Az MME Börzsönyi csoportjának beszámolója
a 2009. évi tevékenységről
Főoldal | Programok | Kapcsolat
Legfőbb céljaink: az élőhely és fajvédelem, valamint a szemléletformáló tevékenység.
Szakmai programjaink mellett természetvédelmi tábort rendezünk iskolások részére, és nyílt kirándulásokat szervezünk, ahol a résztvevők közelebb kerülhetnek a természethez.
Rendszeresen frissített honlapot üzemeltetünk www.borzsony.org címen.
A „Jeles napokat” különféle akciókkal ünnepeltük:
Az MME Börzsönyi helyi csoportja, és a Börzsöny Alapítvány a Föld napja alkalmából 2009-ben is erdőtakarítást szervezett.
Kivételesen szép időben 34 fő tisztított meg Királyrét környékén három túrista utat (12 km), három erdei utat (6 km), három parkolót és a Bajdázó-tó környékét.
A Takarítási Világnaphoz kötődő programunk Dunakeszin szorosan kapcsolódott egy helyi rendezvényhez: a Duna-partot a feltárt római-kori erődrendszer megnyitójára mentesítettük a szeméttől.
Rendezvényünkön 28 fő vett részt, a Rév utcától a Vízművekig terjedő partszakaszt tisztítottuk meg.
A Madarak és fák napja alkalmából Dunakeszin és Gödön is szerveztünk Fülemülék éjszakáját. A rendezvényeken több mint százan élvezték a madarak koncertjét. Standot állítottunk fel a
királyréti Kisvasutak Napján, ahol elkezdtük a madaras kitűzők árusítását is. A bevétel fele a helyi csoport pénztárába folyik be. A Gyadai-réten, a váci erdészettel együttműködve, odú bemutató
terepi előadásokat tartottunk óvodás és kisiskolás csoportoknak. Itt felállított standunkat mintegy 200 látogató kereste fel.
Az őszi Nemzetközi Madármegfigyelő Napokon madármegfigyelő túrákat szerveztünk, kapcsolódva a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület rendezvényeihez. Három helyszínünkön (Dunakeszi,
Sződliget, Püspökhatvan-Sinkár-tó) összesen 115 látogatót fogadtunk,
1151 madarat figyeltünk meg, melyek közül a leggyakoribbak a tőkés récék, a verebek és a dolmányos varjak voltak.
Szakmai programjaink:
Sólyomőrzés: A megnövekedett kiránduló forgalom miatt szükségessé válik egyes fészkek állandó, vagy hétvégi őrzése a költés idején. A vándorsólyom költőhelyen március 21-től május 17-ig biztosítottunk őrzést minden munkaszüneti napon, 15 fő részvételével, összesen 21 napot töltve a terepen. Itt a sziklaképződményre vágyó kirándulók visszatartása volt a feladat. A feladatba tagjainkon kívül sikeresen bevontuk a Polgári Természetőröket, és a Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület tagjait is! 2009. évben négy fióka repült ki.
Sérült madarak mentése: A MME börzsönyi csoportjának fontos feladata a kézre került sérült madarak szakszerű kezelése, ellátása, szállítása és repatriálása, vagy elhelyezése.
Az egyedek sorsának javításán túl, ez a tevékenység az élet értékéről és a természetvédelemről kialakult kép formálásában is jelentős. A madarak kezelése során törekedtünk arra,
hogy minél jobb állapotban kerülhessenek vissza a természetbe.
Ez évben kézre került állatok: 4 pd. egerészölyv, 4 pd. macskabagoly, 5 pd. vörös vércse, 4 pd. erdei fülesbagoly, 4 pd. feketerigó, 3 pd. házi rozsdafarkú és egy-egy darázsölyv,
héja, gyöngybagoly, keresztcsőrű, meggyvágó, dankasirály, sisegő füzike, sárgafejű királyka és 2 pd erdei sikló. Sajnos a legtöbb madár már elpusztulva, vagy olyan súlyos állapotban érkezett,
hogy nem lehetett rajta segíteni. 11 madarat és a két siklót, gyógyulásuk, vagy felnevelésük után, jó kondícióval szabadon engedtünk.
A sérült madarak mentését a Börzsöny Alapítványnak
felajánlott adó 1%-ból végezzük!
Monitoring: az ismert parlagi sas, kerecsensólyom, vándorsólyom, uhu, fehér gólya és feketególya párjaink rendszeres ellenőrzése az egész hegység területén.
Védelmi tevékenységünk részben ebből adódik, hiszen az ellenőrzések során tapasztalt veszélyforrásokat azonnal jelezzük a Nemzeti Park illetékeseinek, de magunk is megtesszük,
ami a módunkban áll (fészektatarozás, műfészek építés, nyest elleni védekezés, sérült madarak mentése, stb.).
Sajnos ez évben sem költött a területünkön kerecsensólyom!
Csalogatónak fészkelőládát helyeztünk ki Vác közelében, egy magasfeszültségű oszlopra, a MAVIR segítségével.
Parlagi sas szintén nem volt a működési területünkön.
Uhu két pár költött, egy-egy fióka repült ki.
Két vándorsólyom párunk fogott költésbe, egyik négy fiókát nevelt, a másik pár ismét sikertelenül próbálkozott. Kelés idején eltűntek a tojások, de emberi beavatkozásnak nem volt nyoma.
Ez évben hat pár feketególyánk foglalt fészket, de egyikük erdészeti zavarás miatt elhagyta azt. Azonnal intézkedtünk, de sajnos nem tértek vissza.
Öt fészekben kikeltek a kis gólyák, azonban egyik helyen feltehetően a nyári esők miatt elpusztultak. Így összesen 10 fióka repült ki, mind színes gyűrűvel ellátva.
Egyik testvérpár, már távcső elé is került a Jordán folyó völgyében. Az öreg, költő feketególyák közül is gyűrűt viselt az egyik. A leolvasás után kiderült, hogy négy éves,
szerbiai madár költözött hozzánk.
A 35 kihelyezett bagoly költőládánkból, 18-ban költött macskabagoly.
Monitoring feladatainkat veszélyezteti a kitartó résztvevők alacsony száma. Kérjük tagjainkat, vegyenek részt az évente
néhány napot igénylő terület, és madár felmérési munkáinkban!
Ezek: gyöngybagoly, gyurgyalag és partifecske felmérés, ragadozó madár monitoring, kétéltű élőhely felmérés, valamint harkályok és légykapók felmérése a Börzsöny területén.
Harkály felmérés: 2009 évben Alapítványunk pályázatának köszönhetően folytatódhatott a fehérhátú harkály felmérés, melynek során más harkályfélék adatait is gyűjtöttük.
A vizsgált terület 13 kijelölt mintaterületből állt, összes területük 1081 ha. A mintaterületeket legalább 4 alkalommal kellett bejárni a felmérőknek, és a territórium térképezés módszerrel
felmérni. Ezúton is köszönjük következő önkénteseink áldozatos munkáját: Szekeres Péter, Szolnyik Csaba, ifj. Darányi László, Török Tamás, Potyó Imre, Manczur Ferenc, Nagy Gergő Gábor,
Selmeczi Kovács Ádám, Schmidt András, Rottenhoffer István, Mag Zsuzsa, Kern Roland, Bedő Péter.
A felmért 10 km2 területen: 6-7 hamvas küllő, 4-6 zöld küllő, 20-26 fekete harkály, 33-45 nagy fakopáncs, 16-23 közép fakopáncs, 13-19 kis fakopáncs és
15-22 fehérhátú harkály revírt sikerült felfedezni. (a számpárok a minimum - maximum mennyiséget jelölik)
A Börzsöny Alapítványnak felajánlott adó 1% -ból befolyt összeg, monitoring programjaink költségeihez is hozzájárult.
Kazi Róbert
Pro Silva terület felmérés beszámoló:
2009-ben is folytatódott az Ipoly Erdő Zrt. Királyréti Erdészetével együttműködésben végzett hosszú távú monitoring-program, melynek célja az erdészet által kijelölt,
„Pro Silva” kezelésű, 306 hektáros mintaterület madárfaunájának hosszú távú monitoringja. A program célja, hogy a terület madárfaunájának alakulását hosszú távon figyelemmel
kísérve képet lehessen alkotni arról, hogy a természetközeli erdőkezelési módszerek - vagy az erdészeti beavatkozás teljes hiánya - milyen hatással vannak a különböző madárfajok populációira.
A vizsgálathoz használt módszer a „Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer IX” kötetben leírt kétszeri pontszámlálás, de a leírt módszertől eltérően nem csak állandó mintavételi pontokon,
hanem előre kijelölt útvonalakon is végzünk felmérést.
A program célkitűzéseinek megfelelően 2009-ben is változatlan módon, az eddigiekkel megegyező mintavételi pontokkal illetve útvonalakkal folytatódott a monitoring. Új faj már nem került elő
a területen, így jelenleg közel 50 madárfaj költése, illetve előfordulása bizonyított a mintaterületen, köztük a Börzsöny egyik legjelentősebb, fokozottan védett madárfaja, a fehérhátú fakopáncs.
A ragadozók közül állandó az egerészölyv, a héja és a gyakorlati szempontok alapján ezzel a csoporttal együtt kezelt holló jelenléte is, de ezeknél a fajoknál a revíren belül
gyakran változik a fészek helye, ami így nem feltétlenül esik a mintaterület határain belülre. A harkályfajok közül a kis-, közép-, nagy-, illetve fehérhátú fakopáncs és a
zöld küllő költ a területen, a galambfajokat az örvös- és a kék galamb, illetve a vadgerle képviseli. Az énekesmadár-fajok teszik ki a költő fajok többségét, itt a
„mindennapi” fajokon (pl. ökörszem, széncinege, vörösbegy, csilpcsalp füzike, feketerigó, barátposzáta, erdei pinty, szajkó) túl említést érdemel a két légykapó-faj
(szürke-, és örvös légykapó), valamint a hegyi- és a rövidkarmú fakusz is.
Bedő Péter programvezető
Fehér gólya beszámoló:
A Börzsöny és környéke nem egy klasszikus fehér gólyás terület, legtöbb madár az Ipoly menti rétekhez vonzódik, madaraink 80%-a itt él. Ezeken kívül csak egy-egy családot eltartó tocsogók,
kaszálók körül találhatók lakott fészkek.
2009-ben helyicsoportunk az előző évekhez hasonlóan 43 településen végezte a gólya számlálást. Sajnos új gólyás települést nem találtunk, de őrbottyáni madármentő állomásunkon felállításra
került egy gólyakosár, így az arány: gólyaváró település 18, gólya nélküli 25. A településenkénti eloszlás nem változott lényegesen, még mindig Ipolyvecén van a Börzsöny-közeli gólyák csaknem fele,
10 fészek. 26 üres fészektartó kosarat és 26 fészket regisztráltunk, ebből 5 lakatlan és 21 lakott fészket találtunk. A fészkekből 16 gólyapár 45 fiókát röptetett ki, ez 2,8 fiókás átlagot jelent
fészkenként. Ez a tavalyi év szintén 16 gólyapárjának 3,2 fiókás átlagához képest 13 %-os visszaesés, viszont még mindig jobb eredmény, mint a 2007-es év 38 fiókája.
A fészkek túlnyomó része villanyoszlopon található, most már fán nincs lakott fészek és kéményen is csak egy helyen, Vácon. A 26 talált fészekből 17 fészektartó kosáron van,
de ez így volt 2007-2008-ban is.
Örvendetes, hogy egyre több helyen raknak ki oszlopon gólyaváró kosarat, legszebb példa erre a vácrátóti fészek a Nagyréten, de ezek foglalása sajnos elég csekély.
Varga Péter
Énekesmadár odútelep beszámoló:
2009. évben az MME BHCS területén 745 db mesterséges odút tartunk nyilván, 26 odútelepen. A fejlesztések eredményeképp további 250 db új odú gyártása történt.
Nagy segítségünkre volt ebben a FACÉL Kft csapata, akik a faanyag beszerzésével és a deszka precíz darabolásával járultak hozzá a munka elkezdéséhez.
Sokat segítettek tagtársaink, főként Gáspár Józsi bácsi, Dobrovics Pista bácsi, Rottenhoffer Balázs és Török Tamás az új odúk összeszerelésében. A faanyag, és segédanyagok
költségeit a Börzsöny Természet- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány javára felajánlott adó 1% fedezte.
A 2009. évben rendszeresen 651 db "A", "B", "C" és "D" odút ellenőriztünk, amelyek 23 odútelepen kerültek elhelyezésre.
Ebből, az elfoglalt odúk száma (madár, pele, darázs): 534 db
Üres odúk száma: 117 db
Így a foglalási arány: 82 %
Érdemes ezt a foglaltsági arányt összehasonlítani az előző évek adataival:
2003: 52 db a rendszeresen ellenőrzött odúk száma, a foglaltság ekkor: 69,2 %
2004: 198 db a rendszeresen ellenőrzött odúk száma, a foglaltság ekkor: 51,5 %
2005: 247 db a rendszeresen ellenőrzött odúk száma, a foglaltság ekkor: 67,7 %
2006: 476 db a rendszeresen ellenőrzött odúk száma, a foglaltság ekkor: 83,2 %
2007: 558 db a rendszeresen ellenőrzött odúk száma, a foglaltság ekkor: 92,0%
2008: 580 db a rendszeresen ellenőrzött odúk száma, a foglaltság ekkor: 77,8 %
| Faj, állapot | odúban | % |
| Széncinege | 241 | 37 |
| Kékcinege | 39 | 6 |
| Barátcinege | 6 | 0,9 |
| Fenyvescinege | 3 | 0,5 |
| Csuszka | 11 | 1,6 |
| Örvös légykapó | 97 | 14,8 |
| Mezei veréb | 20 | 3,1 |
| Házi veréb | 5 | 0,9 |
| Seregély | 8 | 1,2 |
| Házi rozsdafarkú | 2 | 0,4 |
| Nyaktekercs | 1 | 0,2 |
| Pelék vagy darazsak | 101 | 15,4 |
| Üres odú | 117 | 18 |
Az ellenőrzéseket tagtársaink társadalmi munkában végezték. Az ellenőrzés odúnként 3-6 alkalommal történik, április közepétől - június közepéig.
Egy odú ellenőrzése átlagban 7-8 percet vesz igénybe, így kb. 380 munka órát töltöttünk ezzel, ami megfelel kb. 47,5 munkanapnak.
Köszönet a következő tagtársaknak a munkáért: Takács Margit, Török Tamás, Blaskó Árpád, Emmer József, Gáspár József, Horváth József, Dobrovics István, Rottenhoffer Balázs, Fidlóczky Zsolt,
Berty Mihály, Mátéfy Szabolcs, Varga Péter.
Nagy Csaba programvezető
A Börzsönyi Természetvédelmi Táborok:
2009. július 8-tól 10-ig rendeztük meg az V. Középiskolás Természetvédelmi Tábort (KÖTET) a Bajdázói-réten, amelynek 15 résztvevőjét 8 felnőtt irányította.
Az idén 4 feladatot vállaltunk:
1. segítettünk a fehérhátú fakopáncs élőhelyigényeit feltáró kutatásban
2. kimenekítettük a felújítása miatt leeresztés előtt álló Bajdázói-tó növényeinek egy részét a hajtánypályánál kijelölt részre, hogy jövőre ezekkel segítsük a tó élővilágának
helyreállását (együttműködő partner: Ipolyerdő Királyréti Erdészet)
3. a Vasbánya-patak partjáról nyíló egyik középkori vasbánya bejáratát ástuk ki, hogy az lezárható legyen a járatban tanyázó denevérek védelmében (sajnos a rács elkészítésére és
felszerelésére írt és esélyesnek ítélt pályázatunk mégsem nyert, így a munkát valószínűleg feleslegesen végeztük)
4. a résztvevők 11-én a BOTT építésében segítettek
A táborban előadást tartott Csóka György, a soproni egyetem tanára a természetközeli erdőgazdálkodásról. Az idei KÖTET két résztvevője a BOTT-ban már mint táboroztató segített,
ami azért is örvendetes, mert a középiskolás tábor egyik eredeti célkitűzése a táboroztatók utánpótlásának biztosítása.
A XXVI. Börzsönyi Ornitológiai és Természetvédelmi Tábort (BOTT) 2009. július 13-án nyitottuk. A 25-ig tartó táborban 62 gyerek volt, ezért az ebédlősátort egy résszel meg kellett hosszabbítani és egy katonai sátorban is aludtak gyerekek. A szokatlanul nagy létszám annak ellenére (vagy épp azáltal) alakult ki, hogy a jelentkezések egy része nagyon későn érkezett, sokáig ismét úgy tűnt, hogy nem is lesz elég jelentkező a tábor megszervezéséhez. A gyerekek szállásaként szolgáló Monaco sátrak mindegyikére elkészültek idénre az új külső ponyvák és belsősátrak. A tábor a szokásos programokkal zajlott. Két komoly szélviharral kellett megküzdenünk, amelyek egyike esővel is párosult. Az éjszakai viharok a sátrak épségét fenyegették, egy új, kipróbálásra kapott sátrat össze is nyomott a szél, lakóit ki kellett költöztetni.
A Nagymama - Unoka Tábor július 27. és 31. között töltött szép napokat a táborhelyen, szerencsére rendkívüli időjárási helyzet nélkül. 22 hónapostól a 18 évesig
minden korosztály képviselte a gyerekeket, a legidősebb nagyszülő pedig 75 éves. Délelőtt kirándulások zajlottak, délután a folyamatosan érdeklődő vendégeket fogadták, de persze sokat
játszottak is. A táborban tiszteletét tette a dunakeszi kábeltévé stábja is. Kb. negyedórás riportot forgattak, mely a Kábeltévé műsorán többször látható volt.
A XXIX. Börzsönyi Természetvédelmi Tábor (BTT) augusztus 1-től 13-ig 47 gyerekkel népesítette be a Bajdázói-rétet a táborvezetéshez pár év kényszerszünet után visszatérő Csöpi néni irányításával. Nagy sikere volt az odúépítő estnek és folytatódott a gyűrűzés is. Az aktív gyerekek pacákat gyűjthettek, melyekért az utolsó napon árverésen „vásárolhattak” értékes dolgokat.
A tábor -komoly erőfeszítést jelentő, feszített tempójú- bontása során ismét az eddigi raktárba pakolhattunk be, azt ugyanis újabb egy évre sikerült kibérelni.
Az ősszel kiderült, hogy a táborréten a kézmosó csaphoz és zuhanyzóhoz vezető leágazás elzárója elromlott, javítása nem tűr halasztást.
A BOTT szervezői szerettek volna idén is Téli Tábort, de a szokolyai iskolában nem tudtunk szállást szerezni, más helyszínt pedig nem találtunk. Végül egy kétnapos Téli Táboros Kirándulásra
invitáltuk a nyáron táborainkban megfordult gyerekeket. A rövid téli szünet ellenére 14 BOTT-os, 3 BTT-s és 1 KÖTET-es gyereket látott vendégül 14 BOTT-os vezető. December 28-án Kosdról a Naszályra
kirándultunk úgy, hogy a gyerekek térképvázlat és verses útmutató alapján keresték az utat. Másnap az ártéri tanösvényen jártak és a Ligetben sétáltak.
A táborok fenntartását és fejlesztését a Börzsöny Alapítvány javára felajánlott személyi jövedelemadó 1% teszi lehetővé.
Tarján Ambrus