejlett hiúzt sikerült lencsevégre kapni, amint a kora esti órákban váltott át az északi tömb sziklás oldalai között. Segítsd a nagyragadozó kutatást az adó 1%-al!

Az idén is folytattuk az uráli bagoly költőládák cseréjét. Az első ládák a 2000-es évek elején kerültek kihelyezésre, az idő nem kímélte őket, valamint a 2014. decemberi jégkárban is több odúnk megrongálódott. Az eredmények azt mutatják, érdemes volt cserélni: több macskabagoly mellett az idén is költ uráli bagoly odúinkban.

A FÖLD NAPJA - Erdőtakarítási akció a Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület és a Börzsöny Alapítvány közös szervezésében (2018. április 22.)

Folytatva a már több évtizede megkezdett hagyományt, idén is megszerveztük a Föld Napja alkalmából közös erdőtakarítási programunkat szeretett hegységünkben, a Börzsönyben. Közel 4o fő (túratársak, gyermekes családok, madarászok) részvételével nagyjából 35 km jelzett turistaútvonalat tisztítottunk meg az eldobált szeméttől.

A kitakarított túraútvonalak:

- Nagy-Hideg-hegy, Páfrány út, Bagoly-bükk, Suta-Berki-nyiladék, Bajdázó, Királyrét

- Nagy-Hideg-hegy, Erzsike út, Magas-Taxi-rét, Grófi út, Tax-nyiladék, Királyrét

- Magas-Taxi-rét, Cseresznyefa parkoló, Nagy-Vasfazék-völgy, Királyrét

- Kisinóci turistaház, Ábrahám-kert, Király-rét, Királyrét

- Szén-pataki turistaház, Szállásoki-rétek, Királyrét

- Tóvik vadászház, Deszkametsző-völgy, Királyrét.

Idén először nyílt lehetőségünk arra, hogy az Iskolai Közösségi Szolgálat keretében lehetővé tegyük középiskolás tanulók részvételét is munkatúráinkon, ezt a későbbiekben is szeretnénk biztosítani a hasonló jellegű programjainkon.

A Börzsöny Alapítvány teherautója sajnos most is megtelt, igen sok teherautó és traktor gumit találtunk. Ezeket pedig biztosan nem a turisták hajigálták el...

Köszönjük szépen minden önkéntes résztvevő munkáját, a jó hangulatot és a Királyréti Erdészet segítségét!

Tavaszi kirándulás a Naszályon (2018. március 24.)

Kissé búbánatos idő fogadta azt a 18 résztvevőt, akik a kosdi kiindulási helyen gyülekeztek. Idei tavaszi kirándulásunkat a közel 10 éve telepített kosdi odútelep felújításának szenteltük. Főleg a lentebbi részeken jellemző, hogy a nagy pelék szétrágják a tetőket, valamint a harkályok szétvésik az odúnyílást sokszor a vas védőlemez ellenére. Ezen a szakaszon több odút újra kellett cserélnünk. A hegy fentebbi részén már nem voltak jellemzőek ezek a rongálások, itt csak egy lenolajos átkenést alkalmaztunk. A sok segítő kéznek hála egészen hamar végeztünk, így elhatároztuk, hogy ellátogatunk a Násznép barlanghoz is.

Ahogy elindultunk a kaptatón felfelé a Nap is előbújt a felhők közül, így hamarosan lekerültek a kabátok is rólunk. Hamarosan felértünk a gerincre, ahol még hófoltok közül kandikáltak ki a hóvirágok. Az északi oldal igen zord volt, az élővilág is dermedten várta a felmelegedést hozó tavaszt. A barlang bejáratát is jégcsapok díszítették, és persze a kövekre is ráfagyott a lecsepegő víz. A merészebbek benéztek a barlangba is, ahol pihenő patkósorrú denevért találtunk. Még várt ránk egy meredek visszaút a gerincig, de utána már csak lefelé haladtunk. Még összeszedtük a leselejtezett odúkat, majd visszatértünk az autókhoz. A hasznos közös munka és a kellemes túra emlékével térhettünk haza.

Megtartottuk közgyűlésünket (2018. február 24.)

Az idei közgyűlésünket 22 fő részvételével, a váci Király Endre szakközép iskolában tartottuk meg. Az elnöki megnyitó után Varga Péter titkár felvázolta a Dunakeszin létesülő madártani tanösvény tervét, ötleteket kért a kialakításhoz. Igen sok, jó gondolat elhangzott, ezek kiváló alapot képeznek a megvalósításhoz. A beszámolók előtt Terbe Józsefné, elnökünk ünnepélyes keretek között átadta Rottenhoffer Istvánnak a 25 éves tagságért járó oklevelet.

A 2017-es év vetített képes beszámolója egyöntetűen elfogadásra került, ezután szó esett a tagsággal való kapcsolattartásról, a honlapon és a facebook oldalunkon való hírek szükségességéről. Megválasztottuk a májusi küldött közgyűlés delegáltjait is, ez a hét fő fogja képviselni csoportunkat ezen az országos rendezvényen.

A hivatalos részek lebonyolítása után Prommer Mátyást, az MME vándor sólyom védelmi koordinátorát hallgattuk meg. Természetesen az év madaráról tartott igen érdekes előadást, melyben a tanulságos adatok mellett gyönyörű képek is szerepeltek. Az előadás után jó néhány kérdés érkezett még a hallgatóság részéről, melyeket Prommer Mátyás maradéktalanul megválaszolt.

A közgyűlés végén Ifj.Varga Pétertől még egy hozzászólás érkezett, ebben bemutatta a "Kezdő madarász képzés" tematikáját, lehetőségeit, ezt a hallgatóság nagy érdeklődéssel fogadta. Mindezek végén elnökünk a közgyűlést igen tartalmasnak és pezsgőnek értékelte és bezárta.

Madárodú készítés a Szt István Általános Iskolában (2018. január 17.)

A dunakeszi Szent István Általános Iskola új épületét 2017. szeptemberében vehették birtokba a tanulók és tanáraik. Már a régi épületben is működött a madarász szakkör, Tóth Éva tanítónő vezetésével, irányításával.

Az új iskolában tovább folyt a szakkör munkája, sőt a minden igényt kielégítő gyakorlati teremben új szintre emelkedett. Tavaly decemberben Varga Gyöngyi és Varga Péter útmutatásai alapján madár etetőket készítettek a gyerekek, amit haza is vihettek. Most madárodúkat építettek, melyek az iskola körüli fákra kerülnek kihelyezésre. A 15

db deszkaodút nagy igyekezettel és meglepő precizitással kalapálták össze a gyerekek és még a lenolajos fakezelést is elvégezték. Az idő előre haladtával a tanulók szülei is sorra megérkeztek, ám többen a szorgos munka láttán kedvet kaptak egy kis kopácsolásra, segítettek a befejező mozzanatoknál.

Köszönet Tóth Éva tanárnőnek áldozatos munkájáért, mellyel a gyermekek természet szeretetét elmélyíti! Sok-sok kismadarat kívánunk nekik új odútelepükön!

Denevér monitoring a Börzsönyben (2018. január 15.)

A Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársaival közös denevérmonitoringot tartottunk, a kisebb-nagyobb börzsönyi bányajáratokban, köztük a Börzsöny Alapítvány által korábban lezárt üregekben is. Valószinűleg az enyhe időjárás miatt most más eloszlásban találtuk a denevéreket, inkább a kisebb járatokban tartózkodtak, ahol a korábbi években nem, vagy alig volt észlelés. Összesen 549 kis patkós, 5 nagy patkós, 15 közönséges, 6 hegyesorrú, 5 vizi, 1 tavi, 2 nyugati pisze, 1 barna hosszúfülű, és 3 csonkafülű denevért találtunk, valamint számos, telelő szalamandrát is. Meglepetésre a Lukács táró felső részében egy róka tanyázott a mennyezeten csüngő denevérek alatt, "akit" óvatosan kitereltünk a szabadba.

Bemutatómadárgyűrűzés a Bajdázói-tónál (2017. december 10.)

Az utolsó nyilvános programunkat rendeztük meg ezen a verőfényes vasárnapon, melyet minden évben Brellos Tamás királyréti erdész, helyi csoportunk egyik alapítója emlékére szervezünk. Ez a bemutató madár gyűrűzés méltó befelyezése volt a 2017-ben végzett tevékenységünknek. Sarlós Dávid gyűrűző és csapata megállás nélkül dolgozott, mert a rengeteg megfogott madár mellett érdeklődőből sem volt hiány: mintegy 100 fő tisztelt meg minket jelenlétével.

A napos, ámde fagyos időben jól esett a forró tea és a forralt bor, amivel megvendégeltük látogatóinkat. A legtöbb fogott madár széncinege volt, de hálóba került sok barát-, kék- és fenyves cinege

is. A program végén még egy közép fakopáncs is meggyűrűzésre került, bár ő folyamatosan, hangosan tudatta velünk nem tetszését. A madarakat vendégeink engedhették szabadon és ennek nem csak a gyerekek örültek. Többen az idősebb korosztályból is életükben először érezhettek vad madarat tenyerükön. Dél felé már egyre kevesebb fogás lett, így a hálókat összehúztuk. Sokan még beszélgettek, a jó időben nem akaródzott haza indulni. Gyönyörű és sikeres napunk volt!

Adventi vásár Nagymaroson (2017. december 2.)

A nagymarosi MÁTÉ Állatvédelmi Alapítvány meghívására idén is csatlakoztunk az általuk szervezett adventi jótékonysági vásárhoz. Standunknál támogatásért cserébe kitűzőket, falinaptárt, madár etetőt és -odút, valamint madáreleséget adtunk. Önkénteseink kedvessége vidám színfoltja volt a hagyományosan itt megrendezett piacnak. Nagyon sokan látogattak meg minket, voltak, akik miattunk érkeztek és olyanok is, akik tavaly is nálunk szerezték be az etetőanyagot és ezt most sem akarták másként! Az esemény fényét emelte, hogy Varga Péter, természetvédelmi mérnök hallgató a kultúrházban a madár etetésről tartott nagy sikerű előadást. Erre mintegy 30 fő volt kíváncsi. Reméljük jövőre sem szakad meg ez a szép hagyomány és itt lehetünk újra!

Odúkopácsoló nap (2017. november 12.)

Most is a jól bevált helyszínen, a Facél Kft asztalos műhelyében szerveztük meg az idei odúkopácsoló napot. A februárra tervezett odúépítést a nagy hideg miatt elhalasztottuk, de a tapasztalatok és a vélemények alapján úgy tűnik ez az őszi időpont több szempontból is kedvezőbb.

A vasárnapi pihenőnapját is feláldozta az a 41 fő, akik megjelentek a találkozó helyszínén, majd rövid baleseti oktatás és odú építési bemutató után serény munkába kezdtek. Az előkészített faanyagot többen is elkezdték összeszögelni, majd a különböző munkafázisok között kézről-kézre jártak az alkatrészek, míg végül a tető is felkerült és a festőcsapathoz jutottak a kész madár odúk. A sötétre színezett lenolajos festés két igényt is kielégít: megvédi a fát az időjárás viszontagságaitól, valamint a környezetbe is jobban beleolvadnak a kiakasztott odúk. A szorgos munkának hamar meglett az eredménye, délre elkészült a tervként

kitűzött 100 db odú, de félkészben készült még hozzá 20 db, melyek néhány mozdulattal könnyedén készre hozhatóak. A nap közben és végén meleg teával és aprósüteménnyel kedveskedtünk önkénteseinknek, akik közül többen is csak kedves erőszak hatására tették le a szerszámot.

Az elkészült madárlakások a tél folyamán kerülnek kihelyezésre, a meglévő odútelepek elhasználódott odúit cseréljük le velük. Helyi Csoportunk börzsönyi és nyugat-cserháti területein már 1000 db felett van a kihelyezett madárodúink száma, melyeket 30-35 önkéntesünk kezel. Évente legalább öt alkalommal ellenőrzik ezeket és a megfigyeléseket odúnaplókban rögzítik. Ezen adatokból nem csak a madarak, de a pelék és a kevésbé szeretett darazsak állomány változásairól is pontos információkat kapunk.

Ezúton is köszönjük önkénteseink munkáját, akik a vasárnapi pihenés helyett a nem is olyan könnyű munkát választották! Fegyelmezetten, precízen és nem utolsó sorban balesetmentesen dolgoztak!

Adomány a Börzsöny Alapítványnak (2017. október 16.)

Erdész Zoltán, Dunakeszi város alpolgármestere 150 000.-Ft-ot adományozott Alapítványunk részére. Mint kihangsúlyozta, ezt szigorúan magánszemélyként tette és a királyréti madarász táborok fejlesztésére szánta. Az adományt Varga Péter, a Börzsönyi Helyi Csoport titkára vehette át. Az átadást kísérő beszélgetésen Erdész Zoltán megemlítette, hogy gyermekként ő is közelről ismerte alapítónkat Brellos Tamást, most is jó érzéssel emlékezik vissza a vele töltött időkre. Szó esett a Dunakeszin átadott Duna-parti strand egyfajta fejlesztéséről is: egy a madarakat és madárvédelmet bemutató tanösvény kialakítására kaptunk lehetőséget, melyet reményeink szerint óvodás és iskolás csoportok is haszonnal látogathatnak majd.

Köszönet a támogatásért és a lehetőségért egyaránt!

Helyi Csoport kirándulás a Sas-központba (2017. október 14.)

21 fő vett részt ezen az autós kiránduláson, melyet a jászberényi Sas-központ látogatására szerveztünk. Vendéglátónk Juhász Tibor, a központ vezetője kalauzolt minket, egy gyűrűző bemutatóval indítva a napot. A szeszélyesen kanyargó Zagyva mentén felállított hálókba igen szép számban akadtak madarak: füzikék, cinegék, királykák, vörösbegyek, valamint egy meggyvágó. A bemutató után lesétáltunk a Zagyva partjára, melyről Tibor elmesélte, hogy Magyarországon már csak ez a folyó az egyetlen, amelyik szabadon alakíthatja medrét, nincs szabályozva.

A bemutató után újra autóba szálltunk és átmentünk a Sas-központba. Mire megérkeztünk, meg is éheztünk, így vendéglátóink jóvoltából megkóstolhattuk a Jászság egyik remek ételét, a pandúr-gulyást. Ebéd után megnézhettük a mentett madarakat, melyek mindegyikéhez egy-egy történet kötődik: szomorúak, néha elkeserítőek, de mégis tanulságosak. A kézhez szokott madarak bemutatójánál madársimogatásra is lehetőséget kaptunk. Érdekes volt tapasztalni a baglyok plüss-puhaságú tolla után a sasok kemény, acélos tollazatát.

Délután még kimentünk a közeli tanösvényre, mely szépen bemutatja a táj adottságait, vad madarait, azok védelmét, a rájuk leselkedő veszélyeket. Nagy szükség volt a velünk cipelt távcsövekre: "függögető" vörös vércséket láthattunk, hantmadarat, réti fülesbaglyot figyeltünk, és a távolban egy arany sakált is kiszúrtunk. A séta végén a központ címermadarával is összehozott a madarász szerencse, hosszan követtük egy parlagi sas röptét a fejünk felett.

Az idő csodálatos volt, házigazdánk, Juhász Tibor igazán profin, jó humorral adta át nekünk a sas védelemmel kapcsolatos ismereteket és az ebéd is nagyon finom volt. Hálás köszönet érte!

Dunakeszi Önkéntes Köztisztasági Nap (2017. október 7.)

A Börzsöny Alapítvány is csatlakozott a Dunakeszi Önkormányzat által szervezett környezet takarítási akcióhoz. Az alapítványt 3 fővel képviseltük, valamint szolgálatra ajánlottuk fel teherautónkat is a szemét elszállítására. Jelentős segítséget kaptunk az önkormányzat részéről: 3 fő 3 gyermekkel segített a Temető-domb alatti partoldal megtisztításában. Ez a terület fokozottan védett növények otthona, így helyi védettséget élvez. Sajnos ezt sokan nem veszik figyelembe, még mindig előfordulnak szemét lerakások. Most is tapasztaltuk azt a furcsa szokást, mely néhány kutya tulajdonosra jellemző: a kutyagumit gondosan összeszedik egy neylon zacskóba, szorosan bekötik a száját, majd nagy ívben behajítják egy bokor mélyére. Talán nem is gondolnak bele, hogy ezzel rosszabbat tesznek, mintha semmit sem tettek volna. Az ürülék belerohad a zacskóba, veszélyes hulladékká válik, a neylon pedig évtizedekig szennyezi a talajt!

Az akciót sikeresen zártuk, a Temető-domb környékén kívül még egy szemét lerakatot is sikerült felszámolnunk, és a vizes kertek alatt futó földút mentét is kitakarítottuk. Köszönet minden résztvevőnek, külön köszönet az önkormányzati dolgozóknak segítségükért!

Európai Madármegfigyelő Napok (2017. szeptember 30 - október 1.)

Az elmúlt hétvégén megrendezett Európai Madármegfigyelő Napokon Magyarország két kategóriában is első helyezést ért el! A hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett programon idén 41 ország madártani szervezete, köztük hazánk BirdLife képviselője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vett részt. Az összesített eredmények alapján Európában és Közép-Ázsiában legalább 934 helyszínen, 4 millió madarat figyelt meg a 21.704 résztvevő!

Helyi Csoportunk is kivette részét e nemes versengésből: 3 helyszínen, 334 résztvevővel és több ezer azonosított és megszámolt madárral zártuk a két napot. Sződligeten és a püspökhatvani Sinkár-tónál bemutató gyűrűzést is tartottunk, a Vácrátóti Botanikus kertben pedig a kirakodó vásár vendégeivel madarász sétákon gyűjtöttük az adatokat és mutattuk be a Természet- és benne a madármegfigyelés szépségeit. Sok ismerős arccal találkoztunk, de még több ismeretlen érdeklődőt sikerült megszólítanunk. Reméljük hamarosan őket is tagjaink soraiban látjuk viszont!

Köszönet a résztvevőknek (meg persze a madaraknak), akik nélkül nem született volna meg ez a nagyszerű eredmény! Még nagyobb köszönet a szervezőknek, akik a helyi programokat biztosították:

Horváth Tibor szervező (Sződliget)

Dénes János gyűrűző (Sződliget)

Rottenhoffer István szervező (Sinkár-tó)

Sarlós Dávid gyűrűző (Sinkár-tó)

Rottenhoffer Balázs segítő (Sinkár-tó és Vácrátót)

Nagy Csaba, Varga Gyöngyi, Ifj. Varga Péter és Fejes Zsófia segítők (Vácrátót)

És az eredmények:

- rendezvény helyszínek száma:

Magyarország (123 helyszín)

Hollandia (120 helyszín)

Lengyelország (112 helyszín)

- résztvevők száma:

Magyarország (3.919 fő)

Svájc (3.695 fő)

Fehéroroszország (2.219 fő)

- látott madarak száma:

Finnország (1.285.000)

Svédország (980.000)

Magyarország (479.054)

A leggyakoribb három madárfaj hazánkban idén a seregély, a dankasirály és a tőkés réce volt.

Beszámoló a Madarász Táborokról (2017. augusztus 1.)

Középiskolás Természetvédelmi Tábor (KÖTET) 2017.

Az idén rendhagyó módon külföldre és magashegységbe vittük a középiskolásokat. Az Alacsony-Tátrában, 1050 méteren fekvő, Magurkán volt a szállásunk. Az egykori bányászfalunak ma már csak 6 állandó lakosa van. Sajnos a táboroztató felnőtteket és a közlekedést idén is nagyon nehéz volt megszervezni, de végül is két bérelt mikrobusszal sikerült kiutaznunk, miután a tábor idejét is módosítottuk. Eredetileg 18 gyerek jelentkezett, de az időpontváltoztatás miatt csak 14 táborozónk volt. A csapat egy jó része már évek óta lelkesen jön KÖTET-be és most is nagyon jól érezte magát. Kifelé menet megálltunk Dobróváralján és megnéztük a dobronyai várat. Az Alacsony–Tátrában két kiránduláson ismerkedtek a gyerekek a magashegységek élővilágával, földrajzával. Az időjárással nagy szerencsénk volt, csak akkor esett az eső, amikor mi nem voltunk kinn. A Salatinról is ki lehetett látni, ami nem mindig van így. Megnéztük egy magurkai bányajárat maradványait is. A június 23. és 25. között lezajlott tábor nagyon jól sikerült, a gyerekek erőnléte elegendő volt a magashegységi túrázáshoz, így fontolóra vettük, hogy máskor is megpróbálunk hasonló középiskolás tábort szervezni.

XXIV. Börzsönyi Ornitológiai és Természetvédelmi Tábor (BOTT)

A július 10-én kezdődő XXIV. BOTT-ba idén 51 gyerek jelentkezett. Nagyon sok változás történt a táboroztató stábban: 7 új segítő került be, közülük 6 középiskolás, akik közül ötöt a KÖTET idején vagy az után szerveztünk be. Nagyon nem volt könnyű gyűrűzőket keresni és az is most fordult elő először, hogy két csoportot félideig és a tábor második felében más-más vezetett. Végül is lettünk elegen és a tábor jól sikerült. Az építésen olyan sok középiskolás volt, hogy az így kialakult létszám már túl nagy volt. Az időjárással szerencsénk volt, már amennyiben az szerencsés, hogy javarészt hőség volt. Az viszont tényleg szerencsés, hogy például a július 10-i vihar, ami károkat is okozva szinte az egész országon végigsöpört, a Bajdázói-rétet kikerülte: nem volt sem szélvihar, sem sok eső. Még egy éjszakai zivatart kaptunk, de ettől eltekintve száraz időnk volt. Idén megjavíttattuk az ebédlősátrat és 3 új Monaco külsőt valamint 4 új belsőt vásároltunk. Ennek köszönhetően 54 gyereket tudunk 9 pár Monaco sátorban elhelyezni. Idénre sikerült a pár éve vásárolt matracokra huzatokat és lepedőket vásárolni, így minden gyerek új, tiszta matracokon alhatott. Érdemes megemlíteni, hogy idén nagyon sok, 338 madarat fogtunk a gyűrűzés során, köztük jégmadarat és címermadarunkat, fekete harkályt is. 21-én este sok vendég jelenlétében tartottuk a táborzáró műsort.

Tarján Ambrus

Színes gyűrűs eredmények a Börzsönyben (2017. június 29.)

13 éve Drégelyvár mellett kirepült feketególyánk újra jelentkezett: ezúttal a mai Szlovákia területén, a Vág völgyében mutatta meg magát. A korábbi években már Szécsényben, és Izraelben is leolvasták a gyűrűjét. Most ő a legidősebb börzsönyi feketególya, amelyiknek ismerjük a sorsát.

Ez évben a börzsönyi rengetegben ismét színes gyűrűs fekete gólya költött: 2014-ben a felvidéki Gímeskosztolány mellett kelt madár most egy fiókát nevel. Kostolany pod Tribeèom - Börzsöny kb. 120-130km távolságra van.

Gyermeknap a Gyadai-réten (2017. május 28.)

Az esős, hideg május eleje hirtelen csapott át forró nyárba, ami ezen a napon nagyon sok családot csalt ki a Természetbe. A Váci Erdészettel közös programunk igen sikeresnek bizonyult. A Gyadai-rét amúgy is sok embert vonz szép környezetével, de a mai nap különösen sokan jöttek el. Standunkat nagy számú érdeklődő kereste fel, ahol az ismeretterjesztés mellett madárodúkat is készíthettek a vállalkozó szelleműek.

Nagy Csaba a délelőtt folyamán a kis tanösvény mentén, népes csoportot vezetett, az ott elhelyezett madárodúkat ellenőrizve. Több mint 20 fő vett részt ezen a programon.Az itt elhelyezett 15 odúban igen változatos állapotot találtunk a gyerekek nagy örömére: sok széncinegének ekkor kezdődött a második költése, több esetben a kotló madarat, vagy már egy-két esetben a kikelt egy napos fiókákat figyelhettük meg, és voltak olyan odúk, ahol még az első költés kirepülés előtti fiókáit is megfigyelhettük. De több odúban már nem madarakat találtuk, hanem nagy pelékkel találkoztunk, ami talán még jobban felkeltette a gyerekek érdeklődését. A nap folyamán az MME sátorban igen nagyszámú, több mint 150 érdeklődő fordult meg, ahol madaras kirakókkal is foglalkoztattuk a gyereket. A sátor mögött pedig lehetőség nyílt odúkopácsolásra is, mind a gyerekek, mind a felnőttek számára, Varga Péter irányításával. Az általuk elkészített odúkat a látogatók magukkal vihették. A délután folyamán nem volt jelentkező a nagy túrára, de a szükséges ellenőrzést el kellett végezni. A munka közben a tanösvény olyan volt mint egy "autópálya", folyamatosan jöttek a túrázó, gyerekes családok. Az itt elhelyezett 35 odú szinte mindegyike lakott volt. Ha leakasztottunk egy odút, mindig volt a környéken érdeklődő látogató, így kötetlen formában, további gyerekes családok figyelhették meg az odúlakó madarak életét.

Kitüntetés az MME közgyűlésén (2017. május 27.)

A tavalyi kitüntetés-eső után, mikor is három tagtársunkat tartotta érdemesnek a vezetőség elismerésre, idén is folytatódott a siker széria! Nagy Csaba Chernel István emlékérmet és kitüntető oklevelet kapott munkája elismeréséül.

Csaba évtizedek óta tagja a Madártani Egyesületnek, az első pillanatoktól kezdve az odúzás szerelmese. Az ő irányítása alatt fejlődött a Börzsönyi Helyi Csoport néhány tízes királyréti madárodú telepe az egész működési területünket lefedő ezres nagyságrendig. Fáradtságot nem ismerve a koordinálás mellett odútelepeket is kezel a Naszályon és Királyréten. Minden évben

érdeklődők sokaságának mutatja be vezetett túráinkon az odúlakó madarakon keresztül a természetvédelmet. Az évtizedek alatt megszerzett tudás koronája az általa szerkesztett, 2013-ban

megjelent "Odúlakó madaraink védelme" című kidvány. Lévén hogy aktív madár-fotós, e könyv is tele van szebbnél szebb képeivel. Legszebb fotóival kiállításokon vett részt, több rangos díjat is bezsebelt.

Elnöke a Börzsöny Alapítványnak, ezen tevékenységével is nagyban hozzájárul Helyi Csoportunk eredményes természetvédelmi munkájához. A Gyadai-réten, alsó tagozatos gyermekek részére szervezett madarász táborok egyik alapítója, szakmai vezetője.

Ezúton gratulálunk barátunk elismeréséhez, kívánunk Neki hosszú, eredményes madarász életet!

Tavaszi madárdal a Börzsönyben (2017. május 13.)

Üde, haragos zöld, eső utáni erdő fogadta azt a 18 főt, akik részt vettek az egyik legnépszerűbb programunkon, ahol a madárodúzás rejtelmeibe kalauzoljuk az érdeklődőket. Nagy örömünkre igen sok gyermeket hoztak el szüleik, nekik életreszóló élményt ad a kézközelből látható kis madarak látványa. Néhányan hernyókat kezdtek szedegetni, hogy a kinyitott odúk lakóit megetessék. Erről gyorsan lebeszéltük őket, elmagyarázva a természet rendjét: jobb ha szüleikre bízzuk a kicsinyek etetését.

A rendezők, Nagy Csaba és Mátéfy Szabolcs rövid köszöntője után elindultunk a Bajdázó-tó felé, utunkat egy odútelepre fűztük fel. A tavaszi erdő zengett a madarak énekétől, vezetőink jól be tudták mutatni az egyes fajok jellegzetes hangját. Énekes rigó, erdei pinty, füzikék, légykapók, cinegék, poszáták daloltak egymást túlénekelve. Az első odúban szén cinegék laktak, nemrég kelhettek ki, még csupaszok és vakok voltak. Nagy Csaba, aki az odútelepet kezeli, elmagyarázta, hogy ez már a második költése a cinkéknek.

A parányi fiókák persze nem csak a gyerekeknek tetszettek, a felnőtteket is elvarázsolták. A további odúk is mind lakottak voltak: találkoztunk kék cinege és örvös légykapó fészekaljjal is. Kisebb riadalmat okozott, amikor az egyik odú visszahelyezésekor egy nagyobbacska kék cinege fióka kiugrott a fészekből. Szerencsére megúszta a puha avarba történő landolást, sőt annyira meglepődött saját bátorságán, hogy hagyta magát megfogni is. Csaba visszahelyezte őt az odúba, így nagy eséllyel testvéreivel együtt tovább nevelik szüleik, hogy megerősödve újra nekivágjon a nagy kalandnak.

Túránknak botanikus résztvevője is volt, tőle is sokat tanultunk. A még nem teljesen záródott lombkoronán átszűrődő napfény megszámlálhatatlan virágnak nyújt lehetőséget a szaporodáshoz. A legnépszerűbbek a kosborok voltak, gyönyörű virágzatukat több fajon is megcsodálhattuk. Igen érdekes volt látni a madárfészek kosbor virágját amely, nem fotoszintetizáló révén, úgy nézett ki, mintha tavalyról maradt volna itt barnuló testével.

Mire végignéztünk minden odút, el is érkeztünk a Bajdázó-tóhoz. A szép, napos időben jól esett az árnyas pihenő kunyhóban letelepedni, ahol minden résztvevő átvehette emléklapját, melyet stílusosan Szabolcs madárfiókákról készült fotója díszített. Hamar előkerült az otthonról hozott elemózsia is, ilyen tartalmas kirándulás után kellett pótolni az energiát.

A kirándulás célja nem csak az odúk bemutatása volt. Az odútelep egy országos megfigyelő hálózat része, a költési adatokat az odúnaplóba rögzítettük. Az elmúlt évtizedek megfigyelései jól összevethetőek, így kimutatható egy madárfaj egyedszám változása, esetleg új fajok megtelepedése területünkön. Manapság egyre inkább háttérbe szorul a madarak "hasznosság" szerinti osztályozása, de nem vitatható, hogy egy fiatal erdőben igen nagy jelentőssége van egy komoly odútelepnek. A fák még fiatalok ahhoz, hogy harkályok vájjanak bele odúkat, az erdőnek azonban itt is nagy szüksége van a kártevők gyérítésére, ebben segítenek az odúlakó madarak.

Kép és szöveg: Varga Péter

Fülemülék Éjszakája a Csekei-réten (2017. május 5.)

A Nyugat-Cserhát egyik legértékesebb vizes élőhelyére szerveztük meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportjával május 5-én, alkonyat idejére a Fülemülék Éjszakáját. Ez a helyszín mindig érdekes, titokzatos, izgalmas, mert nem tudjuk, hogy éppen milyen érdekesség kerül szemeink elé, vagy halljuk hangját, énekét. Az időjárás igen mostoha volt, a találkozás idején is esett az eső, borongós volt a hangulat, ólmos színűek a felhők. Ez sem szegte a kedvét annak az elkötelezett és rendkívül lelkes 16 főnek, aki az elemekkel dacolva nekiindult az alkonyatba boruló Csekei-rétnek.

A madarak éppen ilyen lelkesek voltak, szerencsére a bőség zavara fogadott minket éneklő madarak terén. A felhők mögé rejtőzött napot számos erdei, nádi és réti énekesmadár búcsúztatta. A Gombás-patak leszabályozott keskeny árterének megmaradt élőhelyei emlékeztettek az egykori gazdag vízi világra, mely a Csekei-rét környékén burjánzott. Az erdei énekesek közül a kórus tagja volt: fülemüle, feketerigó, énekes rigó, barátposzáta, csilpcsalpfüzike, széncinege, citromsármány. Nagy örömet okozott a Nyugat-Cserhátban kevés helyen előforduló nádi és réti énekesek aláfestése is, melyek közül az énekes nádiposzáta, nádirigó, nádi- és réti tücsökmadár éneke ill. pirregése hallatszott, a cigánycsuk pedig kedves csicsergő trilláival búcsúztatta a napot. Megtapasztalhattuk miért találó a tücsökmadár elnevezés ezekre a rejtett életmódot folytató, titokzatos madarakra, hiszen tücsökhöz hasonló „énekük” andalítóan szólt az éjszakában. A ritkább elterjedésű réti tücsökmadár kéttagú, magasabb frekvenciájú, lágyabb pirregése jól összehasonlítható volt a gyakoribb nádi tücsökmadár egytagú, monoton, mélyebb frekvenciájú pirregésével. A bokrosok énekesei közül megszólalt a mediterrán jellegű karvalyposzáta és a mezei poszáta is, mely utóbbi madár jellegzetes „ved-ved” riasztóhangjával adta tudtunkra, hogy túlléptünk egy határt a bizalmaskodásban. Az énekeseken kívül a vízi világból képviseltette magát a hamarosan már szétszaladó fiókáit terelgető bíbic, a vízityúk is kurjantott egyet a fűzlápról, tőkés réce gácsér repült ráérősen a mocsárrét felett, míg tojó párja kotlik a tojásokon, vagy már vezetgeti a frissen napvilágra perdült fiókákat. A kakukk kitartása példás volt az esőben, szakadatlanul őrizte azt a területet, ahol kiszemeli hamarosan fészek áldozatát, melybe beletojja kakukktojását. Rengeteg seregély húzott be éjszakázni a Csekei-rét füzesébe, akácos erdeibe, magasfeszültségű oszlopaira, mintegy 800 példányt számoltunk. Az egész madárkoncert karmestere egyértelműen a fülemüle volt, irodalmi nevén csalogány, mely uralta gyönyörű, lágy, bugyborékoló énekével a kórust. A karmesterek fent maradtak, hárman is szóltak, míg a kórus többi tagja a nap pályájának lecsengésével elcsendesült, csak a fülemüle tiszta, erős, nyugtató éneke maradt meg az éjszakában. Ezzel búcsúztattuk az estét: a hangterápiás gyógyításban is használt csalogány énekkel.

Rottenhoffer István

Fülemülék Éjszakája Vácon (2017. május 5.)

Idén hetedik alkalommal szerveztünk Vácon Fülemülék Éjszakáját, de most egy új helyszínre, a váci Ligetbe invitáltuk az érdeklődőket. Már a rendezvény előtti héten többen jelezték érdeklődésüket, közöttük a váci Radnóti Miklós Általános iskola egy kisebb csoportja is. Úgy látszott, 30 főnél is többen leszünk ezen az estén. Sajnos a május eleji időjárás még mindig háborgó volt, az áprilisi „télies” zord időjárást követően. Ezen a napon is jöttek-mentek a felhők, délután még ígéretes volt, de 16 óra körül egy újabb csapadékzóna érte el a térségünket, sok érdeklődőt elriasztva. A programra 3 család és néhány érdeklődő érkezett, így is 15-en gyűltünk össze. 19 óra körül, az induláskor is "lógott az eső lába", de a kitartó kis csapat startra készen állt. A Hétkápolnától rövid sétával leértünk a Szent-kúthoz (Hétkápolna-forrás), ahol az első kellemes meglepetés ért bennünket, énekelt a fülemüle. Igaz rövid ideig élveztük, de ez erős indíttatást adat a kis csapatnak, hogy folytassa útját a Ligeti-tó partján, a Dunai-Tanösvény irányába. Menet közben nagy fakopáncs fészekkel találkoztunk, ahol az éhes fiókák várták a táplálékot, majd fekete harkályt sikerült megfigyelni. Élvezhettük a cinegék sokféle énekét és egy tőkésrécét figyelhettünk meg extrém magasan, több mint 15 méteren, egy platánfán. Az erdei pinty esőben, rossz időben jellemző hangja mellett a vörösbegy énekét is hallhattuk. Sajnos sétánkat az eső ideje korán megállította, de mindenki elégedetten távozott, bízva abban, hogy jövőre kellemesebb időjárási körülmények között találkozunk újra.

Nagy Csaba

Odúlesen a Váci Nyár utcai óvoda Cica és Lepke csoportja (2017. április 25.)

2017. április 24. és 25. nagy nap volt a Nyár utcai Óvoda két csoportjának. A Cica és a Lepke csoport látogatóba készült a Magyarkúti odútelepünkre. Csodálatos reggelre ébredtek a gyerekek. Sütött a nap és meleg volt mind a két napon. 9 órakor indultak Vácról külön busszal Magyarkútra. Ott már várta őket Szilágyi Lajos madárbarát, aki mesébe szőtte az erdő madarainak életét. A csoport először meglátogatta HU-HU bácsit, aki egy alagútban lakott és láthatatlan volt. A gyerekek hívására felelt, és üdvözölte őket. Megkérte, hogy legyenek vendégei az erdőnek és látogassák meg a kis madarakatŐ, mint az alagút jó szelleme vigyázni fog a jóságos gyerekekre és felnőttekre. Ezután következett a mese patak, ami nagy kihívás volt a gyerekeknek, hiszen csak egyenként lehetett átmenni a hídján. Mindenki nagyon bátor volt. Majd néhány lépcsőt kellett megmászni, hogy az odúkhoz érkezzenek. Ott Lajos bácsi elmesélte a gyerekeknek miért vannak ott az odúk, majd vetélkedő következett. Madárhangokat kellett felismerni a gyerekeknek. Mondani se kell, hogy mindet kitalálták. Megismerték a rigó, az uhu és a galamb hangját. Majd képről kellett felismerni a madarakat. Persze ez is sikerült. A jutalom se maradt el, mindenki kapott

egy-egy matricát és egy könyvjelzőt az év madara képével. Jött a varázspálca és Lajos bácsi ennek segítségével leszedte az első odút. Azt a csodát. Kirepült a kis cinke az odúból, majd mindenki megnézhette mi van benne. Azt az érdekességet. Cinketojások, 10-15 darab egy-egy odúban. Megnézhették, majd a bátrak kézbe is foghatták a kicsi tojásokat. Megtudták, hogy hogyan is néz ki egy odú belülről, milyen fészket készít a cinke, s milyen a cinketojás. Mondani se kell, hogy mind a 30 odút szerették volna megnézni, de az idő sajnos gyorsan eltelt és még várta a gyerekeket a játszótér is Magyarkúton. Gyors búcsúzás HU-HU bácsitól és a varázspataktól. Csodás délelőttöt töltöttünk együtt.

Reméljük jövőre is találkozunk, de még addig megnézzük az óvoda udvarán lévő odúkat is, mert ott már a kismadarak hangosan várják szüleiktől az ebédjüket.

Kép és szöveg: Szilágyi Lajos

Tavaszt köszöntő kirándulás a csővári Vár-hegyre és Vas-hegyre (2017. március 25.)

2017. március 25-én egy igazi szép, napfényes tavaszi nap köszöntött ránk. Ezt kihasználta az a 37 fő, aki részt vett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportjának tavaszköszöntő kirándulásán. A cél: Csővár, Vár-hegy és Vas-hegy, melyet lelkes, a Természetet felfedezni vágyó csapatunknak kényelmes túrával sikerült is elérnie. A szépen rendezett, festői szépségű falu főteréről indult a kirándulás az ikerhegyekre, mely a nyugdíjasok és a gyerekek számára is teljesíthető volt. Az időjárás igazán kedvező volt, szélcsend, ragyogó napsütés, csapadék sem esett, így számos növény- és állatfajt láthattunk. Több élőhely típust is érintettünk, a lakott területektől kezdve a szántók, bokrosok, fiatal vágások, melegkedvelő tölgyesek, sziklaerdők, gyertyános-tölgyesek, telepített fekete fenyvesek és sziklagyepek márciusi élővilága tárult elénk. Az időzítés jó volt, hiszen a teljes kilombozódás, a lombkorona záródása előtt rengeteg tavaszi növény nyílik ilyenkor. Néhányat kiemelnék ezek közül, melyekkel találkoztunk: bársonyos tüdőfű, bogláros szellőrózsa, erdei galambvirág, illatos ibolya, leánykökörcsin, odvas- és ujjas keltike, martilapu, mocsári gólyahír, salátaboglárka, tavaszi hérics, tavaszi lednek.

Az állatvilág sem volt néma és mozdulatlan, igazi tavaszi kórus fogadott bennünket a mindenhonnan daloló énekesmadarak formájában. Karakteres, a cserháti dombvidékre jellemző, sok helyen előforduló éneklő madárfajok voltak ezen a napon: vörösbegy, énekes és feketerigó, barátka, csilpcsalpfüzike, kék és széncinege, csuszka, seregély, erdei pinty, zöldike, meggyvágó, citromsármány, ill. a harkályok közül a több helyen is megszólaló nagy és közép fakopáncs, zöld küllő, valamint a növekedő állományú örvös galamb. Az egerészölyvek végig elkísértek utunkon, folyamatosan lehetett látni nászrepülő párjaikat a cserháti erdők fölött, a nagy területet bejáró, a dombvidéken tett kirándulások elmaradhatatlan kísérőjeként jelen lévő hollók is korrogtak többször felettünk. Ez utóbbi madár egyébként is jellegzetes jelképe lehetne Csővárnak, hiszen a „Hollós Mátyás”, azaz Hunyadi Mátyás királyunk fia, Corvin János is birtokolta egy ideig az erődítményt és a falut. A Vár-hegy és a Vas-hegy ikerhegyek, vagyis ugyanazon rögből képződött két kiemelkedés, melyek érdekes módon közel ugyanakkora magasak is: 349 és 358 méter tengerszintfeletti magasságban emelkedtek ki sasbércként a szelíd tájból. Geológiai érdekesség az egész Csővári-rög, itt található egy világszinten is jelentősnek számító földtani alapszelvény, ill. kőzet formációk is kapták a nevüket innen. Egy ilyen földtani (geológiai) és barlangtani (szpeleológiai) érdekesség, valamint őskori (paleolit kori) régészeti lelőhely az Uhu-barlang, melyet a vállalkozóbb szelleműekkel megszemléltünk a Vár-hegy leszakadásában. A Vas-hegyen találkozhattunk egy napjainkban jelentős természetvédelmi kihívást jelentő jelenséggel: az illegális terepmotorozással. Láthattuk személyes megtapasztalás által, hogy a

természeti értékek pusztításán kívül emberileg is negatív, leépítő személyiségformáló hatással bír ez a tevékenység. A hegyre különösen jellemző hüllőtani (herpetológiai) értékek közül egy fürge gyík és egy farkatlan fiatal zöld gyík jelentkezett a számukra különös jelentőséggel bíró napsütésben.

A kirándulás hivatalosan meghirdetett része véget ért a kiinduló pontra történő megérkezésünkkel, akinek ideje engedte még, azokkal átmentünk a közeli Sinkár-tóra. Az Észak-Pest megye természetvédelmi szempontból legértékesebbjének számító, Natura 2000 védettségű tó hozta a formáját: rengeteg védett és fokozottan védett madárral, elsősorban ragadozóval találkozhattunk a márciusi melegben. Rétisas, halászsas, vörös kánya, barna és kékes rétihéja, egerészölyv, karvaly, vándorsólyom, valamint egy karvalyfészekben kotló erdei fülesbagoly örvendeztetett meg bennünket. A legkitartóbbakkal pedig a Nyugat-Cserhát két ismert leánykökörcsin lelőhelyéből az egyiken fotózhattuk a gyönyörűen nyitó leánykökörcsineket. A nap végén a legtovább kitartókat az idei első füstifecskék búcsúztatták, mi mentünk a tóról, ők pedig jöttek az éltető vízhez.

Mindenki különböző dolog miatt jött a hegyre. Volt, aki különösebb cél nélkül, csak mozogni jött egy kicsit, volt, aki a várromokra, volt, aki az Uhu-barlangra és volt, aki a pazar tájképre volt kíváncsi – mindenki megtalálhatta, amit keresett. Ékes példája Csővár környéke a Természet és a történelem összefonódásának. A kettő nászából mindig valami megfoghatatlan, valami gyönyörű jelenség születik, mely benne van az adott helyen a levegőben és megkérdőjelezhetetlenül uralja a teret. Azt hiszem ebből a levegőből sokat szippanthattunk ezen a szombaton magunkba, mert a Nyugat-Cserhát mindig ad és ad, megunhatatlanul ad, a tájhoz együttműködési szándékkal és kíváncsisággal közelítő embernek.

Rottenhoffer István Fotók: Balázsovits János

Uráli bagoly fészkelése a Börzsönyben (2017. március 21.)

2014. óta először sikerült mesterséges ládában kotló uráli baglyot megfigyelni a Börzsönyben! Akkor két odúnkban is volt költés, azonban sem 2015-ben, sem 2016-ban nem foglaltak el egyet sem odúinkból annak ellenére, hogy jelenlétük folyamatosan tapasztalható volt a magas-Börzsöny területén. Most Selmeczi Kovács Ádámnak sikerült megfigyelnie a kotló madarat, valamint képet is készített róla, a korábban az odú tetejére szerelt tükör segítségével. Ezzel a bagoly megfigyelése komolyabb zavarás nélkül, távolról végezhető.

Részletek itt: birding.hu

Megtartottuk közgyűlésünket (2017. március 11.)

Idei közgyűlésünket az eddigiekhez képest kicsit később sikerült megszerveznünk, mert szinte az összes hétvégére esett valamilyen "madaras" program, ami megosztotta volna tagságunkat. A már megszokott helyszín, a Király Endre szakközép iskola adott helyet, melyet ezúton is hálásan köszönünk az intézmény vezetőségének!

A program az előző év beszámolójával kezdődött, majd az országos küldött közgyűlés delegáltjait választottuk meg. Ellenvetés egyik esetben sem volt, így a hivatalos résznek hamar vége lett. A második részben Rottenhoffer István beszámolóját hallhattuk az Acsa község közelében található réti sas pár fészkeléséről. Helyi Csoportunk működési területén nincs tudomásunk más sas párok fészkeléséről, így örömmel fogadtuk, hogy ennek a párnak több szempontból is biztonságos fészkelési lehetősége van. István többször is kiemelte Galbavi József tevékenységét, mely nagyban hozzájárult eme biztonság kialakulásához. Ez után Varga Péter beszélt az MME belső pályázat lehetőségeiről, buzdítva a tagságot programok szervezésére.

Schmidt András a MAP felmérés eredményeiről számolt be, majd felvázolta az idei év feladatait. E programban több tagtársunk is részt vesz, így lehet az, hogy a Börzsöny országos szinten a legjobban felmért területekhez tartozik. Végül a legjobban várt program rész következett, Kazi Róbert előadását élvezhettük a tavalyi évben szervezett szibériai expedícióról. Csodálatos képekkel illusztrálta beszámolóját, a messziről üres füves pusztáknak tűnő helyek gyönyörű és változatos virágokat rejtenek, a madarak pedig háborítatlanul élhetnek. Számunkra igen meglepőek voltak azok a kerecsen sólyom és más ragadozó fészkek, melyek 1,5 m-es sziklatömbön, vagy fatörzseken épültek. Ezután kötetlen beszélgetés kezdődött, majd elnökünk, Terbe Józsefné a közgyűlést bezárta.

2017-es programjaink első állomása (2017. február 4.)

Idei első rendezvényünknek a Verőcei Művelődési Ház adott otthont. Úgy gondoltuk, ez egyfajta visszatérés a gyökereinkhez, hiszen 40 évvel ezelőtt innen indult útjára a Börzsönyi Helyi Csoport. Földrajzilag is a központban helyezkedik el és tömegközlekedéssel is jól megközelíthető.

Egy előadás sorozattal kedveskedtünk annak a 47 főnek, akik megtiszteltek minket jelenlétükkel. Az előadók a Szent István Egyetem másodéves természetvédelmi mérnök hallgatói voltak. Elsőnek Varga Péter, Helyi Csoportunk tagja, az év madaráról szóló összeállítását élvezhettük. A tengelic bemutatása mellett szó esett annak védelmi lehetőségeiről is, valamint néhány érdekes adattal lettünk gazdagabbak, például hogy a tengelicet ausztráliába is betelepítették és ott mára életképes populációja fejlődött.

Fejes Zsófia Budapestről érkezett, hazai csúcsragadozónkról, a vidráról tartott előadást. A halastavakban okozott vitathatatlan kártétele mellett beszélt a ragadozóként teljesített pótolhatatlan szelektáló szerepéről is. Fekete Istvánt idézve mutatta be, hogy a szépirodalomban is megjelenik alakja, majd a vetítés végén a "Vad Magyarország" című film játszadozó vidrák jelenetével végleg meggyőzött a hallgatóságból mindenkit, hogy igenis helye van a magyar élővilágban ennek a csodálatos menyét-félének.

Schneider Viktor az MME Kiskunsági Csoportjától érkezett, stílusosan Madaras községből. Előadásában szűkebb hazáját, Bácskát mutatta

be, hírt adott az ottani madárvédelemről és csoportjuk munkáiról is. A vetített képek javarészt saját készítésűek voltak, lévén hogy szívesen fotózza a Természetet. Már több kiállításon is szerepelt képeivel, nagy sikerrel. Egyik kedves madara a szalakóta, ez a fotókról is kiderült, de a fajra irányuló védelmi programokból is kiveszi részét. Mindhárom előadásból érződött az előadók Természet szeretete, megbizonyosodhattunk arról, hogy jó irányba tart a Természetet védők képzése.

Ezúton mondunk köszönetet Greff Katalinnak, hogy helyet biztosított rendezvényünknek, valamint a művelődési ház dolgozóinak a segítő közreműködésért!

További bagolyodúk kerültek a Börzsönybe (2017. január 22.)

A Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében lévő börzsönyi erdőkben újabb bagolyodúkat helyeztünk ki a macskabaglyok, esetleg uráli bagoly fészkelésének elősegítésére.

A macskabaglyok rendszeresen elfoglalják a felkínált odúkat, de maguk körül nem tűrnek meg más fészkelő bagoly párokat, így az uráliakat sem. A 2014. decemberi jégkár okozta fakidőlések nem kímélték az odús fákat sem, megsemmisült az a mesterséges odú is, amelyben előzőleg uráli bagoly pár fészkelt. A pótolt, vagy megjavított odúkban sajnos sem 2015-ben, sem 2016-ban nem fészkeltek uráli baglyok, így további odúk kihelyezésével próbáljuk fészkelésre bírni ezeket a fokozottan védett, csodálatos madarakat. Híradásunk a lakott bagoly odúról itt található!

Újabb hírek a börzsönyi hiúzról (2017. január 17.)

Szilveszter Botond, a börzsönyi hiúz a 2016-os év utolsó előtti napján is színre lépett. A Börzsöny Alapítvány, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve, az FM Zöld Forrás támogatásával, 11 kameracsapdát működtet a hegység területén.

Képek és információk a hiúzról.

Brellos Tamás emléknap (2016. december 10.)

Már hagyományosnak mondható, hogy december elején, Helyi Csoportunk meghatározó alakja, Brellos Tamás emlékére a királyréti Tábor-réten bemutató gyűrűzést szervezünk. Az eseményt most is nagy érdeklődés övezte, 50 fő körüli látogatót köszönthettünk. A madarak jelölését a táborok egyik gyűrűző mestere, Sarlós Dávid végezte. Már az első ellenőrzéskor igen sok madarat találtunk a hálókban, főleg cinegéket és csuszkát. A későbbiekben még fakuszokat is sikerült fogni, de a nap fénypontja kétségtelenül a sárgafejű királyka volt.

Dávid a tőle megszokott laza alapossággal mutatta be a madárgyűrűzés fogásait, beszélt a kezdetekről, a célokról és a tudományos munkákról. A résztvevők figyelmesen hallgatták őt, de mindenkinek mosolyt csalt az arcára, amikor a gyerekek ijedten rezzentek össze egy-egy madár elengedésekor.

A hagyományokhoz híven koszorút helyeztünk el Tomi Bácsi kedves fáján, mely alatt a madarász táborban a sátra állt. Kicsit szent hely ez, ide azóta sem ver fel sátrat senki...

Hamarosan elkészült a "tábori tea" a nagy üstben, a felnőtteknek pedig forralt bor. Nem volt igazán hideg, de ennyi szabadban töltött idő után igen jól esett mindenkinek a meleg ital. Kisebb csoportokban jóízű beszélgetések folytak, jó tanácsokkal, tapasztalatokkal láttuk el egymást a madárvédelem területén. Az utolsó déli ellenőrzésnél már üresen találtuk a hálókat, ez mindig így szokott lenni: délre picit visszavonulnak az egyébként mindig éhes madarak. A hálókat összeszedtük, az etetőt visszaakasztottuk a helyére, még jó szolgálatot fog tenni a tél során.

Adventi vásár Nagymaroson (2016. december 3.)

A tavalyi évhez hasonlóan idén is a MÁTÉ Állatvédelmi Alapítvány meghívására vettünk részt a nagymarosi piacon megrendezett jótékonysági adventi vásáron. A piac messze földről vonzza az embereket, így a helyi csoport standnál is nagy volt az érdeklődés. A kedvezményes madáreleség vásár, a madár etetők és odúk igen népszerűnek bizonyultak, mire delet harangoztak, már csak az üres asztalt nézhettük.

Csodálatos dolog egy ilyen piacon, hogy az emberek itt nem rohannak. Sokan érdeklődtek munkánk, valamint a madáretetés fortélyai iránt. Tanácsokat adtunk az odúk gondozásával kapcsolatban, de sokan kérdeztek minket a fogyatkozó fecskékről is. Persze volt, hogy csak régen látott ismerősökkel beszélgettünk, itt ez is belefér az időbe.

Hálás köszönet látogatóinknak, akik adományaikkal, vásárlásukkal segítik munkánkat! A MÁTÉ alapítvány tárgyi adományok jelképes összegért való árusításához helyi csoport tagjaink is hozzájárulhattak, ezúton is köszönjük a felajánlásokat!

Odúkopácsolás az Erdőmentőkkel (2016. november 12.)

A télen összeépített 115 db madárodú áprilisig kihelyezésre került, így szükségesnek látszott még egy Odúkopácsoló Nap beiktatása még ebben az évben. A lebonyolításban az Erdőmentő Alapítvány önkéntesei nyújtottak segítő kezet, 16 fő jelent meg a Facél Kft műhelyében és kezdtek serény munkába. Rövid ismerkedés és baleseti oktatás után bemutattuk az odú építés folyamatát. Az Erdőmentők jó érzékkel választottak feladatokat maguknak, így a munka zökkenőmentesen folyhatott. 3-4 pár az odúkat szögelte össze, majd a következő folyamat, az oldalak kifúrása és a tető felszerelése már a másik asztalnál szorgoskodó 2-3 pár feladata volt. Jutott idő még a festésre is, így az odúk túlnyomó része teljesen elkészült. A végeredmény 106 db madár lakás lett, melyeket a Börzsöny elhasználódott odúinak kicserélésére fogunk használni.

Nagy köszönet az Erdőmentőknek kitartó, precíz munkájukért!

Európai Madármegfigyelő Napok (2016. október 1.)

Az összesített eredmények alapján legalább 1.070 helyszínen, 24.115 résztvevő figyelt meg 5.8 millió madarat Európában és Közép-Ázsiában!

A világ egyik legjelentősebb madártani hagyományával rendelkező Magyarország ismét jól szerepelt az országok közötti játékos versenyben. A helyszínek számát tekintve a harmadik, a résztvevők tekintetében az első, a látott madarak kapcsán pedig ötödikek lettünk és ebből a Börzsönyi Helyi Csoport is becsülettel kivette részét:

Püspökhatvan, Sinkár-tó

Rendkívül jó időjárási és látási viszonyok fogadták azt a 37 főt, akik Észak-Pest megye természetvédelmi szempontból legértékesebb állóvizét, a Sinkár-tavat választották szombati program gyanánt. A madármozgás kedvező volt, számos táplálkozó terület állt rendelkezésre a galamboknak, pintyféléknek, bokrokban mozgó énekeseknek, ragadozómadaraknak, vízhez kötődő fajoknak, az enyhe idő miatt a rovarmozgás is ide vonzotta a vonuló madarakat. Lábon álló napraforgótáblák, kukoricások, lekaszált parlagok, lucernások, gyümölcsösök, bokrosok, rövid füvű birkalegelő, nádas-gyékényesek, ártéri jellegű füzes szegélyerdők a bőség zavarával és hihetetlen változatossággal kínálkoztak a Sinkár-tóra koncentrálódó madarak számára. Ezek a kedvező adottságok meg is hozták az eredményt: összesen 55 madárfaj 1011 példánya került távcsöveink elé. A példányszám tekintetében elérte az állóvíz a korábbi évek megfigyelései alapján magasra rakott mércét, a látott fajok számában viszont a fentebb vázolt kedvező együtthatóknak köszönhetően az egyik legjobb esztendőt produkálta. Különösen annak fényében imponáló ez az eredmény, hogy idén kevesebb tapasztalt, jó fajismerettel bíró madármegfigyelő volt jelen a tavon, valamint ebben a szezonban inkább a madárgyűrűzésre koncentráltunk, ezért elmaradt az összes biotópot érintő teljes körbejárása a víznek.

Említésre méltó észlelések, lokális érdekességek: fiatal vörösnyakú vöcsök a nyílt vízen, a lassan már a tó védjegyének számító rétisas-pár, két sólyom faj (kaba- és vándorsólyom), guvat, hegyi billegető (mely a 22 éve zajló faunisztikai felmérések során most hozta 5 egyeddel az eddigi megfigyelési példány-maximumát), kerti rozsdafarkú, kései észlelésnek számító sisegő füzike, a tavon alkalmi vendégnek számító fenyvescinege. Hagyományos programpontnak mondható immár a madármegfigyelő napokon a B-odúkban szállást foglaló mogyorós és erdei pelék megtekintése. Ez utóbbi faj természetvédelmi szempontból kiemelt érdekességnek számít, fokozottan védett kisemlős, erős populációja él a Nyugat-Cserhát ezen mozaikos vidékén.

Nagy számban voltak jelen kis- és nagycsaládosok gyerekekkel, így mint minden évben, úgy idén is fontos szerep jutott a pedagógiai szempontból hozadékkal bíró programpontoknak: madárgyűrűzés és madármegfigyelés célja, pozitív személyiségfejlesztő szerepe, odúk világa, pelék megtekintése élőben, helytörténet. Az idei év újdonsága a madárgyűrűzés volt Sarlós Dávid madárgyűrűző vezetésével, aki jó érzékkel szemléltette ezt a tudományos szempontból fontos, emberileg pedig rendkívül izgalmas, érdekfeszítő tevékenységet. A Sinkár-tó történetében először történő gyűrűzés során az alábbi eredmény született: összesen 17 pd. jelölt madár, összetétel: barátposzáta 2 pd., vörösbegy 2 pd., csilpcsalpfüzike 6 pd., kék cinege 4 pd., széncinege 3 pd. Érdekes tapasztalat, hogy a várttal ellentétben nem a forgalmas szegélyfüzesekben, hanem egy fenyvessel érintkező, alacsony cserjékkel elszórt száraz gyepben fogott a legjobban a hálónk, a füzesben a hálók szintje fölötti sávot használták leginkább vonulásuk során az énekesmadarak.

Köszönet illeti a program megszervezésében, kivitelezésében nyújtott segítségéért Rottenhoffer Balázst, Sarlós Dávidot, Varga Pétert és Varga Gyöngyit.

Rottenhoffer István

Vácrátót, Nemzeti Botanikus Kert

Talán a közelgő időváltozásnak volt köszönhető, hogy vasárnap nagyon kevés madár került szem elé, pedig érdeklődőben nem volt hiány: 129 fő követett minket vezetett sétáinkon. A Kert "Földi Javak Asztalunkon" rendezvénye kellemes vásári hangulatot varázsolt, ehhez csatlakoztunk nagy érdeklődést kiváltó, a madárvédelmet népszerűsítő programunkkal.

Az MME standunknál folyamatos volt az érdeklődés, köszönhetően madaras játékainknak is. A játék mellett persze mindig marad idő az egyesület bemutatására, valamint a felmerülő kérdések megválaszolására. Ilyenkor fontos visszaigazolást kapunk arról, hogy a természet- és benne a madárvédelem nem csak nekünk fontos! A nap folyamán 3 sétát vezettünk. Sajnos repülő madarat alig láttunk, de be tudtuk mutatni többek között a vörösbegy és a barátposzáta énekét, valamint a fekete harkály hangjait. Így sikerült, főleg hang alapján, 180 madarat feljegyeznünk. A legtöbb megfigyelt madár a szén cinege és a csuszka volt. Nem csak a gyerekek között volt nagy sikere annak a három mogyorós pelének, akik az egyik mesterséges odúban lapultak meg. Sokan nem is hallottak még ezekről az állatokról, de a látványuk mindenkit elolvasztott. Jóleső érzés volt, hogy a nap folyamán még többször visszajöttek hozzánk emberek beszélgetni, vagy megköszönni a sétát.

Ezúton köszönjük mi is minden résztvevőnek, hogy hozzájárultak Hazánk sikeréhez!

Helyi Csoport találkozó élőhely karbantartással (2016. szeptember 10.)

Többszörösen rendhagyó módon szerveztük az idei év Helyi Csoport találkozóját. Augusztus vége helyett szeptember közepére tettük, ami az időjárás szempontjából sem bizonyult rossz döntésnek és a nyár végi nyaralási láz is lezajlott már ilyenkorra. A boldog semmit-tevést pedig felváltotta egy hasznos munkavégzéssel egybekötött két napos találkozó. Ezek együtt okozhatták, hogy igen szép számban gyűltünk össze Bernecebarátiban. Közel 40 fő tisztelt meg minket jelenlétével, de éjszakára is 25 fő maradt, akiknek vasárnap délelőttre is jutott egy pici a munkából.

Napközben Bezeczky Árpád, a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa irányításával kétéltű élőhelyek rehabilitációját végeztük. A területre ki terepjárókon, ki Árpi traktorjának utánfutóján érkezett meg. Útközben megálltunk és vezetőnk szuggesztív előadását élvezhettük a területen réges-régen folyó mezőgazdasági tevékenységekről, amikor az erdőnek nyoma sem volt. Mesélt a II. világháborús helyi harcokról, a magyar katonák elkeseredett küzdelméről és megmutatta ennek ma is fellelhető nyomait, a lövész állásokat. A kis tavacskák is, amikben a kétéltűek csodálatosan szaporodhatnak, a régi időket idézik, hiszen ezek néhány száz éve mesterségesen kialakított marha- és sertés itató helyek. Kis csatornákon a hegyoldalakról vezették oda az eső vizet és ezt olyan ügyesen alakították

ki, hogy jelenleg is megfelelő mennyiségű víz áll a békák és gőték rendelkezésére. Ezeket a csatornákat kellett megtisztítanunk, valamint a tóba bezuhant fákat kiszednünk. A beszakadt, meredek partfalakat lenyestük, hogy könnyebben kijöhessenek a frissen kikelt állatkák, a tavacskák körül pedig védőzónát jelöltünk ki. Ezen a zónán belül nem lesz szabad a fákat kivágni, hogy a vízfelület árnyékolása folyamatosan megoldott legyen a legnagyobb nyári melegekben is.

Mire befejeztük a munkálatokat és visszamentünk a bázisként használt Öregerdő turistaházba, Horváth Tibor jóvoltából már ott illatozott a csülkös babgulyás. A bőséges és kifogástalan vacsora után jó hangulatú beszélgetések kezdődtek, a fiatalok társasjátékkal szórakoztatták egymást. Ahogy besötétedett és elhalkult a táj, szarvasbőgés hangját hozta felénk a langyos esti szellő. Több helyről is

szóltak, s amikor elhallgattak sokat tapasztalt nemzeti parkosunk, Darányi Laci bőgésével ismét szóra bírta őket.

Vasárnap a reggeli közös elköltése után befejeztük a tavak elrekesztő munkálatait, majd útnak indultunk hazafelé. Még betértünk Szokolyára, ahol a madarász tábor raktárába kitettük a szerszámokat és persze felnéztünk a Tábor-rétre is, ahol ilyenkorra már csodálatos őszi kikerics mező borít el mindent.

Köszönet a szervezőknek a jó hangulatú esemény lebonyolításáért, nemzeti parkos tagtársaink szakértő segítségéért, a középiskolás csapat szorgos kezű munkájáért és persze minden résztvevőnek a vidám és nagyon hasznos tevékenykedésért! Ez a program a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával valósult meg.

Kitüntetés a Táborban (2016. július 17.)

Július 11-én indult a Börzsönyi Ornitológiai és Természetvédelmi Tábor közel 40 gyermek részvételével. Mivel Tarján Ambrus, a BOTT vezetője a májusi küldött közgyűlésen nem tudta személyesen átvenni az MME kitüntetését, a Brellos Tamás díjat, ezért megragadván az alkalmat itt, a Táborban adtuk át az elismerést. A díj, melyet az MME vezetősége két évente ítél meg a környezeti nevelésben kiemelkedően teljesítő tagtársainknak, igazi értéke, hogy Tarján Ambrus gyerekként Brellos Tamás szárnyai alatt ismerkedett a Természettel és kapott olyan indíttatást, mely végül a pedagógusi-, környezeti nevelői pályára terelte. Ambrust véget nem érő éljenzéssel és tapssal

köszöntötték a táborozó gyerekek és a táboroztató felnőttek. Meghatódva vette át a kitüntetést, majd a rá jellemző szerénységgel elhárította a köszöntést, mondván ezt a díjat igazából nem is ő, hanem a körülötte álló Csapat kapta, ezzel megköszönve mindenki munkáját, aki valaha is a Táborok megrendezésén fáradozott.

Az elmúlt napok nagy esőzései megnehezítették ugyan a táborozók életét, de így is jó kedvvel, sikeresen zajlanak a programok. A vasárnapi nyílt napon igen sok szülő látogatta meg gyermekét és vettek részt a szakmai foglalkozásokon. A madárfogó hálókat ilyen időben ugyan nem húzzák szét, de a gyűrűző program elméleti része is nagy érdeklődést váltott ki a gyermekekből. Amíg szép idő volt rengeteg madarat gyűrűztek, reméljük ez a sorozat a jövő héten tovább folytatódik!

Madarász Tábor a Katalinpusztai Kirándulóközpontban (2016. július 3-7.)

Idén harmadik alkalommal szervezett a Börzsöny Alapítvány madarásztábort a Katalinpusztai Kirándulóközpontban, alsó tagozatos gyermekek részvételével. 2013-ban, amikor első alkalommal hirdettük meg programunkat a fő célunk az volt, hogy a szünidő kellemes, élményekben gazdag eltöltésén kívül, olyan szakmai programokat nyújtsunk, amely lehetővé teszi, hogy a gyermekek már kisiskolás korban találkozzanak a természetvédelemmel. Megismerjék az őket körül vevő Naszály-hegy élővilágát, az erdei madarak életét.

A tábor népszerűségét mutatja, hogy az igények jóval meghaladták a férőhelyek számát, és több visszatérő vendégünk is volt. Helyszín ismét a Katalinpusztai Ökoturisztikai Központ volt, ahol színvonalas szállás, napi háromszori étkezés, nagy játszótér biztosította a kellemes kikapcsolódást. Kertjében lehetőség nyílt íjászkodásra, szalonnasütésre, kézműveskedésre, sport- és szellemi vetélkedők lebonyolítására, valamint a gyerekek által nagyon kedvelt számháborúzásra.

Köszönettel tartozunk dr. Manczúr Ferencnek, aki a madárgyűrűzést mutatta be a gyerekeknek, Pál István botanikusnak, aki egy túra keretében az erdei növények megismerésében segített. Dr. Kertész Péter állatorvosnak, aki izgalmas előadásával, a sérült madarak mentéséről ismét lenyűgözött minket. Az pedig, hogy magával hozott egy erdei fülesbaglyot még izgalmasabbá tette ezt a délutánt.

Éjszakai túránk során is megfigyelhettünk egy bagolycsaládot, ami nagy élményt jelentett a kicsiknek. Természetesen idén is több túrát tettünk, végigjártuk a kis és nagy tanösvényt, megtekintettük az odúlakó madarakat, és egyéb fajokat.

A peléket annyira megkedveltük, hogy néhányan szívesen vittek volna haza a saját kezűleg elkészített odújukban egy-egy példányt, ebből a kis jószágból. Az odúkopácsolás szintén népszerű záró programja táborunknak. Ezt a programot idén is Varga Péter vezette, a szükséges faanyagot a Börzsöny Alapítvány biztosította. Sokan számoltak be arról, hogy az előző években készített "lakásokat" már birtokba vették a ház körül élő madarak. Sikeresen lezajlottak benne a költések, amelyeket a gyerekek nagy örömmel észleltek.

Már ezért az egy dologért is megérte!

Nagy Angéla és Nagy Csaba

Börzsönyi Szilveszter Botond (2016. június 30.)

Szilveszteri látogatása után Pünkösdkor, Botond névnapján is bejelentkezett a Börzsönyben élő hiúz (lásd a lap alján, a január 8-i bejegyzésnél). A képek alapján valószínűsíthető, hogy hím. Börzsönyi Szilveszter Botond még mindig óvatosan szemlélte a már többször látott kamerát. Kívánjuk neki, hogy még több évig élvezhesse kedvenc élőhelyeit a Börzsönyben. A képek a Börzsöny Alapítvány és a Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szoros együttműködésével készültek.

A két értékelhető fotó mellett videó is készült az állatról: Részletekért és több képért kattintson ide!

Gyermek nap odús kirándulással (2016. május 29.)

Sikeres programot bonyolítottunk le az Ipoly-Erdő Váci Erdészetével közösen, a katalinpusztai Gyadai-réti Oktató Központ területén. Ezen a hétvégén a gyermekekért volt minden, mi az odúnéző kirándulásokat és a bemutató madárgyűrűzést biztosítottuk. A csodálatos környezethez gyönyörű idő párosult, talán ennek is köszönhető, hogy Nagy Csaba két népes csoportot vezethetett a madárodúkat felkeresni. Az első körben 24 főnek, majd délután még 14 látogatónak tudtuk bemutatni az odúlakó állatokat. Bizony, több odúban már nem a másodköltést végző madarakat találtuk, hanem nagy peléket, akik talán az enyhe tél és tavasz miatt foglalták el ilyen korán "fészkelő" helyeiket

Délelőtt folyamán Manczúr Ferenc bemutató gyűrűzése vonzotta az érdeklődőket. A gyerekek mellett a felnőttek is érdeklődve figyelték a gyűrűzés mozzanatait. A meleg idő miatt sok madarat nem sikerült ugyan megfogni, de bemutathattuk a vörösbegyet, az énekes rigót, sőt a nap végén a játszó gyerekek közelében felállított bemutatásra szánt hálóba egy mezei veréb is beakadt. A gyűrűzést és a mellette felállított standukat mintegy 40 fő kereste fel.

Kitüntetések a küldött közgyűlésen (2016. május 21.)

Az idei év Küldött Közgyűlésén igen nagy megtiszteltetés érte Helyi Csoportunkat, három tagtársunk is elismerésben részesült! Kazi Róbert, csoportunk egyik vezetője, szakmai irányítója "Chernel István emlékérem és díszoklevél" kitüntetést kapott, Tarján Ambrus, a Börzsönyi Ornitológiai és Természetvédelmi Tábor vezetője munkáját pedig Brellos Tamás oklevéllel ismerték el. Bagyura János az MME munkatársaként kapott elismerést.

Kazi Róbert már gyermekkora óta tagja a Madártani Egyesületnek, aki életét tette a madarak védelmére. Bagyura Jánossal meghatározó részese lett a ragadozó madarak megmentésének, nevükhöz fűződik a kerecsen sólymok zárttéri szaporításának, majd a fiókák nevelőszülőkhöz való

adoptálásának gyakorlati megvalósítása. Brellos Tamás váratlan halála után Robi vette át a Csoport irányítását, titkári pozíciójában sok sikeres pályázat és felmérés koordinálása fémjelzi munkáját. A fekete gólyák gyűrűzéses jelölésével sok hasznos és meglepő adat került a Monitoring Központ adatbankjába. Tudását, tapasztalatát néhány éve már a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban is kamatoztatja, de a Helyi Csoport továbbra sem nélkülözheti munkáját.

Tarján Ambrus szintén gyerekfejjel ismerkedett meg a természetvédelemmel. Éppen Brellos Tamás és a Madarász Tábor alapítói hatására lett

pedagógusi hivatása mellett környezeti nevelő. A Táborban kapott impulzusok hatására felnőttként a BOTT vezetője lett, lelkiismeretesen kezeli az ügyeket táboridőn kívül is. A gyermekeket nem csak elméleti síkon tereli a természetvédelem felé, de sokszor szervez gyakorlati foglalkozásokat számukra, élőhely kezelési programokra viszi őket. A felnőtt képzésben is jeleskedik, előadásokat tart környezeti nevelők és terepi vezetők számára.

Gratulálunk a kitüntetetteknek, munkájukhoz erőt, sok türelmet és jó egészséget kívánunk!

Fülemülék Éjszakája Vácon (2016. május 20.)

A régi helyszínen, a Naszály lábánál elterülő, kis patak mederrel tarkított mezőgazdasági területen, május 20-án este, 6. alkalommal csatlakoztunk a "Fülemülék éjszakája" programsorozathoz. A rendezvényen 18 fő gyűlt össze. Az előző napok esős és hideg időszaka után, a program napjára, péntek délutánra kedvezőre fordult az időjárás, ennek köszönhetően a madarak is aktívabbak voltak. Indulásunk után nem sokkal, a műútról letérve, Schmidt András szakmai szemével megfigyelhettük a füstifecskét, majd a fekete- és énekes rigókat, a sordélyt, a barát poszátát, a mezei poszátát és karvaly poszátát is hallottunk énekelni. Az este szenzációja az erdei fülesbagoly volt, amit szintén András éles és figyelmes szeme fedezett fel. A felállított spektívvel hosszasan megfigyelhettük ezt a fajt is. Sajnos a kedvezőbb időjárás ellenére a fülemülék az este folyamán nem voltak annyira aktívak, de ahogy elértük végcélunkat két csalogány is megszólalt a "koncert teremben", gyönyörködhettünk énekükben. A programon résztvevők remekül érezték magukat, amit bizonyít Velkei Dóra köszönő levele is, ami másnap érkezett tőle:

"Köszönjük szépen a péntek esti túrát. Bár nem tudtunk végig maradni, nagy élmény volt a kicsiknek, hogy sikerült meglesni állatokat távcsővel (főleg a nyuszit és a baglyot). Remélem, nem zavartuk nagyon a többieket. Ha tudunk, jövünk majd jövőre is, előbb-utóbb ők is belenőnek. :)"

Dunakeszi Köztisztasági Napok (2016. május 7.)

A Börzsöny Alapítvány ismét csatlakozott a Dunakeszi Köztisztasági Naphoz. Önkénteseink segítségével megtísztítottuk az eldobált hulladéktól a helyi védett temetődombot, ami különleges védett növények otthona. A szorgos munka eredményeképpen a Tabáni-ér külső szakaszát is sikerült mentesíteni a lerakott szeméttől.

Fülemülék Éjszakája Dunakeszin (2016. április 29.)

Ahogyan az elmúlt években, ismét a Dunakeszi Vasutas Horgász Egyesület vendégszeretetét élvezhettük programunkon, melyért ezúton is nagy köszönetet mondunk. A helyszín telitalálatnak bizonyult most is, a bokrok közül 50 méterenként szóltak a fülemülék, bár meglátni őket a sűrű aljnövényzetben az idén sem sikerült. A rövid bemutatkozás után 35 fővel indultunk kis körutunkra a Tőzeg-láphoz. Folyamatosan volt látni és hallani való: élvezhettük a fülemülék többszólamú énekét, a barátposzáták dallamos hangját, többször fölénk röpült egy hím barna rétihéja, szürkegém pecázott a horgászok stégjén. A japán keserűfű példáján bemutattuk az özönnövények okozta problémákat, míg az illatozó galagonya és az odúkkal teli nyárfák szép példáját adták az őshonos fajok szerepének.

A láp még nem mutatta meg virágos arcát, de a néhány napos tőkés réce fiókák felejthetetlen élményt adtak a gyerekeknek. Az úton visszafelé a parti fecskék telepénél beszélgettünk a fecskék eltűnéséről, védelmük lehetőségeiről. A horgász háznál már várta a gyerekeket Tolnai Erzsébet tanítónő játékos vetélkedője, melyben minden résztvevő nyert egy év madara matricát, de a legjobbak természetvédelmi témájú könyv és DVD jutalomban is részesültek. Mire leszállt az este, szabadtéri mozi kezdődött. A dunakeszi vonatkozással is bíró "Egy madár visszatér" című filmet vetítettük a kerecsen sólymok védelméről. Az este záró akkordjaként a fülemülék tovább daloltak, hangjuk közé már nem kavarodott be a feketerigók és a barát poszáták éneke.

Erdő takarítás a Föld Napja alkalmából (2016. április 23.)

A cudarra fordult időjárás ellnére 15 mindenre elszánt természet szerető ember jött össze Királyréten, hogy némileg kompenzálják az emberek a Föld ellen elkövetett szemetelési szokásait. A rövid tájékoztató után 11-en a Börzsöny Alapítvány teherautóján elindultak Nagy-Hideg hegy felé, míg a lent maradtak Királyrétről indultak a leginkább járt turista utak megtisztítására. A hegycsúcson nevéhez méltó hideg és szemetelő eső fogadott, bár így is szerencsénk volt, hiszen az elkövetkező napokban még hó is lepte rövid időre a tájat. Már a turista ház közelében is volt mit összeszedni, aztán ahogy elindultunk a két lefelé vezető úton, meglepő módon nem csak a kirándulók, de az erdei munkások eldobált szemétjeire is bukkantunk.

Ahogy közeledtünk Királyrét felé, egyre sűrűbben kellett lehajolnunk a pillepalackokért, sörösdobozokért, neylonzacskókért. A Cseresznyefa parkoló körül teljesen lelassultunk, itt több zsák is megtelt az autókból "kiejtett" szeméttel. Mire Királyréten újra összejött a csapat, 5 zsák telt meg szeméttel, valamint egyéb nagyméretű hulladékkal, ami be sem fért a zsákba. Ezeket a királyréti erdészet által biztosított konténerbe helyeztük, ígéretükhöz híven a szemét elhelyezéséről ők gondoskodtak.

Tavaly nem volt erdő takarítási akciónk, ezért jó volt látni, hogy az idei programban kellő számú emberrel tudtunk tenni valamit Földünkért!

Működési területünk két újabb odúteleppel bővült (2016. április 10.)

Két új madárodú telepet létesítettünk Penc, és Letkés erdeiben 25-25 odúval. Ezzel a februári odúkopácsoló napon elkészűlt 115 db madárlakás utolsó darabjai is helyükre kerültek.

Célunk, hogy a működési területünk távolabbi pontjain is gyűjtsünk madár költési adatokat, de a pelék előfordulásáról is fontos információkhoz juthatunk. Az évek folyamán történt megfigyelési adatokból derült ki például, hogy a fokozottan védett erdei pele (képünkön) számottevő állománya él a Nyugat-Cserhát területén.

Tavaszköszöntő kirándulás a Börzsönyben (2016. március 19.)

Kellemes tavaszi időben gyülekeztünk Királyréten, Ákos bácsi büféje előtt. A várakozás perceit kihasználva elbúcsúztunk a hamarosan bezáró Büfé tulajdonosától, aki sokszor javított közérzetünkön barátságos kiszolgálásával és forró teájával, kávéjával. A legtöbb királyréti kirándulás itt kezdődött és itt ért véget. Jó volt itt megpihenni egy "hambi" és egy sör mellett. A táborozókat felfrissítette egy finom jégkrém, de a mobiltelefonok töltését is itt lehetett intézni. Ákos bácsi nyugdíjba készül: hosszú, békés nyugdíjas életet kívánunk!

Miután a csoport szép számban összegyűlt és vezetőnk, Ott József is megérkezett, elindultunk egy igen izgalmas időutazásra a Börzsönyben. A téma talán furcsa egy természetvédő csapat számára, de nem tanulság nélkül való: a Börzsöny ipari használata a múltban. Vezetőnk jelenleg egy tanösvény kialakításán dolgozik, mely ezt fogja bemutatni, most ezt tette ő is nekünk.

Az Árpád-kori vasérc keresgéléstől és kezdetleges felhasználásától indultunk. Mint megtudtuk, a honfoglalás előtt is, a kor tudásához igazodó vaskohászat folyt a területen. Később, a török idők után már vasérc bányákat nyitottak, melyekben kegyetlen körülmények között, kézi erővel működött a termelés. Ehhez igazodott a vasolvasztás is, egyre nagyobb kemencék épültek, melyhez a faszenet a környező erdők fája szolgáltatta. Az 1800-as években csúcsosodott ki az ipari használat, ekkor már hamut állítottak elő az üveggyártáshoz, cser-anyagot gyűjtöttek a csertölgyek kérgéből, hasonló céllal gubacsot is szedtek. Az erdő makktömegét disznó kondák hasznosították és magas szintre emelkedett a kőbányászat is. Megjelentek a kisvasutak, a tűzifa szállítására faúsztató csatornák készültek, később kötélpályás rendszer is épült.

Ezt a szinte rablógazdálkodást persze a Börzsöny sem viselte el, eltűntek az öreg fák, lecsupaszodtak a hegyoldalak. Csak a századeleji erdészeti gondolkodásnak köszönhető, hogy ismét erdő borítja a tájat, reméljük ez a jövőben is így marad. Erre nagyon jó példát ad a királyréti Erdészet természetközpontú erdőgazdálkodása, ahol igyekeznek lékvágásokkal vegyes korú és fajösszetételű erdőt kialakítani. Ez összecseng korunk természetvédelmi elvárásaival is, valamint a területre érkező számos turistának is több élményt ad a (nem csak növény-)fajokban gazdag Erdő.

A kirándulás kalandokban sem szűkölködött. Többször át kellett kelnünk a bővizű Vasfazék-patakon, melyre vezetőnk rögtönzött átkelőket létesített, majd több társunk segítő kezeinek köszönhetően mindenki "vízmentesen" átjutott.

Ezen a jó hangulatú, eseménydús kiránduláson 22 fő vett részt.

Megtartottuk közgyűlésünket (2016. február 27.)

24 fő részvételével sikeresen megtartottuk ezévi közgyűlésünket. Mivel a taglétszámhoz képest ez a szám nem volt elég a határozatképességhez, elnökünk, Terbe Józsefné fél óra eltéréssel újra összehívta a közgyűlést, mely ekkor létszámtól függetlenül határozatképes lett. A vetítéssel színesített, előző évi titkári- és pénzügyi beszámolót a közgyűlés egyhangúan elfogadta. Megválasztottuk a 2016-os év küldött közgyűléseinek helyi csoport küldötteit is: Blaskó Árpád, Fejér Gábor, Fidlóczky Zsolt, Horváth Tibor, Kazi Róbert, Nagy Csaba, Tarján Ambrus, Terbe Józsefné, Török Tamás, Varga Péterné, Varga Péter.

A választások után áttértünk a szakmai részre. Első körben megtekintettük Papp Ferenc, az MME munkatársa, projektvezető előadását a Madáratlasz Programról (MAP), melyet nagy érdeklődéssel kísért a hallgatóság. A fokozott figyelem teljesen indokolt volt, hiszen területünkön eddig is folyt már ilyen munka, így a változtatások, egyszerűsítések minket is érintenek. A tartalmas bemutató után Schmidt András a Csoportunkhoz kötődő információkat adta át, megnézhettük az eddig elért eredményeket. Hamarosan kiderült, hogy még számos fehér folt van a Google-térképen, melyek felmérésre várnak. Selmeczi Kovács Ádám a Duna-Ipoly Nemzeti Park részéről elmondta, hogy a park mely részeken végez felméréseket, amelyek köthetőek a MAP programhoz is. Felmerült, hogy az odúprogramunk is része ennek a felmérésnek, tehát kézenfekvő, hogy az odúzók legyenek egyben MAP-ozók is. Ezek után már szinte minden felmérendő terület gazdára lelt, a néhány maradékra több felmérő összefogásával, expedíciókat szervezünk.

Ennyi dolog megbeszélésével el is szaladt az idő, délután kettő órakor elnökünk a közgyűlést bezárta.

Odúkopácsoló nap Dunakeszin (2016. február 14.)

Idén is összejöttünk, hogy a Facél Kft asztalos műhelyében madárodúkat építsünk. 36 önkéntes jelentkezett munkára, akik között Csoportunk tagjain kívül a helyi Bárdos Lajos általános iskola néhány tanulója és szüleik is eljöttek, Tolnai Erzsébet tanárnő szervezésében. Rövid köszöntő és munkavédelmi oktatás, majd a feladatok felvázolása után elkezdődhetett a munka.

Az alapanyagok egy részét már korábban előkészítettük, így rögtön belevághattunk az odúk oldalainak összeszögelésébe. Ezután szalag rendszer-szerűen adtuk tovább egymásnak a munkadarabokat, így egy következő szinten tovább épülhettek az odúk.

Voltak akik a zsanérok felhelyezését végezték, mások az odú oldalára fúrták a felakasztó kengyel helyét, aztán a sor végén felkerült a tető is. Az utolsó fázisban a hölgyek és a gyerekek lenolajjal kenték le az elkészült madárlakásokat. Ezalatt körfűrész gépen készültek a további alkatrészek, amire hamarosan nagy szükség lett, az előkészített anyag ugyanis hamar elfogyott. Négy óra alatt végeztünk, sőt még maradt idő egy kis beszélgetésre is a közben elkészített forró tea kortyolgatása közben, de az otthonról hozott süteményeknek is nagy sikerük volt.

A megcélzott terv 100 db odú elkészítése volt, de a lelkes társaság ezt még 15-tel megfejelte!

Ezekre nagy szükség is lesz, hiszen a Börzsöny és a nyugat-Cserhát területén is több odú telepet szeretnénk létesíteni, valamint a meglévő telepeink jónéhány odúja is cserére szorul. Tervezzük a Vácrátóti Botanikus Kertben is a cserét, ahol már rendszeresek az odúzást, odúlakó madarakat bemutató programjaink. Helyi Csoportunk területén 2015-ben 47 odútelepen 1126 db-ra bővült a kihelyezett odúk száma, ebből 934 darabot ellenőriztünk rendszeresen. A foglaltsági arány 85 % feletti volt, ami rendkívül jó! Leginkább a széncinegék használják, de jelentős a mezei veréb, kék- és barát cinege foglalás is, sőt fenyves cinegék is költöttek már odúinkban.

Előfordul még csuszka és örvös légykapó, a nyár végére pedig átengedik a helyet a peléknek: a nagy, a mogyorós- és az erdei pelék is rendszeres vendégeink.

Az odúzás Csoportunk egyik legsikeresebb, legtöbb önkéntest foglalkoztató programja, ami Nagy Csaba tagtársunk koordinálásával történik. A munkához szükséges anyagi forrásokat a Börzsöny Alapítvány biztosítja.

Fényképek a börzsönyi hiúzról (2016. január 8.)

Hat év szünet után újra sikerült képet készíteni a börzsönyi hiúzról! A hóban történő nyomkeresésekkel a közbenső években is bizonyítottuk jelenlétét, azonban a kameracsapdáinkat eddig ügyesen elkerülte.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park szakembereivel együttműködve, kameracsapdák kihelyezésével, és a téli hótakaróban nyomkereséssel monitorozzuk a hiúz jelenlétét. A Börzsöny területén először 2007. novemberében sikerült kameracsapdánknak megörökíteni a hiúzt. A két értékelhető fotó mellett videó is készült az állatról:Részletekért és több képért kattintson ide!

Téli madár gyűrűzés a Tábor-réten (2015. december 6.)

Téli madár gyűrűzésünk már hagyományosnak tekinthető, melynek helyszíne a nyári madarász táborok otthona, a Bajdázói-rét. Ezt az alkalmat minden évben Helyi Csoportunk és a madarász tábor egyik alapítója, volt titkárunk Brellos Tamás emlékének szenteljük, akit életében a "Börzsöny Ügyvédjének" is neveztek ismerősei.

Kicsit ködös, nyirkos időben húztuk szét hálóinkat az egyik bokros részen, ahol előzőleg, a biztos fogás érdekében, már egy etetőt is elhelyeztünk. A várakozásoknak megfelelően, akárcsak nyáron, most is széncinegéből gyűrűztünk legtöbbet, de barát- és kékcinegéket, csuszkákat, valamint közép- és nagy fakopáncsokat is fogtunk. Volt néhány izgalmas visszafogás is, már gyűrűzött példányok akadtak a hálóba. Valószínűleg a nyáron jelölt madarak közül maradt itt néhány, ez majd a gyűrűzési központ adatbankjából fog kiderülni. Összesen 85 madarat fogtunk és jelöltünk, a hosszú ősznek köszönhetően mindannyian jó kondícióban voltak.

Programunk nyilvános volt, 62 fő vett rajta részt, nagy örömünkre sok gyermek is volt látogatóink között. Gyűrűzőink, Hazafi Dorottya és Sarlós Dávid, folyamatosan tartották a bemutatót, tájékoztatták vendégeinket a gyűrűzés gyakorlatáról, meséltek a kezdetekről. A legnagyobb élmény mégis a madarak elengedése, melyet elsősorban a gyerekek végezhettek. A hűvös idő ellenére igen jó hangulatú beszélgetések alakultak ki, melyhez hozzájárulhatott a frissen főzött tea és forralt bor is.

Megemlékeztünk volt titkárunkról is: elsétáltunk a tábor közelében felbukkanó forráshoz, melyet Ott József csodálatosan kialakított, s melyet a királyréti erdészettel egyetértésben Brellos Tamás nevével foglaltunk le. Elnökünk Terbe Józsefné, Csöpi Néni, kis ünnepi beszédet rögtönzött, majd mesélt a régi időkről, a tábor, a forrás és Tamás Bácsihoz kötődő történetekkel.

Sajnos ebben az időszakban hamar sötétedik, így délután már nem sok madár repült a hálókba. Nyáron majd folytatjuk...!

Adventi vásár Nagymaroson (2015. november 28.)

A MÁTÉ Állatvédelmi Alapítvány meghívására részt vettünk egy jótékonysági adventi vásáron Nagymaroson. Az igen népszerű helyi piac mellett friss színfoltot jelentettünk odúinkkal, etetőinkkel. Nagyon sokan jöttek hozzánk nem csak vásárolni, de madarakkal kapcsolatos kérdéseikkel is. Nagyon jó volt látni, hogy e kisváros lakói mennyire szívükön viselik nem csak házi kedvenceik, hanem a vad madarak sorsát is. Erről egy kis film is készült, mely a Nagymarosi Önkormányzat oldalán jelent meg.

Ünnepi megemlékezés az MME 40 éves Börzsönyi Helyi csoportjáról (2015. november 14.)

Éppen 40 éve, 1975. december 18-án királyréti erdészek alapították meg az MME 22. Börzsönyi Helyi Csoportját. Erre a jeles dátumra és az alapítókra emlékeztünk ünnepi gyűlésünkön, közülük sajnos csak ketten tudtak eljönni. Eme eseménynek a dunakeszi József Attila művelődési központ adott helyet, ezúton is hálásan köszönjük a lehetőséget!

A megnyitó beszédet elnökünk, Terbe Józsefné mondta el, közben köszöntötte vendégeinket. Külön öröm volt számunkra, hogy jelenlétével megtisztelt minket Halmos Gergő, az MME ügyvezető igazgatója és Péchy Tamás, a rákosi vipera védelmi program vezetője, aki a kezdetekkor segítő kapcsolatot ápolt Csoportunk aktivistáival. A köszöntő után Áprily Lajos A fegyvertelen vadász dala című versét Toldi Miklósné tolmácsolta, majd a Dunakeszi Nyugdíjas Énekkar műsorát hallhattuk.

A megemlékezés része volt, hogy futó programjaink felelősei diaképekkel tarkított előadásokban mutatták be az elmúlt 40 év eredményeit: Nagy Csaba az odúprogramról, Tarján Ambrus a madarász táborokról, Kazi Róbert a fokozottan védett madarak monitorozásáról, Dr Kertész Péter a madármentésről, Varga Péter pedig a környezeti nevelésről tartott bemutatót.

A vetítések után jelen lévő tagjaink mesélték el egy kedves élményüket csoportunkkal kapcsolatban. Ezeken jókat derültünk, bár néha könnybe lábadt szemekkel. A program végén még maradt idő kötetlen beszélgetések melletti kis falatozásra is. Az eseményen mintegy 35 fő vett részt.

Odútelep karbantartás a Wrigley Hungária Kft önkénteseivel (2015. november 7.)

A Wrigley Hungária Kft. (a Mars Magyarország Értékesítő Bt. leányvállalata) 2015. november 7-én immár 9. alkalommal rendezte meg a madárodúkkal kapcsolatos, szokásos őszi önkéntes programját. Helyszínnek a Naszály-hegység északi lejtőjét, a Gyadai tanösvényt választották. Az idő kedvezett, ragyogó napsütésben indultak, Nagy Csaba vezetésével. A cél 30 odú rendberakása és 15 odú kicserélése volt. Két csoportban haladt a társaság, és olyan hatékonyan dolgoztak az erdőben, hogy a tervezett odúkon felül plusz 5 új madárodú telepítését is elvégezték.

Az önkéntes program különlegessége volt, hogy idén először a Wrigley mellett, a Mars egy másik leányvállalata, a Royal Canin, valamint maga a Mars anyavállat dolgozói is részt vettek a programon, ezzel is erősítve a csapategységet. Nagyon jól érezték magukat a résztvevők és abban egyetértettek a nap végén, hogy jövőre biztosan megismétlik a programot és még több kollégát bevonnak majd a jó ügy érdekében.

Denevéres Bányajárat védelme (2015. október 6.)

A Börzsöny hegységben több XVIII. századi bányajárat található, melyek felhagyásuk után kiváló denevér és szalamandra telelő helyekké váltak. Mára a megélénkült szabadidős tevékenységek célpontjai lettek ezek az üregek: kirándulók, érdeklődők rendszeresen látogatják, ezáltal zavarják a telelő denevéreket. A Börzsöny Alapítvány, a Földművelésügyi Minisztérium Zöld forrás támogatásával időben, még az állatok behúzódása előtt, lezárta a nógrádi úti Rókalyuk (másik nevén Hevér lyuk) bánya bejáratát, igy biztosítva a védett állatfajok nyugodt telelését.

Európai Madármegfigyelő Napok (2015. október 3.)

Szombaton Sződligeten 8 fő részvételével zajlott az EMN rendezvénye, Horváth Tibor vezetésével. A Duna-parton sétált végig a kis csapat, majd az ártéri odútelepet is megtekintették. A helyszín miatt nem véletlen, hogy a legtöbbször látott madár a tőkés réce lett (32pld), az odútelep hatására a második a széncinege volt (28pld). Összesen 110 madarat számoltak össze és bónuszként az egyik odúban 3 mogyorós pele szundikált.

Vasárnap a Vácrátóti Botanikus Kert rendezvényéhez társultunk, így a sok program és a jó idő rengeteg látogatót vonzott. Három vezetett sétát tettünk az Arborétum területén, egyenként 70-80 fős résztvevővel. Standunkat még ennél is többen látogatták meg, mintegy 600 érdeklődő tisztelt meg minket, a gyerekek örömmel játszottak madaras kirakóinkkal. A csodálatosan változatos kert főleg az első csoportnak nyújtott komoly madarász élményt, ekkor még igen aktívak voltak a kert madarai. Rengeteg cinege, csuszka és pintyféle hangjától volt hangos a környék, de láttunk hollókat és fekete harkályt is. A második csoportnak szintén nagy szerencséje volt, hiszen a kert fölött elhúzott egy nyolc példányból álló daru csapat is. Az odúkba való bepillantás most sem maradhatott el, a pelék itt is nagy örömet szereztek főleg a gyerekeknek.

A legtöbb észlelt madár itt is a széncinege és a tőkés réce volt, összesen 32 féle madarat figyeltünk meg. Az arborétum ideális példája a biológiai sokféleség működésének, hiszen a sokféle növény igen sokféle gyümölcsöt terem és sokféle rovart vonz magához, melyek táplálékot nyújtanak a madaraknak, a sűrű, sokszor tövises bokrok és fák pedig tökéletes fészkelő és bújó helyeket teremtenek.

A világ egyik legjelentősebb madártani hagyományával rendelkező Magyarország most is az élmezőnyben végzett ebben a nemes versengésben és ebben Helyi Csoportunk is eredményesen kivette részét: a helyszínek számát tekintve a negyedik, a résztvevők tekintetében a második, a látott madarak kapcsán pedig szintén negyedikek lettünk!

A természetvédelem jegyében, sikeresen lezajlott a Börzsöny Alapítvány és az MME Börzsönyi Helyi Csoportja által közösen meghirdetett, (2015. július 19.)

A díjátadó ünnepre és fotókiállítás megnyitóra 2015. július 19-én, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Királyréti Erdei Iskola és Látogatóközpontjában került sor. Nagy örömünkre szolgált, hogy erre a napra tudtuk a programot szervezni, hiszen ekkor volt a Börzsönyi Ornitológiai és Természetvédelmi Tábor nyílt napja is, így vendégeinknek egész napos és változatos programot tudtunk kínálni.

A fotópályázat díjátadóján a tikkasztó meleg ellenére, közel 50 vendég jelent meg, így a rendezvényt joggal könyvelhetjük el sikerként. Terbe Józsefné, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportjának elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd négy előadás következett. Elsőként Varga Péter, az MME Börzsönyi Helyi Csoportjának titkára ismertette az egyesület célkitűzéseit, tevékenységeit, eredményeit. A Duna-Ipoly Nemzeti Park tájegységvezetője, Selmeczi Kovács Ádám előadásával különös túrára invitált bennünket, ugyanis a Börzsöny kevésbé ismert, rejtett természeti értékeiről mutatott bőséges fotóanyagot, miközben értékes információkat szerezhettünk az egyes fajokról. Lehengerlő stílusú előadást hallgathattunk Potyó Imrétől, aki a kreatív természetfotózás trükkjeiből mutatott kedvcsináló ízelítőt.

A pályázati munkák és a zsűri értékelését Tóth Marietta ismertetette, majd következett a sokak által várt pillanat, a nyeremények átadása.

Az 1. kategóriában (általános iskola felső tagozat) mind a három helyezettnek járó díjat Heiszig Regő vehette át, mivel a mezőnyben az ő fotói érték el a legmagasabb pontszámot. A 2. kategóriában (középiskola) az első és harmadik dobogóra Heiszig Fanni, a második dobogóra pedig Varga Ádám került. A 3. kategóriában (felnőtt) az első helyezést Zámbóné Miskolczi Tímea, a második helyezést Szungyi Anna, a harmadik helyezést Dudás József érte el. A közönségdíjat Havasi Karina, Elcsendesedés c. fotója nyerte el, amelyre 206 darab szavazat érkezett. A különdíjat a zsűri az első helyezettek közül választotta, amely kitüntetésre Zámbóné Miskolczi Tímea „Réti margitvirág” c. felvételét tartotta érdemesnek.

A megható pillanatok után megnyitottuk a 22 fotóból álló kiállításunkat, majd kötetlen társalgás következett. Mindeközben a vendégeket finom süteményekkel, rágcsálnivalóval és hűsítő üdítővel kínáltuk meg.

1. kategória, 1. díj, Heiszig Regő Fehér gólya

2. kategória, 1. díj, Heiszig Fanni Csőrbe csalva

3. kategória, 1. díj, Zámbóné Miskolczi Tímea Réti margitvirág

Közönségdíj, Havasi Karina Elcsendesedés

A nyeremények összértéke közel 370.000 Ft-ot tett ki, amelyhez negyedrészben a Börzsöny Alapítvány járult hozzá. Az ajándékok kiválasztásában fontos szempont volt, hogy amennyiben lehet, a Börzsönyi Helyi Csoport működési területéhez köthető legyen, továbbá reprezentálja az ismeretterjesztés, az élővilág megismerésének és megőrzésének fontosságát.

A fotópályázatról bővebben

A Börzsöny Alapítvány célkitűzései közé tartozik többek között az ismeretterjesztés, a természeti értékek népszerűsítése, a fiatalok természet iránti érdeklődésének felkeltése. Erre rendhagyó módon tettünk próbát, a fotópályázat megszervezésén keresztül. Három korosztály (általános iskolák felső tagozata, középiskolák és felnőttek) számára, öt témában írtuk ki a pályázatot, amely a honlapunkon kívül, számos internetes portálon is megjelent. A pályázati anyagot április 11. és június 30. között fogadtuk, az MME Börzsönyi Helyi Csoportjának működési területéről. Ez idő alatt, a fotópályázat Facebook oldalán (https://www.facebook.com/borzsonyertekeifotopalyazat) keresztül kaptak segítséget a leendő pályázók: aktuális téma – és fajkereső tippeket, fotózással kapcsolatos tanácsokat olvashattak. Előbbiben némi információval a Börzsöny élővilága Facebook csoport is szolgált. Mindeközben egyre nagyobb érdeklődéssel látogatták az oldalt, a kedvelőinek száma jelenleg 268. A Facebook oldal a legnagyobb forgalmat július 1-én érte el (3482 bejegyzés elérés), amikor közönségszavazásra bocsátottuk a képeket (1. ábra).

Érdemes megjegyezni, hogy a Facebook közönség által megadott adatok alapján (bár nem teljesen megbízható forrás), szintén igazolni látszik az, hogy a fotópályázattal a középkorúakat sikerült legnagyobb arányban elérnünk.

A jelentkezők betartották a határidőt, sokan azonban kihasználva az időt, az utolsó napon küldték el nevezésüket és képeiket. Összesen 38 pályázótól, 159 darab fotót kaptunk.

A fő célcsoportunk, az ifjúság a reményeinkhez képest, szerényebb létszámban mérettette meg magát. Természetesen örültünk annak, hogy sok felnőtt értesült a pályázatról, hiszen a fotókiállításra került képek nagyobb részét nekik köszönhetjük.

A fotókat Demjén Tamás, Dr. Kalotás Zsolt, Kőműves Kata, Nagy Csaba, Potyó Imre, Tóth Marietta és Varga Péter értékelte, számos szempontot alapul véve: helyes expozíció, élesség, komponálás, kreativitás, vágás, zsúfoltság, képminőség, tartalom, esztétika, technikai tudás, érzelmi hatás, az Alapítvány naptárába illik-e, az előírt szabályoknak megfelel-e. Természetesen az életkori sajátosságokhoz igazítottuk a szempontokat. A zsűri egymástól függetlenül, nagy precizitással végezte a pontozást, egy képre összességében 70 pontot ítélhetett oda. Elkészítve kategóriánként az összesítést, kialakult az összesített rangsor: az 1. kategóriában Heiszig Regő 39,1 pontot, a 2. kategóriában Heiszig Fanni 35,4 pontot, míg a 3. kategóriában Zámbóné Miskolczi Tímea 52,2 pontot szerzett.

Az egyes kategóriákban szerzett legalacsonyabb és legmagasabb átlagpontszámok között nagy különbségeket találtunk, ami technikailag és a minőségre való törekvésben változó tudatosságra utal.

Az 1. és 2. kategóriában a kevés pályázati anyag miatt nehéz volt választani, így a zsűri arra a döntésre jutott, hogy ezt felvállalva, kiosztja a díjakat. Ezek alapján a kiírt 11 díj helyett 7 díjat tudtunk kiosztani.

A fotókiállításhoz 22 képet, a felső- és középmezőnyből választottuk ki. A kiállított képek szerzői: Bori Béla, Bori Bianka, Darányi László, dr. Michalik László, Dudás József, Fata Ciprián, Halász Alexandra, Halászné Szakács Éva, Havasi Karina, Heiszig Fanni, Heiszig Regő, Káposznyák Ágnes, Németi Ádám, Varga Ádám, Wirth Gergely és Zámbóné Miskolczi Tímea.

Ezúton szeretnénk ismételten köszönetet mondani a szponzorainknak az értékes felajánlásokért: Börzsöny Természet-és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány, Börzsöny Múzeum Baráti Köre, Budapesti Távcső Centrum, Büki József Bt., Duna-Ipoly Nemzeti Park, Királyréti Erdei Iskola és Látogatóközpont, Forintos Gergely, FotóBetyár, Kisvasutak Baráti Köre Egyesület Kemencei Erdei Múzeumvasút, Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja, Nagybörzsönyi Erdei Vasút, Madárdaloskert, Nagybörzsönyi Lek-Vár-Lak, Natura Hill Zebegény Vendégház és Étterem, Printigo Kft., Syba Kft., TermészetBÚVÁR Alapítvány.

Magam, mint szervező nevében szeretnék köszönetet mondani a támogatásért és segítségért Kazi Róbertnek, Nagy Csabának, Potyó Imrének, Selmeczi Kovács Ádámnak, Takáts Margitnak, Terbe Józsefnének, Varga Gyöngyinek, Varga Péternek; továbbá a zsűrinek azért, hogy a felkérésemre elvállalták a zsűrizési feladatokat: Demjén Tamásnak, Dr. Kalotás Zsoltnak és Kőműves Katának, aki örömünkre személyesen is megtisztelt bennünket a rendezvényen.

Tóth Marietta

Újra működésben az Alapítványunk keltetője (2015. május 28.)

A Dejtári bekamerázott gólyafészekből ( http://golya.mme.hu/golyakamera/dejtarstream/ ) az egyik szülő sérülése miatt menteni kellett a tojásokat, és a szülő gólyát is (a kamera képein már új madarak láthatók). A mentett tojásokat önkéntesünk gondozta, a néhány éve az 1% felajánlások segítségével vásárolt keltetőgépünkben. Május 24-én kelt az első két kis gólya, 26-án a harmadik, és 28-án a negyedik is kibújt a tojásból. A fiókák gondos táplálásban részesülnek.

A keltető sem maradt üresen, tegnap újabb gólya fészekalj érkezett, ezúttal Albertirsáról. Ezek a tojások több mint egy napot hűltek, így már csak egyiknek van esélye a kelésre.

Madarak és Fák Napja a Vácrátóti Botanikus Kertben (2015. május 10.)

Idén sem hagytuk ki a lehetőséget, hogy ezt a jeles napot a vácrátóti arborétumban ünnepeljük. Három vezetett sétán mutattuk be a kert madárvilágát, s mivel 33 odút kezelünk a területen, kézenfekvő volt, hogy ezekbe is bepillantsunk. Ebben nagy segítségünkre volt Rottenhoffer Balázs tagtársunk, aki az odútelepet gondozza. Nagy érdeklődés kísérte a sétát, esetenként 30-40 fő vett részt rajtuk. Igen sokféle madarat be tudtunk mutatni, ezzel is rávilágítottunk a biodiverzitás fontosságára. Többször kihangsúlyoztuk, hogy csak a biológiai változatosság révén marad egészséges mind a növény-, mind az állatvilág is.

Standunkon most is sok érdeklődőt fogadtunk, az MME bemutatása mellett szórólapokat osztottunk, kitűzőkhöz és más madaras tárgyakhoz juthattak vendégeink és persze a gyermekek is játszva fejleszthették tudásukat foglalkozásainkon. Egy csapásra népszerű lett az újonnan bevezetett odúbarkácsoló programunk, melyen bárki összeállíthatta saját madárodúját, szakértő segítőinkkel. Itt kisebb sorban állást kellett elviselniük vendégeinknek lévén, hogy egy odú összeállítása azért 10-15 percet is igénybe vesz. Aki igazán érdeklődött a madarak odúban történő megtelepítése iránt, nálunk hozzájuthatott Nagy Csaba Odúlakó madaraink védelme című könyvéhez is.

A programon összességében mintegy 300 főhöz tudtunk szólni, akik remélhetőleg már részesei lettek az odúlakó madarak kertjükben való megtelepítése élményének!

Köszönet a Botanikus Kert vezetőségének, hogy e jeles napon befogadtak minket!

Tavaszi madárdal a Börzsönyben (2015. május 9.)

A 2014. évhez hasonlóan az idei évben is megrendeztük közös programunkat a Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesülettel. A helyszín ismét a szobi Rúzsás-hegy környéke volt, mivel tavaly a közösen meghirdetett túránkról sokakat, elsősorban a kisgyermekes családokat, elriasztott a kellemetlen időjárás. Idén remek időt fogtunk ki, talán ennek is köszönhető, hogy több mint 30 fő gyűlt össze reggel a szobi vasútállomáson, ahonnan túránkra indultunk. A várost elhagyva a régi gyümölcsös maradványai mellett haladtunk célunk felé, a Demjén Tamás tagtársunk kezelésében lévő odútelephez. Utunk során főleg a fülemüle és a barát poszáta énekében gyönyörködhettünk, de láttunk más fajokat is, úgymint sárgarigót, vadgerlét, mezei pacsirtát, mezei verebet és távolabbról a kakuk és a zöld küllő hangját is halhattuk. Hamarosan elértünk az úti célunkhoz, a harminc odúból álló telephez.

A telep odúi már az előző években is közel száz százalékban kihasználtak voltak, ez így volt idén is. A változatos élőhelyeken (patakmenti éger-fűz ligeterdő, idős cseres-tölgyes, rétek, felhagyott és művelt mezőgazdasági területek határa) szokás szerint a széncinegék költöttek a legnagyobb arányban, rajtuk kívül egy-egy odúba seregély és nyaktekercs is költözött. A hűvös és időnként csapadékos márciusi és áprilisi időjárás miatt a növényi vegetáció lassan fejlődött, ezért a madárfiókák fő táplálékai is később jelentek meg. Így történhetett, hogy a leemelt odúkban, a gyerekek nagy örömére, zömében középkorú fiókákkal találkoztunk. Több esetben már kirepülés előtti nagyobb fiókákat és tojásokat is láthattak a velünk túrázók.

Köszönet a szervezőknek, Nagy Csabának és Demjén Tamásnak a színvonalas programért!

Dunakeszi Önkéntes Köztisztasági Nap (2015. május 3.)

A másodikára meghirdetett szemétszedő napot az esős időjárás miatt el kellett halasztani, így vasárnap délután rendeztük meg ezt a programot. Ezen a Dunakeszi környezetvédelmi testülete által szervezett eseményen, már hagyományosan, a fokozottan védett csikófark homoki gyep élőhelyét tisztítottuk meg, ami már szerencsére helyi védettséget élvez. Öt fővel képviseltettük magunkat és az öt zsák szemét mellett autó gumiktól, egy rossz televíziótól és egy törött műanyag hordótól is megszabadítottuk a területet. A szemét nagy része az eldobott sörösdobozokból és pillepalackokból állt, meg az erős tavaszi szelek által idefújt nylon zacskókból. Újdonságként hatott (az emberi gondolkodás furcsa kifejezése), hogy találtunk gondosan nylon zacsiba gyűjtött kutyagumit, szorosan becsomózott szájjal, amit aztán elegánsan a bokrok mélyére hajítottak...

Kirándulás az Ócsai Gyűrűző Központba (2015. április 25.)

Ezt a kirándulást, a nagyobb távolság miatt, személyautókkal oldottuk meg, teliautós rendszerben. A reggeli gyűrűzés már ott ért minket a Telepen. Horváth Tibor tagtársunk volt az idegen vezetőnk, aki aktív tagja a Gyűrűző Központnak és az ahhoz tartozó alapítványnak. Végigvezetett minket a mocsárban kialakított pallósoron, mely mentén a hálók kifeszítésre kerültek. Menet közben kiszedtük a hálóba akadt madarakat is, melyeket így kézközelből csodálhattunk meg: barát poszátát, nádi tücsökmadarat, nádi sármányt. A mocsár szélén álló kilátó toronyból barna rétihéjákat láthattunk, ahogy a nádas felett billegtek. Ebéd után Dr Csörgő Tibor tanár úr mutatta be nekünk a Turján vidéket, ezt a gyönyörű füves réti világot a mocsár mentén. A délután folyamán meglátogattuk a tájházat is, ahol kimagasló szakvezetéssel pillanthattunk be a századforduló ócsai embereinek életébe. A kirándulás igen jól sikerült, 25 fő vett rajta részt.

A Börzsöny természeti értékei - természetvédelmi fotópályázat (2015. április 11.)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja és a Börzsöny Alapítvány közös, természetvédelmi fotópályázatot hirdet "A Börzsöny természeti értékei" címmel. Célunk a fényképeken keresztül megismertetni a Börzsöny-régió változatos élővilágát. Hisszük, hogy a biológiai sokféleség megőrzéséért az életkortól függetlenül, mindannyian tehetünk.

Fotópályázat kiírásának időpontja: 2015. április 11.

Beküldés kezdete: 2015. április 11.

Beküldési határidő: 2015. június 30.

A fotópályázat támogatói:

Börzsöny Alapítvány, Budapesti Távcső Centrum, Büki József Bt., Duna-Ipoly Nemzeti Park, Forintos Gergely, FotóBetyár, Kisvasutak Baráti Köre Egyesület Kemencei Erdei Múzeumvasút, Madárdaloskert, Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja, Nagybörzsöny Erdei Kisvasút Kft., Nagybörzsönyi Lek-Vár-Lak, Natura Hill Zebegény Vendégház és Étterem.

Tavasz köszöntő kirándulás (2015. március 28.)

Kellemes, ám kissé szeles időben vágtunk neki a Csóványos megmászásának. 11 fő vett részt a túrán, hogy megcsodáljuk az ősszel átadott kilátót. Útközben a Három-hárs bércen megcsodáltuk a Börzsöny talán legidősebb fáját, majd a gerincre kiérve jeges szél csapott közénk. A Haramia-luk alján még találtunk némi havat, viszont itt fenn hóvirág-tenger várt minket. A kilátónál falatoztunk, majd áttanulmányoztuk az ismertető táblákat. Lefelé a Foltán-kereszt felé vettük az irányt, itt mindenfelé az őszi jégkárok nyomaival találkoztunk. Nagy szerencsénk volt az időjárással, mert másnapra komoly hideg és hó telepedett a Magas-Börzsönyre...

Helyi Csoportunk legújabb odútelepe a Naszályon (2015. március 1.)

Néhány hete a váci Boronkay szakközép iskola 9-ikes, természetvédelmi szakos tanulói 60 db B típusú odút készítettek az odúkopácsoló napon. A folyamat következő lépése az odúk kihelyezése. A 30 db B odúból álló telep a Naszály-hegy kosdi oldalára került, ami több szempontból is jó választás. A hegy ezen oldalán nagyon fiatal az erdő, kevés lehetősége van az odúlakó madaraknak fészkelésre, valamint a telep jól megközelíthető tömegközlekedéssel, ami a későbbi kezeléseket könnyíti meg. Ezt a telepet ugyanis a tanulók fogják ellenőrizni, karbantartani, amíg ebbe az iskolába járnak. Ezalatt betekintést és gyakorlati tapasztalatokat kapnak a természetvédelemben és az érettségihez szükséges önkéntes szolgálatot is letudják.

Köszönet Szilágyi Lajos tanár úrnak, aki összefogja és irányítja a fiatalok madárvédelmi munkáját!

Megtartottuk közgyűlésünket (2015. február 21.)

A váci Király Endre Ipari Szakközépiskola adott helyszínt a 16 tagtársunk részvételével megtartott idei közgyűlésünknek, melyért az iskola vezetőségének ezúton is köszönetet mondunk! Elnökünk, Terbe Józsefné megnyitója után, mivel a résztvevők száma nem érte el a szükségest, Kazi Róbert beszámolóját láthattuk a három éven át futó egerész ölyv felmérésről. Elnökünk ezután újra megnyitotta a közgyűlést, majd Varga Péter titkár képes összefoglalója következett a 2014-es év eseményeiről. A beszámolóhoz többen is kiegészítéseket tettek, majd a tagság egyhangúlag elfogadta azt. Elnökünk tájékoztatta a megjelenteket, hogy gazdasági felelősünk, Kazi Zoltánné egészségügyi okok miatt lemondani kényszerült tisztségéről, utódjának Varga Péternét javasolta, aki 2018-ig tölti be ezt a tisztséget. A 2015. év küldött közgyűlésének választott küldöttei: Terbe Józsefné, Kazi Róbert, Varga Péter, Nagy Csaba, Horváth Tibor, Blaskó Árpád, Török Tamás, Fejér Gábor, Tarján Ambrus és Varga Péterné. A közgyűlés a küldötteket egyhangúlag elfogadta. Terbe Józsefné felhívta a figyelmet arra, hogy akinek kapcsolata van általános iskolával, tábornépszerűsítő plakátokat igényelhet e-mailben a szervezőktől, mely nagyban segíti a madarász táborok eredményes szervezését. Végül Nagy Csaba tagtársunk hortobágyi réti sasokról készített fotósorazata ejtette ámulatba a résztvevőket, majd a közgyűlést bezártuk.

Odúkopácsoló nap a váci Boronkay suli tanulóival (2015. február 7.)

Idén nem szerveztünk olyan nagymérvű Odúkopácsoló Napot, mint tavaly, hiszen az elmúlt évben annyi odút sikerült összeállítani, hogy az idénre is kitart. Azonban a váci Boronkay szakközép iskola 9-ikes természetvédelmi szakos tanulói, 30 odúval, egy újabb odútelepet fognak létesíteni, a Naszály kosdi lábánál. Ehhez az odúkat persze ők akarták elkészíteni, de olyan ügyesen dolgoztak, hogy még 30 odúval megfejelték a napi mennyiséget.

A 60 db odút 14 tanuló és 5 felnőtt segítő készítette el. A nap haszna kettős, hiszen amellett, hogy az erdei madarak újabb lehetőséget kapnak egy fiatal, odúmentes erdőben, mesterséges odúkban való költésre, a tanulók az érettségihez elengedhetetlen 50 óra közösségi szolgálatból most letudhattak néhányat. Az eseménynek most is a dunakeszi Facél Kft asztalos műhelye adott otthont.

Gyógy- és fűszernövények a magyar biokertekben (2015. január 23.)

Januárban hagyományosan, évi első programunkat beltérben szervezzük, ettől idén sem tértünk el. A helyszín most is Dunakeszin, a Kultúrházban volt, amiért ezúton is köszönetet mondunk a Művelődési Ház igazgatójának és dolgozóinak! Témánk ugyan nem kapcsolódott közvetlenül a madarakhoz, ennek ellenére igen komoly számú érdeklődőt vonzott. Előadónk, Lechner Judit biokertész-kertész mérnök olyan előadást hozott, amit szívesen hallgatott minden résztvevőnk. Mindenki talált benne olyan információt, amit hasznosítani tud a későbbiekben, pedig a hallgatóság igen széles rétegben képviselte magát: közép iskolásoktól a nyugdíjasokig, hobbi kertészektől a kutató biológusokig. Csodálatos összefüggéseket mutatott be előadónk, így még a madarakról is szó esett, hiszen egy működő biokert nem létezhet e gyönyörű rendszerben élő madarak nélkül. A másfél órás előadás után Lechner Juditnak még jónéhány kérdést meg kellett válaszolnia, így mindenki a teljesség érzetével indulhatott haza. Az előadáson 54 fő vett részt.

A decemberi jégkárok hatása a bagolyodúkra (2014. december 30.)

A decemberi jégkár az uráli és macskabaglyok számára a Börzsönyben bő 10 év óta kihelyezett, közel 40 költőládánk egy részét sem kímélte. Több területen a fákkal, erdőrészekkel együtt dőltek le, vagy a rázuhanó ágak roncsolták őket. Szomorú, de megsemmisült az az odú is, amelyikben idén tavasszal az egyik, egyébként fokozottan védett, uráli bagoly pár fészkelt. Az MME Börzsönyi Helyi Csoport terepmadarászai jelenleg a kárfelmérést végzik, miközben folyamatosan készülnek már az új odúk és történik a még menthetők javítása.

Ezután következik majd a meglehetősen munkaigényes pótlás: alpin technikával, minimum 8-10 méter magasságra kell felerősíteni a költő alkalmatosságokat igen rövid időn belül, hiszen az uráli baglyok februárban már revírt foglalnak és hozzálátnak a költés előkészítéséhez.

A kevésbé károsodott erdőrészekben is szükséges az odúk karbantartása, hiszen az elmúlt tíz év nem múlt el felettük nyomtalanul. Főleg a tető korhadt el és emiatt az ellenőrző tükör is sokszor leesett, vagy megrepedt, ez viszont meghiúsította az odúkban folyó költések nyomon követését. Az aljára lerakódó "szerves hulladék" eltömte az esővíz kieresztő járatokat, ezeket újra ki kell alakítani, valamint néhány törött ágból új fészekalap is kerül a kitisztított bagoly odúk aljára. Az így megjavított madárlakások, reményeink szerint újabb tíz évre megoldják a környéken lakó baglyok fészkelési gondjait, persze ha az időjárás újra közbe nem szól...

Brellos Tamás emléknap Királyréten (2014. december 14.)

Ez évi utolsó programunkat 75 fő tisztelte meg látogatásával. Az idő kegyes volt hozzánk, kellemes tél eleji hangulat uralta a tábor-rétet. A Budapesti HCs gyűrűzői és segédeik hamar felállították hálóikat az előzetesen beetetett területen. Még tartott a beállítás, amikor egy széncinege már be is repült a hálóba. Ezután már nem sok idő maradt pihenésre...

Nagy üstben tea, fazékban forraltbor készült eközben, melyre folyamatosan rájártak résztvevőink. A szorgos munka és ennek megfigyelése mellett, azért a jóízű beszélgetésekre is futotta az időből. Mire a váci Boronkay középiskola természetvédelmi szakos tanulói megérkeztek, már igen sok madár keveredett a hálóba. Egyszerre tudtunk bemutatni négy cinege fajt, a szén-, a kék-, a barát-, és a fenyves cinegét. Fakusz és csuszka is szép számmal akadt, de a nap fénypontja mégis a szajkó lett, aki hangos rikácsolással adta mindenki tudtára szorult helyzetét. Nagyon sok visszafogás is történt, a gyűrűk számából kideríthető volt, hogy a nyáron, vagy esetleg a tavalyi téli gyűrűzésnél jelölt madarak keveredtek újra a hálóba.

A nap második részében, a folyamatos gyűrűzés mellett, vendégeink egy Királyrét történelmét bemutató kiránduláson is részt vehettek, melynek helyszíne a Bajdázói-tó és a kőbánya volt.

Köszönet a gyűrűzőknek és segédeiknek munkájukért, valamint külön köszönet a forró italokat elkészítő hölgyeknek!

Börzsönyi fekete gólyák Izraelben (2014. november 21.)

Az elmúlt hónapban ismét három börzsönyi feketególya került szem elé Izraelben, a Jordán folyó völgyében. Az észlelések érdekessége, hogy mindhárom meglehetősen koros, 7, 10 és 11 éves madár! A Drégelyvár alól kirepült, 508F jelű madarunk átvette a korelnökséget a börzsönyi feketgólyák között 11 év 3 hónap és 10 napos korával, őt legutóbb 2011-ben észlelték Szécsényben. Az 508U gyűrűszámú feketególyát Hont közelében, a fészekben láttuk utoljára, 10 év után csak most jelentkezett, míg testvére 2008-ig négyszer is szem elé került.

Az elmúlt 12 évben 95 feketególya fiókát jelöltünk a Börzsönyben, a madár zavarása nélkül leolvasható színes gyűrűvel is.

A fekete gólya vonuló madár, az őszi gyülekezés után laza csoportokban dél felé repülve, az európai állomány nagyobb része a Boszporuszon, kisebb része a Gibraltári-szoroson át hagyja el Európát. A legtöbb fekete gólya a török partok mentén és a Sínai-félszigeten keresztül jut el Afrikába. 1984-ig nem álltak rendelkezésre gyűrűzött madarakról visszajelzések. Viszont 1994-től, mióta színes gyűrűvel jelölik őket, 21 példányt figyeltek meg Izraelben.

(Morvai Szilárd fotóján nem a most látott feketególyák láthatóak.)

Természetvédelmi Ankét (2014. november 15.)

A Vasutas Nyugdíjasklubok Országos Szövetségével közösen, a dunakeszi József Attila Művelődési Központban tartottuk meg ünnepi megemlékezésünket. Herman Ottó halálának, valamint Homoki-Nagy István, a természetfilmezés atyja, születésének 100. évfordulójára emlékeztünk. Rendezvényünket megtisztelte, többek között, Haraszthy László, az MME elnökségének tagja és Csoma Attila, a kultúrház igazgatója, valamint ifjabb Homoki-Nagy István, a híres rendező fia is, aki Helyi Csoportunk egyik alapítója.

Az ankétot Horváth László, a Nyugdíjas Szövetség elnöke nyitotta meg, később, mint katasztrófa elhárítási szakértő, előadást tartott

a veszélyes anyagok környezeti károsításáról. Ezután Helyi Csoportunk elnöke, Terbe Józsefné, aki a dunakeszi Nyugdíjas Klub vezetője is, kiosztotta a gyermek rajz- és kézműves pályázatok díjait. Az előadások a természetvédelem témakörhöz kapcsolódtak: Haraszthy László Herman Ottó életét méltatta akinek munkája nyomán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is megalakulhatott. Dr Nosek János az MTA tudományos főmunkatársa Gondolatok a vízről címmel tartott érdekfeszítő előadást. Ezután Dr Kertész Péter madármentő telepünk és a budapesti Állatkert állatorvosa igen szórakoztató módon mutatta be az állatorvoslás gyakorlatát a vadon élő állatok esetében.

Fricz Gergely, ELTE mesterszakos geográfus hallgató, a börzsönyi Madarász táborok egyik szervezője, a közlekedés és a környezet összefüggéseire világított rá, kihangsúlyozva a fenntartható, vagy kevésbé káros közlekedési módokat. Végül Varga Péter az MME Börzsönyi HCs titkára helyi csoportunk környezeti nevelési munkájáról beszélt, kiemelve a lassan 35 éves Királyréti Madarász Táborokat.

Az esemény záró akkordjaként vendégeinket egy finom ebédre is meghívtuk. Az eseménynek több, mint 80 résztvevője volt és a helyi kábel tévén kívül a Dunakanyar Régió újság is tudósított róla.

Európai Madármegfigyelő Napok (2014. október 4.)

Szombaton, Sződligeten, 34 résztvevő járta végig a Duna-partot, hogy minnél több madarat lássanak ezen az európai nemzetek között zajló versenyen. 18 faj 88 egyedét regisztrálhatták, melyek közül legtöbb a tőkés réce volt, 27 példánnyal. A helyi óvoda Vackor csoportjának gyermekei ügyesen gyalogolták végig az 5 km-es távot, ezért külön köszönet jár nekik! A madarak megfigyelése mellett azért jutott idő a mesterséges odúkban tanyázó pelék megfigyelésére is.

A püspökhatvani Sinkár-tónál is szombaton zajlott ez a program. Itt 50 résztvevő figyelte a madarakat, bár a korábbi évekhez képest jóval kevesebbet láthattunk. A megérkezésünk rögtön izgalmas akció jelenetbe csapott át, amikor egyik szervezőnk leereszkedett a mesterséges tó zsilip rendszerébe, a zúgó vízesés mélyére. A nem is veszélytelen vállalkozás célja, egy mezei pocok kimentése volt, aki valahogy bepottyant a zsilipbe és remegve várta sorsa jobbra fordulását. Az eredményes mentő akciót a résztvevő gyerekek örömujjongása kísérte, akik nemsokára boldogan engedték szabadon kis védencüket. A terület rövid bemutatása után, lévén hogy a mocsári teknős éve van, teknős kvízben próbálhatták tudásukat a közeli iskolából érkezett gyerekek. A jó válaszokért teknős-hűtőmágneseket lehetett nyerni. A madármegfigyelő nap egyre inkább átment emlős megfigyelő napba, hiszen a környék madár odúiban ilyenkor mogyorós- és erdei pelék laknak, később találtunk egy erdei egeret, majd felkerestük a tó melletti dombokon található borzvárat. Út közben elhaladtunk egy napraforgó tábla mellett, ahol sok mezei veréb és pintyfélék szedegettek, később megcsodálhattuk a karvalyokat is, amint mélyrepülésben lopakodva rájuk csaptak.

Vasárnap a Vácrátóti Botanikuskert vendégei lehettünk, ahol kapcsolódtunk a "Földi javak asztalunkon" kiállítás és vásárhoz. A nap folyamán négy madármegfigyelő sétát terveztünk, de a nagy érdeklődés miatt be kellett iktatnunk egy ötödik körbejárást is. Mintegy 160 látogató tisztelt meg minket figyelmével, emellett nagy sikere volt a kirakó játékainknak és a fészek bemutató standunknak is. Már az első sétán 27 madárfajt figyelhettünk meg, köztük egy érdekesség: kárókatonák húztak el a fejünk felett. Meglepődve tapasztaltuk, hogy a fenyőrigók már megérkeztek, de még seregélyeket is szép számban láttunk. Itt is a tavon úszkáló tőkés récék és a bokrok között bújkáló széncinegék voltak legtöbben. A nap legnagyobb szenzációja mégis az volt, hogy a Berkenye-ház elé, a bemutathatóság kedvéért két méter magasra kirakott, általunk gyártott bemutató odúk egyikébe beköltöztek a denevérek.

Az alábbiakban a Veresegyházi Városi Televízió összeállítása, riportja látható:

Nyárzáró Helyi Csoport találkozó (2014. augusztus 30.)

Nem túl nagy (19 fő) létszámmal, de annál jobb hangulatban búcsúztattuk a nyarat a Duna-Ipoly Nemzeti Park oktatóházában, Királyréten. Amíg a parikás krumpli rotyogott az üstben, Dr Kertész Péter állatorvosunk előadását élvezhettük, aki néhány hónapja a budapesti állatkert állatorvosa is. Az állatkerti orvoslás mellett bemutatta a vadon élő állatok, köztük elsősorban a sérülten talált madarak gyógyításával kapcsolatos nehézségeket, néhány trükkös, olykor megdöbbentő fogásokat. Szemléltette a néhány grammos kisemlősök és a néhány tonnás elefánt gyógyítása közötti párhuzamokat, de főleg a különbségeket.

A finom paprikás krumpli és a sokféle, tagtársaink keze munkáját dícsérő sütemény után nehéz volt felkelni az asztal mellől, de az idő szaladt, így elkezdtük futó programjaink beszámolóinak vetítését.

Először Kazi Róbert, a harmadik éve zajló gyakori ragadozó madár felmérésről tartott előadást, melyből a célokon és a módszereken túl az eredményekről is információt kaptunk. Sajnos a tíz évvel ezelőtti felméréshez képest jóval kevesebb egerész ölyv és egyéb kis ragadozó madár fészkelt a felmért minta területen.

A Selmeczi Kovács Ádám nevével fémjelzett kis légykapó felmérés második évének tapasztalata szintén az, hogy ez a fokozottan védett madárfaj jóval kevesebb helyen költ, mint ami egyébként alkalmas lenne számára. Ezzel együtt az északi Börzsönyben stabil állománya található.

Vadmacska monitoringprogramunk sem hozott sok pozitív sikert az első évében. Az eddig a Börzsöny Alapítvány kamera csapdáival felmért területeken nem találtunk olyan vadmacskát, amelyre teljes bizonyossággal rámondható lett volna a tiszta vérűség, valószínűbb, hogy házi macskával keveredett hibrid állatokat rögzítettek a kamerák. Ez a tény a kutatók szerint megpecsételheti a vadmacskák sorsát, de nem csak a Börzsönyben.

Schmidt András az új Madár Atlasz Program felmérést mutatta be, mely Uniós elvárásoknak megfelelően kidolgozott monitorozási eljárás. Nagyon aprólékos, nagy fajismeretet igényel, hiszen ebben minden, a kijelölt területen előforduló madár párt le kell jegyezni és az előírt módon adatbázisban rögzíteni. Ez a nagyon aprólékos munka néhány fajnál már az első évben felvetette az eddigi állomány becslések pontatlanságait.

Madarász Tábor a Katalinpusztai Kirándulóközpontban (2014. június 29 - július 4.)

A tavalyi sikereken felbuzdulva ezen a nyáron is megszervezte a Börzsöny Alapítvány második madarásztáborát a Katalinpusztai Kirándulóközpontban, 31 alsó tagozatos gyermek részvételével. Célja továbbra is az volt, hogy a gyerekek már kisiskolás korban közelebbről megismerjék az őket körülvevő természetet, ezen belül megfigyeljék az erdei madarak életét, találkozzanak azok védelmével. A szakmai programok mellett nagyon fontosnak tartottuk azt is, hogy a gyerekek sokat sportoljanak, játszanak, alkossanak, hasznosan és kellemesen eltöltve a szünidőt. Segítséget nyújtott ebben a helyszín, az Ökoturisztikai központ, amely kulturált szállást, ízletes napi háromszori étkezést, valamint nagy, tágas szabadteret biztosított számunkra. Kertjében lehetőség nyílt a szakmai előadások, bemutatók megtartására, különböző sportversenyek lebonyolításra, kézműveskedésre.

Az érkezés napján méhészkedés várta a táborozókat, amelyet Nagy Árpád méhész tartott. Az estét hangulatos tábortűzzel, nyársalással zártuk, ahol a gyermekek ismerkedhettek, beszélgethettek egymással. A következő két napon madárgyűrűzés volt a program, amikor a hálókba fogott madarakat testközelből tanulmányozhatták a gyerekek. Miután Sarlós Dávid gyűrűző feltette a lábukra a gyűrűt, el is engedhették őket. A két nap alatt 21 madarat fogtunk, melyek közeli megfigyelése nagy élményt jelentett a táborozók számára. Másnap odúbemutató túrát tettünk, ahol a Gyadai Tanösvényt végigjárva megismerkedtek a mesterségesen kihelyezett odúteleppel, s annak lakóival. Közben gyönyörködhettek a Naszály-hegy természeti értékeiben és az erdei madarak énekében.

Dr. Kertész Péter állatorvos is ismét ellátogatott hozzánk, látványos diákon bemutatva, hogy hogyan segítenek a sérült, beteg állatkerti állatokon. Előadását színesítette a magával hozott, sérült vörös vércse is. Egyik legsikeresebb programunk az éjszakai túra volt, ahol a gyerekek nagy lelkesedéssel állták ki a bátorság próbákat. Az utolsó napon a gyakorlatban is kipróbálhatták a gyerekek az odú és etetőkészítés minden csínját- bínját. Varga Péter, az MME egyik aktív tagja, beavatta őket az odúkopácsolás tudományába és mindenki készített egy „B” típusú mesterséges odút, vagy egy madáretetőt, melyet emlékbe haza is vihetett, hogy kihelyezze saját kertjében.

A jól sikerült szakmai programok mellett, mindennapos volt a kézműveskedés, a vetélkedés, a sportolás. A gyerekek kipróbálhatták az íjászkodást, számháborúzhattak, nézhettek természetfilmeket és diabemutatót a madarakról.

Sok élménnyel gazdagodva, fáradtan, még is feltöltődve, sok új ismeretet szerezve indulhattak haza. Sokan feltették újra a kérdést: „jövő nyáron is jöhetek?”

Nagy Angéla és Nagy Csaba

Vörösfejű gébics a Börzsönyben - Forintos Nikolett tagtársunk megfigyelése (2014. június 1.)

Május 29-én Szokolya határában bukkant fel a Magyarországon igen ritka vörösfejű gébics egy példánya, melyet sajnos csak nagyon rövid ideig sikerült megfigyelni, mert hamar felrepült és eltűnt. A rövid megfigyelés (és a fotó) alapján nagy valószínűséggel hím madárról van szó.

Az elzavart fekete gólyák visszatértek fészkükre! (2014. május 31.)

2014. április 9-én adtunk hírt arról, hogy az Ipoly Erdő ZRt kemencei erdészetének területén késői fakitermelést végeztek egy fekete gólya fészek közvetlen közelében. Az érzékeny madarak elhagyták a területet, úgy tűnt az idei évben már költés nem várható. A Duna-Ipoly Nemzeti Park őreinek határozott fellépése és az MME Börzsönyi Helyi Csoport a Zöldhatóságnál történt bejelentése nyomán az erdészet vezetői a kitermelést leállították, és biztosították a terület zavartalanságát. A 05.31-i fészek ellenőrzéskor a HCs önkéntese kotló madarat talált a fészekben aki némi késéssel kezdett költésbe!

Frissítés (07.07):Júniusban kotlásban találtuk a feketególyát, azonban július 6 –án ismét üres a fészek! Sem tojás, sem fióka nem nem látható. Nem tudjuk, hogy természetes ok, vagy újabb zavarás miatt hiúsult meg a költés.

Friss hír (07.12):Ugyanebből a fészekből, hét éve fiókaként gyűrűzött feketególyát költésben találtak Salzburgban (Ausztria)

Külföldi gyűrűs feketególya a Börzsönyben (2014. május 24.)

2014. májusában újra sikerült megfigyelni egy külföldi gyűrűs feketególyát a Börzsönyben. Az előző évben, a közép csehországi Sklené mellett kelt, és gyűrűzött madár, most, a Bernece patak völgyében kutatott táplálék után.

Köztisztasági Nap Dunakeszin (2014. május 3.)

Dunakeszin, a helyi önkormányzat Köztisztasági Napot hirdetett meg, melyhez természetesen a Börzsöny Alapítvány is az elsők között csatlakozott. Ez a program sajnos nem túl népszerű, itt mindössze 7 tagtársunk gyűlt össze, akik a régi temető alatti, helyi védett területet tisztították meg. Sajnos néhány környékbali gazda még mindig zöldhulladék lerakónak gondolja ezt a területet, nem veszik figyelembe, talán nem is tudják milyen komoly károkat okoznak ezzel ennek az igen könnyen sérülő homok-pusztai növényzetnek. A korábbi takarításokhoz képest azért van előre lépés, lomtalanítási-, műszaki-, vagy veszélyes hulladékot már nem találtunk. Jellemző itt is a sörösdoboz, műanyag- és üveg palack volt.

Köszönet a kis létszámú, ám annál termelékenyebb, lelkes résztvevőknek!

Nagy sikerrel zajlottak májusi programjaink (2014. május 2-23.)

Május 24. Madarak és Fák Napja a Gyadai-rét tanösvényen

Ezt a programunkat a váci erdészet meghívására, velük közösen bonyolítottuk le. A családi napra az erdészet ügyességi és kézműves játékokkal készült, míg mi madarászok gyűrűzési- és odúzási bemutatót tartottunk. Standot is állítottunk, melyen a szóróanyagok és ismeretterjesztő kiadványokon kívül, játékosan tanulhattak is a gyerekek foglalkozásainkon. A madár gyűrűzést Manczur Ferenc tagtársunk nagy sikerrel bonyolította, bár ahogy haladtunk bele a napba, egyre kevesebb madár akadt a hálókba, déltájban teljesen leállt a mozgásuk.

Az odó ellenőrző kirándulást 60 fő körüli létszámmal indítottuk Nagy Csaba vezetésével. Nem csak a gyerekeknek volt hatalmas élmény az odúk mélyén lapuló apró tojások és fiókák. A többnyire széncinegék által foglalt odúkban már a másod költések zajlottak, az egyik kusza fészekalj azonban peléket rejtett. Nagy érdeklődést váltott ki egy fán tekergőző, kb 1,5 m-es erdei sikló, aki éppen az odúhoz kúszott volna fel, melyben 10 csupasz fióka lapult. A nagy tömeg láttán persze menekülőre fogta a dolgot, a gyerekek legnagyobb örömére, akik úgy érezhették, megmentették a fészekaljnyi cinege fióka életét. Az óriások pihenőjénél szétvált a csoport, a fáradttabbak és a kisgyermekesek visszafordultak. A kitartó mintegy 30 fő azonban végigkísért minket a teljes odútelepen, az ellenőrzést a tanösvény mentén együtt befejezhettük. Rengeteg kérdéssel bombáztak minket résztvevőink, melyekre a túra végére választ kaphattak. Az időjárás kegyes volt, az eső is megvárta, hogy visszaérjünk az erdészházhoz és összecsomagoljuk a hálókat és a standot.

Május 10-11. Madarak és Fák Napja a vácrátóti Botanikus Kertben

Az arborétum dolgozóinak meghívására közös programként bonyolítottuk le ezt a Herman Ottó által jegyzett jeles napot. Mivel a területen helyi csoportunk odútelepet is fenntart, adta magát, hogy Rottenhoffer Balázs és Varga Péter hcs tagok segítségével, odúlakó madarakat bemutató séták vezetésével avassuk be a kert madárvilágába a látogatókat. Ezzel párhuzamosan a botanikus kolléga a fák világába és a kert történelmébe vezette be az érdeklődőket. Szombaton gyönyörű napsütéses időben, 5 vezetett séta keretében, mintegy 80 fővel jártuk végig az odúkat. Vasárnap, a sokszor eleredő eső mellett, 3 csoportban 27 főnek tudtuk megmutatni a kis madárfiókákat. Kitelepült standunkon még ennél is több látogatót fogadtunk, a gyerekeket madaras játékokkal szórakoztattuk, eközben nagyban folyt az MME ismertségének növelése, munkánk bemutatása. Az eseménynek nagyon jó volt a fogadtatása, mind a látogatók, mind a kert dolgozói részéről, reméljük lesz folytatás!

Május 11. Tavaszi madárdal a Börzsönyben

A sárgarigókkal és a gyurgyalagokkal együtt megérkeztek a borús napok is. A szinte csapadékmentes tél és tavasz után az erdőknek, földeknek jót tett a kiadós esőzés, a meghirdetett túránkról viszont sokakat, elsősorban a kisgyermekes családokat, elriasztott a kellemetlen időjárás. Kicsiny csoportunkkal (ketten Ukrajnából érkeztek) idén a szobi Rúzsás-hegy környékét barangoltuk be, Nagy Csaba vezetésével. Itt tavaly Demjén Tamás tagtársunk helyezett ki szépen gondozott, mintegy harminc odúból álló telepet, melyet már az első évben közel száz százalékban kihasználtak a madarak. A változatos élőhelyeken (patakmenti éger-fűz ligeterdő, idős cseres-tölgyes, rétek, felhagyott és művelt mezőgazdasági területek határa) szokás szerint a széncinegék költöttek a legnagyobb arányban, rajtuk kívül egy-egy odúba mezei veréb és nyaktekercs költözött. Már most, május elején több másodköltést is megfigyelhettünk. Kora délután, a bodzaillatú, párálló dombodalon leereszkedve a legszebb kvartett (sárgarigó, fülemüle, barátposzáta, vadgerle) búcsúztatott minket. A néhány órás séta után vendégeinket Tamás tovább kísérte az Ipoly-torokba, amiért külön köszönet illeti!

Május 9. Fülemülék Éjszakája Vácon

Pontosan 60 fő gyűlt össze váci helyszínünkön, hogy meghallgassák a fülemülék esti énekét. Igaz, ebben a létszámban már benne volt a három rádiós munkatárs is, akik a Kossuth rádiónak és a Duna televíziónak készítettek riportot! Schmidt András szakértő irányításával idén is rengeteg élményt kaptak látogatóink. Talán a kissé hűvös időjárásnak, vagy a nagyszámú látogatónak volt köszönhető, hogy igen sok madár énekelt, de a fülemülék nem igazán akartak megszólalni. Ahogy esteledett, már nem tudták magukban tartani mondanivalójukat, kieresztették hangjukat, mintegy 5-8 hím csalogány énekében gyönyörködhettünk. Mire visszaindultunk, már egészen beesteledett. Akik már voltak velünk máskor is, alig várták András csillagászati bemutatóját. Persze új vendégeinket is magával ragdták a spektív lencséin keresztül látható fél-Hold kráterei, meg a sorra megtekintett bolygó szomszédaink, akik ekkorra már fénylő csillagként ragyogtak.

Erdő takarítás a Föld Napja alkalmából (2014. április 26.)

Sajnos az eső sokakat elriasztott, így a királyréti parkolóból 11 fővel vágtunk neki erdő takarító kirándulásunknak. Csodálatos átváltozáson ment keresztül a természet: a néhány napja a szárazságtól poros, szomjas föld mostanra kivirult. A csörgedező patakok zúgó hegyi patakká változva rohantak lefelé a kövek között, a mohák üde zöld párnaként simultak a sziklákra, a madarak vígan énekeltek.

A csapat egyik fele a Cseresznyefa parkolóig a Börzsöny Alapítvány teherautójával ment fel, majd a parkoló környékének megtisztítása után a kék kereszt jelzésű turista úton jött le Királyrét felé. A másik csoport Királyrétről indult, Õk az út alsó felét tisztították meg, de még maradt erejük a beton út környékén is összeszedni a szemetet.

Idén sikerült megoldanunk a szelektív szemét szedést, ami nem kis odafigyelést igényelt részünkről. Jellemző volt a műanyag pille palack és a fém sörös doboz, valamint az üveg palackok, de műanyag útszéli jelző oszlopot is találtunk benn az erdő mélyén. És persze most is találtunk "ÁFOR" feliratú olajos flakonokat, amik hosszú évek óta szennyezték az erdőt!

Odútelep ellenőrzés szobi óvodásokkal (2014. április 15.)

21 nagycsoportos óvodás kapott "madaras" élményeket Demjén Tamás tagtársunk által szobi odútelepünkön. A gyerekeket a négy óvónő mellett két szülő is elkísérte. Az odútelep kissé messzebb esik a településtől, így a gyermekek egy jót kirándulhattak is, miközben nagy érdeklődéssel néztek bele minden egyes odúba. A kicsit hűvös időjárásnak köszönhetően szinte minden odúban kotló madarakat láthattak, a szülő madarak a gyerekzsivaly ellenére sem hagyták el fészküket. Sajnos az

idő rövidsége miatt nem tudtak minden odút leellenőrizni, hiszen ebédre vissza kellett érni a szobi Napsugár óvodába, de így legalább a nagycsoportos ovisok másik csoportjának is maradt látnivaló, a következő ellenőrzés már velük fog zajlani. Reméljük Tamásnak sikerült megfertőzni a gyerekeket a Természet szeretetével, talán néhány év múlva némelyikük saját odútelepet fog kezelni!

Erdészet, avagy hogyan szabaduljunk meg a fekete gólyától (2014. április 9.)

Felháborodással észleltük, hogy az Ipoly-Erdő Zrt ismét megzavarta egy fekete gólya pár (Ciconia nigra) fészkelését – fészekfoglalását!

Előzmények: A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi helyi csoportja 1998. óta kíséri figyelemmel a Börzsöny hegység területén a feketególyák fészkelését. A 2007. évben ismert 7 páros állomány napjainkra 4 ismert párra zsugorodott. A fekete gólyák kb. március 15 – április 1. között érkeznek a telelőhelyről, ekkor történik a fészekfoglalás. Ekkor a legérzékenyebbek, már kevés zavarás miatt is elhagyhatják az – akár évtizedek óta használt – költőhelyet. Az Ipoly Erdő Zrt több esetben március utolsó napjaiban végzett fadöntést a feketególya fészkek közvetlen közelében.

Néhány konkrét eset, amikor az erdőgazdálkodás miatt hagyták el a fészket:

- Honthoz tartozó erdőrészletben egy 10 éve fészkelő pár 2007-ben az akkori tarvágások idején eltűnt ( kis szünetekkel a teljes hegyoldalt levágták).

- Kemencei erdő részletben 2009. március utolsó napjaiban végeztek gyérítést a fészek körül, annak ellenére, hogy látták a madarakat benne - innen is végleg eltűntek.

- Ipolytölgyes közelében 2010. évben szintén a tavaszi fészek foglalási időszakban gyérítettek közvetlen a fészeknél, annak ellenére, hogy nem tudták kiszállítani a fát (azóta se).

A fentiek ismeretében a kemencei körzet erdőtervezési lakossági egyeztető tárgyalásán írásban megtettük javaslatunkat a feketególya fészkelőhelyek kímélése érdekében. Akkor az erdészet képviselői természetesnek ítélték az irányelveket, és azt nyilatkozták hogy maguktól is annak szellemében cselekednek.

Ezért is döbbentünk meg, amikor 2014. április 6-án a Hont közeli erdőrészletben a feketególya fészektől 73 m-re frissen végzett fakitermelést találtunk. Mint a helyszínen készült fényképen is látható, melyen piros karika mutatja a gólya fészkét, a kidöntött fákon már kibomlott levelek voltak, melyek épphogy kezdtek fonnyadni, tehát csak néhány napja történhetett a vágás. Mivel a kivágott bükkfa hajlamos a befülledésre, bizonyára nem hagyják ott, tehát tovább folytatódik a zavarás! A gólyafészeknél megállapítottuk, hogy egyetlen ürülék nyom volt a fészek alatt, további „meszelés” nincs. Tehát megérkezett a madár, de rögtön el is hagyta a költőhelyet.

Ezen a helyen 1997. óta ismert a feketególya fészkelés. 1999-ben vihar verte le a fészket, ennek pótlására biztonságos fészektartót helyeztünk ki. 2000. és 2003. között a pár egy közeli váltófészekben költött, majd 2004-től folyamatosan a jelenlegi helyen fészkelt. Mostanáig ez volt a Börzsöny legstabilabb fészkelőpárja.

Ha egy Nemzeti Park területén, fokozottan védett madár fészkelését nem lehet biztosítani, még úgy sem hogy előre jelezzük a veszélyt, akkor megkérdőjelezhető az egész természetvédelem komolysága!

Frissítés:2014. április 11-én A Duna-Ipoly Nemzeti Park Börzsönyi Tájegység vezetőjének határozott fellépésére, az erdészet igéretet tett, hogy szeptemberig nem bolygatja a feketególya élőhelyét. Figyelni fogjuk...

Tavaszköszöntő kirándulás (2014. március 29.)

Igen kellemes május végi időjárásban vágtunk neki a 12,3 km-es távnak, melynek kiindulási és végpontja is Magyarkút volt. Sokan ugyan nem voltunk, mindösszesen heten, de a hangulat így is kiváló volt. Célpontunk a Nagy-Kőhegy csúcsa, melyről pazar kilátás nyílik a völgyben kanyargó vasútra, kissé távolabb Szokolya takaros házaira, még távolabb pedig a Börzsöny fenséges hegyeire. Szebb helyet nehéz lett volna találni elemózsiánk elfogyasztására, és hogy csak ennyien voltunk, kényelmesen elfértünk a tetőn kialakított pihenő kunyhóban.

Nem kora tavaszi hangulat uralkodott az erdőben, már pompás virágok nyíltak mindenfelé és a madarak is teli torokból énekeltek. Sajnos utunkon végig kísértett az erdőirtás, mindenfelé kidöntött fatörzsek és mélyen széttaposott erdei utak mentén haladtunk. Hatalmas munkagépek miatt kellett félre állnunk, melyek után több helyütt egy méter mély nyomvályúkban szivárgott a saras víz. De szerencsére csodákban sem volt hiány: hollók násztáncában, vörösbegyek énekében gyönyörködhettünk, majd egy kígyászölyv sikeres vadászatának lehettünk szemtanúi. Már majdnem visszaértünk Magyarkútra, amikor egy vörös mókus életébe pillanthattunk bele néhány percre, miközben szomját csillapította a hűs patakban. Kissé fáradtan, de kellemes élményekkel indultunk haza a madárdalos tavaszi erdőből.

Uráli bagoly költése a Börzsönyben (2014. március 27.)

2003. évben mintegy 30 db hatszögletű odút telepítettünk baglyok részére a Börzsöny különböző területein. A bizonyított uráli bagoly jelenlét ellenére 2014. évig csak macskabaglyok foglalták el a költőládákat. A tükörrel felszerelt odúk távcsöves ellenőrzését a tavaszi időszakban 2-4 alkalommal végezzük, de ellenőrizzük az ismert természetes odúban, vagy gallyfészekben költő párokat is. Az őszi, és tél végi időszakban éjszakai hangbehívással is monitorozzuk a bagoly állományt.

2014. évben végre uráli bagoly költését észleltük két bagolyodúban is!

Helyi Csoport közgyűlés (2014. február 22.)

Helyi Csoportunk közgyűlését a már megszokott helyen, a váci Király Endre szakközép iskolában tartottuk meg. Miután sajnos csak 18 fő jelent meg, ezért elnökünk, Terbe Józsefné fél óra elteltével újra indította a közgyűlést, a jelenlévő határozatképes létszámmal. Hogy az idő ne teljen hiába, Potyó Imre tagtársunk csodálatos felvételekkel mutatta be a "Duna-virágzást", amely a környezetvédelem nagy eredménye: a tiszavirághoz hasonló kérészrajzás volt megfigyelhető a Dunán is, mely egyértelműen jelzi a Duna vizének tisztulását. A 2013. éves beszámolót Varga Péter, titkár vetített képek segítségével mondta el, ezt a tagság egyhangúlag elfogadta. Újra felmerült a madarász táborok létszámának csökkenése, melyre több építő javaslat is elhangzott a résztvevők részéről. Az országos küldött közgyűlés résztvevőinek megválasztásával az érdemi munkát befejeztük, elnökünk a közgyűlést bezárta.

A program második felében Nagy Csaba tagtársunk vetítettképes előadást tartott a madárfotózás rejtelmeiről. Képein nem csak a technikai tudás, de még inkább a természet és benne a madárvilág csodálata tükröződött. Ahogy említette: a leshelyeken töltött kényelmetlenségekért mindig kárpótol a madarak látványa, viselkedésének megfigyelése.

Odúkopácsoló nap (2014. február 1.)

Már hagyományosnak nevezhető, hogy a tél közepén odúkopácsoló napot tartunk, melyen tagjaink és a segíteni kész érdeklődők madárodúkat állítanak össze. Ezek az odúk biztosítják a csoportunk területén lévő odútelepek bővítését, illetve az elhasználódott madárlakásokat cseréljük újakra. Az eseménynek a Börzsöny Alapítvány egyik támogatója, a Facél Kft asztalos műhelye biztosította a helyszínt és a gépeket.

27 fő gyülekezett a dunakeszi Vagongyár bejáratánál, majd miután bebocsájtást nyertünk, elindultunk a Facél műhely felé. Rövid munkavédelmi oktatás után felálltunk a különböző munkafázisoknál. Az első helyen a tavaly félkészen maradt odúkat fejeztük be, itt került fel a tető. Eközben a körfűrész gépeken már daraboltuk az alapanyagot, melyet egy másik csapat állított össze. Itt nagy

segítséget jelentett a váci Boronkay szakközép iskola környezetvédelmi szakos tanulóiból verbuválódott 10 fős csapata, Szilágyi Lajos tanár úr vezetésével. Végül a hölgyek csapata, a gyerekekkel kiegészülve, a lenolajas felületvédelmet hordták föl az anyagra.

A végeredmény idén is közel 100 odú elkészítése volt, melyből 30 db-ot a "Boronkaysok" Magyarkút közelében, egy új odútelep létrehozásához használnak fel.

Köszönet a szomszédos AGYSz Kft vezetőjének, Havasi Attilának, hogy a műhelyükben melegedő és "csemegéző" helyet biztosítottak, valamint segítettek az odúk elkészítésénél is!

Odútelep létesítése gyerekekkel (2014. január 15.)

A dunakeszi Bárdos Lajos Általános Iskola 3.c osztályának tanulói, osztályfőnökük Tolnai Erzsébet irányításával, még tavaly decemberben madárodúkat készítettek szülői segítséggel. Ekkor, a kézi munka mellett, elméleti tudásukról is számot adtak a gyerekek, képek alapján kellett kiválasztaniuk, hogy milyen madarak költése várható az általuk készített odúkban. Január közepére már jól megszáradt a vastag lenolaj réteg, amit a madárlakásokra kentek, így nekiláthattak a kihelyezésnek. A csöpörgős eső sem szegte kedvüket, vidáman cipelte mindenki a saját odúját, amire többen még a nevüket is ráírták. Az odútelep, mely a gyerekek által a Cinkefalva nevet kapta, Dunakeszi Duna-parti részén létesült, 15 odúval. Mivel ártéri részről van szó, ezért Varga Péter HCs tag, a hosszú odúakasztó bottal jó magasra helyezte a leendő fészeklakásokat, hogy az esetleges áradás ne okozzon kárt a költésekben. A gyerekek eközben kis térképükön bejelölték minden kiakasztott odú pontos helyzetét. Kedves pillanat volt, amikor az első odú kihelyezése után néhány perccel egy cinege egészen közelről érdeklődött az új lakás iránt. A gyerekek itt rögtön visszajelzést kaptak, hogy munkájuk nem volt hiábavaló! A tervek szerint áprilistól rendszeres ellenőrzéseket fogunk végezni a Cinkefalvi odútelepen, a gyerekek közreműködésével.

Tavaszias Téli Tábor (2014. január 6.)

Az átlagosnál pár nappal hosszabb karácsonyi szünetnek köszönhetően ezen a télen január 3-tól 5-ig tartott a Téli Tábor. A tavaly jól bevált pilismaróti plébániára tértünk vissza, ahol az alvóhely ugyan elég szűkös, de minden más szempontból tökéletes helyszín a tábor számára. Idén 24 gyerek vett részt a programokon, köztük 2 KÖTET-es és 6 BTT-s. A tábor nevét akár TAT-ra, Tavaszi Táborra is változtathattuk volna, mert az évszakhoz képest enyhe időnk volt, köddel gazdagítva, ami csak az utolsó napi dunai madarászat idejére oszlott szét, így a récéket és sirályokat verőfényben figyelhettük. Első nap Sik András bolygókutató mesélt a Marsról, majd kis sétát tettünk a faluban, útba ejtve elhagyott pincéket is.

Másnap a Nyír-völgyben jártunk sárban és ködben. (Túl) sok helyen találkoztunk fakitermeléssel és kevés helyen madarakkal. Sok volt a vadnyom, de csak 4 szarvastehenet láttunk átfutni az úton. Sötétben értünk haza. Visszaadtuk a gazdáinak a kiránduláson hozzánk csatlakozott kutyát, majd vacsora után meghallgattuk Endrődi Gergő előadását a gombákról. A cseperésző eső ellenére jót számháborúztunk, sőt még egy „activiti” is belefért a hosszúra nyúlt napba. Az utolsó napon a madarászásból visszatérve ebéd után már csak a „Fele sem igaz” vetélkedőre volt időnk, -amiből megtudhattuk többek között, hogy XVI. Lajos szívét megette egy angol pap.

Brellos Tamás emléknap (2013. december 14.)

Idei utolsó rendezvényünk nagyon népszerű lett, hiszen 80 fő feletti látogatót sikerült elcsalnunk a királyréti Bajdázó-tó mellé. A nyári madarász táborok helyszínén, téli madárgyűrűzést szerveztünk, valamint kirakodással is népszerűsítettük az MME-t és a természetvédelmet. A 0 fok közeli időjárást frissen főzött teával és forralt borral próbáltuk ellensúlyozni. A sok érdeklődő között szép számmal voltak gyermekek, akik álmélkodva követték Sarlós Dávid gyűrűző mozdulatait, hallgatták magyarázatát. A legjobb persze az elengedés pillanata, ez csakis a gyerekek kiváltsága! A négyféle cinegefaj mellett hálóba került csuszka, nagy- és közép fakopáncs is. Ezeket a fotósok kedvéért még egymás mellé is fogták gyűrűzőink, így jól megfigyelhetővé váltak a különbözőségek.

Néhány madáron már volt gyűrű, ami talán a nyári táborok alatt került tollas barátaink lábára, ezt a gyűrűzési központ fogja ellenőrizni. Egy kisebb kirándulás keretében a környék madárodúit is kitisztítottuk, a vállakozó kedvűek pedig egy hosszabb túrára is benevezhettek. A nap végefelé, kedvenc fájánál, koszorú elhelyezésével emlékeztünk meg Brellos Tamás erdészről, aki a Börzsönyi Helyi Csoport és a madarász tábor egyik alapítója és fő mozgatója volt.

Köszönet minden résztvevőnek, hogy programunkat megtisztelték jelenlétükkel, külön köszönet önkénteseinknek, akik a vendégeket fogadták és ellátásukról gondoskodtak! Végül hálás köszönet Sarlós Dávidnak és szorgos segítőinek, akik a madárgyűrűzést lebonyolították és nagyon sok hasznos tudást osztottak meg az érdeklődőkkel!

Odúlakó madaraink védelme (2013. december 6.)

Megjelentaz Odúlakó madaraink védelme című könyv, Nagy Csaba szerkesztésében! A kötet a fajcsoportokat jól ismerő szerzők bevonásával készült, a könyvet rengeteg fotó illusztrálja. Az odúlakó fajok látványos bemutatásán túl segítséget nyújt a mesterséges odúk gyártása, kihelyezése területén és az odútelepek szakszerű létrehozásában és azok kezelésében is. A képre kattintva további információ is elérhetõ!

Európai Madármegfigyelő Napok (2013. október 5.)

Az elmúlt hétvégén 105 helyszínen, 2.470-en figyelték a madarakat hazánkban az Európai Madármegfigyelő Napok rendezvénysorozat keretében. Ebből 3 helyszínnel és közel 150 résztvevővel helyi csoportunk is derekasan kivette részét. Szombaton a püspökhatvani Sinkár-tónál, valamint Sződligeten, a Duna partján zajlottak az események. Vasárnap Dunakeszin szintén a Duna-part biztosított kiváló terepet a madarak megfigyeléséhez. A nap látványossága kétségkívül a sinkár-tavi réti sas volt, míg Dunakeszin a tőkés récék víz alá merülése keltett meglepetést. Ezek a nem a bukórécék közé tartozó madarak fél percig is a vízfelszín alatt tudtak maradni, és ezt a tevékenységüket jó néhányszor megismételték.

Reméljük az érdeklődők legalább olyan jól érezték magukat helyszíneinken, mint mi, madarászok, és kedvet tudtunk csinálni a természet és benne a madárvilág megfigyeléséhez!

Látogatás a Vácrátóti Arborétumban (2013. szeptember 21.)

20 fő körüli létszámmal tettünk látogatást Magyarország egyik legszebb arborétumába, Vácrátóton. Hogy ne csak nézzünk, de értsük is amit látunk, arról Molnár Edit, a Börzsönyi Természetvédelmi Tábor botanika szakvezetője gondoskodott, aki nyugdíjazásáig az arborétum kutatója volt. Szinte minden fáról, bokorról, sőt még a lágyszárúakról is olyan információkat hallhattunk, amikről azelőtt sosem, és a kert történelméről is rengeteg érdekességet tudtunk meg. Megcsodáltuk a legidősebb fákat, de a legújabb fejlesztéseket sem hagytuk ki. Az új kaktuszház mindannyiunkat lenyűgözött, majd megtekintettük a éghajlatváltozásról szóló, erősen elgondolkodtató kiállítást is. A látogatás végén öt percre még a Berkenye-ház kiállítására is többen bekukkantottunk, de mint kiderült ehhez az a közel egy óra sem volt elég, amit végül bennt töltöttünk. Hálás köszönet Editkének e csodálatos napért!

"Tiszta Dunakanyar" környezet takarítási akció (2013. szeptember 14.)

Helyi Csoportunk is csatlakozott a Börzsönyi Természetjárók (BTHE) felhívásához, amit egyik kedves környezetünk, a Dunakanyar megtisztítására hirdettek meg. Az eseményt a "Takarítási Világnap" kapcsán szerveztük meg, később derült ki, hogy az országos "TESZEDD" napot is ekkorra hirdették meg. Több önkormányzat és civil szervezet segítségével nagy mennyiségű szemét került a viszonylag megfelelő helyre, a szemét telepekre. Sajnos csoportunk igen kis létszámban jelent meg, de a természetjárókkal így is két illegális szemét lerakót szűntettünk meg, bár nem sok remény van rá, hogy végérvényesen. Az egyik a Morgó patak

Kismarosnál a Dunába torkolló részén, míg a másik a Kóspallagi útleágazás egyik mellékútjának mentén volt. Mindkét helyen mázsa-szám lomtalanítási-, elektronikai- és mûanyag hulladékot, kábel szigeteléseket szedtünk össze, veszélyes hulladékot szerencsére egyik helyen sem találtunk. Azon azért mindannyian elkeseredtünk, hogy némely embertársunk még mindig úgy gondolja, hogy büntetlenűl szennyezheti folyóinkat, ártereinket, a környezetünket. És itt a büntetés nem pénzbeni! Gyermekeink és azok gyermekeinek egészséges életét tesszük kockára!

Köszönet a lelkes résztvevőknek, akik a zuhogó esõ dacára kétszer is púpozva megtöltötték a Börzsöny Alapítvány teherautójának platóját!

Börzsönyi Helyi Csoport találkozója (2013. augusztus 31.)

15 fő részvételével búcsúztattuk a nyarat a királyréti oktatóközpontban. A jó idő mellett a bőséges ebéd is kellemes hangulatot teremtett, a jó társaság pedig fokozta mindezt. A tárcsán sült csirkeszárnyat és tökfasírtot méltóképpen zárták a résztvevők által hozott finomabbnál-finomabb sütemények.

Ebéd után a madarász táborokról készülő video összeállítást vetítettük le, melyhez sok hasznos ötlet, észrevétel érkezett, amiket jól hasznosíthatunk a kész filmhez. Szeretnénk egy, a táborokat népszerűsítő, mintegy negyedórás összeállítást készíteni. A vetítés második felében Nagy Csaba, az első gyadai-réti tábort bemutató képösszeállítását tekinthettük meg. A képek alapján egyértelműen látható volt, hogy a gyerekek nagyon jól érezték magukat, folyamatosan le voltak kötve az izgalmas és tanulságos programokkal. Persze játékra is mindig maradt idő délutánonként. A "kistábor" lakói közül a nagyobbak jövőre már a királyréti madarász táborokba is jelentkezhetnek, szeretettel várjuk őket!

Nyílt Nap a BTT-ben (2013. augusztus 11.)

A Börzsönyi Természetvédelmi Tábor nyílt napján mintegy 40 látogatót fogadtak a táborosok. Hasonlóan a BOTT nyílt napjához, a látogatók túlnyomó része itt is a családtagok közül került ki. A madárgyűrűzés kisebb tömeget vonzott, de sokan mentek el a gombász kirándulásra is. Választható volt még az erdészet és a túrázás foglalkozások is. Akik pedig a táborban maradtak, a "nomád életen" túl a helyi csoport standján az MME-ről is informálódhattak.

A tábor itt is 45 fővel indult, akiknek többsége a 12. nap után sem gondolkodott a hazamenetelen, de sajnos ekkorra már be kellett fejezni az erdei életet.

Nyílt Nap a BOTT-ban (2013. július 21.)

A Börzsönyi Ornitológiai és Természetvédelmi Tábor nyílt napján mintegy 30 látogatót fogadtak a táborosok. Az érdeklődők nagy része gyermekét meglátogató szülő és az őket kísérő kistesók voltak, de olyan is akadt, aki minden kötődés nélkül csak kíváncsi volt egy gyermek madarász tábor életére. Be lehetett kapcsolódni a programokba, kirándulásokba is, bár kétségkívül a legnépszerűbb program a madarak gyűrűzése volt, ahol egészen közelről nézhették, fényképezhették a madarakat. A tábor 45 fő gyermeklétszámmal indult, akiket kiscsoportvezetőik kalauzolnak végig a programokon, ahol is szakvezetők segítségével nyerhetnek bepillantást egy-egy természettel kapcsolatos témába. Délutánonként sport-, ismeretterjesztő-, vagy vetélkedő foglalkozásokon vesznek részt. Aki részese volt egyszer is a tábornak, nagy valószínűséggel természetszerető és -védő felnőttként fogja élni életét, és talán gyermekeit is ennek megfelelően fogja nevelni!

Nyílt Nap a Táborokban (2013. július 10.)

Elsõ táborunk, a Börzsönyi Ornitológiai és Természetvédelmi Tábor hamarosan indul, nyílt napot július 21-én, vasárnap tartanak. A második csoport, a Börzsönyi Természetvédelmi Tábor augusztus elején indul, ott augusztus 11-én, vasárnap lesz nyílt nap.

A nyílt napokon, elõzetes regisztráció után, bárki érdeklõdõ részt vehet, ahol is betekintést nyerhetnek a táborok életébe. Csatlakozni lehet csoport foglalkozásokhoz, szakmai kirándulásokhoz, megfigyelhetõ a madarak hálóval történõ megfogása és a madárgyûrûzés. Kisebb gyerekek egy napra táborlakók lehetnek, s ha tetszik nekik amit tapasztalnak, késõbb "igazi táborosok" válhatnak belõlük. A szülõk meglátogathatják gyermekeiket, ellenõrizhetik, hogy eleget esznek-e, és a tisztálkodást sem hanyagoják el. Ez utóbbit azért nem kell túl szigorúan venni! Akinek nincs táboros gyermeke, az is részt vehet programjainkon, hiszen szakvezetõinktõl sokat tanulhat és egy csodálatos helyen tölthet el egy napot, jó társaságban!

Szeretettel várunk minden érdeklõdõt!

Első Madarász Tábor a Katalinpusztai Kirándulóközpontban (2013. július 5.)

Idén a váci Petőfi Sándor Általános Iskola és a Börzsöny Alapítvány közös szerevezésében Madarász Tábor indult az Ipoly Erdő Zrt. Katalinpusztai Kirándulóközpontjában. A tábor 2013. év június 30-tól július 04-ig tartott, 8 -12 éves gyermekek részvételével.

Célja az volt, hogy a gyerekek már kisiskolás korban közelebbről megismerjék az őket körülvevő természetet, ezen belül megfigyeljék az erdei madarak életét, találkozzanak azok védelmével.

A szakmai programok mellett szerettük volna, ha sokat sportolnak, játszanak, alkotnak, hasznosan és kellemesen eltöltve a szünidőt. Segítséget nyújtott ebben a helyszín is, a 2011. évben átadott, színvonalas kirándulóközpont épület együttese, amely kulturált szállást, ízletes napi háromszori étkezést, valamint nagy, tágas szabadteret biztosított számunkra. Parkjában egyaránt lehetőség nyílt a szakmai előadások, bemutatók megtartására, különböző sportversenyek lebonyolításra, kézműveskedésre.

Az érkezés napján madárgyűrűzés várta a táborozókat, amelyen Dr. Manczur Ferenc irányításával vehettek részt, ez nagyon izgalmas élményt jelentett számukra. Az estét hangulatos tábortűzzel, nyársalással zártuk, ahol megbeszélhették a nap történéseit.

Másnap odúbemutató túrát tettünk, ahol a Gyadai tanösvényt és Madártani sétautat végigjárva megismerkedtek a mesterségesen kihelyezett odúteleppel, s annak lakóival. Közben gyönyörködhettek a Naszály-hegy természeti értékeiben és az erdei madarak énekében.

Július 2-án Dr. Kertész Péter állatorvos látogatott el hozzánk, sérült ragadozó madarakat hozva magával. Lebilincselő bemutatót és előadást tartott, amelynek témája a balesetben megsérült madarak mentése, ápolása, gondozása volt. Július 3-án gyakorlatban is kipróbálhatták a gyerekek az odúkészítés minden csínját, bínyját. Varga Péter, az MME egyik aktív tagja, beavatta őket az odúkopácsolás tudományába és mindenki készített egy „B” típusú mesterséges odút, melyet emlékbe haza is vihetett, hogy kihelyezze saját kertjében.

A jól sikerült szakmai programok mellett, mindennapos volt a tanító nénik által vezetett technikai jellegű foglakozás, az ajándéktárgyak készítése, a vetélkedés, a sportolás. A gyerekek kipróbálhatták az íjászkodást, szám háborúzhattak, nézhettek természetfilmeket és diabemutatót a madarakról.

Sok élménnyel gazdagodva, fáradtan, még is feltöltődve, sok új ismeretet szerezve indulhattak haza.

Sokan feltették a kérdést: „jövő nyáron is jöhetek?”

Nagy Angéla és Nagy Csaba

Discovery Önkéntes Nap (2013. június 7.)

Helyi Csoportunkat érte az a megtiszteltetés, hogy a Nemzetközi Discovery Önkéntesnap keretében a csatorna magyarországi munkatársai a mi tevékenységünket találták támogatásra méltónak. A Discovery Channel négy munkatársa egy teljes munkanapot áldozott a börzsönyi madarász táboroknak készülő polcok elkészítésére. Ezek a polcok a gyerek sátrak közötti régi vaspolcokat fogják felváltani, melyeken a gyerekek csomagjaikat, táskáikat helyezik el. Kilenc polcra lesz szükség, ezek anyaga vízálló ragasztású fa rétegelt lemez, melyek a Facél Kft felajánlásaként, egyéb munkáik során keletkező eselékekből képződtek, tovább hasznosított anyagok.

A reggel rövid ismerkedéssel, majd baleseti és tűzvédelmi oktatással kezdődött. Erre szükség is volt, hiszen a négy önkéntes keze alatt szinte égett a munka! A leszabott léceknek az éleit kellett vízálló festék bevonattal ellátni, melyek igen hamar nagy kupacot képeztek a szárító kocsikon. Ebéd után már szárazak voltak a festések, így elkezdődhetett a polcok összeállítása. A lécek befűzése a keretbe okozott némi fennakadást, de az első darabok elkészítése után már nagy rutinnal gyártották a további elemeket. Már csak a lábakat kellett összeszerelni a polcokkal. Ez kapupánt csavarral és szárnyasanyával történt, hogy a későbbiekben szétszedhetőek legyenek a polcok, és a raktározásnál minél kisebb helyet foglaljanak.

Hálás köszönet a Discovery lelkes csapatának! Köszönjük, hogy az általunk oly fontosnak tartott értékeket, a természetvédelmet és a környezeti nevelést ők is nagyra értékelik. Szeretettel látjuk őket máskor is és nem csak önkéntes munkán, hanem a Táborok nyílt napjain és egyéb programjainkon is!

Kitüntetés a Küldöttközgyűlésen (2013. május 25.)

Az idei küldöttközgyűlésen, melyet a budapesti TIT székházban rendeztek meg, ismét sor került a Brellos Tamás díj átadására. Ebben a kitüntetésben azok a tagtársaink részesülhetnek, akik több évtizedes munkájuk alatt, hasonlóan Brellos Tomi bácsihoz, igen sokat tettek a környezeti nevelésben. Ezt a díjat csak kétévente adják, az idén elnökünk Terbe Józsefné munkásságát tartotta elismerésre méltónak az MME elnöksége!

Terbe Józsefné, Csöpi Néninek azt kívánjuk, hogy még hosszú esztendőkön át aktív résztvevője legyen a Madarász Tábornak, és a Börzsönyi Helyi Csoport elnökeként még sokáig szolgálja a természetvédelem ügyét!

Köszönjük munkáját és gratulálunk a kitüntetéshez!

Orbán Zoltán fotóján Csöpi Néni átveszi a Brellos Tamás díjat Bajor Zoltántól, az MME elnökétől.

Fülemülék Éjszakája és Madarak és Fák Napja programok (2013. május 10-17.)

Május 18-án Nagymaroson is megrendezésre került a Fülemülék Éjszakája nevü országos program. A találkozó 18 órakor volt a felvonulási lakópark alatti biciklis úton. Innen sétáltunk fel a Mihály-hegyen lévő szamarasi odútelephez. Út közben megcsodáltuk a már koncertet adó rigók és poszáták mesteri énekét. Az odútelep nyújtotta élmény közelebb hozta a túrán résztvevő 27 érdeklödőt a természet szépségeihez, a gyerekek rendkivüli élményt kaptak, mikor kézbe vehették az alig pár napos cinege, csuszka, vagy légykapó fiókákat. A program sötétedésig tartott, így végül csodálva hallgathattuk néhány aranytorkú fülemüle énekét is a bozótosból.

Török Tamás

Május 17-i dunakeszi rendezvényünket 46 fő tisztelte meg látogatásával. A Tőzeg-láp már hagyományos helyszínünk, most is a horgász egyesület vendégszeretetét élvezhettük. Köszönet érte! Már a délután 7 órai gyülekező előtt is hangos volt a környék a fülemüléktől. Némi bevezető után elindultunk sétánkra a láp körül. Kis túránk során bemutatásra került a lápi élővilág és a lápok szerepe a víz tisztítása és tárolása szempontjából. Utunk során megcsodálhattunk egy leszakadt partfalba vájt parti fecske telepet is, ami körül hangosan csivitelve röpködtek a fecskék. Az este második felében Dr Kriska György diavetítéses előadását tekintettük meg, melyben szemléletes és humoros módon mutatta be a láp mikrovilágát: édesvízi medúzát, szivacsot és egyéb különlegességeket. Látványos képeket és filmfelvételeket mutatott a tavalyi Duna-virágzásról, ahol kérészek milliói rajzottak a tahitótfalui híd környékén. Erre már egy évszázada nem volt példa!

Köszönet az előadónknak a bámulatos képekért, a horgászház gondnokának türelméért és önkénteseinknek a lebonyolítás gördülékennyé tételéért!

Varga Péter

Túra- és programszervezőink számára mindig nagy öröm, ha elképzeléseik találkoznak a hasonló érdeklődésű közönséggel. Így történt most is. Idén negyedik alkalommal rendeztük meg az MME Börzsönyi Helyi Csoport és a Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület által közösen vezetett Tavaszi madárdal a Börzsönyben elnevezésű, családias hangulatú bemutató kirándulásunkat. 27-en indultunk útnak, ezúttal a hegység egyik dombvidéki régiójába invitáltuk vendégeinket, madárlesre.

A Törökmezei útelágazástól lépve az ösvényre először a Fonai László tagtársunk által gondozott, lászló-földi odútelepünk egy részét tekintettük meg. Nagy Csaba előadása közben több madárfaj költését is megfigyelhették az érdeklődők.

Említésre méltó, hogy a máskor a telepeken leggyakrabban fészkelő széncinegék idén viszonylag kis létszámban foglaltak odút, ennek oka minden bizonnyal a szokatlanul sokáig tartó tél, valamint az ennek kapcsán fellépő táplálékhiány lehetett. Úgy tűnik, hogy 2013 az "örvös légykapók éve". A legnagyobb arányban ez az Afrikából áprilisban érkező faj költött az odúkban. Az említett két énekesmadár mellett több csuszka fészekaljat is találtunk a gyerekek nem kis örömére, akiket a madarak sokkal inkább izgattak, mint az időközben eleredt, szerencsére csak rövid ideig tartó eső. A vadkárokozás megelőzése érdekében elkerített Szép-erdőnél tanulmányozhattuk a hajdani erdőgazdálkodás következményeként létrejött - vagy inkább hozott - fiatal, egykorú, valamint a koros, természeteshez közeli állapotot mutató erdők közötti különbségeket.

Nem sokkal később a középkori Bibervár (Pusztatorony) érintésével tértünk rá a Kis-Hanta-patak felé vezető jelzett turistaútra. Nyoma sem volt a tavalyi aszályos hónapoknak. Nyirkos, bujazöld rétek és erdők váltogatták egymást, a már csendesedő patakok olykor a medrükből is kilépve igyekeztek távoli célpontjaik felé. Amerre néztünk, mindenütt a májusi természet tobzódó életerejében gyönyörködhettünk. Szinte lehetetlen volt kikerülni az ezrével nyíló vadvirágokat, íme néhány közülük, a teljesség igénye nélkül: réti kakukkszegfű, szurokszegfű, magyar szegfű, magyar zergevirág, lila ökörfarkkóró, nagyezerjófű, nagyvirágú méhfű, mezei zsálya, kétlevelű sarkvirág, kaszanyűg bükköny, fekete nadálytő... Némi bokázgatás és több patakátkelés után a Boglya-követ megkerülve indultunk tovább a helyenként combig érő, nadrágáztatós fűben. Utunk előbb egy időszakos vízmosás mentén, majd Rudaserdőben vezetett tovább. A hatalmas tölgyóriás környéki, sordély és citromsármány énekétől hangos, szélesen elterülő mezőkről igen szép kilátásban lehet része az erre járó

vándornak, innen a hegység a szelídebb arcát mutatja meg. A szemhatárt északnyugat felé tekintve a Nyugat-Börzsöny kéklő csúcsai (Kopasz-hegy, Sós-hegy, Nagy-sas-hegy és társaik) zárják, további felfedezésekre inspirálva a jövőben. Ahogy gyűltek az élmények, úgy fogytak a kilométerek. Már csak némi sárdagasztás választott el minket a Fekete István egyik novellájából is ismert Rózsakunyhótól, egyúttal túránk célpontjától. Az apró, de nagy múltú vadászlak mellett kialakított, kedves hangulatú eredei pihenőnél búcsúztunk túratársainktól.

A növényhatározásért és a fényképekért köszönet Tóth Mariettának, akit azóta tagtársunkként üdvözölhetünk!

Fényképek: Tóth Marietta, Mátéfy Szabolcs

Mátéfy Szabolcs

Május 10-én, váci rendezvényünkön 19 fő kísérte végig velünk a fülemüléktől hangos néhány kilométert. Schmidt András és Nagy Csaba vezetésével nem csak e madarakkal ismerkedhettek meg vendégeink, de a tövisszúró gébics, a karvalyposzáta, a sordély és a pacsirták is megmutatták magukat. Mire elértük a fülemülék kis ligetét, rendesen ránk sötétedett, de itt 5-6 hím madár együttes énekét élvezhettük. Aztán 9 óra táján kicsit elcsöndesedtek, így mi is visszafelé vettük az irányt. Félúton még spektívvel, a nagy távcsővel, megszemléltük a tiszta égbolton ragyogó Vénusz bolygót, majd kicsit később a Szaturnusz gyűrűin álmélkodtunk.

Kellemes este volt, köszönet a szervezőknek!

Rádon május 4-én zajlott az első program. Az előző napok nagy esői kicsit nehezebb terepviszonyokkal, viszont az éltető víz hatására életerőtől duzzadó élővilággal kecsegtettek május 4-én, szombaton este a rádi Csekei-rét Helyi Védett Természetvédelmi Területen. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Szóri-erdő Népe Egyesület közös rendezvényére összesen 14 fő jött el megszemlélni, hogy a nyüzsgő nappali kavalkádból hogyan veszik át az éjszaka koronázatlan "dalkirályai", a fülemülék fokozatosan a vezető szerepet. Külön örültünk a gyerekeknek, hiszen nekik igyekszünk átmenteni ezt a világot romlatlannak, tisztának, élettel telinek, amennyire ők is ugyanolyan tiszta gondolkodásúak még, mint a Természet maga. Sok fülemüle, 6-7 daloló hím is körbeénekelt minket, találkoztunk a Nyugat-Cserhátban ritkának számító rozsdás csukkal és sok-sok rétlakó énekessel, mint a nádirigó, foltos nádiposzáta, a berki-, nádi- és réti tücsökmadár.

Ezúton is köszönjük a jelenlévőknek, hogy részt vettek, eljöttek!

Rottenhoffer István

Dunakeszi Köztisztasági Napok (2013. április 20.)

A Börzsöny Alapítvány az elsők között csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, melyet Dunakeszi környezetvédelmi tanácsosa, Nyíri Márton úr szervezett. Csoportunk a Vasutas Nyugdíjas Klub tagjaival közösen, a régi temető és az ott húzódó meredek domboldal kitisztítását vállalta el. A Nyugdíjas klub részéről 10 fő, míg csoportunkból 6 fő helyi lakos vállalta a néha nem könnyű, de igen fontos munkát. Ez a domboldal egyébként több védett homoki növény otthona, mint a nagyon ritka és különleges csikófark. Ez a növény a Kiskunsági Nemzeti Park homokbuckáin található még meg, nem kevés szerencse is hozzájárult, hogy itt Dunakeszin, a lakótelep közelében fennmaradt néhány példánya. Ennek a törpecserjének több-száz éves példányai élnek ezen a domboldalon, védelméről korláttal való elkerítés is gondoskodik.

Köszönjük minden résztvevő szorgos és kitartó munkáját, mellyel lakóhelyünk élhetőbbé tételén dolgoztak!

Szemétszedő akció (2013. április 12.)

Hagyományosan a Föld Napja tiszteletére, minden tavasszal erdő takarítást szervezünk, már több, mint tíz éve. Az elmúlt években Királyrét és Törökmező közelében turista utakat tisztítottunk meg. Az idén újhelyszínt választottunk, a Kóspallagot Márianosztrával összekötő erdei aszfaltút mentét takarítottuk. Sajnos igen kis létszámú csapattal, 5 fővel, vágtunk neki a munkának, pedig el kelt volna a sok dolgos kéz. Nagyjából 1-2 km-es szakaszt sikerült átjárnunk, az út mellett közvetlenül és a közeli patakmederben. Irdatlan mennyiségű szemét került a Börzsöny Alapítvány teherautójára, bár ennek sajnos sokszorosát hagytuk ott. Jellegét tekintve most is a pillepalack és a sörösdoboz volt a legtöbb, de több esetben azonosítottunk lomtalanítási hulladékot, sok autógumit és több éve kidobott zsákos szemetet gyűjtöttünk össze. Ez utóbbiak persze már csak a bomló zsákokkal, csak hogy nehezebb legyen összeszedni. Idén is találtunk ÁFOR(!) feliratú olajos flakont és 3,10 Ft-os tejeszacskót. Ezek viszont meglepően jó állapotúak voltak, még hosszú időn át csúfították volna az Erdőt.

Jövő tavasszal itt folytatjuk, várunk minden természet kedvelő, segítő szándékú embert!

Legyengült egerészölyvek (2013. április 12.)

Néhány napon belül két egerész ölyv is hozzánk került, amelyek kiéhezve, lesoványodva kertekbe "estek". A legyengült madarakat fertőzések is megtámadták. Sajnos segíteni már nem lehetett rajtuk, befogásuk után nem sokkal elhullottak.

A jelenség oka a hosszan elhúzódó hideg időjárás, a tavaszi második tél okozta táplálékhiány lehet, mely természetesen nem csak a ragadozó madarakat érinti. A kistestű rovarevő madarak ha néhány napig nem találnak táplálékot, éhen pusztulnak, vagy ragadozók könnyű zsákmánya lesznek.

Tavaszköszöntő kirándulás (2013. április 6.)

Egy jó kis távcsövezős madarász kirándulással köszöntöttük a tavaszt a pilismaróti öbölnél. A tavasz ugyan az idén elég késve érkezett, de a résztvevő 21 fő hangulatát a hideg szél sem rontotta el.

Miután a kompról leszálltunk, elindultunk az öböl gátján. Az első madarak, akiket megláthattunk szárcsák voltak. A spektív felállítása után, a 30-szoros nagyítás mutatta meg, hogy még milyen sok vízimadár tartózkodik a jéghideg vízben. A legnagyobb számban búbos vöcsök, kontyos- és kerceréce volt megfigyelhető. A fejünk fölött néha áthúzott egy-egy kárókatona és néhány szürkegém is. A vízparti bokrosokból a csuszka revírfoglaló hangja, cinegék és erdei pintyek éneke szólt. Az igazi élmény azonban a gát végénél várt minket: a kontyos récék között hegyi récék úszkáltak, kiváló lehetőséget nyújtva a két faj közötti különbségek megfigyelésére. Kora délután még a nap is kiderengett a felhők mögül, ekkor ráadásként egy barát réce is megmutatta magát. Végül hazafelé, a kompon egy fázós füsti fecske csapatot láthattunk elrepülni fölöttünk.

A kirándulás igen jó hangulatban zajlott le, sokunk fajismerete gazdagodott a megfigyelt vízimadarak és a tapasztalt társaink által.

Újabb odútelep Szobon (2013. március 3.)

30 db "B" típusú odúval újabb odútelepet létesítettünk, ezúttal Szobon. Ebben a változatos élőhelyű völgyben, melyben időszakos patak csordogál, jó esély van sokféle énekesmadár megtelepítésére. A telepet Demjén Tamás szobi tagtársunk fogja kezelni és reméljük, fotós lévén, sok szép fényképpel gazdagítja majd helyi csoportunk archívumát.

Megtartottuk közgyűlésünket (2013. március 2.)

Miután levélben minden tagtársunknak eljuttattuk a 2012-es év beszámolóját, megtarthattuk éves közgyűlésünket. 21 fő részvételével megválasztottuk a májusi küldöttközgyűlés résztvevőit és a beszámolót is elfogadtuk. Elnökünk, Terbe Józsefné, Csöpi néni, ismertette az éves program tervezetet, majd levezette a szavazásokat.

A hivatalos ügyek lezárása után Bagyura János kerecsen sólymokról szóló diavetítését élvezhettük. Ebből igen sokat megtudhattunk a sólymokat veszélyeztető tényezőkről, a jeladós sólyom projektről és a mesterséges fészektálcák magasfeszültségű oszlopokra való telepítéséről egyaránt. Külön kiemelte azon csoport társainkat, akik nagy segítséget nyújtottak/nyújtanak a kerecsenek védelmében.

Megmenekült egerészölyv (2013. február 25.)

Január elején, lakossági bejelentés alapján, értesítés érkezett, hogy Kismaros külterületén, egy beteg egerészölyv küzd az életéért.

Szerencsére Dr Manzur Ferenc, verõcei állatorvos tagtársunk el tudott menni a madárért. Vitaminos, szõlõcukros folyadékpótlással, és a kihûlt madár felmelegítésével a közvetlen veszélyt elhárította, majd utókezelésre a Budapesti Állatkertbe szállította. Az állatkertben még 2-3 alkalommal adtak neki atropint, kapott egy kis infúziót, majd a késõbbiekben a voilerben erõsítették fel.

Három hét elteltével, a felerõsödött ölyvet a megtalálás helyén Manczur doktor engedte szabadon.

Ez az eset is jól példázza, hogy a gyors segítség életmentõ lehet egy ilyen, a madár szempontjából, súlyos helyzetben. A megtalálók gyors, segítõ szándéka nagyban könnyíti meg a késõbbi kezeléseket, egyben növeli a madarak túlélési esélyeit.

Felhívás! (2013. február 19.)

A Magyar Madártani Egyesület Börzsönyi Csoportja, helyi védett területek felmérésére önkéntest, vagy önkénteseket keres !

Elvárás: védett növény és állatfajok ismerete, özönfajok ismerete, önálló munkavégzés.

Költségtérítés: van

Jutalmazás: megegyezés szerint.

Jelentkezés: Kazi Róbertnél

3. Odúkopácsoló Nap (2013. február 2.)

130 "B" típusú madárodút készített 24 önkéntesünk, egy csepergős szombat délelőtt. A 8 éves fiataloktól a 60 feletti nyugdíjasokig minden korosztály képviselte magát. A helyszínt és a gépeket a Facél Kft asztalos műhelye biztosította. A fűrészgépeken szakavatott asztalosok dolgoztak, akiket szorgos segítőik szolgáltak ki. Mások a CNC marógépen elkészült röpnyílásokat csiszolták szálkamentesre, hogy a madarak tolla meg ne sérüljön a használat során. Az odúk összeszögelését 6-8 tagtársunk végezte, talán ez a leglátványosabb része az építésnek.

Vízbázisú színezett gombaölő szerrel impregnáltuk az odú testeket, ennél a folyamatnál leginkább a gyerekek és a hölgyek jeleskedtek. Végső stádium, a tető felszerelése volt, melyet most erősített kivitelben, vízhatlan módon oldottunk meg.

Az idén kevesebb odú készült, mint tavaly, viszont a minőséget nagyban javítottuk. A tetőlapot hátul kiengedtük, vízorral is elláttuk, így a fészek beázást nagymértékben csökkentettük. A sötét színre való festéssel az odúk kevésbé feltűnőek, jobban illeszkednek majd a természetes környezetbe. Reméljük ezt a madarak is értékelni fogják, és komoly költési eredményekkel hálálják meg önkénteseink odaadó munkáját!

Az odúk alapanyagait a Börzsöny Alapítványnak felajánlott adó 1%-ból tudtuk biztosítani. Köszönjük a támogatást!

Csoport találkozó film vetítéssel (2013. január 18.)

22 fõ vett részt azon a filmvetítésen, amit Dunakeszin a Mûvelõdési Házban szerveztünk. A film témája az egészséges élelmiszer termelés és fogyasztás témakörét járta körbe. A francia film címe, "Vigyázat, egészséges!". Félelmetes adatok, és döbbenetes betegségek bemutatása a nagyüzemi, kemizált mezõgazdaság következményeként. Szerencsére van ellenpélda is, a film sugallja: erõs társadalmi összefogással tudunk változtatni életünkön!

A találkozón nem csak tagjaink vettek részt. Ezek az alkalmak nagyon jók arra, hogy bemutassuk Csoportunkat, tevékenységünket. Reméljük, hogy akik meglátogattak minket, hamarosan körünkben üdvözölhetjük!

40. sorozatszámú odútelepünk Verőcén (2013. január 6.)

2013. január 6-án, egy csendes, kissé szürke vasárnap délelőttön, az MME Börzsönyi helyi csoport területén, a 40. sorszámú énekesmadár odútelep létrehozása történt meg. Kihelyeztünk újabb 30 db "B" és "A" típusú odút, egy lelkes "családi vállalkozás" keretében. Az odúkat a Verőce község feletti Borbély hegyre, a kilátóhoz vezető túraút mentén helyeztük ki. A telepet Mekkey Péter és Gyenese Györgyi fogják kezelni, remélhetőleg családjuk további lelkes segítségével. Ezzel a 30 db odúval a 2002. év óta kihelyezett énekes madár odúink száma 1200 db fölé emelkedett! Ezekből 25 önkéntes segítségével, 33 odútelepen, 921 odút rendszeresen ellenőrzünk, az innen származó adatok az országos adatbázisba kerülnek.

Nagyon sok kellemes percet kívánunk az odútelep kezelése során!

Kisfilm a decemberi Brellos-túráról (2013. január 2.)

Szeretettel köszöntjük megújult honlapunkon, a borzsony.org-on! (2013. január 1.)

A megszokott tartalmak mellett sok újdonsággal is találkozhatnak látogtóink. Több hónapja folyó fejlesztésünk eredményét tártuk most olvasóink elé. Az új, átláthatóbb menü szerkezet, továbbá az új, vagy megújult tartalmú oldalak egyaránt szolgálják a látogatók széleskörű tájékoztatását, Helyi Csoportunk és Alapítványunk bemutatását, valamint tagjaink legfrissebb információkhoz jutását.

A fejlesztést megelőzte a tárhely változtatása: az új, nagyobb kapacitású tárhelyen lehetőség van php futtatására és mySQL adatbázis kezelésére is. Újdonság a honlapról küldhető e-mail értesítés.

Figyelmükbe ajánljuk Fotó galériánkat. Utóbbi képgyűjteménybe, regisztráció után, tagjaink tölthetik fel a csoportunk életéről, eseményeiről készült fotóikat. Elsősorban aktuális, friss felvételeket várunk az adott kategóriákban! Ez a funkció Internet Explorer böngészővel, a Microsoft eltérő kódolása miatt, egyenlőre nem működik. Ajánlott böngészők a Mozilla Firefox, vagy a Google Chrome.

A fejlesztést a NEA (Nemzeti Együttműködési Alap) és a személyi jövedelemadó 1% felajánlások támogatásával valósítottuk meg. A további fejlesztés azonban a közzététel után sem áll le, néhány ötleten jelenleg is dolgozunk. Reményeink szerint hamarosan újabb oldalak telnek meg tartalommal!